Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-11 / 279. szám

Magyarország - Dél-Dunántúl ^ Harmadik oldal Fotó: Läufer L. Ütött a Mandátuma lejártával a bú­csúzó pécsi képviselőtestület a Zsolnay gyár hathatós köz­reműködésével a várost egy gyönyörű órakúttal lepte meg. A városháza lépcsőfeljárója főfülkéjét tölti ki a műalko­tás. Az utcáról sajnos alig ér­zékelhető a pompás látvány. A mű az eozintechnika színlehe­tőségeinek bemutatója: ötszázfé­le tündöklőén fénylő színes díszí­tőelem látható az órakúton. Keményffy Gábor iparművész, a kút tervezője saját magának is ajándékot készített: művét pont a 40. születésnapján avatták fel. Több, mint 14 évig volt a Zsolnay gyár tervezője. Tavaly óta szabad­úszó.- Órakút még nem szerepelt eddigi munkáim között. Szökő­kutak díszkutat viszont készítet­tem már néhányat. Kerámiából vannak mind, mert ennek az anyagnak minden lehetőségét igyekszem kipróbálni. Az órakút- nál az eozin- és a pirogránit tech­nikát, máz alatti és máz feletti fes­tést, az arany és ezüst kontúrt, a plasztikus és a síkbeli térrendé­órája zést, a kúthoz tartozó medencé­nek és az óra számlapjának az összekomponálását alkalmaz­tam.- Azt akartam, hogy szobor alakot öltsön az órakút; ne hor­dozzon csak egy épületfunkció­hoz illő jelképeket, viszont utal­jon a Zsolnay gyár műhelyének nagy hagyományú profizmusára. Az eozin- és a pirogránit-tech- nikát olyan kölcsönhatásba hoz­va mutatom meg rajta, hogy egy­mást erősítse a két anyag - mesé­li. Az óra német szerkezet: kom­puterrel és műhold segítségével vezérelt. Később összekapcsolják a toronyórával, hogy a városhá­zán egységes legyen az idő. A kútból csapvíz folyik, tehát iható.- Pécsett olyan egyedülálló technikai, ipari érték van, amely­hez hasonlóból Gaudi Barceloná­ban egy egész városrészt épített fel. Pécs az utóbbi évtizedekben nem élt ezzel a lehetőséggel, pe­dig nagyon sok középület hangu­latát előnyösen lehetne megvál­toztatni a sok szép színes kerámi­ával - mondja a szobrát szemmel simogató művész. D. I. | Csontsűrűség vizsgáló Zala­egerszegen. Nyolcmillió | forint értékű, hordozható j klinikai csontsűrűség vizsgálót ajándékozott a Chinoin Rt. a megyei kór- | ház számára. Az intéz­ménynek ez az első ultra ■ hangos, gyors diagnoszti- J zálást biztosító | készüléke. (d) 1 | Gyerekrajzok a klinikáról. A Pécsi Gyermekklinika ját­szóházában készült alko­tások kiállítására került | sor tegnap, a pécsi Bazili­ka Kocsis László termé- I ben, ahol közreműködtek a volt és a jelenlegi beteg gyerekek. (d) f; Európai ezüst-díj Hévíznek. Hévíz, a “Virágos Európá­ért” mozgalom városi ka- i | tegóriájának legutóbbi magyar győztese elnyerte I 1 a nemzetközi zsűri ezüst­díját. Az elismerést a na­pokban vette át a fürdővá- ! ros küldöttsége a portugá­liai Cascais-ban. (d) Betörés rendelésre Egyre terjed az országban a ré­giségek, a műkincsek illegális kereskedelme, a betörők leg­többször megrendelésre dol­goznak. Legutóbb a dunaföld- vári Vármúzeumból vittek el 6 millió forint értékű török kori fegyvert. Dr. Gaál Attila, a szekszárdi múzeum igazgatója a megyei rendőrkapitánysággal kötött megállapodást, mivel Tolnában elszaporodott föld mélyében nyugvó értékes mű­kincsek illegális feltárása is. Távgyógyászok Nem, nem ukrán vagy Fü- löp-szigeteki mágusról van szó. Egy magyar találmány leküzdi a páciens vizsgálatá- | nak földrajzi nehézségeit - | bár a „telefondoktor” elneve­zés kicsit tán dehonesztáló. A fővárosi orvoselektron- I ikai cég több éves munkával j kifejlesztette a távdiagnoszti- 1 kára és távvizsgálatra alkal­mas rendszert, amelynek se­ll gítségével bármilyen távol­ságból el lehet végezni egy I elektromos agyvizsgálatot, I szívvizsgálatot vagy akár húgyhólyagbeidegzési vizs­gálatot. A módszerrel a szakorvos a betegre helyezett érzékelők (elektródák) segítségével, egy jelfelvevő és átalakító (modem) közbeiktatásával ISDN-vonalon keresztül dol­gozik. A páciens és az orvos bármekkora távolságra lehet egymástól, az eredmény ugyanaz lesz, mintha ugyan­abban a rendelőben lenné­nek. Ezt a napokban megtar­tott prezentáció is igazolta, mikor az Innsbrucki Orvos- tudományi Egyetemre „köz­vetítettek” elektromos agy­vizsgálatot. Dr. Katona Fe­renc professzor, a rendszer egyik bemutatója azt hang­súlyozta a VDN-nek, hogy az új távvizsgálati technika fo­kozhatja a szakdiagnózisok színvonalát, egyszerűsítheti a betegellátást, megtakarít­hatja sok embernek az utaz­gatást, és csökkentheti a drá­ga vizsgálóműszerek számát. Méhes K. Sárba süllyedt Sárköz? Vészharangot kongatnak a vízügyi szakemberek. Ha Tolna megye legértékesebb területén nem teremtik meg a víz elfolyásának lehetősé­gét, akkor a Sárköz egysze­rűen zsombékos, művelet­len terület lesz. A 80-as években már felfi­gyeltek a problémára, de a rendszerváltás után a térség meliorációja, egyáltalán a vízelvezetés, a csatornák tisztítása - egyszerűen meg­szűnt. Sőt a magántulajdon­ban lévő területeken még vízfolyásokat is temettek be, sok helyen megszüntették a korábban alagcsövezett tér­ségben felgyülemlő víz szi­vattyúzását is, sőt a helybeli vízitársulatnak még a társu­lási díjat sem fizetik be. A Sárköz fő gondja a Szekszár­di Dombvidék. Csapadékos időben a löszös - szőlőter­mesztésre rendkívül alkal­mas területről hihetetlen mennyiségű iszapos csapa­dék zúdul, melyet a nem működtetett rendszer nem is vezet el. Az elmulasztott idő azt is jelenti, ha most újból meg­kezdik a térség feljavítását, akkor mai árakon újból 10 milliárd forintra lesz szük­ség, mint a 80-as években. Bizonyos fokig kellemes helyzetet teremt az a tény, hogy az EU programjaiban kiemelten kezelik az erózió megszüntetését. Hazafi J. Monitorhajó örökségbe A német pénzügyminisztériumot szidhatják azok a tilosban járó hajók, akik már megúszni vélték a vámellenőrzést, aztán egyszer csak rájuk csatlakozik egy örökségbe Mohácson hagyott monitorhajó. A délszláv háború hozta em­bargós rendelkezéseket volt hi­vatott ellenőrizni az a két moni­torhajó - egyenként mintegy 50 millió forint értékben -, melye­ket 1992-ben telepítettek a déli határszakaszra. Aztán a háború végeztével a német pénzügymi­nisztérium volt olyan gáláns, hogy azt mondta: maradjanak a hajók ott, ahol vannak. A kezelői jogot a Vám- és Pénzügyőrség Folyamellenőr­zési Százada kapta meg. Bakos Gyula alezredes, a járőrszolgá­lat parancsnoka immár béke­időben is nagy „fegyvertények­ről” tudott számot adni a VDN- nek nyilatkozva.- A Mohácsnál belépő hajók árunyilatkozatot tesznek, aztán jöhet az ellenőrzés. Ez egy 8-10 uszályos konvoj esetében szin­te reménytelen. A hajókat rang­sorolják, és kiválasztanak egyet-egyet, amit tüzetesebben átnéznek. Dehát senki sem idő­milliomos, és ahány kabin, fül­ke, beszögellés, raktár van egy hajón, vámos legyen a talpán, aki mindent végigkutat. A mo­nitorhajóknak viszont az a nagy előnye, hogy menet köz­ben is rá tudnak kapcsolódni az uszályra, és ezzel nem sértik azt a szigorú szabályt, misze­rint egy rakományt a haladásá­ban nem lehet akadályozni. A ravasz pénzügyőrök nem voltak restek, úgy kitanulták a monitorok vezetését, hogy akár éjszaka vagy ködben is urai a helyzetnek. A 10 fős legénység­nek így aztán végképp nem okoz gondot, hogy mondjuk Mohácstól Budapestig még egy­szer akár fenekestül felforgas­sanak egy-egy gyanús hajót, mely amúgy már megkönnyeb­bült, hogy túlélte a vámvizsgá­latot.- Az elmúlt néhány hónap fé­nyesen bizonyította, hogy a két ajándékhajó működtetésének van értelme - folytatta a pa­rancsnok. - Ami törvényszegés elképzelhető, már mindennel találkoztunk. Az üzemanyag-, cigaretta-, szeszesital- vagy ép­pen hi-fitorony-csempészés na­pirenden van. De volt már, akit engedély nélküli hajózáson csíptünk, a rendezetlen kisha­jó-működtetésekről nem is szólva. Méhes K. meghalnak A modell az a személy, aki festőnek, fotósnak, szobrász­nak a róla készítendő ábrázolás céljából modellt áll vagy ül. Lehet nő vagy férfi, fiatal vagy öreg, teheti mindezt passzióból vagy pénzért. Vannak olyan modellek, első­sorban a fővárosban, akik eb­ből a tevékenységből jól meg tudnak élni, mondja Valkó László, a JPTE festőművész ta­nára. Pécsett koránt sincs ak­kora tolongás az egyetemen vagy a művészeti szakközépis­kolában, olykor hiányt is szen­vednek ezek az intézmények modellben. Mindegy, hogy az illető nő vagy férfi, bár a női modelleket a férfi és a női hallgatók is előnyben részesítik, ha ezt nem is vallják be nyíltan. Talán azért, mert a képzőművészet­ben gyakoribb a ruhátlan nő­ábrázolás, lévén a képzőművé­szek évszázadokig kizárólag férfiak. A modellség az egyete­men alkalmi munka, hirdetés­re jelentkeznek. Jelenleg hár­man vannak: egy body buildin- ges fiatalember régebb óta, az­tán jelentkezett egy hölgy, aki később elhozta a férjét, most mindketten modellkednek. Óránként négyszázat kapnak. Nem veszélytelen szakma ez, mondja Valkó, akadt ha­zánkban olyan modell is, aki munka közben halt meg, de volt olyan is Pécsett, egy nyug­díjas bányász, akit a mentő vitt el. Az egyiknek pedig, miután nemigen tellett evésre, állandó­an leesett a vérnyomása, ilyen­kor le kellett ültetni, etetni, itat­ni. Van, aki pénzért, más kedv­telésből áll modellt, mint a nyugdíjas korú tanárnő, aki ki­fejezetten élvezte a fürkésző te­kinteteket, pedig már nem volt éppen hamvas a teste. A legfur­csább eset azzal a nővel kap­csolatban esett meg, aki miu­tán megegyezett a feltételek­ben, nem egyszál maga jelent meg a rajzórán. A belépő szob­rász a férjet és a három gyere­ket is ott találta a teremben, mert mint mondták: az ő családjuk mindig együtt van. Körtvélyesi László húsz éve fényképez aktot. Az esetek döntő többségében ő választ, az önként jelentkezők a legrit­kább esetben hozzák meg a kí­vánt eredményt, a művészi fo­tográfiát. Ugyanis nem modellt keres, hanem képeket, s hozzá a megfelelő formákat, mozdu­latokat, helyzeteket, bár a mo­dell sok esetben kreatív módon alakít az elképzeléseken. A végeredmény tehát közös pro­dukció. A lányokat könnyű megnyerni, mondja Körtvé­lyesi, minden nőben rejtezik valamennyi exchibicionizmus, van, aki felszabadítja, van, aki nem. Bár Pécsett több tucat fotográfus is tevékenykedik, akt­fotós nemigen akad ^ köztük, ennek oka, hogy » igen nehéz feladatról van szó, s bár a fotó­sok jó része meg­próbálkozik vele, többnyire sikertele­nül. Ugyanez vonat­kozik az amatőrökre is, hiszen a város számos printerén ezerszámra lepergő amatőr fotók magas arányban tartalmaznak aktfotót házi használatra. Kétszer is előfordult már, meséli a fotográ­fus, hogy a férj hoz­ta el a feleségét: nem készítene a mester né­hány mű­vészfotót a drága testről. A ké­pek az­óta ki­állítá­sok so­rát járta be, és nem bánta meg se férj se feleség. Cseri L. i í I d

Next

/
Oldalképek
Tartalom