Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-12 / 280. szám
8 Dunántúli Napló Magazin 1998. október 12., hétfő Egy „hű európai” a viharban Keresztes-Fischer Ferenc (1881-1947) A pécsi központi temetőben pénteken délután gyászmise keretében temették újra Keresztes-Fischer Ferencet, aki 1938- tól Magyarország több kormányának volt a belügyminisztere. Az 1881-ben Pécsett született jogi végzettségű, az angolszász vonalat támogató politikust a II. világháború végén Da- chauba deportálták. 1948-ban Bécsben halt meg. „Martinuzziak kora jött el újra: Összeszorított fogak, keserű alkuvás, erdélyi ravaszság” (Babits) A XX. századi magyar történelemnek meghatározó ereje és mozgatója az első világháborút lezáró trianoni békeparancs, amely az ún. Párizs- környéki békeparancsok között kiemelkedik a maga kegyetlenségével, minden gazdasági, néprajzi, történelmi törvényszerűségnek semmibevételével. Hisz tulajdonképpen a volt Osztrák-Magyar Monarchia területén a napjainkban zajló események kiinduló pontja is itt található. És ha az itteni eseményeket vizsgáljuk, óhatatlanul eszünkbe jut a haza bölcsének - Deák Ferencnek - mondása: Ha észre- veszem, hogy mellényemet rosszul gomboltam be, nincs más megoldás, mint azt újragombolni. Most, amikor a két világháború közötti magyar kormányok egyik meghatározó miniszterének, a több kormányban belügyminiszteri funkciót betöltő, és a politikusi pályán Pécsről induló Keresztes-Fischer Ferencnek hamvai visszatérnek a hazai földbe, szükségesnek érzem, hogy történeti szerepét már történeti távlatból is lássuk annál is inkább, mert az elmúlt évtizedek egyoldalú, és gyakran tudománytalan, sokszor idegen célokat szolgáló írásművei erre nem alkalmasak. A két világháború közötti kormányoknak egybehangzó politikai alapelve volt a trianoni békeparancs békés revíziója. Elképzelhetetlen, hogy ezt egyetlen kormány is tagadja. Ez a politika irányította a kormányokat mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai vonatkozásban. Ugyanakkor hazánk nem vitásan gazdasági és társadalmi szempontból nem tartott lépést az európai fejlődéssel, és így széles néptömegekben jelentkezhettek olyan irányzatok, amelyek nem feleltek meg az európai társadalmi és gazdasági fejlődésnek. A magyar politikai élet vezetőinek is gyakran kellett az első világháborút lezáró békeparancsok következtében megnyilvánuló szélsőséges irányzatok között lavírozni. Még súlyosabbá vált a helyzet, amikor 1938-ban olyan állammal kerültünk szomszédságba, amely szintén szenvedett ezektől a békeparancsoktól, és ahol ebből fakadóan egy embertelen, szélsőséges politikai irányzat lett uralkodóvá. Ez az embertelen - későbbiek során egységesen fasizmusnak nevezett - irányzat, a vele ér- tékítéletileg azonos bolsevizmussal együtt a magyar politikai életben is jelentkezett. Ilyen körülmények között kellett a mindenkori belügyminiszternek az ország békéjéről, nyugodt társadalmi fejlődést biztosító rendjéről gondoskodni. De ugyancsak gondoskodnia kellett arról is, hogy külpolitikailag lehetőleg akadályozzák ezeknek az eszméknek a terjedését. Ennek akkori megnyilvánulása az angol, illetve a német orientáció volt. A harmadik - a Szovjetunió - irányában politikai elzárkózás volt a jellemző. Keresztes-Fischer Ferenc az angol orientáció híve volt abban az időben, amikor a nem vitásan elavult társadalmi és gazdasági rendet megváltoztatni akaró erők között a német irányzat mindig erősebb lett. Mint belügyminiszter, keményen harcolt mind a baloldali, mind a jobboldali szélsőséges irányzatok ellen. Különösen kemény kézzel irányította a magyar belpolitikai életet 1938 és 1944 között, amikor a nagy Nyugat által magunkra hagyottan belekerültünk egy olyan háborúba, amelyet elkerülni lehetetlen volt. A történészek feladata ennek a kornak és a benne szerepet vállalók értékelése. Egy biztos: 1944. március 19-ig, a német megszállásig ez a politika százezrek életét biztosította. Csak a lengyel menekültek elhelyezése (az idősebb Antall József szerepe), a német táborokból megszökő és hozzánk kerülő francia katonák ellátása - sajnos - feledésbe merül. A hálás utókor elfelejti, hogy 1944-ig egyedül Balatonbogláron működött lengyel és francia középiskola, és a franciák nemzeti ünnepén egyedül Balatonbogláron volt francia katonai díszszemle (civil ruhában) a magyar katonazenekar kíséretében. És amikor egész Európában üldözött néppé vált a zsidóság (sok százezer zsidó testvérünk pusztult el, mert sem a zsidó vagyont begyűjtő Svájc, sem a humanizmust hirdető Anglia és USA nem adott beutazási engedélyt a menekülőknek, sőt - az angol flotta első ágyúlövése egy zsidókat Palesztinába szállító német hajóra irányult), a német védelem alatt álló Szlovákiában törvénnyel, Romániában egyszerűen géppuskával intézték el a „zsidókérdést”, nálunk a belső fasiszta erők ellen keményen fellépő belügyminiszter a német megszállásig - ha nehezen is, de életüket biztosította. Keresztes-Fischer Ferenc politikai pályája természetes következménye, hogy 1944. március 19-én a német megszálló szerbek elsőnek tartóztatták le, és vitték koncentrációs táborba. De jellemző magyar sors (és ez lett volna illetve lett a sorsa más magyar politikusnak is), hogy - ha hazajön, a vörös fasizmus végez vele. Az ember a történelembe születik, és csak a történelembe elhelyezve értékelhetjük, ítélkezhetünk felette. Keresztes-Fischer Ferenc békében nyugodhat hazája földjében. Dr. Rajczi Péter Gyilkosok cella helyett - betegágyban Mi jár (és mi nem) az elmebeteg bűnözőnek? Az év igazságszolgáltatási botrányaként könyvelik el Németországban: minden idők egyik legkegyetlenebb szexgyilkosa, Bernd Büch megszökött a düreni tartományi kórházból, ahol kezelték. Nem sokkal később a Haliéhoz közeli Sennewitz- ben még megölt két embert, mielőtt sikerült elfogni. Axel Horstmann, Észak-Rajna- Vesztfália egészségügyi minisztere levonta a következtetést a történtekből, és lemondott. A düsseldorfi tartományi parlament vizsgáló bizottsága kiderítette: Büchöt eleve nem lett volna szabad kiengedni a börtönrács mögül a gyógyintézetbe, mivel orvosai szerint kezelhetetlen. „Az elhibázott lépés alapja a merev és hivatalnokszemléletű országos rendelkezés” - állapította meg a távozó egészségügyi miniszter. Túlságosan leegyszerűsítették a döntést Büch esetében. Az elmebeteg tetteseket ugyanis megilleti a jog, hogy elzárásuk, biztonsági őrizetük előtt orvosilag kezeltessék magukat, vagy éppen a bíróság rendelje el kényszerkezelésüket. Csakhogy ezt a lehetőséget a német törvények szerint nem általában kell megadni, hanem körültekintő módon, személyre szabottan kell alkalmazni. A körültekintés a súlyosan veszélyes Büch bűnöző esetében nem történt meg. Egyébként is: a bűnözők ti- zede-hatoda vagy nem alkalmas orvosi kezelésre, vagy nem is hajlandó magát alávetni a terápiának. Ráadásul Németországban is meglehetősen kevés az olyan kórházi, intézeti hely is, ahol a sokszoros gyilkoshoz hasonlókat biztonsággal kezelni lehetne. Ferenczy Europress Félénkség ellen tabletta Bátorságra serkenti a félénk embereket az a gyógyszer, amelyet brit tudósok fejlesztettek ki, s amely a patikákban is kapható lesz Seroxat néven, receptre - írta a The Sunday Times című lap. A bristoli és a southamp- toni egyetem kutatói eredetileg a depresszió ellen kerestek új gyógyszert, de hamar rájöttek, hogy a létrejött szer különösen a társaságban gátlásokkal küzdő emberekre van „euforizáló” hatással. „Nem csodaszer, amely a remetét a partik középpontjává varázsolja, de a súlyos fóbiákkal küzdő emberek számára segítséget jelent” - mondta a Brit Orvostudományi Társaság nevében Brian Goss a lapnak. A lap azt írta: az ismeretek szerint a Seroxat legkárosabb mellékhatása a betegbiztosítókat sújthatja, ha mind a tízmillió félénk brit kezeltetni akaija majd magát az új gyógyszerrel. t/5 1-4 <u G eí eu Generáli Forródrót információs szolgálat: 452-3434 Ma a hclIlgOin a legfontosabb. a Generali Biztosító gondol a hangom • • ff f jovojere is A Generali ügyfelei egyedülálló lehetőséggel élhetnek: több mint 150 fajta biztosítás közül válogathatnak. Kinek melyiket érdemes választania? A Generali Biztosító szakemberei egyénre szabott megoldásokat kínálnak, hogy mindenki a legkedvezőbb feltételeket élvezhesse. A gondok oroszlánrésze a miénk. wmw.generáli.lm
