Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-03 / 241. szám

10 Dünántúli Napló Hitélet 1998. szeptember 3., csütörtök y A délnyugati toronyban van az ország második legnagyobb harangja fotó: wéber tamás Mi van a tornyokban? 136 lépcső vezet fel a magasba, a Szent Péter harangig A Pécsi Bazilika tornyaiból olykor messzire száll a harangszó: mondják, hogy jó időben akár 5-7 kilométerre is. De vajon me­lyik toronyból? Tudjuk, hogy a tornyok a város ékei; sajátos szimbólumként jelennek meg a várost reprezentáló kiadvá­nyokban, képeslapokon. De azt nem tudjuk, hogy milyen sajá­tos életük van, s hogy vajon melyik szinten mi lakozik bennük a párkányairól olykor felröppenő galambokon kívül. Szemben, mégis egy oldalon Elgondolkodtató a vicces kritika: te megteheted, hogy a hobbidnak élsz és tanítani mész, hiszen házastársad a munkájáért fizetést is kap... Is­merünk azonban olyan családot is, ahol többen is a hobbijuknak élnek. Vajon honnan a bátor­ságuk? Nem vállalkozhatunk egy hivatás titkának megfejtésére, hiszen az még önmagunk eló'tt is sok tekintetben titok marad. Az indítékok sorá­ban azonban ott sejtjük a tapasztalást: a diákok nyitottak, nyíltak és ártatlanok - eleinte. S hogy mivé lesznek, függ tőlünk, s attól a környezettől, amit magunk alkotunk, s ta­lán alakítunk. Mindenesetre, szemünk eló'tt zajlanak életük eseményei, s a botladozások vagy megedzik, vagy megbuktatják őket. Katedrára az a belső szükségszerűség állítja a pedagógust, hogy az érlelődő ember kincseinek feltárásában és megszülésé­ben segédkezzen. Szeretné, ha diákja elhinné önmaga jóságát, merne jó maradni, és egyre inkább értékessé válna. Sajnos, ne­gatív előítéletek és szerencsétlen tévedések miatt néha kárval­lottnak véli magát a diák, s tanárára, mint fizetett ellenségére tekint. Ha új lapot mernénk osztani egymásnak, a legjobbat fel­tételezve egymásról, nagyobb eséllyel formálódna az európai, s mi több, a keresztény ember. Az iskola „műhely” legyen, ahol precíz munka folyik. Itt ké­szül a legapróbb alkatrész, ami nagy gondosságot igényel, hi­szen minden rendellenesség akadállyá válik a gépezet egészé­ben. De itt készítik elő az élet nagy eseményeit is, azokat, me­lyek később kerülnek felhasználásra. Mind az aprólékos munka, mind a magaslat távlati körvonalazása a Mester irányítása alatt történik. S aki jó szakemberré szeretne válni, bizalmat szavaz oktatójának és mindent elkövet, hogy elsajátítsa a mes­terség fortélyait. A „szerelőcsarnok” - fizikailag, életkort te­kintve - az iskolában van, de a szülők végzik benne az asszisz­tenciát. Az összeállítás, a végső kép kialakítása - a Mester út­mutatása alapján — a szülő és a gyermek közös alkotása. Személyiségi jogokat szoktunk emlegetni. Kezdjük az elején: a személyiségnél. Először az legyen. Arca legyen az embernek, arculata az építménynek, a munkálkodásnak. A tömeg, az arc­nélküliség, a jellegtelenség, a semlegesség csak veszélyes, de nem értékközvetítő; erős lehet, de időtálló aligha. Almainknak nem ez az ígéretes bölcsője. Az igényesség tesz válogatóssá bennünket, amikor egy lakás­csere során otthonra vágyunk, s nem elégszünk meg a tucat­megoldással. Az alkotó fantázia remekművei jelennek meg éle­tünk minden területén: építészetben, irodalomban, a művészet minden ágazatában. De minden tervező, poéta és zenész először megtanulta az alapozást, statikát, versszerkezetet és összhang­zattant. A klasszikusok mondatfűzésén csiszolta önmagát és fo­galmazta saját hangvételével. S mikor már jól ismerte az ele­mek tulajdonságait, 5 tudta, mitől mi várható, bátor, egyéni lé­pésre szánta el magát: szülni mert, életet adott önmagából, má­soknak. Megalkotta az újat, a Teremtő társaként, önmagát adva aktív részesként Isten nagyszabású tervéhez. S a végtelen kon­cepció emberi formát öltött, s magán hordja Isten keze nyomát. Az ember nem adhatta volna tovább, ha nem kapja. Nem kapta volna, ha nem fogadja el. Nem fogadta volna el, ha nincs, aki ráhangolja, akire bizalommal tekinthet annak idején, aki megszeretteti vele az alkotást, az ajándékozást, ha nem hall hi­teles vallomást arról, hogy ez a világ szebbé tehető. Elkezdődött egy új tanév, új lehetőségekkel: hogy a nagyon régi, első, ősegység munkáiéi és mai valósága legyünk. Garadnay Balázs teológiai tanár Emlékeztető Házasságkötés 1998­ban. Akik még idén kíván­nak egyházi házasságot kötni, még jelentkezhetnek az előkészítő tanfolyamra a kertvárosi plébánián. A szeptember 7-én kezdődő tanfolyam karácsonyig tart, s heti két órában lehetősé­get nyújt a kereszténység alapjainak megismerésére, s felkészülni a szentségek vételére: gyónásra, áldo­zásra és a szentségi házas­ságra. Az összejövetelek hétfőn este fél 7 és kedd este 6 órakor kezdődnek. Felvidékiek Pécsett. A Pécs-belvárosi református gyülekezet Nemesboryból érkező testvérgyülekezetét fogadja e hét végén. A va­sárnap délelőtt 10 órakor kezdődő istentiszteleten Er­délyi Judit, a felvidékiek lelkésznője prédikál, majd a közel 40 fős csoportot a gyülekezeti házban fogad­ják a pécsiek. Beszédes természet cím­mel nyílik meg szombaton délután 4 órakor a Bazilika Kocsis László termében dr. Czakó K. Dániel bencés szerzetes, tanár fotókiállí­tása. A képek az egyéves brazíliai vendégtanárkodás élményeit örökítették meg. A pécsi evangélikus gyü­lekezet szeptember 6-án reggel 8 órakor tartja tanév­nyitó istentiszteletét a Dischka Győző utcai temp­lomban. A siketek miséje szeptem­ber 6-án vasárnap délután fél 3-kor lesz a Zárda-temp­lomban. Utána vetítés és agapé. Tíz turnusban 250 általá­nos iskolás vett részt a Pécsi Egyházmegye területéről Páriban, egyhetes német nyelvű hittantáborban. Szemináriumi nap vál­lalkozók részére. A né­met Initiative Alapítvány és a Friedrich Naumann Ala­pítvány szervezésében a pé­csi evangélikus gyülekezet Dischka Győző utcai tanács­termében szeptember 11-én délelőtt 10 órától a kis- és középvállalkozások finan­szírozásának problémáiról, a hitellehetőségekről lesz szó. A torinói halotti lepel­ről tart előadást szeptember 18-án 18 órakor Víz László, a Pálos Baráti Kör program- sorozata keretében. A leplet - melyet az idén közszem­lére tettek ki - közel kétmil­lió zarándok tekintette meg, köztük voltak a Pécsről szervezetten utazó zarándo­kok is, a belvárosi egyház- község és a Serra lelkiségek közössége. Kapocs. Új, a korábbinál tetszetősebb köntösben je­lent meg ebben a hónapban a Várbíró Péter által szer­kesztett és a Pécsi Keresz­tény Kör által kiadott pécsi ökumenikus magazin. A szerkesztő várja az olvasók észrevételeit, mondjanak véleményt a tavaly május óta megjelenő kiadványról. Levélcím: Pécsi Keresztény Kör, 7611 Pécs, Pf. 32. Lelkiség! programok és kisközösségi összejövetelek kezdődnek újra szeptember­től a pécsi Bazilikában. A kéthetente találkozó csopor­tok közül a nagyházasok szeptember 11-én