Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-13 / 281. szám
6 DUnántuli Napló Gazdasági Tükör 1998. október 13., kedd Röviden Állás- és képzési börze. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ szervezésében ma 9 órától megyei hatáskörű állásbörzét rendeznek a pécsi sportcsarnokban. A rendezvénnyel párhuzamosan a Szivárvány Gyermekházban képzési börzét tartanak 10.30-tól.fkJ Tanúsítvány. Októbertől a Baranya megyei utazási vállalkozások tanúsítványokkal igazolhatják legális működésüket. A dokumentumokat a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara bocsátotta ki, miután a gazdasági önkormányzatok vették át az utazási irodák regisztrációját. (k) Hoventa. Ma nyílik és 4 napon át fogadja a szakmai és érdeklődő látogatókat a budapesti vásárvárosban a Hoventa, a legnagyobb hazai nemzetközi kereskedelmi és vendéglátótechnikai szakkiállítás. (k) Agrárvásár. November 14-én kezdődik a 4 napos bolognai mezőgazdasági szakvásár, az EIMA - jelentette be az olasz mezőgazdasági gépgyártók szövetsége. Vállalkozói kézikönyv. A Gazdasági Minisztérium Forrástérkép címmel kézikönyvet adott ki a kisvállalkozókat segítő hazai forrásokról, elérhetőségükről. A könyv hozzáférhető a Baranya Megyei Kézműves Kamara ügyfélszolgálatán, (k) Építőipari szimpózium. A Baranya megyei építőipari szervezetek közös rendezésben szakmai szimpóziumot tartanak október 29- én 9 órától a Pécsi Kereskedelmi Központban. (k) Adózó cégautók. Jövőre már nemcsak a 11%-os eü- hozzájárulást kell a cégautók után fizetni, a kormány döntött az autók értékével összefüggő adójuk megemeléséről is. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 365,61 Francia frank 39,08 Japán jen (100) 183,69 Német márka «, 131,02 Olasz líra (1000) 132,42 Osztrák schilling 18,62 Svájci frank 161,75 USA-dollár 216,02 ECU 259,57 Logikátlan logisztikai fejlesztések A kormányzat kijelölte azt a tíz hazai várost, ahol az ország logisztikai központjait kívánják kialakítani. Az államilag támogatott elosztó, raktározó, expediáló bázisok között nemcsak a tervezett pécsi centrum nem szerepel, de a három dél-dunántúli megyét is elkerülik a fejlesztések. Magyarországnak jó esélye van arra, hogy tíz éven belül a régió logisztikai központjává váljon, de ehhez nélkülözhetetlen az állam szerepvállalása - jelentette ki Kazatsai Zoltán közlekedési helyettes államtitkár. A kormányzat tíz országos jelentőségű logisztikai központot jelölt ki, amelyek állami támogatásban részesülhetnek Soroksár, Székesfehérvár, Sopron, Baja, Szeged, Szolnok, Győr, Záhony, Miskolc, Tiszaújváros, valamint Nagykanizsa környékén. Költségvetési forrásból a központok külső közlekedési infrastruktúrájának kiépítése, illetve a vállalkozói hitelekhez kapcsolódó állami garanciavállalás finanszírozható. Az Európai Unió tagországainak áruszállítási teljesítménye átlagosan évi 2,3 százalékkal emelkedik, és a prognózisok hasonló ütemű növekedést jeleznek a jövőre is. Magyarország EU-integrációs törekvései, a termelés és a piacok globalizációja a szállítás és a közlekedés szempontjából is két lényeges következménnyel járnak. Egyfelől a termeléselosztás egyre pontosabb és folyamatosabb szállítást igényel, másfelől a térbeli integráció terjedése Magyarország számára - mint a régió logisztikai központja - új gazdasági lehetőséget teremt. Sajnálatos módon azonban Baranya és a dél-dunántúli régió kimaradt az első leosztásból. Pedig az EU-csatlakozás közeiével Horvátország és Jugoszlávia felé is a közösség határát jelentheti majd a térség, ahol mindenképpen lennie kell logisztikai bázisnak. Amennyiben nem változik a kormányzati álláspont, úgy régiónk kénytelen lesz a helyi forrásokra támaszkodva megkezdeni a fejlesztéseket. Várhatóan az 1999-es központi költségvetésben először szerepel önálló sorként „A logisztikai szolgáltató központok fejlesztése” címen. A Gazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési célelőirányzatából támogatást vehetnek igénybe a logisztikai központokba betelepülő raktározó, csomagoló, összeszerelő és különféle szolgáltató üzemek. A szakemberek szerint indokolt lenne, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium is támogassa a központok megvalósítását. Ezen kívül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz is fordulhatnak támogatásért, és szerepük lehet a helyi önkormányzatoknak is, melyek a terület rendelkezésre bocsátásával, az engedélyezési tervek jóváhagyásával segíthetik a központok létrejöttét. Kaszás E. Az exportképes termékek elosztásához kell a logisztikai központ ILLUSZTRÁCIÓ: MÜLLER ANDREA A kamara a tb-módosításokról A gazdasági önkormányzatok a helyi gazdaság fejlődése szempontjából több megfontolásból is komoly korlátnak ítélik a tervezett tb-változásokat. A tervezettel a kormány egyetértett, tehát a módosítási javaslatok hivatalosnak tekinthetők. A tervezett változások között a társadalombiztosítási járulékok csökkentése valamennyi vállalkozás számára kedvező. A gazdasági önkormányzat létezése óta emellett voksolt, és próbálta elérni az élőmunka alkalmazásához kapcsolódó járulékos költségek csökkentését. A járulékok csökkentésével szemben drasztikus és a vállalkozások szempontjából rendkívül hátrányos módosítások várhatók az egészségügyi hozzájárulás szabályozásában. Ezek közül a kamara több dologgal sem ért egyet. Ilyen az egészségügyi hozzájárulás százalékos mértékű meghatározása. A fizetési kötelezettség kiterjesztése egyes különadózó jövedelmekre, a természetbeni juttatásokra, és a kamatkedvezményekre. Ezek egy része tőkejövedelem, és többféle adó terheli, tehát nem lehet azonos módon kezelni az összevonás alá kerülő jövedelmekkel. Másik részük bizonyos feltételek esetén jár, illetve a kevés tőkével rendelkező vállalkozások megerősítését szolgálja. Hasonló a vélekedés az átalányadóra és tételes átalányadóra kivetni szándékozott 25, illetve 20 százalékos hozzájárulásról, mely a személyi jövedelemadó törvényben bevezetni szándékozott egyszerűsítésekkel teljesen ellentétes. A járulékfizetési kötelezettség csökkentése a kis- és középvállalkozói körben nem ellensúlyozza az emelt hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Az eü-hozzájárulás új rendszere összességében e vállalkozásokat olyan mértékben sújtja, hogy létük is veszélybe kerülhet. A probléma a hátrányos helyzetű megyékben fokozottan jelentkezhet. A kamarák a hozzájárulás bevezetését ezért a gazdaság fejlődése szempontjából károsnak tartják. B Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en 10. 12-én Részvény megnevezése Záróár Változás Forgalom (db) BorsodChem 3 865 /• 71 614 Danubius 3 050 7 399 Egis 3 350 x* 27 746 Matáv 880 — 3 024 480 Mól 3 800 689 260 OTP 5 SS0 / 137 960 Rába 1 580 — 79 679 Richter 6 200 309 731 TVK 2 OOO s 765 690 Kárpótlási Jegy 380 20 873 A BUX-index alakulása: 4120.85 (+3.82%) 7000 -j- 6500 -- 6000 -- 5500 -- 5000 -- 4500 -- 4000 -- 3500 -11. 14. 15. 16. '17. 18. 21. 22. 23 24. 25. 28. 29. 30. 1. 2. 5. 6. 7. 8. 9. 12. ___________________________________________ Naprakész adatok a pénzvilágról Nyolcadik alkalommal jelent meg a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach. A legújabb szám 74 fejezetben, három kötetben, több mint háromezer oldalon mutatja be a magyar pénzügyi, biztosítási és tőzsdei élet közel ezer legfontosabb szervezetét. Az almanach többek között részletesen foglalkozik a kereskedelmi bankokkal, hitel- intézetekkel, takarékszövetkezetekkel, lízingtársaságokkal. biztosítótársaságokkal, brókercégekkel, a Budapesti Érték- és Árutőzsdével, könyvvizsgáló cégekkel. A kiadvány Sgyes pontjai tartalmazzák az adott szervezet felső vezetőinek nevét, a legfontosabb mérlegadatokat, a cég eddigi tevékenységét, működésének jelenlegi területeit, a jövőre vonatkozó elképzeléseit, stratégiáját. Az 1997-1998-as kiadványban már helyet kaptak olyan új szervezetek, mint a Lakás-takarékpénztárak Egyesülete, a Pénztárak Garancia Alapja, a Magán-, Önkéntes, Egészség- és Önsegélyező Pénztárak. Az újdonságok között szerepel a Befektetővédelmi Alap, a befektetési szolgáltató társaságok új struktúrájú megjelenése is. Kiemelkedően informatív a kamarai rész, amely a gazdasági önkormányzatokról ad átfogó képet. Á tavalyi, induló év után az idén már csaknem a teljes kamarai rendszer megjelenik. Az almanach adatai, információi szinte naprakészek, így a kiadvány rendkívül hasznos segítséget nyújthat a hitelintézeteknek, a felügyeleti szerveknek, a biztosítóknak, tőzsdei szervezeteknek, társaságok, vállalatok gazdasági és felső vezetőinek, illetve a magán- és intézményi befektetőknek. Hasznos és nélkülözhetetlen olvasnivalóra talál az is, aki csak érdeklődve figyeli Magyarország pénzügyi életét, vagy a tőzsde működését. (sts) 1996. évre felosztott, de 1997. évben ki nem fizetett osztalék utáni adó. A társaság az 1996. évi 18 százalékkal adózott eredményének egy részéből 1997. évben osztalékot képzett. Az osztalék- részre elkülönített összeg után a 23 százalékos kiegészítő adót megfizette. Ezen osztalékrésznek csak egy részét tudta kifizetni 1997 évben. 1998-ban viszont kifizeti a megmaradt részt. Az szja törvény 1998. évtől hatályos átmeneti rendelkezése szerint az 1997-ben megállapított, de 1997. évben ki nem fizetett osztalék adója, amennyiben az osztalék kifizetésére 1998. évben még sor kerül, 20 és 27%. A 20 és 27%-kal adózó részt az 1998. évi XXXIII. törvény alapján az 1996. december 31-re készített mérlegbeszámolóban feltüntetett saját tőke és az 1997. január 1-jei jegybanki alapkamat figyelembevételével kell meghatározni. Fontosabb gazdasági jelzőszámok Baranyában (I9S7 I. félév = 100) Munkanélküliség* 130r^ 12» Ipari termelés Regisztrált vállalkozások száma* Alkalmazásban állók száma Alkalmazásban állók nettó átlagkeresete Növekvő ipar, visszaeső lakásépítés BARANYAI KÖRKÉP A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának legfrissebb felmérése szerint a gazdaság különböző ágazataiban különbözőképpen alakultak a változások. Míg a regisztrált vállalkozók és az alkalmazottak számában nem hozott jelentős változást az idei első félév, az ipari termelésben pozitív elmozdulás történt. Ugyancsak emelkedett az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete. Mint a diagramból is kitűnik, a legszembetűnőbb negatív változást az építőipar produkálta, amelyben közel 30%-os volt a visszaesés. K. E. Erősödik a beszállítói célprogram Jó ütemben halad a májusban meghirdetett beszállítói célprogram kis- és középvállalkozói adatbázisának kiépítése, mivel eddig mintegy 900 kérdőív érkezett vissza a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványhoz (MVA). Az első fázisban három ágazatban látnak reális esélyt arra, hogy mintegy 1500 kis- és középvállalkozó multinacionális vállalatok beszállítójává váljon. Ez a járműalkatrész-gyártás és fémmegmunkálás, az elektrotechnikai alkatrészgyártás, illetve a műanyag- és gumialkat- rész-gyártás. Az auditorok most azt vizsgálják, a jelentkezők megfelelnek-e a multik által támasztott feltételeknek. A nagyvállalatok ugyanis csak olyan beszállítókkal szeretnének üzleti kapcsolatot kialakítani, amelyek rendelkeznek ISO 9001 vagy QS 9000-es minőségbiztosítással és innovációs lehetőséggel, ár- és szállítási feltételeik kedvezőek, a menedzsment módszereik hasonlóak az övékéhez. Október végéig felkeresik azt a négyszáz hazai nagyvállalatot, amely csatlakozott a beszállítói chartához azzal a céllal, hogy felmérjék, milyen igényük van a beszállítókkal szemben. Néhány nagy cég, mint például a ZF Hungária, a Lehel Hűtőgépgyár, a Videoton és az Ikarus maga is igyekszik szervezni saját beszállítói hátterét előfinanszírozással, gépbeszerzésekhez nyújtott kedvezményes hitellel, illetve szállítói előleggel. A beszállítói programra az idén 700 millió forintot fordít a költségvetés. Ebből közvetlenül hiteleket nem folyósítanak, csupán közvetítenek abban, hogy a kis- és középvállalatok optimális hitel- és támogatási kombinációt találjanak. Ebből finanszírozzák azoknak a szakembereknek a képzését, akik a vállalkozások vezetőit a beszállítói státus elnyeréséhez szükséges ismeretekre oktatják, valamint a számítógépes adatbázis létesítését. Várhatóan a jövő év elejére készül el az MVA háromszintű adatbázisa, amely mintegy tízezer vállalkozás pénzügyi-gazdálkodási információit is tartalmazni fogja. I
