Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-22 / 290. szám
28 Dtinántúli Napló Aprókák Gazdára várnak a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület állatotthonában: Szergej: óriás Schnauzer, másfél éves kan. Komlón találták. Ambrus: fekete-barna szőrzetű, kopó jellegű kan. Dobi: barna szőrzetű do- berman, négyéves kan. Kíra: fekete, vizsla jellegű, kétéves szuka. Lujza: gordon szetter jellegű, barna szőrzetű keverék szuka. Borisz: kaukázusi juhász jellegű, keverék kan. Tacsi: fekete szőrzetű, barna lábú, kétéves kan. Hana: német juhász jellegű, vékony testalkatú, hosszú, barna szőrzetű szuka. Hérő: gordon szetter jellegű, fekete-barna szőrzetű kan. Jürgen: hosszú szőrű, fekete-barna szőrzetű, szetter jellegű egyéves kan. A kutyák Pécs-Somo- gyon, az egyesület állatotthonában találhatók. Érdeklődni lehet személyesen vagy telefonon a 337-035- ös számon. Karámkör. Szombaton délután két órára várják a lovakat és más állatokat kedvelő gyerekeket a Misina Egyesület állatotthonába. A program ingyenes. Madársuli. Madármegfigyelésre mennek vasárnap délelőtt a Misina Egyesület Madársuli szakkörének tagjai a pellérdi tavakhoz. Találkozás reggel háromnegyed nyolckor a buszpályaudvaron, a 26-os busz megállójában. Új gazdát keres a Dél-Dunántúli Regionális Állat- és Természetvédő Egyesület egy négyhónapos keverék kan kutyának, egy kölyök házi macskának. Egy család szívesen elfogadna egy perzsa vagy egy sziámi macskát. Érdeklődni lehet a 441-703-as pécsi számon. Fajtatiszta kutyák - köztük két husky, Schnauzer, kaukázusi juhász, ír szetter, dog - várják jobb sorsukat a Pécsi Állat-egészségügyi telepen. Érdeklődni lehet róluk a 239-999-es számon. Nagy Tamás pécsi és Szabó Balázs siklósi pályázó fotóit is bemutatták a kiállításon A gyerekek szeretik az állatokat Az országos fotópályázatra ezernél több képet küldtek „Örökítsd meg kedvencedet” címen az EMÁLKI (Ember és Állat Kapcsolatát Kutató Intézet) pályázatot szervezett 10-14 éves gyerekek számára. Olyan fotókat vártak tőlük, amelyeken saját vagy barátaik társállatát örökítik meg. A megadott határidőre több mint 1000 fotó érkezett be az EMÁLKI-hoz, amely a felelősségteljes állattartás ügyének népszerűsítését tűzte zászlajára.- A fotók legtöbbje azt bizonyítja, hogy a gyerekeket mély érzelmi kapcsolat fűzi a társállatokhoz, legyen ez az állat kutya, macska, teknősbéka, ló, tengeri- vagy akár házimalac - mondta Szabó Agnes, az intézet munkatársa. - Á zsűri hosszas mérlegelés után három fődíjat és hét további díjat adott ki, illetve 20 fotót tartott kiállításra érdemesnek. Emellett különdí- jat nyert az az osztály, amely a legtöbb jó fotót küldte be. Ugyancsak különdíjban részesítettek egy testvérpárt azért a füzetért, amely nemcsak kedvenceik - két nyuszi - fotóját tartalmazta, hanem kitűnő kis írásokat is, amelyek híven mutatják, mennyire szeretik a gyerekek kedvenceiket. Az ünnepélyes eredményhirdetést és a nyertes fotókból rendezett kiállítás megnyitóját az Állatok világnapját megelőző pénteken tartották a Fővárosi művelődési házban. Az eredményhirdetésre osztálytársaival együtt meghívták a három fődíjas gyereket, s ugyancsak kollektíván vett részt a különdíjban részesülő osztály. A három fődíjas gyerek vakuval és dátumozóval ellátott fényképezőgépet nyert. A helyezettek könyvjutalmat, a „fo- tómodellek” pedig állateledelt kaptak ajándékba. A kiállított képek közé került Nagy Tamás pécsi (kutya) illetve Szabó Balázs siklósi kisdiák (papagájok) egy-egy fotója is. Az EMÁLKI tevékenységének központjában a felelősség- teljes társállattartás áll. Alapelvei közt szerepel, hogy a gyermekek már az általános iskolában megtanulják, milyen fontos az állatokkal való törődés, hiszen ez a felismerés nemcsak a természeti környezettel kapcsolatos szemléletmód, hanem számos egyéb pozitív emberi tulajdonság, a külvilággal szemben érzett felelősségtudat, a tolerancia kialakulását is előmozdítja. Az EMÁLKI ezért a jövőben is tervez olyan akciókat, amelyben iskolásokat Vonnak be, hiszen ezen akciók során a gyerekek játékos formában sokat tanulhatnak az állatokról és a felelősségteljes állattartásról. Kóbor macskák sterilizálása Nemzőképtelenné teszik a kóbor macskákat a belgiumi Gent városában. A flamand főváros mintegy 4 ezer gazdátlan cicáját még az ősszel meg kívánják fosztani az utódnemzés képességétől, hogy megakadályozzák további elszaporodásukat. A genti állat-egészségügyi hatóságok először alaposan megvizsgálják a beszállított állatokat, és elaltatják azokat, amelyeknek egészségi állapotát nem találják megfelelőnek. Az egészséges, ámde gazda nélküli cicákat terméketlenné teszik. A kavarodás elkerülése végett a városvezetés azt kéri a macskatulajdonosoktól, hogy állataikat délelőtt ne engedjék ki az utcára. Ugyancsak felhívást intéztek azokhoz, akik szívesen vennének magukhoz frissen vizsgált kóbor cicát, hogy most jelentkezzenek. A megoperált állatokat megjelölik. A genti hatóságok összesen 300 ezer frankot (1,8 millió forintot) szánnak az akcióra. A sterilizálást az aggasztó túlmacská- sodás veszélye mellett egészségügyi okokkal - a nemi úton terjedő állatbetegségek megakadályozásának igényével — is magyarázzák. 1998. október 22., csütörtök Az állatorvos tanácsai Dr. Gyökeres Sándor Méhgyulladások A nőivarú állatok mind gyakrabban előforduló megbetegedése a méhgyulladás, amely elsődlegesen szülés, illetve az ivarzás szövődményeként alakul ki. A kóresetek megszaporodásának hátterében vélhetően a széles körben alkalmazott hormonális kezelések és a szakszerűtlen ellési segélynyújtások állnak. A metritisnek több formája ismert, de a kisállat praxisban kutyák és cicák esetében a legtöbb gondot a putrid méh- hurut, illetve a méh gennykórja, a pyometra okozza. Ha az ellés segítésekor nem használunk fertőtlenítőket, ha figyelmen kívül hagyjuk a higiénés szempontokat vagy a méhben hullamagzat, illetve magzatburok marad vissza, súlyos putridforma alakul ki. Elősegíti ezt a bajt az elhúzódó ellések esetén a méh kifáradása, á túl sok magzat, és az is, ha öreg vagy elhízott az anya, illetve ha szakszerűtlenül alkalmazzák a méhössze- húzót. A putrid méhhurut tünetei már az ellést követő 24. órában igen feltűnőek. Az állat elesett, étvágytalan, teje elapad, kölykeivel nem törődik. Magas láz vagy esetenként szubnormális hőmérséklet mérhető nála, a pérából híg, bűzös váladék ürül. A pangó méhtartalomban a kórokozók gyorsan szaporodnak, a felszívódó méreganyagok elárasztják az egész szervezetet. Károsodnak a belső nemes szervek, de a tej közvetítésével az újszülöttek is megbetegedhetnek vagy elhullanak. Emellett a baktériumok a véráramba is gyorsan betörhetnek, és az anya életét csak a szakszerű, gyors beavatkozás mentheti meg. Elsődleges cél a kórosan felgyülemlett méhtartalom kiürítése, ha bent rekedt, akkor a magzat és a magzatburok eltávolítása. Majd kezdetét veszi a versenyfutás a keringést javító infúziók, májvédők, antibiotikumok, illetve a bacilusok és toxinok között. A kórjóslat gyakran kétes, és bizony még a teljes méhel- távolítás sem hoz mindig eredményt. Megtörténhet, hogy az állat nem bírja ki a műtétet. A pyometra lassabban kialakuló bántalom: az idült, gennyes méhgyulladás zárt méhszáj mellett előforduló formája. A betegség oka részben még tisztázatlan, de elsődlegesen a ciklushoz és különböző, más hormonális változásokhoz köthető. Ezzel hozható összefüggésbe, hogy a hormonális vemhességmeg- szakítás elterjedésével a kórkép mind gyakoribbá válik. A méh lassan megtelik gennyes váladékkal, a toxikus anyagok mind nagyobb arányban felszívódnak, mérgezve az egész szervezetet. Hányás, elesettség, a hasfal feszessége, fájdalmassága, visszatérő láz és jellemzően a gyakori vizeletürítés és víz- ivás a fő tünetek. Az alattomosan kialakuló betegség felismerése gyakran gondot okoz, kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok segíthetik a diagnózis meghatározását. A kórlefolyásban átmeneti - javulás lehetséges, különösen ha a méhszáj megnyílik és a genny részben kiürül. Ez esetleg mesterségesen, injekciókkal is kiváltható, de a végleges megoldás - a méh teljes eltávolítása - csak ritkán kerülhető el. Virágok elé tették Elkószált otthonról Pécsett egy yorkshire terrier kiskutya. A Hunyadi úton bandukolhatott lefelé, s bizonyára át akart menni az úton, amikor egy kocsi elütötte. Gazdái egész délután keresték és megtalálták a Hunyadi út-Káptalan utca találkozásánál, az Ara- nyos-kút előtt. Ott, ahol még virágok nyílnak. Jóérzésű ember lehet, aki felvette az útról és odavitte. Úgy tette le a szél döntötte virágok elé, hogy azok ráboruljanak a kiskutyára. KÉK KEHELY PJk KÉK KERESZT (Vásárcsarnoknál) ** rj* (Régi állatkórház) Af n vk Pécs, Nagy Lajos kir. út 18. W Pécs, Megyeri út 24. ( v '*) Tel.: (72) 310-317 -M> Tel./fax: (72) 332-463 \ Hétfő-péntek: 7.30-17.00 Tel.: (72)312-493 Szombat: 7.30-12.00 — , Hétfő-péntek: 7.30-16.00^------Állatkerti séta Az „energiaforrásos” mangalica Folytatjuk képzeletbeli állatkerti sétánkat Lemle Zoltánnal, a pécsi állatkert megbízott igazgatójával. Ezúttal egy olyan sertésfajtát mutatunk be, amely egykor rendkívül kedvelt volt, s napjainkban ismét felkeltette a tenyésztők érdeklődését. A XIX. század elején került hozzánk nagyobb számban a szerb sumadai sertés. A suma- dai és a hazai parlagi sertések keresztezéséből alakult ki az eredeti fajtáktól már lényegesen elütő fajta, a magyar mangalica. A szélsőséges klímát, az erős telet és a forró száraz nyarat jól tűrő, a takarmány minőségét illetően kisebb igényű, azt jól hasznosító zsírsertés. A múltban egyéves koráig külterjesen - szinte télen, nyáron szabadban élő -, kondákban tartották, majd másfél-kétéves korukra 180-200 kg-os súlyra hizlalták. Vágósúlyának mintegy 65-70%-a fehérárú (szalonna, zsír) volt, húsát pedig elsősorban tartósított töltelékárú (szalámi) készítésére használták fel. Élénk, könnyed, rugalmas mozgású, fejlődése aránylag lassú, tenyésztésre egyéves kora körül lesz alkalmas. Szaporasága mérsékelt, átlagosan 6 malac. A malacok csíkosak, és orruk is hegyes, mint a vadmalacoké. A mangalica jellegzetessége a hosszú, finom szálú, gyaluforgácssze- rűen göndörödő téli szőrzet, amit április-májusban levet, és helyébe ritkább, rövidebb, sima szőrt növeszt. Eredetileg négy színváltozatban tenyésztették. Ezek a szőke, a fekete, a fecskehasú és a vadas. Ezek közül kerül bemutatásra az állatkertben a szőke és fecskehasú mangalica néhány példánya. A mangalica sertés mérsér kelt szaporasága, lassú fejlődése és a megnövekedett hússertés iránti igény miatt a mezőgazdasági üzemekben ma már nem található meg. Fénykorában, a XIX. században és a XX. század elején, a lakosság robbanásszerű növekedése idején szükség volt egy olyan állatfajra, melynek szaporasága kielégítő és nagy végsúlyra hizlalható, illetve tárolható „energiaforrás” megtermelésére is képes. Ez az energiaforrás a mangalica szalonnája és zsírja volt. A szegedi szalámi is a mangalicának köszönheti hírnevét, hiszen másfél éves korában levágva húsa már kellően érett volt, és zsírral finoman átszőtt. E zsírtartalom biztosítja a szalámi kellemes íz- és illatanyagainak a megőrzését, másrészt hozzájárul az eltarthatósághoz. Napjainkban újra előtérbe került egyrészt keresztezett formában is, mivel igénytelenségét így is megőrzi és alkalmas a szabadtartásra, emiatt a „biosertés” előállításra is, valamint egy speciális spanyol sonkaféleségnek is fontos alapanyaga lehet. Ennek ellenére előállítása csak akkor gazdaságos, ha ehhez jóval magasabb fogyasztói ár párosul, így hosszú távon csak egy szűk réteg engedheti meg magának a húsából készült termékek fogyasztását. * i A 4
