Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-24 / 262. szám
12 Dhnántuli Napló Környezet- Es Természetvédelem 1998. szeptember 24., csütörtök Szélvíz Nagybudmér pincéi megmenekültek. A községben mélyítették és kibetonozták a csapadékvíz-elvezetőket, így az esők alkalmával nem kerülnek veszélybe a pincék és a porták növénykultúrái. (cs) Harkányban szépen fejlődnek a köztereken a pótolt fák. Erősödnek a Kossuth utcai gesztenyék, a kerékpárút menti hársak. Az önkormányzat elérte, hogy a lakók körültekintőbben sózzák a járdát telente. így kevésbé károsodik a gyökérzet. A permetezések nyomán már visszaszorulóban az aknázó molyok. (cs) A magyarbólyi gyerekek vállalták a régi temetők rendszeres gondozását. A sírápolási akciót a helytörténet-kutató szakkör kezdeményezte, melynek vezetője Havasi István. Az ismeretlen német katonák nyughelyeit rendbe tették, a Honvéd Hagyományőrző Irodát pedig értesítették az azonosítás végett. (cs) A sásdi tésztaüzemben hőmegtartó berendezést szereltek be. A kivitelezésre csaknem félmillió forintot költött a vállalkozó. Segítségével a szántáskor használt és szabadba jutó meleg levegő javát ismét visszanyerik és hasznosítják. A gyártóépület szomszédságában található növényzet, köztük a fák sem károsodnak a távozó technológiai légáramlatoktól. (cs) A MÁV szeretné elérni, hogy a komlói kőfejtőből inkább vonaton vigyék el a megrendelők a zúzalékot, és ne közúton. A Völgység falvaiban, valamint Hosszúhetényben is ugyanis mind több lakó panaszkodik arra, hogy a kőszállító kamionok gyakran zajosak és nagy port kavarnak fel. (cs) Oldalunk a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készült A hűtőből a sztratoszférába „Védd, hogy védhessen!” - ez volt az ózonréteg védelme világnapjának (szeptember 16.) jelmondata. Közismert már, hogy a káros ultraibolya-sugárzástól a Föld élőlényeit óvó réteg veszélyben van. A pajzs 2000-2001 között lesz a legvékonyabb. Az ózonlyukjelenség Magyarországon is érezteti hatását. 1993-ban 1100 tonna volt, s ennek nem kis része jutott el a sztratoszférába, az ózonpajzsig. Márpedig - mutatták ki a szakemberek - ha egy százalékkal csökken a magaslégköri Ki gondol ilyenkor az ózonrétegre? fotó: m. a. A civil környezetvédő szervezetek is felfigyeltek arra, hogy azokkal a káros következményekkel, amelyek az ózonpajzs elvékonyo- dása miatt az élővilágot veszélyeztetik, az emberek mit sem törődnek. A Pécsi Zöld Kör is - közösen az Ifjúsági Házzal — megszervezte felvilágosító rendezvényét szeptember 13-án.-Csillagászok, orvosok tartottak előadásokat az ózon ritkulásának hatásairól - hallottuk Bérces Viktóriától (kis képünkön), a Zöld Kör elnökétől. - A háziasszonyokat és a gyermekeket vártuk elsősorban, s örömmel mondhatom, hogy a téma sok érdeklődőt vonzott. Az ózonréteg további elvé- konyodásának megakadályozása azonban pénzbe kerül. Ki kell váltani azokat az anyagokat, amelyek használata például a hűtőszekrényekben lévő freon - indította el a folyamatot. Ezt a törekvést a Világbank is támogatja. Az általa működtetett Globális Környezeti Segélyalapból Magyarországot mintegy 7 millió dollárral segíti. A finanszírozáshoz hozzájárul a Központi Környezetvédelmi Alap is, például ebből valósítanak meg 14 olyan ipari beruházást, amelyek az ózonkárosító klórozott szénhidrogének kiváltását szolgálják. Hazánkban több millió freont tartalmazó hűtő- és klímaberendezés, valamint több százezer halonos tűzoltókészülék van forgalomban. Az említett világbanki forrás révén már működnek azok a berendezések, amelyek lehetővé teszik ezeknek az anyagoknak a kezelését, sőt újrahasznosítását. Nem kevés mennyiségről van szó: ózonkoncentráció, akkor két százalékkal erősödik a napsütés és fokozódik az UV-sugárzás. Amennyiben ez a sugárzás öt százalékkal nő, 25 százalékkal növekszik a bőrrák valószínűsége. Egy amerikai vizsgálat szerint az előttünk álló 50 évben az ózonréteg elvé- konyodása miatt kétszázezer embernél okozhat halált a bőrrák, és kétmillióval több vaksággal fenyegető szür- kehályogos megbetegedésre lehet számítani. Tízévenként 1,7 százalék Az elmúlt 20 év mérései: az ózon mennyisége földi átlagban évtizedenként 2-3 százalékkal csökken, és csökkenési üteme a magasabb földrajzi szélességekben még az őszi évszakokban az 5-15 százalékos értéket is elérheti. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adata: hazánk felett tízévenként átlagosan 1,7 százalékkal csökken az ózon koncentrációja. Püspökvári rekonstrukció Lassan két évtizede lesz, hogy a pécsi Püspöki Palotától északra eső részen dolgoznak a régészek. Az ásatásokat követően egyre reálisabb az esély, hogy a feltárt területen megkezdődhessen a rekonstrukció. lamalapítás ezredik évfordulóján szeretnék megnyitni, addig azonban még sok munkát kell megfelelő támogatás mellett - elvégezniük a szakembereknek. PÉCS Idén tavasszal már elkészült a tervezési javaslat. A feltárt műemlékek között a legértékesebb épület a Nagy Lajos király által 1367-ben alapított egyetem. A falmaradványok, terek megóvására, illetve kiállítás és rendezvények fogadására erre alkalmas védőépületet létesítenek. A rekonstrukció munkálatai folyamatban vannak. Konzerválták már a Püspökvár területén az Aranyos Mária Kápolna alapfalait is. A rekonstrukció után a területet 2000-ben, a magyar álA tervek alapján 2000-ben már látogatható lesz a Nagy Lajos király által alapított egyetem épülete fotó: Müller andrea A veréb is madár Madármegfigyelő nap: október 3-4. BARANYA MEGYE Mindenki számára adott a lehetőség, hogy részt vegyen a Nemzetközi Madármegfigyelő nap munkájában. Az eredményeket a Magyar Madártani Egyesület ösz- szegzi. Hagyományos már a korábban is meglepően sok önkéntest is megmozgató rendezvény. A programban ugyanis nem csak profi madarászok vehetnek részt. Baranya - sok tava, folyója, a madarak vonulási irányába eső területei alapján — szinte kínálja a lehetőséget a madártani megfigyelésekre. Az előző években hazánk előkelő helyezést ért el (Hollandia után a második) a nemzetközi mezőnyben: 1997-ben például 212 helyszínen csaknem félmillió madarat láttak. A hazai adatokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület összegzi, ide kell a megfigyelés eredményeit - hányán vettek ezen részt, hol és hány helyen, mennyi madarat láttak (minden madár számít, kivéve a házimadarakat), milyen fajhoz tartozókat, ezek között melyik ötből a legtöbbet és hányat, ritkaságok - október 4-én délután 16 óráig eljuttatni. Telefon: 1-275-6267 és 1-275-6247. Este 8 órára a hollandiai központ összesített adatai alapján már lehet tudni, hogy Európában hány helyszínen hány madarat figyeltek meg. A tavalyi- adat: 1377 megfigyelőpont, 1 millió 650 ezer madár. A sertéstelep hatoldala OROSZLÓ-SÁSD A két település határán álló sertéstelep a lakók bosszúságára régóta erős bűzt bocsát ki. A kellemetlen szag mérséklése végett az itt dolgozó kft. rendbetette a medencéket, szakszerűen szórja ki a földekre a hígtrágyát. A talajt nem szennyezi. Műszaki igazgatója, Fuller Ferenc elmondta, telepítenének egy másik erdősávot, de az ültetési rész magánkézben van, és a gazdával még nem egyeztek meg. így a jelenlegiektől távolabb alakítanak ki egy újabb ülepítőt, és más irányban trágyáznak, ahol a széljárás nem viszi a falura a bűzt. Már szagtalanító szert is felhasználnak. A visszatérő gond kapcsán dr. Tihanyi László, az ÁNTSZ komlói tiszti-főorvosa kifejtette, a szag nem okoz betegséget. Veszélyesebb, ha a kipermetezett lé cseppjeit lakott területre sodorja a szél. Intézetük hamarosan felméri, hogy az