Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-07 / 275. szám

1998. október 7., szerda Gazdahírek Hegyközségi hírek. A szőlőtermés és bor forgal­mazásához szükséges szár­mazási bizonyítványok a hegybíróknál szerezhetők be. Ahol nincs hegyközség - pl. Pellérd, Szentlőrinc ott a településhez földrajzi­lag legközelebb eső hegy­község hegybírójától kérhe­tik a bizonyítványokat a termelők. Szigetvár, Turbék és Helesfa hegyközség hegybírói teendőit Bakó At­tila, a Pécs és vidéke hegy­község hegybírója látja el. Ez utóbbi szervezet címe megváltozott, most a Pécs, Felsőmalom u. 13., illetve a 7601 Pécs, Pf.: 178. címen érhető el. (k) Segítő fogalomtár. A Me­zőgazdasági Szaktudás Ki­adó gondozásában jelent meg a dr. Tassy Sándor által szerkesztett Agrárgazdasági fogalomtár. A könyv a nagygazdálkodók mellett a háztájiban, hobbikertekben gazdálkodó kistermelőket is segíti eligazodni az EU- csatlakozás várható mező- gazdasági hatásaiban. (k) Pannon Agrárbazár. Ezen a néven új szolgálta­tást indított a gazdálkodók számára a Győr-Moson- Sopron Megyei Agrárka­mara által alapított Kam- Kord Kht. A kezdeménye­zés célja, hogy javítsák az agrárpiaci kereslet és kínálat közötti kapcsolatot. Az ag­rárbazár tulajdonképpen elektronikus szakmai kata­lógus, amelynek informá­cióihoz számítógépes háló­zaton, később telefonon ke­resztül lehet hozzájutni, (k) Almafelvásárlás. Az ál­lam támogatást ad az extra és első osztályú, betárolásra alkalmas étkezési alma fel­vásárlására. A legalább 300 tonna szabad tároló kapaci­tással rendelkező hűtőhá­zaknak legkésőbb október 20-áig kell 35 forint/kilo- gramm bruttó áron átven­niük a termést a kisterme­lőktől. Az alma felvásárlá­sához a hűtőház üzemelte­tője az alaptámogatáson kí­vül a hitelintézetektől fel­vett hitelek után a jegybanki alapkamat 100%-ára is tá­mogatást igényelhet. (k) Kert - Szőlő - Balkon Gyümölcstermesztés - korszerűen Kétszer termő málnafajták Baranyában a málnatermesztés szinte kizárólag kiskertekben történik, még a megye déli és délnyugati részén is, ahol lenne lehetőség üzemi méretekben termesztésére. Való igaz, hogy a málnafajták az éghajlati viszonyokhoz kevésbé alkalmazko- dóak, ezzel magyarázható a hazai alacsony termésátlag és a szegényes fajtaválaszték is. Tapasztalatom szerint a kertbará­tok kevésbé ismerik, hogy van­nak már magyarországi forgal­mazásban kétszer termő málna­fajták is, melyeknek termesztési jelentősége várhatóan növekedni fog. Sietek felhívni a figyelmet, hogy a kétszer termő fajta nem jelent kétszeres termésmennyi­séget, a tapasztalat azt mutatja, hogy nem haladja meg termésük az egyszer termő málnáét. Jelen­tőségük inkább abban van, hogy augusztusban ismét lehet fo­gyasztani bogyós gyümölcsöt, és hogy a betakarítási munkacsúcs nem egyszerre jelenik meg, ha­nem megoszlik évi két alka­lomra, ezek a tulajdonságok a kertbarátok számára érdekesek és fontosak lehetnek. Lloyd George: Angliából származó spontán hibrid, so­káig egyedüli kétszer termő málnafajtánk volt. Mára már a fajta eléggé leromlott, jelentő­sége csak a házikertekre korlá­tozódik. Gyümölcse közép- nagy, vagy nagy, formája kúp alakú. Az íze kiválónak érté­kelhető, termőképessége köze­pes. Ugyancsak közepesnek mondható a növekedési erélye és a sarjképzési készsége. Ter­mése minden célra felhasznál­ható. A Heritage az USA-ból származik, ott 1969 óta ter­mesztik. Előnyös tulajdon­sága, hogy másodtermése au­gusztus közepétől már érik. Gyümölcsmérete közepes, formája tompa kúp, az íze, aro­mája kiváló. Termőképes­sége köze­pes, növeke­dési erélye és sarjképzése erős. Gyü­mölcse jó friss fogyasztásra, lének, szörpnek, íznek és gyorsfagyasztásra is. Az Autumn Misst 1983 óta termesztik Angliában, hoz­zánk is onnan származik. Az előző két fajtához képest elő­nye, hogy gyümölcse nagy és hogy bőtermő. A termés formája: tompa kúp, íze, zamata kellemes. Növekedési erélye és sarjkép­zése közepes. Termése min­den célra felhasználható, jó friss fogyasztásra, lének, szörpnek, dzsemnek és gyors­fagyasztható is. Buzássy Lajos Csak az idei diót verjük le! Talán furcsán hangzik, de van, aki egy őszi délutánon képes leszüretelni az idei és egyben a jövő évi diót is. A gazdák persze jól tudják, hogy a diót vékony, hosszú póznával szabad veregetni. Az sem mindegy, hová ütünk vele. Ezért szokták figyelmeztetni az unokákat, akik nekiállnak pü- fölni a diófa koronáját. Eleink valóban azt mondták: minél jobban megvered a diót szüret­kor, annál többet terem jövőre. Ez csak annyiban igaz, hogy a termőág tövét vagy a vasta­gabb gallya­kat kell ala­posan meg­döngetni. Ugyanis a döngetés va­lóban serken­tőleg hat, és esetleg több dió terem a követ­kező évben. Ha azonban a már beérett dió közvetlen közeiét éri az ütés, ahol a termőrészek (rügyek) helyezkednek el, egy év múlva fele annyi sem terem. A termést tisztítsuk meg zöld burkától, ponyván vagy fó­lián terítsük szét, és szárítsuk meg a napon. Ezután rakjuk a diót szellős, ritka fonatú zsá­kokba, melyeket a padláson is tárolhatunk. A dió termése ugyanis a fagynak ellenáll. Akkor a legcélszerűbb lerá- zogatni a diót, mandulát, mo­gyorót, amikor a zöld burok a termés többségén már felha­sadt. A futrinkás mogyorósze­meket azonnal dobjuk tűzbe. Ezeket arról ismerjük fel, hogy lyukasak és könnyűek. K. L. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A szántóföl­deken és a kertekben egyre gyor­sabb ütemben folyik a termé­nyek betakarítása. A napra­forgó, a burgonya, a cukorrépa mellett itt-ott már törik a korai érésű kukoricákat is; ám a sző­lősgazdáknak sok gondot okoz a fürtök rothadása. Emiatt kü­lönösen gondosan kell végezni a feldolgozást és az erjesztést. Most kell elültetni a kertek­ben az őszi fokhagyma gerezd­jeit, ezekből nagyobb és szebb hagymák fejődnek, mint a ta­vasszal ültetettekből. A szét­szedett fokhagymagerezdeket 5-6 cm mélyre kell duggatni; ezek még az ősz folyamán gyö­keret eresztenek és tavasszal, amikor a fagyos föld kienged, azonnal fejlődésnek indulnak. A gyümölcsfák száraz ágait most célszerű lefűrészelni, mert amíg lombos a fa, jobban fel­ismerhetők, mint levélhullást követően. A fűrészelt sebeket éles késsel (kacorral) le kell simítani és a sebet be kell kenni sebvédő anyaggal: Celloiddal vagy Fabalzsammal. Ez meg­védi a fát attól, hogy a friss seb szövetein át fertőző gombák, baktériumok vagy vírusok jut­hassanak a belsejébe. Ajánlatos most, idejében előkészíteni a fagyérzékeny növények telelő helyét. Telelte- tésre a fagymentes, egyenletes hőmérsékletű és közepes ned­vességtartalmú levegővel ren­delkező helyiségek alkalmasak. Szinte minden telelő növény számára előnyös, ha nem telje­sen sötét helyre kerül. A kisze­melt helyiséget ki kell takarí­tani és ki kell meszelni. A nö­vényeket alaposan vizsgáljuk át, és ha betegséget vagy kárte­vőt észlelünk rajtuk, akkor csak a szükséges védekezés után he­lyezzük el a növényeket a telel­tető helyiségben. A csemegekukorica, a napra­forgó és a magas évelő növé­nyek levágott szárát ne aprítsuk fel, hanem gyűjtsük össze. Ezek igen jó szolgálatot fognak tenni a fagyérzékeny növények - füge, gránátalma, pampafű - „télikabátjaként”. Düinántúli Napló 7 A kerti utak kialakítása A díszkert az ember pihe­nőhelye. Kialakításával a kényelem, a praktikusság a fő szempont. Ezt a célt szol­gálja az út készítése is. Kicsi, gyepes díszkertben nem kell külön utat kialakí­tani, de ahol rendszeresen jár­nak - virágágy mellett, pád­hoz, kerti csaphoz stb. -, ott a forgalomnak megfelelő utat alakítunk ki. Igen mutatós a gyepfelületbe süllyesztett lé­pőkő, ami lehet kőlap, beton­lap, vagy akár rönkszelet is. A lépéstávolságnak megfe­lelően egymástól 60-70 cen­timéterre helyezzük el, mind­egyiknek kimélyítve a helyét, ledöngöljük a talajt és alá homokot, vagy sódert terí­tünk. A talaj színe fölé 1-2 cm-re álljon ki, hogy a gyep­kaszálást ne akadályozza. Fontos, hogy stabil legyen, ne billenjenek el a lapok. Virág­ágyban a gondozáshoz is ala­kíthatunk ki ilyen utat, de ott nem süllyesztjük le a lapokat, csak a felszínre tesszük, hogy áthelyezhető legyen, illetve alóla a gyomot kikapálhassuk. Nagyobb kertben, forgal­masabb helyen összefüggő utat is építhetünk. Ez lehet helyben öntött beton, beton­lap, tévkő stb. Az út szélessé­gét használó .személyek szá­mához méretezzük. Egysze­mélyes út 60-70 cm, a két­személyes 120 cm széles. A kőzúzalékkal, gyöngykavics­csal burkolt út kiskertben nem praktikus, mert gyomtalaní­tása körülményes. Kapálni nehéz, a gyomirtó vegyszer kárt tehet az utat övező nö­vényzetben, és drága is. Megemlítem még a gyep­hézagos betonelemeket, ame­lyek kellő gondossággal, jól tömörített alapra rakva nem csak gyalogúinak, hanem au­tóbehajtónak, autóparkolónak is megfelelnek. Fontos az alap kellő tömörítése és a jó szin­tezés. Lerakás után a hézagokat fűmaggal kevert, jó minőségű kerti földdel töltsük be, majd tömörítsük és öntözzük be alaposan. (A földhöz köbmé­terenként 4-6 kg fűmagot kell keverni). A különböző mély­ségre kerülő fűmag így biz­tonsággal összefüggő zöld fe­lületet ad. Ha a betonelemeket jól szinteztük és nem billen­nek el, a kikelő füvet géppel is nyírhatjuk. Búzás László - Fotó: Tóth Kétféle betegség tizedeli a cukorrépát A legújabb cukorrépafajtákat mutatták be a termelőknek nemrég a Debreceni Növény­fajta-kísérleti Állomáson. Áz Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) je­lenleg hazánkban mintegy 70, államilag elismert cukorrépa­fajtát tart nyilván. Ezek közül 31 az, amely igen elterjedt a termelők között. Jelenleg 150 fajtajelöltet tartanak nyilván az ország­ban, amelyek háromévi kísér­leti termesztés után kerülhet­nek be az elismert fajták közé. Berta András, az OMMI főta­nácsosa a debreceni bemutató kapcsán elmondta: Magyaror­szágon jelenleg két betegség tizedeli a cukorrépa-állo­mányt. Az egyik a rizománia nevű vírusbetegség, amely a hazai répatermő területek SO­TO százalékán is előfordulhat, s egyharmadára csökkenti a cukortermést. A betegség ellen vegysze­rekkel nem lehet védekezni, de a nemesítők kifejlesztettek olyan fajtákat, amelyek tole­rálják e betegséget. Á másik a cerkospora nevű gombabe­tegség, amely ellen van vegy­szer, de a védekezés igen drága. E betegség ellen is re- zisztens fajtát sikerült a ne- mesítőknek előállítaniuk. Gyógynövényeink A gesztenye, a diófa és a mogyoró Társneve: szelídgesztenye. Idős korban 20-30 méteres magasra is megnőve, gyönyörű koronájú, terebélyes lombo­zató fa. Megyénkben Pécsvá- rad-Zengővárkony környékén őshonos. (Természetes előfor­dulása még Nagymaros, Kő­szeg, Sopron környékén lel­hető fel.) Levele hosszúkás, lándzsás, kb. 20 cm hosszú, széle egyen­letesen szálkás és fogas, ke­mény lemezű, alul általában szürkésen finom molyhos. Vi­rágai közül a hímvirág igen vékony, 10-12 cm hosszú, nő­viráguk jelentéktelen, két- hármasával állnak. Termése kupacs, tövises, bennük 2-3 terméssel, mely kiváló cse­mege. Gyűjteni a fa ép, egészséges levelét kell. Négy kilogramm nyers levélből remélhetünk egy kg szárazárut. Teáját szamárköhögés, asztma és hörghurut ellen si­kerrel alkalmazhatjuk. (Meg­jegyzem, hogy régen a geszte­nye nyers terméséből szele­telve adtak a hasmenéses be­tegnek). A diófa Gyümölcstermő növényeink közül abban a tekintetben igencsak egyedülálló, hogy minden egyes része hasznosít­ható gazdaságilag. A termésén kívül gyógynövény is, fája igen értékes bútorfa, a termés héjából különleges csiszoló szert készítenek. Gyógynövényként a levelét és a termés zöld burkát, az úgynevezett kopácsot használ­juk. Levelét akkor kell szedni, amikor a zöld diók elérték a teljes méretük felét. Csak az ép és egészséges leveleket szed­jük, szár nélkül. Úgy számít­sunk, hogy 4 kg frissen szedett levélből kb. egy kg szárítottat nyerhetünk. Teája hatásos a bélférgek el­len, étvágyjavítónak, magas vérnyomás ellen és gyomor- bélhurútra használatos.' Boro­gatásként jó szemgyulladás, bőrkiütések, fagyások és kelé­sek ellen. A kopácsot a termés betaka­rításakor gyűjtsük össze, de csak az egészséges, zöld színű részeket. Körülbelül öt kilo­grammból várhatunk egy kilo­gramm szárítmányt. Főzetét izzadás, gyomor- és bélhurut, valamint étvágytalanság ellen használjuk. A mogyoró Vadon az erdős, cseijés he­lyek növénye, nemesített fajtáit terméséért kertekben, gyümöl­csösökben ültetik. Termése ki­váló csemege, fája nagyon jó szerszámfa. Gyűjteni az ép, egészséges, kifejlett leveleket kell, 3 kilo­gramm nyersből egy kg szára­zát várhatunk. Teája vizeletelhajtó, iz­zasztó, bélhurutot szüntető ha­tású. Öblögetve torokpanaszok ellen javasolható, forrázata bőrkiütések ellen borogatásra, ülőfürdőként aranyéri pana­szok ellen hatásos. A vesszők kérgéből nyert főzet összehúzó hatású, ezért az aranyérbán­talmak ellen használták. Csak permetezetlen bokrokról gyűjt- sünk, ha kertből szedjük! Buzássy Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom