Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-25 / 263. szám

1998. szeptember 25., péntek Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Elalszanak a tüzek? Csütörtök délutánig nem ér­Szigorodnak a kiszabható büntetések Az elmúlt évtized legjelentősebb büntetőjogszabály-módosí­tását hagyta jóvá tegnapi ülésén a kormány - jelentette be a Btk. mintegy 150 paragrafusának szigorításait ismertető Hende Csaba, az Igazságügy-minisztérium politikai állam­titkára. A szervezett bűnözés visszaszorítását célzó jogsza­bálycsomag a bűnszervezetek tagjaira és a lőszerrel, kábító­szerrel visszaélőkre sújt le az eddiginél keményebben. Bár a most kormány elé került tervezet szerint a kábítószeres ügyek szereplői súlyos bünte­tésre számíthatnának, a kabi­net további szigorítást kérve, átdolgozásra visszaadta a tár­cának az érintett fejezeteket. Változtatás nélkül elfogad­ták azonban a bűnös úton szerzett vagyon elkobzását részletező szabályokat (ame­lyek szerint az időközben csa­ládtagokra átruházott vagyont is el lehet venni), illetve az életfogytiglani börtönbünte­tésre vonatkozó minisztériumi javaslatokat. A jövőben 20 évig semmiképpen sem bo­csátható feltételes szabadlábra az ilyen elítélt. Az új szabá­lyozás lehetővé teszi a „fedett nyomozók” alkalmazását, be­vezeti a hatékony tanúvédel­met és kiterjeszti a vádalku in­tézményét.- A kormány finomításra visszaadta a Pénzügyminiszté­riumnak a jövő évi adótör­vénycsomagból az szja-ra és a gépjárműadóra vonatkozó fe­jezeteket - tért át az ülésen egyéb témáira Borókai Gábor szóvivő, hozzátéve, hogy a már jóváhagyott, gyermekek után járó adókedvezmények fedezetére is forrásokat kell ta­lálnia a tárcának. Az elfogadott javaslatok között szerepel a kisvállalko­zók áfa-bevallásának egysze­rűsítése, a jövedéki adó 11 százalékos emelése (a do­hányáruknál 16 százalékos), az ólmozott benzin forgalom­ból kivonása április 1-től, és a 8 milliót meg nem haladó ér­tékben első ingatlant vásárló fiatalok 50 százalékos illeték- kedvezményben részesítése. A kabinet döntött: hazánk Ausztriával együtt pályázzon a 2004. évi foci-Eb megrende­zésére. Takács Mariann ASZ: a kampánypénzeken a sor A Postabankot eddig azért nem vizsgálhatta az Állami Számvevőszék - mondta tegnap Kovács Árpád, az ÁSZ el­nöke -, mert hiányzott a számvevői kontroll feltétele: nem az állam volt a fő tulajdonosa a pénzintézetnek. kezett meg a békési gazdák képviselőihez Torgyán József földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter levele, így annak tartalmáról a sajtóból értesülhettek az érintettek - I tudtuk meg Karsai József battonyai gazdajegyzőtől. A vállalkozó elmondta: a bé­késcsabai tárgyalóküldöttség nem az agrárminiszter, hanem a kormányfő válaszát váija, mi­vel közvetlenül a miniszterel­nöktől kértek érdemi intézke­dést szeptember 21-én. Az FMV vezetőjének levele nem az általuk megfogalmazott követelésekre válaszol, hanem egy korábbi, a gabonakérdést megvitató nagygyűlés előké­szítő bizottságának szeptember 11-i levelében felvetett követe­lésekre utal vissza. Mostani le­velükben a gazdák képviselői szektorsemleges piacszabályo­zást, a termés ellenértékének haladéktalan kifizetését, a hite­lek átütemezését, a búzaszab­„Magyarország megbízható piac, és Orbán Viktor minisz­terelnökkel folytatott megbe­szélésem során a terveket hallva meggyőződtem arról, hogy ezután is érdemes lesz itt befektetni” - mondta a francia Vivendi befektető- csoport elnök-vezérigazgató­ja tegnap Budapesten. Jean-Marie Messier elmondta: cége régóta jelen van a magyar piacon: évi 1,2 milliárd frankos árbevételével jelenleg a legna­gyobb francia befektető ha­vány felülbírálatát, kárenyhítő támogatásokat, a belvízkárok rendezését, a piac stabilizálását célzó intézkedéseknek az ösz- szes gabonatermelőre való ki- terjesztését követelték. Torgyán József - a kor­mányfő megbízásából - a bé­kési gazdálkodók megbízottai- nak felvetésére válaszolva fel­hívta a figyelmet arra, hogy a búzaválság megoldására a szak­tárca több intézkedést hozott. A kukorica garantált árának a meghirdetésére már nincs lehe­tőség, mivel azt a törvény sze­rint mindig egy évvel korábban kell meghatározni. A belvízká­rok rendezésére a kormány az állami tartalékból 1,5 milliárd forint folyósításáról döntött, amelyet az FVM belső átcso­portosítással további 900 millió forinttal egészített ki. Mivel a gazdák ultimátuma éjfélkor lejárt, képviselőik teg­nap a MOSZ-ban megvitatták a további teendőket. A meg­beszélések lapzártakor még folytak. (újvári) zánkban. Mára része van töb­bek között a víziközműben, az energetikában, a hulladékgaz­dálkodásban és a távközlésben épp úgy, mint a területfejlesz­tésben vagy az építőiparban. A Vivendi hosszú távú be­fektetései előtt alaposan vizsgá­lódik, elemez, de ha választot­tak, hosszú időre, 20-30 évre is a térségben maradnak - fejtette ki az elnök-vezérigazgató. A kérdésre, hogy nem riasztják-e a kelet-európai régió gazdasági problémái, úgy válaszolt: bíz­nak a magyar gazdaságban, (b.) Az Állami Számvevőszék el­nöke bejelentette, hogy az ÁSZ-nál folyik a jövő évi költségvetés véleményezése és van esély arra, hogy az Or­szággyűlés az ÁSZ álláspont­jának birtokában kezdje meg a költségvetési javaslat általá­nos vitáját. A számvevőszék a harma­dik negyedévben tizenhárom ellenőrzést zárt le. Többek kö­zött a pártszékházak ügyét, az 1997. évi zárszámadást, az ÁPV Rt. tavalyi tevékenysé­gét, a helyi önkormányzatok által igényelhető állami hozzá­járulások felhasználásának el­„A rendőrség és az emberi jo­gok 1997-2000” elnevezésű program a hatóság és a társa­dalom viszonyának javítását tűzte ki fő céljául. Geskó Sán­dor., a program vezetője el­mondta: 120 sértett, 70 fogva- tartott és 300 rendőr vélemé­nyét kérték ki az emberi jogok érvényesüléséről a rendőrség munkájában. Az első tapasztalatokról tegnap számoltak be a Bel­ügyminisztériumban. Arra a kérdésre, hogy mindenkire lenőrzését, illetve áttekintette a Külügyminisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap gaz­dálkodását. Elkezdődött a választási kampánykiadások vizsgálatá­nak előkészítése, s a közeljö­vőben hozzálátnak a Magyar Fejlesztési Bank és az Exim- bank Rt. tevékenységének el­lenőrzéséhez. A Postabankot eddig nem vizsgálták, mivel ez év júliu­sáig nem volt meg a számve­vői kontroll feltétele, neveze­tesen az állam nem volt több­ségi tulajdonos a pénzintézet­ben. Az Országgyűlés Szám­azonos jogok érvényesek-e, a rendőröknek csupán a 66 szá­zaléka válaszolt igennel, míg az eljárásokban érintett sértet­tek 72 százaléka gondolta úgy, hogy az intézkedések alatt mindenki azonos bánásmód­ban részesül. Anita Hazenberg, az Európa Tanács megfigyelője elisme­réssel szólt a gyorsan elkészült magyar felmérésről, bár az adatok arról tanúskodnak, hogy még sok a tennivalónk az emberi jogok érvényesíté­vevőszéki Bizottsága az új helyzetben úgy döntött, hogy bizonyos megalapozó vizsgá­latok elvégzésére felkérik az ÁSZ-t. Erről Kovács Árpád mindaddig nem kíván nyilat­kozni, amíg „a feladat megfe­lelő megfogalmazása” nem történik meg. Hamarosan megkezdik a Munkáspárt és a Kereszténydemokrata Néppárt gazdálkodásának átvilágítását. Arra a kérdésre, hogy terve- zik-e az APEH-elnök korábbi cégeinek vizsgálatát, Kovács Árpád elmondta, hogy az év utolsó negyedében megkezdik az adóztatás, az adó- és vám­bevételek realizálásának pénzügyi ellenőrzését. „Ez azonban nem olyan vizsgálat, amely egyéni adózók ügyeit érintené” - tette hozzá. (h) sében. Dr. Felkai László köz- igazgatási államtitkár azt hangsúlyozta: fontos, hogy az állampolgárok partnerek le­gyenek a rendőrség munkájá­ban. Érezzék a rend őrei, hogy nélkülözhetetlen és megbe­csült részei a társadalomnak. Kifejtette: a rendőrök oktatá­sában több figyelmet kell szentelni az emberi jogok is­mertetésének. Bővíteni szük­séges jogi ismereteiket is. Ehhez viszont a rendőrök alaposabb képzésére, jobb kiválasztására és a korábbitól gyökeresen eltérő szemlé­letre van szükség. Révész Renáta Hírcsatorna Az OIB új elnöke. Chikán At­tila gazdasági miniszter lesz az Országos Idegenforgalmi Bi­zottság elnöke. Ezt a miniszter saját maga jelentette be tegnap Budapesten. Véleménye szerint a turisztikai ágazat jelentősen hozzájárulhat, hogy megvaló­suljanak a gazdaság növekedé­sére vonatkozó célkitűzések. Sok munka, kevés bér. Ah­hoz, hogy az európai normák szerinti napi nyolc órára csök­kentsék a személyszállításban dolgozók munkaidejét, leg­alább 50-60 százalékos bérfej­lesztés szükséges - hangoztatta Inokai Géza, a Közúti Közle­kedési Szakszervezet elnöke tegnap újságírók előtt. Aranyág Alapítvány. Létfon­tosságú egészségügyi berende­zések megvásárlását teszi lehe­tővé két vidéki és egy fővárosi kórház számára az Aranyág Alapítvány hatmillió forintos adománya, amelyet tegnap ad­tak át Budapesten. Népbetegség. Négynapos nemzetközi orvosi konferencia kezdődött tegnap Budapesten a csontritkulásról, ahol elhang­zott, hogy Magyarországon a nők 28, a férfiak 23 százalékát, vagyis csaknem 900 ezer em­bert sújt ez a betegség. Főszerkesztő a KBI előtt. A Központi Bűnüldözési Igazga­tóság államtitoksértés gyanúja miatt második alkalommal hallgatta meg tegnap H. Bíró Lászlót, a Népszava főszerkesz­tőjét, mert a lap március 11 -i számában közölte a dunai víz­lépcső ügyében Szlovákiával kötendő keretmegállapodás tervezetének szövegét. Jó út Kolozsvárig. Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter egy teg­napi tanácskozáson megerősí­tette, hogy 2001-ben átádják az M3-as autópálya Füzes- abony-Polgár közötti szakaszát és bejelentette, hogy az ország európai uniós csatlakozásáig megépül a Kassa-Miskolc- Debrecen-Nagyvárad-Kolozs- vár észak-déli gyorsforgalmi út. A belépés díjtalan. Többtu­catnyi, a hétköznapokon szigo­rúan zárt középület nyitja meg kapuit a hétvégén a fővárosban és vidéken, az Európai Örökség Napok keretében. Autókiállítás. Ismét megren­dezik a nemzetközi járműipari szakkiállítást a budapesti vá­sárközpontban - jelentették be tegnap. Több mint háromszáz kiállítót várnak a jövő heti ren­dezvényre, amely az idén első­sorban a háttéripar szemléje lesz. Eltemették Bajnok Zsoltot. Családtagjai, pályatár­sai vettek végső búcsút Bajnok Zsolttól tegnap, az óbudai temetőben. A hosszan tartó, súlyos betegség után, 66 éves korában elhunyt Rózsa Ferenc-díjas újságíró 1954-ben a Magyar Távirati Irodában kezdte pályafutását. A ’70-es évek végén az MTI belföldi főszerkesztője volt, ez után a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának alelnöki, majd elnöki posztját töltötte be államtitkári rangban. 1984-től 1990-ig a Magyar Hírlap főszerkesztője volt. Betegségéig az Axel Springer Magyarország Kft. munkatársaként a Ferenczy Europress belpolitikai szerkesztőségét vezette. Hosszú távra terveznek Rendőrök és bűnözők a jogaikról Európai felmérés készül a hatóság és a társadalom viszonyáról Az Európa Tanács tagországai közül elsőként Magyarország hozta létre azt a munkacsoportot, amelynek célja felmérni a magyar rendőrség és a társadalom viszonyát. Egyesek még az utcára sem mernek kimenni egyedül Szoronganak, de nem tudják, miért Hazánkban, egy közelmúltban végzett felmérés szerint, csak­nem négyszázezer olyan ember él, akinek az életét véletlen­szerűen és többnyire ok nélkül rátörő szorongásos, félelemmel telített állapot, úgynevezett pánikroham keseríti meg. Félnek a haláltól, a szívroham­tól, az ájulástól, a tömegtől, az “tegyedülléttől és leginkább talán az ismeretlentől. A jellemző tünetek közé tar­tozik, hogy izzadnak, zsibbad­nak, szédülnek, ingerlékenyek lesznek, fulladoznak akkor is, ha nincs miért. Megemelkedik a vérnyomásuk, felgyorsul a szívverésük, zavarónak találják a hangokat, az erős fényt. Va­jon miféle betegség ez, és be­tegség-e egyáltalán? Dr. Danics Zoltán pszichiá­ter, az Országos Pszichiátriai Intézet munkatársa elmondta: számukra is kérdés, hogy miről van szó, hiszen betegségnek azt szokták nevezni, aminek tudják az okát. Ebben az esetben erről aligha lehet beszélni. A pánikbetegség egyes ma­gyarázatok szerint az idegrend­szer sérülékenysége, ami haj­lamossá tesz egyeseket arra, hogy egyébként semleges inge­rek hatására is túlzott félelem­érzés, szorongás alakuljon ki. Egy másik vélekedés szerint a pánikbetegség kialakulásában nagy szerepe van az agy külön­böző területein lévő ingerület­átvivő anyagnak, a szerotomin- nak. Ez az állapot kialakulására magyarázatot ugyan nem ad, de a roham keletkezésével össze­hozható. Vannak olyan kutatók is, akik a személyiség bizonyos nem látható, rejtett, valamikor a gyermekkorban kialakult sérü­léseit teszik felelőssé a rosszul- létért. A pánikbetegséggel küszkö­dök többsége mielőtt a pszichi­átert felkeresné, megjárja a há­ziorvost, a belgyógyászt, a kar­diológust, és nem is ok nélkül, hiszen ezek a betegek testi rosszullétet éreznek. Természe­tesen a vizsgálatok eredménye mindenütt negatív, annak elle­nére, hogy a panaszok megvan­nak. Pedig - mint dr. Danics Zoltán elmondta - ma már van­nak olyan medicinák, amelyek­kel teljes tünetmentesség érhető el, bár a hajlam sajnos megma­rad. Léteznek olyan speciális gyógyszerek (nem nyugtatok), amelyek hatására ezek a bete­gek dolgozni tudnak, és minden vonatkozásban képesek teljesen normális, hétköznapi életet élni. Hatásos a pszichoterápiás kezelés is. A szakember mindenesetre azt tanácsolja, hogy mindazok, akik úgy érzik, a tünetek kóros mértékben hatalmasodtak el rajtuk, vagy akár csak zavarja életmenetüket, feltétlenül for­duljanak orvoshoz. Haszon Gyula Örökös -védnök. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia író tagjai műveikből összeállított kötettel kö­szöntötték tegnap Budapesten Kosáry Domokos akadémi­kust 85. születésnapja alkalmából. A neves történettudós akadémiai elnöksége alatt, 1992-ben jött létre a Széchenyi Akadémia, amelynek tagjai akkor örökös védnökükké vá­lasztották őt. Segítségével vált ismét lehetővé írók, művé­szek akadémiai elismerése. fotó: feb/stefler balázs

Next

/
Oldalképek
Tartalom