Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-10 / 278. szám
1998. október 10., szombat 8 Dünántúli Napló Önkormányzati Választás ’98 A pécsi polgármesterjelöltek választási fóruma az Értelmiségi Klubban Nem a győztes fontos, hanem a város érdeke A Pécs-baranyai Értelmiségi Egyesület és a Dunántúli Napló Szerkesztősége közös szervezésében pénteken este rendezték meg a Vasutas Művelődési Ház nagytermében - illetve az érdeklődők tömege miatt annak összes kapcsolódó helyiségeiben - a pécsi polgármesterjelöltek nyílt fórumát. A rendezvénynek történelmi hagyományai vannak, hiszen az 1990-es országgyűlési képviselő-választás óta az Értelmiségi Klub minden hasonló alkalommal megteremti a közvetlen demokrácia vitakultúrája gyakorlásának a lehetőségét - ahogy erre dr. Horvát Csaba, a klub elnöke is utalt a bevezetőjében. A fórum szereplésre hívott vendégei mind jelen voltak: Kerényi János, a Nyugdíjas Egyesület Pécs, a Polgári Kör Pécs és a Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya Megyei Szövetségének jelöltje, Papp Béla, az SZDSZ jelöljte, dr. Toller László, az MSZP jelöltje, és dr. Trombitás Zoltán, a Fidesz, az FKgP, az MDF, a KDNP és az MDNP jelöltje. A fórumot Belénessy Csaba, az MTV Regionális és Nemzetiségi Műsorok Főszerkesztőségének vezetője irányította az évek során kikristályosodott szabályok szerint: az első órában ő kérdezte a jelölteket, a második részben a közönség. Támogatók — Milyen támogatókra számítanak? Dr. Toller László: - A város vezetése, az önkormányzatiság alapvetően nem politikai kérdés, hanem szakmai. A polgárok arra szavazzanak, akik ezeket a szakmai feladatokat jobban meg tudják oldani. Mindenki szavazatára számítok. Kerényi János: - Mindenki szavazatára számítok, aki el tudja fogadni azokat a gondolatokat, amelyeket az elműlt négy évben megpróbáltunk megismertetni. Remélem, hogy egyre többen lesznek. Papp Béla: - Azt gondolom, leginkább azt a szavazóréteget tudom megcélozni, amely eddig is támogatott bennünket. Bízom azokban, akik figyelték a tevékenységünket a közgyűlésben. Mindig tárgyszerű és korrekt volt. Mi nem foglalkoztunk más pártokkal, csak ügyekkel és feladatokkal. Remélem, hogy ez eljutott a választókig. Dr. Trombitás Zoltán: - Arra számítok, hogy akik az engem támogató szervezetek politikájával egyetértenek, rám fognak szavazni. A legfontosabb kérdésnek azt tartom, hogy a következő képviselő-testület és a polgármester működéséhez minél nagyobb legyen a legitimitás, vagyis, hogy a polgárok minél többen menjenek el szavazni. Az alkalmasság és a szék- Mik azok a tulajdonságok, amelyek képessé teszik a jelölteket, hogy elfoglalják a kampány idején még oly vonzó polgármesteri széket? Dr. Trombitás Zoltán: — A kampány elején még vonzóbbnak tűnt ez a szék, most már egyre kevésbé, ahogy az ember mind több ismerettel bír a város állapotáról. Én tíz éve kapcsolódtam be komolyabban a politikai életbe, és nyolc éve hivatásosan is politikával foglalkozom. Eddig az Országgyűlésben tettem mindezt. Gondolom, az ott szerzett tapasztalat alkalmassá tehet arra, hogy egy város vezetésében is sikerrel megálljam a helyemet. Dr. Toller László: - Úgy vélem, hogy itt nem a hatalom a vonzó, hanem a feladat, amely igen nagy. Mert mennyiben lehet vonzó egy milliárdos költségvetési forráshiánnyal küszködő várost vezetni? Ilyen feladatot az ember csak annak tudatában vállal el, hogy nyolc- kilenc éve már elkötelezetten dolgozik ezért a városért ön- kormányzati képviselőként, országgyűlési képviselőként. Aki erre vállalkozik, az legalábbis bátor ember. így valamennyi jelölt az. Kérdés, hogy kinek milyen a képessége a feladat megoldáshoz, amely nem vonzó pozíció, hanem kihívás. Egy politikusnak alapvetően kihívásokkal kell szembenézni. Papp Béla: - Őszintén megmondom: ha nincs mögöttem a négy év alpolgármesteri gyakorlat, és négy év alatt a városról és az erről a munkáról szerzett tapasztalat, akkor akárhogyan is kapacitálnak, nem vállaltam volna el a jelöltséget. Itt tényleg a feladat kihívása a vonzó, és nem a pozíció. Kaptam jó néhány olyan visszajelzést a kollégáktól, különféle cégek vezető embereitől, amelyek megerősítettek abban, hogy elvállaljam a jelöltséget. Kerényi János: - Úgy gondolom, hogy a programunk a város érdekét szolgálja. Egyénileg nehéz beszélni tulajdonságokról. Én úgy látom - de talán a jelölttársaim nevében is mondhatom -, hogy a város a fontos, és nem a győztes. Diagnózis Milyen ez a város? Papp Béla: - Pécs elindult a fejlődés útján az elmúlt egy-két év alatt. Természetesen osztom azoknak a nézeteit, akik gyorsabb ütemet, és a győrihez, székesfehérvárihoz hasonló gazdasági pozíciókat szeretnének, de a realitásokkal szembe kellett és szembe kell nézni. Fehérvár és Győr közelében nem volt háború, nem voltak a fejlődést hátráltató külső helyzetek. És „autópályás” városokról van szó. Pécs lehetőségét szerintem ez a két dolog befolyásolta alapvetően. Most olyan szakasz van, hogy azt a pár évet kellene valahogy még kibek- kelni, amíg az ide települt cégek befizetései révén a város több forráshoz jut. Ma a költségvetésében a folyó kiadások és a folyó bevételek nincsenek egyensúlyban. Néhány év múlva lényegesen több lesz a város bevétele az iparűzési adóból. Akkor visszabillen a mérleg. Addig több ésszerűsítő intézkedést meg kell tenni. Dr. Toller László: - Ez a város elvesztette a 80-as években meglévő helyzeti előnyét. Az objektív okokról Papp Béla már szólt. De az önkormányzatiságban rejlő valamennyi lehetőséget sem sikerült kihasználni úgy a nyolc év alatt, mint ahogy más, hasonló körülmények közé került városoknak. Ennek oka az, hogy a pécsi önkormányzat mintha bezárkózott volna falai közé. Mintha a térségben elfoglalt korábbi helyét nem is akarta volna visszaszerezni. Városfalon belül politizáltunk, de érdemi párbeszéd nem volt a szomszédos településekkel sem, hát még a régió más településeivel. Nem lehet regionális központ szerepet betölteni úgy, hogy az országgal sem vagyunk igazán párbeszédben. De „önmagával” sem volt a város párbeszédben, hiszen az önkormányzatnak esetleges a kapcsolata a vállalkozókkal, a multinacionális cégekkel, és csak az utóbbi években kezdődött el a megállapodáson alapuló együttműködés az egyetemekkel. Bár az önkormányzatiság lényegi eleme, a település lakóival sem volt párbeszédben az önkormányzat a döntések során. Kerényi János: - Azt hiszem, hogy ez a város soha nem panaszkodott. Különösebb gond nem volt az elmúlt közel tíz évben. Talán többet kellett volna panaszkodni, és akkor talán jobban figyeltek volna Pécsre. Hiszen ennek a városnak mire lehet hagyatkoznia? Az idegenforgalomra. Meg kell építeni azt a 20 kilométeres autópályát, amely révén a zsákváros szerep megszűnik. Ki kell használni azt a helyzeti előnyt, amellyel ez a város a délszláv térséggel szerveződő gazdasági kapcsolatok központjává válhat. Ez a jövő útja. Dr. Trombitás Zoltán: - Abból a szempontból súlyosnak értékelem a város helyzetét, hogy az elmúlt időszak alatt egymilliárdos költségvetési hiány halmozott fel. Ezt sürgősen kezelni kell, mert az iparűzési adó növekedésétől „nem tartok” annyira; de attól igen, hogy a város egymilliárdos költségvetési hiányából öngerjesztő módon 200 milliós évi adósságnövekmény jön össze. Nagyon fontos, hogy a város az ingatlantulajdonának struktúráját átrendezze. A sok kicsi helyet inkább szám szerint kevesebb, de nagy ingatlanjai legyenek, amelyeket jobban lehet hasznosítani. Olyan megállapodást kell kötni a bankokkal, amellyel két évre el lehet tolni a kamaton kívüli hiteltörlesztést. Az első két évben ez mintegy 600 millió forintot jelent évente. Intézményracionalizálási programot kell elindítani, amellyel 2,5-3 százalékos megtakarítást lehet elérni az intézmények mintegy 10 milliárdos költségvetésében. Ez 250-300 millió forintot jelent akár már az első évben. Hozzáadva a 600 millióhoz, közel egymilliárd forintra teszünk szert, amelyet meg kell spékelni a DDRT-ben lévő kb. egymilliárdos tőkének a hasznosításával a vállalkozások élénkítésére. Ehhez még jöhetnek bankkölcsönök és állami támogatások. Négy-öt egymilliárdos volumenű programot lehet elindítani a következő négy évben. Útirány- Merre indulhat el a város? Melyik lehet az a húzóágazat, amely kiemeli Pécset a jelenlegi állapotából? Kerényi János: - Az a hatalmas szellemi kapacitás, amelynek a város a birtokában van, szerintem kihasználatlanul maradt. Az egyetemekkel a kapcsolat nem olyan mértékben fejlődött, nem úgy működött, ahogy kellett volna. A délszláv kapcsolatban rejlő előnyöket muszáj kihasználni. Én a várost jó értelemben véve árunak tekintem. Pécs nagyon jól eladható termék. Pécs polgára legyen büszke arra, hogy a város lakója. Olyan ősi településé, amely valóban eladható, hiszen országosan és Európában is az egyik legszebb város. Az idegenforgalomban lévő lehetőséget még egyáltalán nem használtuk ki. Tudásigényes ipar létrehozása szükséges. Dr. Trombitás Zoltán: - Én egyáltalán nem szeretném eladni a várost, csak megoldani akarom a problémáit. Elsősorban a költségvetés rendezése a fontos. Másodsorban a gazdaságnak azt a fejlődését kell beindítani, amely remélhetőleg a következő négy évben előttünk áll, hiszen a környezeti problémák a délszláv kérdés rendeződésével megoldódni látszanak. Ezzel új befektetők hozhatók ide. Az országban 82 ipari park működik. A kormány nemrég döntött arról, hogy az ipari parkok közül tízet kiemelten szándékozik kezelni. Ebbe a tízbe egy újabb pécsi ipari park is belekerülhetne. Remélem, hogy sikerül ezt a lehetőséget kilobbizni a város számára. Dr. Toller László: - Lehet álmodozni, de a városnak vannak adottságai, és azokból kell kiindulni. Vannak ipari tradíciók. Nemcsak a bányászat tartozik ide, hanem az élelmiszer- ipar, a gépipar, a finommechanika, az elektronika is. Ezekhez megfelelő közép- és felsőfokú szakképzési hálózat is kapcsolódik. Ugyanide sorolható az építőipar is. Ha a hőerőmű fejlesztése megkezdődik, ha megindul a pécsi lakásépítési program, és Komló térségében az ipari fejlesztés, akkor a pécsi építőipar is újra lábra kaphat. Es ne feledkezzünk el arról, hogy fejlődnek azok a cégek is, amelyek elsősorban az élelmiszer- és az alapanyag-feldolgozásához kötődnek. Kiderült, hogy fejleszthető a húsipar. A bőrgyár is talpon tud maradni a reorganizáció után. A mikroelektronikának is már tradíciói keletkeztek az ipari parkban. Én nem tartom idegennek a gondolkodásomtól a környezetvédelmi ipar fejlesztését sem. A szilikátipamak is néhány jelentős lehetősége mutatkozik. Megvan hozzá a teljes oktatási vertikum is. Abban is bízom, hogy az orvosi műszer- gyártás és a finommechanika is helyet kaphat ebben a történetben. Nagyon fontos azonban, hogy Pécset ne szakítsuk ki természetes gazdasági környezetéből. Ez volt a legnagyobb hiba az elmúlt években. Papp Béla: - Pécs regionális központ szerepe újra elvitathatatlan. Kaposvár sokáig birkózott ezért, de igazából nem tudott olyant felmutatni, hogy a címet elhódíthassa tőlünk. A szemünk előtt játszódik le az a folyamat, hogy Pécs regionális kereskedelmi központtá válik. Bejött az elektronika. Szerintem jók a multinacionális cégek a város számára. A NOKIA példáját említeném - hogy egy ilyen óriáscégre hogyan lehetne a város gazdaságának ráakaszkodnia. A kormánynak itt kellene jól kezelnie az úgynevezett beszállítói programot - amit az előző kormány elkezdett -, mert az ilyen nagy nemzetközi cégek termeléséhez való kapcsolódás megteremtése bizony nagyon beruházásigényes. Nagyon fontos fejlemény, hogy eldőlni látszik a 6-os út kérdése: 10-15 évvel korábban fog megépülni, mint az eredeti közlekedési koncepció előirányozta. A városnak nagyon kell forszíroznia továbbra is, hogy a pécs-pogányi repülőteret nemzetközi szintre kell fejleszteni. Fénytechnikával, szilárd burkolatú pályával, színvonalas fogadóépülettel, néhány hangárral el lehet érni, hogy folyamatos repülőfogadásra legyen alkalmas. Nem kerül nagy ösz- szegbe: 250-300 millió forint kell ahhoz, hogy jól felszerelt kis nemzetközi repülőtér legyen. Nem pótolja az autópályát, de az üzleti repülések révén sok tekintetben kiváltja azt. Egy példa: az hogy, Pécsett várhatóan nem lesz NOKIA mobiltelefongyár, az annak köszönhető, hogy a cég európai és budapesti igazgatója lejött Pécsre autóval, és ez oda-vissza hat órába került. Visszafelé Dunaújvárosnál már azt mondták: Nagyon messze van Pécs. A közlekedési infrastruktúra hiányának egy ezer fős, legmodernebb terméket előállító gyár elvesztése a következménye. Közérzet- Milyen közérzet van a városban ? Mi az, amit a legfontosabbnak tartanak a közérzet javítása érdekében Kerényi János: - A közérzet attól függ, hogy mikor és melyik részén járunk a városnak. Tisztasága, közbiztonsága, rendezetlensége, a kutyapiszok, a szemét, a napfény, a mediterrán hangulat utcáról utcára is változik. Ez a város folyton vegyes képet mutat. Papp Béla: - A tavalyi hangulat-felmérésben 10 százalék- pontot javult a közvélemény ítélete 1996-hoz képest. A közterületekre, az utakra, a parkokra, a zöldterületekre többet kell fordítani. Minden ember jó néhány órát tölt el a közterülten. Ugyanakkor már évek óta a város éves költségvetésében sokkal kevesebb jut a közterületek gondozására, mint amennyi minimum szükséges lenne. Ez már így volt akkor is, amikor több pénze volt a városnak, mint most. Dr. Trombitás Zoltán: - Bárki legyen majd a polgármester, azt kell forszíroznia, hogy a közterületek gondozására sokkal több jusson. Számos kihasználatlanul maradt lehetőség volt az utóbbi időben, hogy szakképzetlen munkaerő alkalmazásával, az államilag erősen támogatott közhasznú munkával viszonylag olcsón végezzék el a közterületek, parkok, játszóterek tisztítását. A Mecsek elhasználódott turistaútjait is ilyen munkaerő alkalmazásával lehetne egy-két év alatt szépen rendbe hozni. Dr. Toller László: - Minden ellátási feszültség ellenére ezt a várost nagyon szeretik az itt élő emberek. Ez független az ön- kormányzat teljesítményétől. Szerencsére nem mindent az önkormányzat határoz meg az emberek életében. Amire viszont hatással van: túl magas a távfűtési díj, a vízdíj, a közüj zemi díjak többi része. És nemcsak a jövedelmekhez képest, hanem önmagukhoz képest is drágák ezek a szolgáltatások. Mindegyikük az önkormányzat bűvkörébe tartozik. Ezek miatt többen érzik rosszul magukat. Nem egyforma ez a hangulat és érzés a panelházakban lakók és a Mecsek-oldal családi házaiban élők körében. Ennek oka a költségvetés fejlesztési tételeiből is kiolvasható. A külterületek pedig a város szégyenének nevezhetők. Úgy gondolom, az általános jó érzés mellett a mindennapi komfortérzetet rontó körülmények magukkal rántják a közhangulatot is. Kosár a fóromnak A közönség „kérdéseinek” legnagyobb szeletét a polgár- mesterséghez közvetlenül alig kapcsolható téma, a tervezett új nyugdíjemelés firtatása adta. Az „egyebek közt” a kíváncsiskodók révén megtudhatta a közönség, hogy például dr. Toller László, ha polgár- mester lesz, lemond a MSZP frakcióvezető-helyettesi tisztségről, de a képviselőségről nem. A két funkció együttes ellátásában előnyöket lát, épp úgy, mint az ország számos településén polgármesterjelöltként induló fideszes képviselők. A kérdésekkel leginkább foglalkoztatott másik jelölt, dr. Trombitás Zoltán ötéves munka-egészségügyi szakorvosi praxist „vallott” be. Azt is kijelentette egy kíváncsiskodónak, hogy azért nem jelölték országgyűlési képviselőnek, mert ő nem akart indulni. A záró körkérdés az előzmények után nem hozott túl nagy meglepetést. Valamennyi polgármesterjelölt a megválasztása esetére megígérte, hogy november 5-én egy újabb fórumon lesz vendége az Értelmiségi Klubnak. Dr. Trombitás Zoltán viszont úgy nyilatkozott, hogy többet nem kíván részt venni az Értelmiségi Klub fórumain, rendezvényein. Dunai Imre Belénessy Csaba, a fórum vezetője, dr. Toller László, Herényi János, Papp Béla és dr. Trombitás Zoltán fotó: TÓTH LÁSZLÓ á i 1 i
