Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-10 / 278. szám
Hobbiállatok 1998. október 10., szombat 10 Dünántuli Napló Aprókák Elismerés. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alel- nöke az állatvédelmi világnapon a Magyar Újságírók Országos Szövetsége közéleti díjában részesült az állatvédelmi törvény megalkotása érdekében kifejtett tevékenységéért. Gazdára váró kutyák a Misina Egyesületnél: Míra: Pécsett, Kertvárosban találták. Fekete-fehér szőrzetű keverék szuka, a lába pöttyös. Mendi: Pécsett, a Szarvasdűlőnél találták, német juhász jellegű, bics^kló fülű, keverék szuka. Terra: Pécs-Somogyon találták, fekete-fehér, foxi jellegű három év körüli szuka. Rókus: nagy testű, német juhász jellegű, sárga színű körülbelül másfél éves kan. Mózes: közepes termetű, német juhász jellegű, barna, fekete rajzos kan. Bikfic: német juhász jellegű, körülbelül egyéves kan. Káró: fekete, dog jellegű keverék kan, két első lábán fehér papuccsal. Radar: közepes termetű, fehér szőrzetén barna pöty- työs keverék szuka. Cím: Pécs-Somogy, Állatotthon, Pajtás u. 18. Telefon: 337-035. Új gazdát keres a Dél-dunántúli Regionális Természet -és Állatvédő Egyesület a következő kutyáknak, macskáknak: Alaszkai farkas kutya. Körülbelül kilenc hónapos szuka, sötétbarna alapon fekete pamacsos szőrzetű. Tacskó-spániel keverék. Körülbelül kétéves szuka. Vizsla jegyekből domináns, fekete színű, egy év körüli keverék kan. Keverék kölyök kutya, körülbelül két hónapos. Félperzsa cicák is gazdára várnak. Most két hónaposak, öten vannak. Az állatokról a 441-703-as telefonon lehet bővebb információt kapni. Az egyesület segíteni szeretne mindazoknak, akik különböző okok miatt megválnának macskájuktól. Ivartalanított macskáknak szívesen keresnek új gazdát. Terület már van, épület kellene Minden ősszel több az utcán kóborló, kivert kutya Tavasszal alakultak, májusban területet kaptak az önkormányzattól. Most épület kellene, ahova befogadhatnák a becslés szerint több száz kóbor kutyát. KOMLÓ Az állatbarát komlóiak nem panaszkodnak, mégis keserű a szájízük. Talán azért,* mert a kezdeti lendület és eredmény után most szokatlanul keménynek tűnik a továbblépést gátló akadály. Pénz kellene, amit egyelőre senki nem ígér.- Valóban ígéretes volt az indulásunk hallottuk Ferenci De- metemétől, (képünkön) a Dél-dunántúli Regionális, Állat- és Természetvédő Egyesület Komlói Szervezetének elnökhelyettesétől. - Márciusban alakultunk, s áprilisban már területet nézhettünk az önkormányzat jóvoltából. Májusban meg is kaptuk a tízezer négyzetméternyi területet, ingyenes használatra. Itt lenne a komlói és környékbeli kóbor kutyák menhelye. A terület az egykori Kossuth-aknai óvoda maradványait is őrzi. Jórészt a vasbetonváz maradt csak meg, ezt nekünk kell eltakarítani, s helyére szeretnénk egy könnyű- szerkezetes épületet. Már találtunk is egyet, másfél millió forintba kerülne, erre kellene a pénz. Az önkormányzat anyagi támogatást erre az évre már nem tudott adni. A különböző pályázatokkal sem volt szerencséjük, így adománygyűjtésbe kezdtek a városban. • A legtöbb helyen egyetértéssel találkozott a kezdeményezésük, ám az adományok gyéren csordogálnak. A összeg nem éri el a százezer forintot. Ferenciné elmondta, hogy a segítők jelentős része nem is pénzt, hanem munkát és fenntartási támogatást ígért. Erre is nagy szükség lesz, hiszen becslés szerint több százra tehető a Komlón és környékén kóborló kivert kutyák száma. Az ősztől különösen tartanak, mert ilyenkor szoktak a kertekben tartott kutyák is a városban menedéket keresni. Ha egyszer helyük lesz, újabb feladatot jelent a tartásuk és a gondozásuk, amelyhez a munkát, illetve természetbeni támogatást ajánlókra is számítanak. Most azonban első lenne az épület. A közeljövőben el is dől, hogy még ebben az évben lesz-e belőle valami vagy sem. Központi támogatásra számítanak, de még nem tudni, hogy kapnak-e. Akad majd tennivaló a környék rendbehozatalával fotó: t. l. Madarász-suli és karámkör Hatalmas területen, sokféle állat- és szórakoztató bemutatók várták mindazokat, akik elmentek az Állatok világnapja alkalmából rendezett egész napos programra. Többen ott jelentkeztek a szakkörökbe. PÉCS-SOMOGY A Madarász-sulit a Magyar Madártani- és Természetvédelmi Egyesület Baranyai CsoJó barátságban portjával közösen szervezi a Misina Természetvédő Egyesület. Havonta két elméleti foglalkozás lesz - a hónap első és harmadik péntekén 16 órától - illetve egy terepbejárás, maFOTÓ: MÜLLER ANDREA dármegfigyelés az elméleti anyaghoz kapcsolódva. A természetjáró szakkör tagjai minden hónap második és negyedik péntekén 16 órakor találkoznak, két szombaton pedig kirándulnak. A tájékozódási alapismeretektől kezdve a turisztikai elsősegélyig sok mindent elsajátíthatnak. A karámkör minden csütörtökön és szombaton 14-től 16 óráig tart. Elsősorban a lovakkal, lovaglással ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de a parasztudvar más lakóival - házi- és díszállatokkal - is foglalkozhatnak. A szakkörökbe bárki jelentkezhet, de az egyesület elsősorban tíz éven felüli gyerekekre, fiatalokra számít. A foglalkozások ingyenesek, a helyszínen (Pécs-Somogy, Pajtás u. 18.) vagy telefonon (337-035) egyaránt lehet jelentkezni. A szakkörökön kívül is szívesen látnak csoportokat. Az állatorvos tanácsai Dr. Gyökeres Sándor Bőrgombák A háziállatok gombás bőrbetegségeit leggyakrabban a Trichophyton és a Microspo- ron nemzetségbe tartozó mikroszkopikus méretű fonalas gombák okozzák. A betegség emberre is átterjedhet. Állattenyésztési munkaterületen dolgozók között a borjak tarlósömöre okozta nehezen gyógyuló jellegzetes bőrelváltozás egyre ritkábban, de mai napig előfordul. Mind gyakoribb a közvetlen környezetünkben élő, velünk szoros kapcsolatban lévő kedvencként tartott állatok által közvetített fertőzés. Kutyákon és cicákon a Derma- tomycosisok a bőr felszínén, a szőrszálakon, a szőrtüszőkben, a hallójáratban és a karmokon is okozhatnak elváltozásokat. A klinikai tünetek leggyakrabban a fejen, a fültőnél és a pofákon mutatkoznak. Jellemző a kerek, szőrte- len folt és a szőrhullás. A ritkult területek széle gyakran vöröses. A beteg bőrterületek általában nem viszketnek. Jellegtelen alakú, korpásodó vagy pörkösödő ekcémára emlékeztető elváltozások is lehetnek gombás eredetűek. Elsősorban kutyán a baktériumos társfertőzés is gyakori. Biztos diagnózis csak laboratóriumi vizsgálattal kiegészítve állítható fel. A lappangási idő néhány naptól több hétig terjedhet. Leggyakoribb az állatról állatra történő fertőződés, de bolhák, egerek, tisztító és szállító eszközök is átvihetik a kórokozót. A fő terjesztők a latensen fertőzött idősebb macskák. A betegség lefolyásában a szervezet ellenálló képességének döntő szerepe van. A fiatal, legyengült vagy hiányosan táplált egyedek fogékonyabbak. A táplálék megfelelő fehérjearánya, a szükséges vitaminok és telítetlen zsírsavak bevitele nagymértékben befolyásolja a tünetek súlyosságát. A túl ritka fürdetés, szőrzetápolás vagy éppen az erős szerekkel végzett gyakori fürdetés kedvez a gombák elszaporodásának. A rosszul szellőző, nyirkos, fényszegény tartási hely tovább ronthatja a helyzetet. A gyógykezelés hatékony készítményekkel is hetekig eltarthat. Kevés kisméretű góc esetén a helyi beavatkozás is eredményes lehet. Az elváltozott területen és környékén lenyírjuk a szőrt és az egész kikerekített részt kezeljük. Humán gombaellenes szerek használata az eltérő érzékenységi reakciók miatt nem javasolt. Súlyos gombásodás esetén, alapos fürdetés mellett belsőleg használatos készítmények adagolása is szükséges. Fontos a környezet fertőtlenítése is, hisz a gombaspórák hosszú hónapokig fertőzőképesek maradnak. Emberre átterjedve általában a kisgyermekek karján, arcán láthatunk kerek kipirosodott foltokat vagy a fejen foltokban hajhullást. A kö- lyökmacska a leggyakoribb közvetítő. Semmi pánik, az elváltozások a szokásos helyi kezelésre jól gyógyulnak. Csinszka nincs többé Sokan ismerték és szerették Pécsett azt a fekete labradort, amely éveken keresztül szolgálta vak gazdáit. Csinszka - oldalán a vörös kereszttel - naponta többször is feltűnt a Rákóczi út - Szabadság út környékén., Boltba vezette őket vagy sétáltak. Tavaly egy ideig nem jött, műteni kellett a lábát, de felépült. Most a szívével volt baj. KÉK KEHELY (Vásárcsarnoknál) " ^ Pécs, Nagy Lajos kir. út 18. W Tel.: (72)310-317 . i KEK KERESZT (Régi állatkórház) Pécs, Megyeri út 24. Tel./fax: (72) 332-463 Hétfő-péntek: 7.30-17.00 tkuyXS TeL (72) 312-493 Szombat: 7.30-12.00 —---, Hétfő-péntek: 7.30-16.00 / Állatkerti séta Magyar szürkemarha Képzeletbeli sétára hívjuk az állatbarátokat a Mecseki Kul- túrpark Állatkertjébe. Rendszeresen egy-egy itt látható fajtát mutatunk be Lemle Zoltán megbízott igazgató segítségével. A pécsi állatkert kezdettől fő feladatának tartotta a Kárpátmedence állatvilágának bemutatását, különös tekintettel a Magyarországon élő vad és háziállatokra. A háziállatok sorába tartozik a nemes megjelenésű, nagy szarvú, őshonos szürke marha. Egyes kutatók megállapítása szerint a honfoglalás előtti időben, már a hunok és az avarok is foglalkoztak tenyésztésével. Az Alföld kedvelt, jellegzetes állata volt. Népszerűségét és elterjedtségét elősorban annak köszönhette, hogy könnyen alkalmazkodott a rideg tartáshoz, kiválóan igázhatták és jó minőségű húst biztosított, ami keresett cikk volt évszázadokon át a nyugat-európai piacon. Kiválóan tűrte a lábon való hajtást. (A szürkemarha minimális* súlyveszteség mellett akár napi 30 kilométert is képes volt haladni.) A pásztorok Nümbergig hajtották el a szilaj gulyákat. Magas zsírtartalmú tejet termelt, de a tej mennyisége csak arra volt elegendő, hogy a borját felnevelje. A szürke marha közepes termetű. Testsúlya 400-700 kilogramm között ingadozik. Maximum élettartamuk 40 év, de egyedeik általában nem érik el a 20 éves kort sem. Nekik is - mint valamennyi szarvasmarhafélének - 283 nap , azaz valamivel több, mint kilenc hónap a vemhességi idejük. Többnyire egy borját ellenek, nagyon ritka az ikerellés. Az újszülött borjak színe „pirók”. Az intenzív hús- és tejtermelő fajták teljesen kiszorították a termelésből. Egyedei elsősorban a nemzeti parkokban láthatók, illetve állatkertekben és néhány magántenyésztőnél fordulnak elő. Az újraéledő tenyésztési munkát a Magyar Szürke Marha Tenyésztők Szövetsége koordinálja. A pécsi állatkertben a mai napig látható, mint őshonos háziállat. Az előző években több felnőtt állatot és szaporulatukat lehetett látni. Néhány éve azonban úgy döntöttek, - tekintettel a kifutóra és az istálló méretére - hogy csak egy pár fiatal egye- det mutatnak be. Jelenleg ezek láthatók. Ha az elképzelés valóra válik és lehetőségük lesz a szafariparkot betelepíteni, úgy ott akár 20-30 egyedből álló gulyát is láthat majd az oda látogató közönség. Az állatkertben még látható a szürkemarha i l á i i
