Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-22 / 290. szám

1998. október 22., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztö: Szélvíz Vízelvezető horgászok. A pécsi Herman Ottó Hor­gász Egyesület tagjai szom­baton, október 24-én reggel 8 órától társadalmi munká­ban dolgoznak a tekeresi tó­part természetvédelem alatt álló területén a csapadékvíz elvezetése, ezzel a víz eutro- fizációjának csökkentése érdekében. A munka anyagi fedezetéül az szja-nak az egyesület számlájára jutta­tott 1 százaléka szolgál. Szombaton délelőtt tilos a tavon a horgászat. .Madármegfigyelés. Az október elejére Európa 30 országába szervezett ma­dármegfigyelés során ha­zánkban 238 helyszínen csaknem 3000-en számolták a madarakat. Az egyik meg­figyelőállomás a pellérdi ta­vaknál volt. A profi és ama­tőr madarászok összesen 390 ezer szárnyast láttak, legtöbbet - 84 ezret - a se­regélyekből. Veszélyes hulladékok. Magyarországon jelenleg - bár eltérő adatok is ismertek - mintegy 500-600 ezer tonna veszélyes hulladékot tárolnak. A mennyiség teljes megsemmisítéséhez 500-600 milliárd forintra lenne szükség. Piros túra. Változott a dél­dunántúli piros túra útvo­nala a Zselicben, Dinnye­berki és Ibafa között. Az előbbi községből nem vezet át Gyű'rűfűre, hanem észak felé fordulva, a Kecske-háti erdőn át haladva Korpád előtt csatlakozik a sárga négyzet jelzéshez. Innen Kisibafára és tovább Ibafára már a régi nyomvonalon ha­lad. A Dél-Zselic TK tagjai az új jelzéseket már felfes­tették. „Bakancsra fel!” A pécsi Természetbarát Szövetség 1998. november 1. - 1999. május 15. közötti időszakra túramozgalmat hirdet a vá­ros általános és középisko­lás diákjainak. Jelentkezni október 31-éig lehet Strasz- szer Péternél, Pécs, Körösi Cs. u. 2/C. (256-508), vagy Komló, Kenderföldi Általá­nos Iskola, Kazinczy u. 1. (481-961). Milliók az épített környezetért A múlt héten adták át Pécsett a Baranya Megyei Önkormány­zat Közgyűlése által, az építészeti és települési kultúra színvo­nala emelése érdekében kiírt három pályázat díjait. Van ezek között olyan is - „Az építészeti kultúráért” amely egyedül­álló, csak Baranyában hirdetik meg. Az elmúlt négy évben 24 tele­pülés, vagy településrész jutha­tott ennek révén elismeréshez, pénzjutalomhoz. Ez utóbbi ta­lán azért is fontos, mert a leg­több esetben kistelepülés volt a FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ nyertes, s ezek kasszájába na­gyon jól jön az ily módon el­nyert néhány százezer forint. Szép számmal kaptak támoga­tást olyan pályázók is, akik a védelem alatt álló épületek ha­gyományőrző helyreállítására kiírt pályázatra nyújtottak be munkát. A közgyűlés az utóbbi években csaknem 40, helyi vé­delem alatt álló ház felújításá­hoz adott segítséget. A pályázatokat szakmai szervezetek - az Építész Ka­mara, az Építési Tudományos Egyesület, a Magyar Urbanisz­tikai Társaság - képviselői ér­tékelik. Ez egyben feltételezi a szigort, a valódi értékek elisme­rését. S hogy ez a szigor él, ép­pen ez az esztendő szolgáltat példát. Bár már másfél évtizede írják ki az „Év lakóháza” pá­lyázatot, idén nem volt közöt­tük első díjas. A zsűri döntése: a korábbi magas mércénél lej­jebb nem szabad menni. M. A. BARANYAI KÖRKÉP Baranya építészeti értékei - emlékei, falu- és városképe, az újabb korok alkotásai - figye­lemreméltó gazdagságukkal igénylik megőrzésük, esztétikai értékeik elismerésének szüksé­gességét. Ma már a megyében nem is egy olyan kistelepülés van, ahol önkormányzati prog­ram - és helyi rendeletben megfogalmazott elvárás - a népi építészet alkotásainak ere­deti állapotuk szerinti felújí­tása, tataro­zása. E kör­ben elég csak Palkonya igen szép eredmé­nyeire gon­dolni.- A bara­nyai építte­tők, építke­zők, tervezők körében a megyei önkormányzat pályázatai iránt nagy az érdeklődés. Azzal együtt is, hogy az elnyerhető pénzjutalmak nem túl magasak, s az összkeretünk is meglehető­sen szűkös, bár a nyilvános si­ker önmagában is elismerést je­lent - hallottuk dr. Tihanyi Csabától (kis képünkön), a megye főépítészétől. - Három részterületre is meghirdetjük minden évben a versenyt, ezek „A kulturált települési környe­zetért”, az „Év lakóháza” és az „Építészeti kultúráért”, plusz a védelem alatt álló épületek helyreállításához nyújtandó támogatás elnyeréséért. Mind­három alapvető szerepe a tele­pülésfejlesztés minőségi je­gyeinek erősítése. Az utóbbi négy évben egyébként közel 10 millió forintot fordítottunk I. díjas lett idén Patapoklosi a nyertesek díjazására, támo­gatására. A „Kulturált Települési Kör­nyezetért” című pályázathoz - amelyet önkormányzatok szá­mára hirdetnek meg - hasonló is csak kevés megyében van. A Merkur ház Mohácson Újabb védett területek Folyamatosan dolgoznak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazga­tósága szakemberei újabb dél-dunántúli területek védelem alá helyezésének előkészítésén. A Dráva mente holtágai, a Dél-Me- zőföld és a Nyugat-Mecsek kerülnek oltalom alá. PÉCS Várható, hogy a környezetvé­delmi miniszter aláírja a Tolna megyei Dél-Mezőföld védett­ségét kimondó határozatot. Az előkészületek már évekkel ez­előtt elkezdődtek, s a döntés - hallottuk Závoczky Szabolcstól, a DDNPI osztályvezetőjétől - hamarosan megszülethet. Természetvédelmi szem­pontból is nagyon értékes terü­lete Baranyának a Nyugat-Me­csek. Védettség alá helyezése előkészítés alatt áll, a Kelet- Mecsekhez hasonlóan tájvé­delmi körzet lesz, a kettőt ösz- szekapcsolva. Ugyancsak vé­dettség előtt áll számos drávai holtág, négy - közöttük a páp- rádi és a Baláta-tói - erdőrezer­vátum. A DDNPI kezelésében jelenleg 80 ezer hektár védett terület van. A Pálos kolostor romjai a Nyugati-Mecsekben, a Ja- kabhegyen fotó: Tóth l. A makkok ígérete PÉCS A két évvel ezelőtti ősz kivé­telesen nagy mennyiségű és kiváló minőségű makkot ér­lelt a Pécs feletti erdőkben. Most hektáronként 100 ezer tölgyfacsemete növekedik a területen. Kisrét-Kantavár környékéről van szó, a város kedvelt ki­rándulóhelyeiről. Idős ko- csánytalan tölgyek bontják, amelyek egy századeleji tar­vágás után maradt tüskökből nőttek ágas-bogasra. Mos­tanra - hallottuk a Mecseki Erdészeti Rt. árpádtetői erdé­szetének igazgatójától, Papp Kálmántól (képünkön) - el­kezdődött a beteg állomány kiszáradása. A folyamat meg­állíthatatlan, sőt baleset- veszélyt rejt magában. Az erdészet ezért — 2010- ig kidolgo­zott erdőfel- újítási prog­ram alapján - megkezdte a fák kitermelé­sét. A munkát, tekintettel ä te­rület közjóléti funkciójára, kis erdőrészieteket érintően, mo­zaikszemen végzik. A kiter­melések szélén 20-40 méte­res védősávot hagynak a lát­vány megőrzése érdekében. Ez egyben azt is szolgálja, hogy a most növekvő cseme­ték fényhez jussanak, hogy azután akár 200 évig élő töl­gyes alakuljon ki. Gondok a vízben BARANYAI KÖRKÉP A megye felszíni vizeinek mi­nőségét alapvetően befolyá­solja, hogy miközben á lakos­ság közüzemi ivóvízzel való ellátottsága 90 százalék felett van, a csatornázottsága csak 50 százalék körül mozog. Ez az arány még rosszabb, ha a községeket és a városokat vetjük össze, mert az utóbbiak esetében 80 százalékos a csa­tornázottság, a községeknél ez a mutató nem éri el a 10 százalékot. Baranyának mindössze 23 településén működik csatornamű. Az is feltűnő és végered­ményben a felszíni, a felszín­hez viszonylag közel lévő ré­tegvizek elszennyeződéséhez vezethet, hogy a települések­ről közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége annak ellenére csökkent, hogy az elmúlt években új tisztítótele­pek is létesültek és növeke­dett a csatornahálózatokra kapcsolt lakások száma. Ez mögött ugyanis az húzódik meg, hogy ahol meg is épült az infrastruktúrának ez a fon­tos létesítménye, számos in­gatlan, intézmény még nem kötött rá. Nem ad pozitív következte­tésre az sem okot, hogy az ipari eredetű szennyvízbeve­zetések nagymértékben csök­kentek. Nem a gyárak kör­nyezetet óvó beruházásai eredményezték, hanem a ter­melési kapacitás visszaesése. 1985-1994. között a felére esett vissza az ipar által „elő­állított” szennyvíz mennyi­sége a bányászat felszámolá­sának, a nagy kibocsátók - közöttük a Mohácsi Farost- lemezgyár Rt., a Pécsi Bőr­gyár Rt., a BVM Rt. hidasi gyáregysége termelése visz- szaesésének következtében. Pécs vízellátásában a pel­lérdi, a tortyogói vízadó terü­letek, a Tettye-forrás és a Duna-víz kap szerepet. A fúrt kutak vizének minőségét a termelés volumene is befo­lyásolja. A Pécsi Vízmű 1994-hez képest növelte a pellérdi kutakból a kiterme­lést, annak ellenére, hogy a vízfogyasztás jelentősen visz- szaesett. A bujdosó tarkalepke KOMLÓ Ötven éve senki sem látta a korábban a melegmányi és a hidasi völgyekben ismert Díszes tarkalepkét. Végleg kipusztultnak hitték. A Me­csekben ismét felfedezték. Jellegzetes, a rokon fajokétól eltérő fejlődési ciklusa régóta foglalkoztatja a kutatókat. A szinte kipusztulás előtt álló faj az Alföld ligeterdeiből, a hegyvidékek karsztbokorer- deiből is eltűnőben van. Nem véletlen hát, hogy szerepel a veszélyeztetett fajokat felso­roló Vörös könyvben. A közelmúltban azonban Fazekas Imre, a Komlói Ter­mészettudományi Gyűjte­mény vezetője ismét felfe­dezte a már kipusztultnak hitt lepkét a Kelet-Mecsek Tájvé­delmi Körzetben. A vörösen mintázatú, lassan vitorlázó Díszes tarkalepkék a nyár elején jelennek meg. A mecseki élőhely megőrzése kíméletes erdőgazdálkodást igényel. Gond, hogy előfordu­lási helyei a legforgalmasabb turistautak mellett vannak, ve­szélybe kerülhetnek. Eszmei értéke 10 ezer forint. Környezetvédelem és adóreform Az Európai Unióban egyre többen érvelnek amellett, hogy a környezetet súlyosan szennyező és a megújíthatat- lan energiaforrásokat felhasz­náló tevékenységeket fokozot­tabban kellene megadóztatni, az élőmunkát terhelő adókat pedig ezzel egyidejűleg csök­kenteni. Az Európa Parlament idén nyáron jóváhagyta azt a jelentést, amely az unió szá­mára előnyösnek ítélte az újabb energiaadókat, s határo­zott minél előbbi bevezetésük­ről. Az EU-tagországokban egy 1995-ben készült felmérés szerint a lakosság 73 száza­léka támogatta a környezetvé­delmi adóreformot, az ener­giaadó bevezetését. MTI Fokozottan védett növényeink Egy valódi bennszülött Tudományos (Vincetoxicum pannonicum) és magyar neve mérgező hatóanyagaira utal (toxicum = méreg). A közön­séges méreggyiloktól (Vince­toxicum hirundinaria) ala­csony termetével (20-30 cen­timéter), fényes, szív alakú le­veleivel, kellemetlen illatú, szennyes sárgabamás-zöld vi­rágaival, valamint lekerekített végű terméseivel különbözik. Magyarországi bennszülött faj. Ezt fejezi ki tudományos és magyar neve egyaránt (Pannonicum = a Kárpát-me­dence flóratartománya). Csak a Budai-hegységből (Csiki- hegyek) és a Villányi-hegy­ségből (Szársomlyó) ismerjük. Mindkét helyen dr. Borhidi Attila (jelenleg a JPTE Nö­vénytani Tanszékének akadé­mikus professzora) fedezte fel. Közeli rokonai a mediterrán régióban és a dél-orosz pusz­tákon élnek. A meleg, száraz, napos ter­mőhelyeket szereti, ahol mészkő és dolomit sziklagye­pek, valamint pusztafüves lej­tők nyújtanak számára élette­ret. Mivel rendkívül ritka (a Földön csak két lelőhelye is­mert!), s populációi is megle­hetősen kicsinyek, szigorú vé­delemre van szüksége. Virágai nem feltűnőek, ezért a kirán­dulóktól kevésbé kell félteni. Május végétől június elejéig virágzik. Eszmei értéke: 30 ezer forint. dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom