Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-11 / 279. szám

Magyarország - Dél-Dunántúl ** Negyedik oldal ** 1998. október 11. Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából BRIGITTA, GITTA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 6.39 nyugszik 18.31 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: CSERI LÁSZLÓ Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu li \ *0 iiájjj Mostanság megszaporod­tak itthon az ufológusok kongresszusai, alig fejező­dik be az egyik, már kezdő­dik a másik. Nemrégiben Győrben tartottak országos találkozót, aztán Debrecen­ben nemzetközit, november­ben pedig Budapest követ­kezik, a Vili. Magyar Ufó Kongresszus. Állandóan történik valami az ufók világában, mondja Süve­ges József, a pécsi Moebius Scifi Egyesület és Ufó Klub elnöke, így aztán nem fölöslegesek a gyakori összejövetelek, melye­ken gabonakörökről, titokzatos eltérítésekről, fényjelenségek­ről, plazmagömbökről cserél­nek információkat. Hogy egy-egy új információ valóban ufót takar vagy csak a megfigyelő hallucinációja, hor- ribile dictu, csillagászati jelen­ség, az különböző módszerek­kel egyértelműen kideríthető. A közelmúlt legfeltűnőbb ufó mozgása Mexikóban és Brazíli­ában zajlott le, tudtuk meg, videófelvételek bizonyítják azt az inváziót, melyet egyébként egy egész város látott. Megvi­tatták az országos találkozón annak a kisgyereknek az esetét is, akinek egy plazmagömb roncsolta össze az arcát, a plaz­magömbök pedig nem keveren­dők össze a gömbvillámmal, előbbinek tudata is van. Magyarországon Pápa, Sal­gótarján, Győr, Szeged és Pécs környékét kedvelik leginkább a földönkívüliek, ezeket a vidéke­ket tisztelik meg leggyakrabban látogatásaikkal. Pécsett leg­utóbb a tv-toronynál jelent meg ovális, szürke, ámde fényes tárgy, a nyár folyamán pedig furcsa, fényes gömb cikázott át a város fölött. Él itt egy olyan édesanya is a kislányával, tud­tuk meg, akik éjszakánként kapcsolatot tartanak földön kí­vüli lényekkel, mindezt a reg­ressziós hipnózis is megerősí­tette. Süveges József sem úszta meg az idegenek látogatásait. Egyik reggel arra ébredt, hogy hóna alatt két karcolás jelent meg, majd később még egy, en­nek a jelenségnek az idegen lé­nyekkel való kapcsolatát egyik kolléganője tárta fel. Hogy mi az oka a kapcsolat­felvételi kísérletek meghiúsulá­sának, tudniillik az ufók elillan­nak közeledésünkre, mint a pá­ra, Süveges József azt válaszolta, hogy az idegenek szeretnének minél kevésbé beavatkozni az emberek életébe. Ugyanakkor, ellentétben a gyakorta bemuta­tott tucatfilmekkel, a lények segí­tőkészek, ennek egyértelmű jelei vannak. Süveges előadása a csillagka­puról szólt, amelyet az USA-ban hoztak létre a földönkívüliek közreműködésével. A csillagka­pu egy hipotézis szerint olyan át­járó a két világ között, amelyet nem ufók, hanem emberek hasz­nálnak kapcsolatteremtésre. Cseri L. mmmm-Jy. fórumok Baranyában Október 12-én, hétfőn Kom­lón, Mohácson, Siklóson és Szigetváron folytatódnak a polgármesterjelöltek nyilvá­nos fórumai, amelyekről a Dunántúli Napló jövő csü­törtöki városi oldalain rész­letesen tudósítunk. Komlón a Pártok Háza nagyter­mében 17 órakor kezdődik a választási vitadélután, amelyen Páva,Zoltán, Tóth József, dr. Hoppá József és Szarka Elemér válaszol újságíróink és az ér­deklődők kérdéseire. Mohácson az Irodaház C- épületének emeleti tanácsko­zójába 18 órára várjuk Balázsy Miklóst, Somogyi Lászlót, Szekó Józsefet - és természete­sen olvasóinkat. Siklóson hatan is ringbe szállnak: Nagy Pál, Mehring Ist­ván, dr. Máté János, Varga Zol­tán, Szepesvári Zsolt és Krebsz János. Valamennyiüknek felte­hetik kérdéseiket hétfőn 17 óra­kor a Zeneiskola nagytermé­ben. A Szigetváron induló négy polgármesterjelölt Kapronczai József, Mozsgai Pé­ter, Tóth Károly, valamint Veszprémi Zoltán - tesz eleget a Dunántúli Napló meghívásá­nak, és eljönnek 16 órára a Vá­rosi Könyvtár nagytermébe, hogy megvitassák a város pol­gárait leginkább érdeklő idő­szerű közéleti és politikai kér­déseket.- |||||| | - -- - y.-5?; 1 A betyárvilág alkonya Somogyországban Törvényszerű volt, hogy a bíró és az író egyszer csak összeta­lálkozik egy mű kapcsán. Dr. Ujkéry Csaba civil hiva­tását tekintve büntetőbíró, a Somogy Megyei Bíróság elnö­ke. Irodalmi munkásságából a regényeket a történelmi té­máknak szentelte. Volt hozzá ihlet, hiszen Szigetváron szü­letett, és a Tinódi utcában, a várfal tövében lakott gyermek­korában. Hűséges típus: egy kivételé­vel a regényei Szigetváron és Somogy megyében játszódnak a török időkben, illetve Szent László korában. A dél-dunán­túli írókra különösképpen fi­gyelő Seneca Kiadó gondozá­sában november végére meg­jelenő új regényének a cselek­ménye is a szűkebb hazában zajlik, de csak 130-140 évvel nyúlik vissza a múltba. A „Zsi- ványok” a somogyi betyárvilág alkonyáról szól, és különleges családi vonatkozása van.- Ükapám, Hamulyák Fe­renc volt, aki szigetvári albíró- ként elfogta a Gerencsér Jó­zsef nevű híres, utolsó sómo- gyi betyárt. Ez egy nagy és hí­res tett volt. Ebből a históriá­ból készült egyébként a Rossz­emberek című magyar játék­film - meséli Ujkéry Csaba. Természetesen ükapja em­lékének adózott ezzel a már rágóta tervezett regénnyel, de a könyv mégsem családre­gény: a somogyi betyárbandák garázdálkodásait követi nyo­mon az 1860 és 1865 közötti években.- Apai nagyanyámék sokat meséltek arról, hogy kislány­korukban milyen rettegés volt a környéken a betyárok miatt. Később kezembe került egy pergamen: főispáni köszönő­levél ükapámnak „Gerencsér József rabló elfogása okán”. Több könyvet is megírtam, mi­re rászántam magam ennek a témának a megírására.- A levéltári kutatások so­rán döbbenetes világ tárult elém, ami azonban nagyon sokban hasonlít a jelenhez és a közelmúlthoz. A regényben azt is megpróbálom bemutat­ni, hogy miként élt az akkori polgárság, a levert szabadság- harc után és a megbékélés felé hajlító kiegyezés előtti évek­ben hogyan állt talpra a nem­zet; miközben a közbátorság - ahogy akkoriban nevezték a közbiztonságot - félelmetesen labilis volt. Ha valaki Somogy rengetegein keresztül Sziget­várról, vagy Barcsról Kapos­várra indult, előbb végrendel­kezett, mert komoly esély volt arra, hogy nem ússza meg élve az utazást. D. I. Odáig talán sohasem ér el a gyógyászat, hogy patikában kapható színes lámpát írjon fel az orvos. Ugyanakkor a lelki eredetű betegségek esetében a színsugárterápia jó eredményekre vezet. A hatás valóságos voltát látszik iga­zolni, hogy a túladagolás ennél is kellemetlenebb következménnyel járhat. Az ősi tapasztalatokra építve a színek jelképi erejével, az em­berre gyakorolt hatásukkal az ókorban és a középkorban sok­kal alaposabban és főként na­gyobb hittel foglalkoztak a tu­dósok, mint az újabb kor mo­dern tudománya. Az utóbbi évtizedekben azonban a színek a hajdani je­lentőségük egyre nagyobb há­nyadát szerzik vissza. Főleg a pszichológia megfigyelő sei eredményeként mint a közérzet, a hangú lat, az aktivitás, a fantázia befolyáso lói szerepelnek a köztudatban. Élnek a speci­ális színek esz­köztárával a női fehérneműk ter­vezői a csáberő hangsúlyozá­sára, a férfiúi ér­deklődés kiváltá sára. Tudatosan használják a színe­ket a lakberendezők az otthonosabb környe­zet megteremtése érdeké ben. Számos munkáltató is számításba veszi a falszínek­nek a termelékenységre és a balesetek gyakoriságára kifej­tett hatását. Tőlünk nyugatabbra és sok­kal keletebbre a természetes gyógyászatot szívesen alkalma­zó szakemberek is gyakran és jó eredménnyel veszik igénybe a színterápia eszköztárát. Persze, többnyire nem a gyógyszerek helyett, hanem azok kiegészítő­jeként. A színnel való kezelés során a pácienseket egy nyugodt, csendes helyiségben a betegsé­güknek megfelelő „gyógyító” színű erős fénysugárzásnak te­szik ki. Ennek időtartama ese­tenként 10-20 perc. A zöld a megnyugvás színe. Ám ezenkívül segíti az erőgyűj­tést, a regenerálódást is. Alkal­mas arra, hogy a nyomott han­gulatot pozitív irányba terelje. Jó eredménnyel használják a zöldet az ingerültség, az ét­vágytalanság és az időjárásra való fokozott érzékenység le­küzdésére. A piros viszont az aktivitás színe. Minden olyan esetben al­kalmazható, amikor izgatásra, serkentésre van szükség. Ilye­nek például a reumás, a bénulá­sos betegségek és a különféle bőrbántalmak. A piros szín gyorsítja a szívműködést, sza­porábbá teszi a légzést, és a vérképzés ütemét is fokozza. A narancsszín erősítő és gyógyító hatással van a tüdő és a vese működésére. Nehéz vizsgák előtti időszakban napi háromszor tízperces besugár­zással csökkenteni lehet a vizs­gadrukkot. Általában növelni a koncentrálóképességet. Kiváló­an segít a depressziós állapot leküzdésében. A mélyreható aktivitású sár­ga fénnyel kezelhetők a külön­féle a gyomor- bél- és máj káro­sodásban szenvedők. A szín élénkítő hatása főként a mirigy- nyálkahártyá­ig . és a idegrendszer mű- %, ködésén mérhető le. <f > A sárga szín sugár­zása azonban SS» csak rövid ideig javasolt: hosszú % kezelés esetén *0*1 az érzékenyeb- * beknél hányin- j ger léphet fel. A zölddel ke­vert sárga fény­nyel állítólag a bronchitiszes kö­högéseket is sikere­sen elmulasztják. A kék szín viszont fájdalomcsökkentő hatá­sú. Mérsékli a pulzusszá­mot, csökkenti a vérnyomást és gátolja, fékezi a burjánzásos fo­lyamatok előrehaladását. A hideg kék és a meleg piros között helyezkedik el az ibolya­kék szín, amely pozitív hatással van a lép működésére, a nyi­rokrendszerre, valamint a köz­ponti idegrendszerre. Altató és nyugtató szerek helyett is be­vethető. Fokozza az alváskész­séget, mert feszültségoldó és a kiegyensúlyozottság érzetét kelti. D. I. r i Az elúszott uszoda j A komlói uszoda még a nyolc­vanas években épült fel többek > között a felejthetetlen csengésű Tehoból befolyt pénzekből. A I rendszerváltás óta áll szer­kezetkészen, s romlik annak | rendje és módja szerint, mondja | Polics József, az önkormányzat | hivatalvezetője, de hiányzik a mm«®® teljes belső szakipari munka és az épületgépészet. Mindezt mai árakon 80-100 millióból lehetne létrehozni. G'ond az is, hogy egy esetleges befejezés után ki és milyen pénzekből finanszíroz­ná az üzemelés költségeit. Az épület más célra való átépítése is felemésztené ugyanezeket a költségeket. A többségi önkor­mányzati tulajdonban lévő Sikonda Kft. éppen ezért Sikondán szeretne egy télen nyáron használható uszodát építeni úgy, hogy a komlói fél­kész épület eseüeges értékesíté­séből befolyt pénzeket erre a célra használnák fel. Cs. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom