Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-21 / 289. szám
1998. október 21., szerda Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Az 1956-os forradalom és szabadságharc 42. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 9. évfordulója alkalmából tegnap Pintér Sándor belügyminiszter kitüntetéseket adott át a forradalom ártatlanul meghurcolt résztvevőinek. A Magyar Köztársaság érdemkeresztjét, az ’56-os emlékérmet és emléklapot hetvenen vehették át. Húszán posztumusz elismerésben részesültek, fotó: feb:kallus gyórgy Ismét alkotmánybírákat keres a parlament KukoreUi magas mércéje- Se igent, se nemet nem válaszoltam a parlament alkotmánybírói jelölést előkészítő testületének felkérésére, csupán jeleztem, hogy nem vagyok döntési helyzetben - mondta érdeklődésünkre Kukorelli István alkotmányjogász, az OVB elnöke. st Mint ismeretes, a T. Háznak november végéig három új tagot kell állítania az Alkotmánybíróságtól mandátumuk lejárta miatt megváló bírók - Sólyom László, Kilényi Géza és Adám Antal - helyére, de konszenzus híján mindeddig nem kerülhetett sor a szavazásra. A jelölőbizottság Czucz Ottó és Strausz János mellett Kukorelli Istvánnak, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezetőjének is „ajánlatot tett”, ám a pártok bizalmát élvező szaktekintély egyelőre nem vállalta a jelölést, pedig az ismert szakembert valamennyi frakció szívesen látná a legfőbb bírói testületben megüresedő székek egyikében. Kukorelli azért vonakodik, mert mint mondja, több mint húszéves szakmai múltja ugyan elegendő volna a fontos poszt betöltéséhez, de a másik - vagylagos - feltétel, az egyetemi tanári címe hiányzik. — Mit tenne, ha soron kívül megkapná a címet? - kérdeztük a jogtudóst.- Bevallom, maximalista vagyok, amikor ilyen követelményeket támasztok önmagámmal szemben. Ha soron kívül kineveznének? Ez ugyan csak feltételezés, de az adott pillanatban legjobb belátásom szerint döntenék. (takács) Pedagógusperspektívák A közoktatásban dolgozók jövő évi béremeléséről és a normatívák alakulásáról tárgyaltak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) kezdeményezésére az önkormányzatok, az érintett társszakszervezetek, illetve a szakminisztérium képviselői kedden, Budapesten. Molnár Péter, a PDSZ ügyvivője elmondta: a kormány a jövő évben a közoktatásban dolgozóknak mindössze tizenkét százalékos emelést ígér a korábbi tizenhat százalékkal szemben. A szakszervezet azonban ennek fedezetét sem látja biztosítottnak. Az ügyvivő hangsúlyozta: nem keresetnövekedésről szóló megállapodást, hanem konkrét bérmegállapodást akarnak kötni a kormánnyal. A kereset- növekedésről szóló egyezségek ugyanis korábban sem vezettek eredményre, mi több, a közoktatásban dolgozók más felsőfokú végzettségűekhez viszonyított bérhátránya mára elérte a 36^40 százalékot. A PDSZ szükségesnek tartaná, hogy az úgynevezett bejá- rónormatíva-juttatást a középiskolák is megkaphassák. A támogatásnak ezt a formáját az általános iskolák már kiharcolták, azok után a diákok után kapják, akik nem a lakóhelyük önkormányzatához tartozó iskolában végzik tanulmányaikat, és nem is kollégisták. A tb-járulékokat is az APEH szedi be Emelkedik a televíziók üzemben tartási díja Tegnap az adózás rendjéről és a jövedéki adóról szóló törvényekkel folytatta az Országgyűlés a költségvetés bevételi oldalát biztosító jogszabály-módosítások sorát. Elfogadták a képviselők az ország 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról alkotott törvényt. 1997-ben 2525 milliárd forint folyt be az államkasszába és 2703 milliárdot költöttünk. A 178 milliárdos hiányt a kormány túlnyomó részben államkötvények értékesítéséből pótolta, de felvett 15 milliárd forint értékben külföldi hiteleket is. Az ország óriási összeget - 2510 milliárd forintot - költött adósságai törlesztésére, ennek fedezetéül elsősorban a privatizációs bevételek és az államkötvények értékesítése szolgált. Az adózás rendjében a jövő évtől a legnagyobb változás az lesz, hogy az adókat és a járulékokat egy szervezet, az adóhatóság fogja beszedni. Ennek érdekében formailag a járulékokat adókká nyilvánítja a tervezet. A társadalombiztosítási járulékok beszedésével kapcsolatos reform előkészítéséhez hosszabb idő szükséges - mondta a kormány képviselője -, ezért januártól csak a két apparátus formai különállása szűnik meg. A járulékbeszedők ugyanott, ugyanazt fogják végezni, mint eddig, legfeljebb a hivatali cégtáblát festik át. Az adminisztrációs terhek csökkentéséhez a törvénymódosítás a bevallási kötelezettségek ritkításával, az adók és a költségvetési támogatások bevallásának egységesítésével, és a túlhaladott, az adóztatás során érdemben nem hasznosított adatszolgáltatási kötelezettségek megszüntetésével járul hozzá. A jövedéki adókról szóló törvény módosítása elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a tételes adók mértékét a várható inflációhoz igazítsa. Kivétel a cigaretta, ahol a mai 41 százalékos adószintről gyorsított ütemben kell felzárkóznunk az Európai Unió által megkövetelt 57 százalékra. Itt a tételes adó jövőre 16 százalékkal emelkedik. Napirend előtt szóba került a Magyar Televízió Rt. igen nehéz anyagi helyzete és felhalmozódott köztartozásai. Várhegyi Attila kulturális államtitkár egyrészt leszögezte, hogy az MTV gazdálkodásának felügyelete és az abba történő esetleges beavatkozás nem a kormány joga és kötelessége, másrészt vázolta a megoldás lehetőségét. Az üzemben tartási díjat havi 640 forintra kívánják emelni, a befolyt összegből az MTV részesedését az eredeti 50 százalékra növelik. Pető'Iván (SZDSZ) interpellációjában azt tette szóvá, hogy a kormány felügyelete alatt álló, állami tulajdonú Postabank szeptember végén úgy függesztette fel a kormányt számos esetben bíráló Kurír című napilap megjelenését, hogy közben a bankhoz tartozó másik, szintén veszteséges országos napilap, a nyíltan kormánypárti Magyar Nemzet állami finanszírozását tovább folytatja. S. Á. Adók és szociális kiadások a GDP százalékában, 1997 Forrás: OECD becslés Módosítják a Munka Törvénykönyvét A felmondásról, az öregségi nyugdíjakról és a leltári felelősségről szóló paragrafusok változtatását tervezi a Szociális és Családügyi Minisztérium. A Munka Törvénykönyvének módosítását igénylő rendelkezések egy részét már jövő év márciusától bevezetnék, de a törvénykönyv átfogó tanulmányozása után további, nagyobb léptékű korrekciókra is sor kerül majd - jelentette ki Harrach Péter miniszter. A változtatások részben az Alkotmánybíróság egyik tavaszi határozata miatt váltak szükségessé. A tárca fő célja azonban a javaslattal a sokak által kedvelt munkaügyi kiskapuk lezárása, mondta a miniszter, majd hozzátette: a munkaadók és a munkavállalók ezentúl keményebb ellenőrzésekre számíthatnak. Pál József helyettes államtitkár a változtatásokról elmondta: a javaslat szerint a munkavállalóval betegállomány idején is közölni lehetne a felmondást, bár a munkaviszony megszűnését attól a naptól számítanák, amikor a munkavállaló ismét keresőképessé válik. Ez a módosítás azt volna hivatott megakadályozni, hogy valakit csak azért ne lehessen elbocsátani, mert újra és újra betegszabadságra „menekül” a felmondás elől. Az új rendelkezések sem engednék, hogy felmondjanak terhes anyáknak, sorkatonáknak, vagy gyermeküket illetve rászoruló hozzátartozóikat gondozóknak. Különösebb indoklás nélkül ki lehetne tenni azonban állásukból az öregségi nyugdíj- korhatárt elérőket. Pál József úgy véli, a rendelkezés elősegíti majd a pályakezdők elhelyezkedését. Az idősek érdekeinek védelmét szolgálná viszont a tervezet azon része, amely kiköti: az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti öt évben csak különösen indokolt esetekben lehetne felmondani. A minisztériumi javaslat értelmében a jogtalanul elbocsátottakat megillető végkielégítés mértékéről és az eredeti állásba való visszahelyezésről ezentúl a bíróság döntene. A javaslatok nem véglegesek, a tárca már e héten megkezdi tárgyalásait az Érdekegyeztető Tanáccsal, és csak a szociális partnerek véleményezése után terjeszti azokat a kormány elé. (bereczki) Hírcsatorna A szocialistáknak széles körű együttműködésre kell törekedniük az önkormányzati testületekben, de az MSZP elnöksége ellenzi a kooperációt a MIEP-pel - ismertette a szocialista párt elnökségének tegnapi állásfoglalását Kovács László. A pártelnök közölte: össze kell fogni az SZDSZ-szel, a civil szervezetekkel és minden, demokratikus értékek alapján működő politikai erővel. Elutasította az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága kedd reggeli ülésén azt a szabaddemokrata javaslatot, hogy a Boszniában szolgálatot teljesítő magyar műszaki alakulat katonáit ne fegyverezzék fel, de amennyiben veszély fenyegeti a katonák biztonságát, az alakulatot vonják vissza. Több baleset történt az idén, mint tavaly. A közutakon közel 11 ezer személyi sérüléses balesetet regisztráltak július végéig - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből. Száz balesetből tizenkettő az alkoholfogyasztással függött össze. 5500 esetben járművek ütköztek, ebből vasúti kereszteződésben 41 alkalommal történt tragédia. A balesetek következtében elhunytak, megsérültek száma csaknem 15 százalékkal nőtt Észak- Magyarországon, az Eszak-Al- földön és a Dél-Dunántúlon. Teljes összeolvadáshoz vezethet néhány éven belül a vegyipari-, az építőanyagipari- és a papíripari dolgozók szak- szervezetei között kedden aláírt együttműködési megállapodás. A dokumentum egyebek mellett a VDSZ, az EDSZ és a PDSZ aktivistái közös képzésének feltételeit, illetve a külföldi kapcsolatkeresés mikéntjét rögzíti. Negyedmilliárd forint értékű hűtlen kezeléssel, csalással, s azzal összefüggő köz- és magánokirat-hamisítással, illetve gazdasági1 'Vesztegetéssel gyanúsítja a rendőrség H. L.-t, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségbiztosítási Pénztár volt igazgatóját és M. T.-t, az egyik főosztály vezetőjét, továbbá nyolc vállalkozót. A tíz gyanúsított az egészségbiztosítási pénztárnak járó köztartozások behajtásánál követte el a bűncselekményeket. Ékszert akart csempészni kézitáskájában egy 34 éves magyar nő, aki amszterdami átszállással érkezett Washingtonból. A nála talált 319 ezer USA dollárt érő arany nyakék után 56 millió 580 ezer forint vámot és áfát kellett volna befizetnie. Jirí Menzel Budapesten. A ’68-as Prágai Tavaszra emlékező Bohémia Budapest 1998 fesztivál keretében tegnap a jeles cseh író-színész-rendező dedikálta „Hát, nem tudom. .. II.” című könyvét az írók Boltjában. fotó: feb/stefler balázs Nehezen értik meg a gyerekek, hogy mit olvasnak Kisebb falu - nagyobb hátrány Egy pedagógiai vizsgálat szerint az általános iskolások tanulmányi eredményei a tehetségen és a szorgalmon kívül nagymértékben attól függnek, hogy a fővárosban, valamelyik megyeszékhelyen vagy kistelepüiésen töltik-e fejükbe a tudást. A teljesítménybeli különbségek az utóbbi években nőttek. Az Országos Közoktatási Intézet kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a települések közötti műveltségi olló főleg a nyolcadikosoknál és különösen az olvasási teljesítményeket illetően nagyra nyílt. Az érdemjegyek romlása a fővárosban lelassult, a megyeszékhelyeken stagnál, a kisebb városokban és községben azonban tovább folytatódik. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a falusi, tanyasi iskoláknak nem sikerül kiegyenlíteniük a kisebb települések fejletlenségéből adódó hátrányukat. Az egyes osztályok és tantárgyak összehasonlítása is érdekes eredményeket mutat. A legkisebb eltérés a 4. osztályosok természettudományi ismereteinél figyelhető meg, a legnagyobb az olvasott szövegek megértésénél. A 6. valamint a 8. osztályosok esetében is a természettudományi tantárgyaknál, például a földrajznál, biológiánál a legkisebb a budapesti gyerekek előnye. Egészében elmondható, hogy a településtípusok közötti szakadék minden tudásterületen széles, még ha eltérő mértékben is. A szakemberek külön rámutattak arra, hogy a megye- székhelyeken tanulók teljesítménye jóval kisebb mértékben marad el a fővárosiakétól, mint az egyéb városokban tanulóké. Különösen így van ez a 8. osztályban, amiből arra lehet következtetni, hogy a lakókörnyezet jelentősen befolyásolja a továbbtanulási esélyeket. A nagyobb városokban élő diákok ugyanis többnyire otthonuk elhagyása nélkül, és így jóval kisebb költséggel folytathatják tanulmányaikat, mint a kisebb vidéki településeken lakó társaik. A városi gyerekek helyben is több iskola közül választhatnak. (deregán)