egészség- és levegővédelmi sáv kijelölt határait tiszteletben tartja-e a kft. Cs. J. A barlang nyugalma BEREMEND Baranya egyik legértékesebb természeti kincse a beremendi kőfejtőben közel másfél évtizede megtalált Kristálybarlang. A bányaművelést a közelében hamarosan befejezik, meghagyva a szükséges védőövezetet. Az ásványokkal telerakódott barlang fokozott természetvédelmi oltalom alatt áll. Az 1984-es felfedezése után is kíméletesen dolgoztak a környékén, 1989-90-ben azonban a barlangot meg kellett erősíteni. Kezelői joga 1993-ban került a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz. Csak szakemberek látogathatják. 2001 után már nem megy a közelébe bányagép, végleges nyugalmat kap a Kristálybarlang, amelyhez hasonló csak Spanyolországban van. Ingyen az erdei iskolában BAKSA A baksai körzeti általános iskola 110 felsőtagozatos diákja a Balaton partján, Zánkán kezdte az idei oktatási évet. Az önkormányzat, pályázatok, tanáraik segítségével erdei iskolában voltak. A diákok döntő többségét a zsebpénzen túl semmilyen költség sem terhelte. Heller Alajosáé igazgató elmondása szerint az egyébként üdüléshez nehezen jutó gyerekek oktatási órákkal fűszerezett táborozása több mint egymillió forintba került. Egy BM-pályázaton 440, a megyei közoktatási közalapítvány pályázatán 380 ezer forintot nyertek a táborra. A társönkormányzatok is segítettek a költségek fedezésében, egy-egy tanuló után 1500 forintot fizettek.- A zsúfolt programban helyet kapott a környezet és élővilágának közvetlen megfigyelése is, kirándulások, parkerdei túrák révén igyekeztünk beplántálni tanítványainkba a természet szeretetét, védelmének fontosságát - számolt be a szeptember 7—11. közötti erdei iskola tapasztalatairól a táborvezető Szabó Lászlóné. - A megismerni-megszeretni-vé- deni és óvni jelszó köré csoportosítottuk az erdei iskola tanóráinak anyagát is. Úgy gondoljuk, hogy a tábor valódi élményt jelentett, s olyan ismeretekhez juttatta a diákjainkat, amelyeket még sokáig felhasználhatnak tanulmányaik során. Fokozottan védett növényeink A mocsarak keresett kardvirága Tudományos (Gladiolus palustris) és magyar neve egyrészt élőhelyére (palustris = mocsaras), másrészt kardalakú leveleire (gladius = kard) utal. Húsz-ötven centiméter magas növény. A hagymagumó leveleit vastag, kemény, hálós-recés rostok képezik. A virágzat 2-5 virágból áll. A lepel majdnem kétajkú, bíbor piros, vagy söté- tes rózsaszín. Toktermése felül lekerekített. Júniustól júliusig virágzik. Szubmediterrán és illír (nyugat-balkáni) jellegű közép-európai növény. Közép- és Dél-Európa síkságairól az al- havasi régióig hatol. Magyarországon az Északiközéphegységben (Mátra) egyetlen, a Dunántúli-középhegységben (Vértes, Bakonyalja, Keszthelyi-hegység) néhány lelőhelye ismert. Hasonlóan ritka az Alföldön. A Duna-Tisza közéről három, míg a Nyírségből, Sárközből és a Pécsi-síkságról egy-egy lelőhelyről közölték, de több helyen ma már nem él. Pécs mellől 1894-ben jelezték. Egykori előfordulása a Pellérd és Megyer közötti - ma is többfelé lápos - területről képzelhető el. Ismételt felfedezése - körültekintő kutatómunka eredményeként - nagy jelentőségű lenne. Az üde vagy változó vízellátású, kissé meszes, de tápanyagokban kevésbé gazdag termőhelyeket kedveli, ahol tőzeges láptalajokon, homok- és vályogtalajokon él. Elsősorban láprétek növénye, de jelezték már száraz homoki erdőkből és azok tisztásairól is. Szép virágai miatt a kirándulók által igen veszélyeztetett, gyakran tövestől szokták kiásni, s kertekbe ültetni. Vegyszerekre, műtrágyákra nagyon érzékenyen reagál. Lápréteken élő populációit erősen veszélyezteti a termőhely elvíztele- nedése. Eszmei értéke: 30 000 forint. Dr. Kevey Balács Rajz: dr. Békefi Irén Mocsári kardvirág * 4 1 á 4