kezdik összejöveteleiket. (sz) A Bazilika jelenlegi arculatát - a legnagyobb átformálás során - Friedrich von Schmidt udvari építész tervei szerint kapta, s 1891-ben szentelték fel. De ta­lán kevesen tudják, hogy már 865 körül Liupramm érsek templomot szentelt fel a Me­csek alján, s a korabeli feljegy­zésekben fordul elő az „ad quinque basilicas" kifejezés, amely később a német Fünfkir- chen elnevezés alapjául szol­gált. Nos, az első székesegyház román stílusban épült, előbb két-, majd négytomyú lett, ké­sőbb megjelennek rajta a gótika jelei. A török időkben gabona­raktár volt, s az egyik déli to­rony minaretként szolgált. Nos, ez utóbbiról magam is meggyőződhettem, ugyanis a Corpus Christi kápolna feletti torony középső részében egy olyan tégla is megőrződött, me­lyen korabeli török üzenet van. Az arab feliratot útban az or­szág második legnagyobb ha­rangja felé pillantottam meg, ahova Gyúrok Emil egyházme­gyei gondnok és kollégái kala­uzolásával másztunk fel. Mere­dek a kaptató, de a tüdőt segíti, hogy a torony felső részén átfü­tyül a szél. Egyébként e felira­tos téglafaldarab megőrzése (a sokféle és sokszori átépítésről tudva) remek dolog. Mutatja, hogy az építők, építésvezetők ugyanarra gondoltak, mint Önök vagy én: a múlt történeti értékű darabjáról van szó még akkor is, ha nem éppen öröm­teli időszakra emlékeztet. A tornyok - sajnos - nem szolgálhatnak kilátóként, nem fogadhatnak látogatót, hiszen kialakításuk erre nem ad mó­Orgona­hangversenyek Nagy László Adrián holnap, pén­teken este 8 órakor a Pécsi Bazi­likában, szombaton este fél 7-kor a pécsi Líceum templomban ad hangversenyt. A Bazilikában Guilain, Bach, Guilmant, Dupré, Wagner-Bossi és Reger, a Líceum templomban: Stanley, Buxtehude, Bach, Hindemith, Reger, Koloss-művek hangza­nak el. Nagy László Adrián 1968-ban születt Budapesten. A Zeneakadémia zongora tansza­kára járt, majd elvégezte a Pázmány Péter Katolikus Egye­tem Hittudományi Karát. Ez­után szerzett orgonaművész ta­nári diplomát 1997-ben. Azóta a Veszprémi Hittudományi Fő­iskola egyházzene szakán tanít orgonát, valamint a budai Mar­git körúti ferences templom or­gonistája. dot. Ezért ritka az ilyen vizit. Az említett Szent Péter harang­hoz 136 lépcső (többségükben falépcső) vezet fel, onnan már csak néhány a hármas ablakig, ahonnan gyönyörű látvány a város. (Belátni a püspöki palota kertjébe is.) A harang 5700 ki­logrammos, s csak a legna­gyobb ünnepeken szólal meg. Amikor II. János Pál Pécsett járt, maga Gyúrok Emil szólal­tatta meg, ahogy egyetlen hosz- szú ütés erejéig ott jártunkkor is. Méltóságteljes, mély és gyönyörű hangja van. Van egyébként még a rend­szeresen szóló harangok közül három a délkeleti toronyban. Az ötmázsás Szent Mária, a 10 mázsás Szent Ferenc és a 20 mázsa körüli Szent Pál harang. Automata és modem harango­zószerkezet nyomán szólalnak meg, mikor, melyik. Mindegyik torony alsó szint­jein úgymond toronyraktárakat alakított ki az élet, az egyház­megye holmijainak. Az észak- nyugati toronyban régóta a kot­tatár van. A másik torony, a sekrestye melletti, sokféle egy­házi kellék otthona: régi pásztorbotok, szer­tartási kellékek, egy­házi ruhák várnak itt további sorukra. Akad, ahol székeket tárolnak, másutt egyebeket, min­denesetre a tornyok alsó részei nem konga­nak az ürességtől. Pél­dául a délkeleti torony­ban van a püspöki rava­tal, a „tumba” is. Mondja Gyúrok Emil, hogy a toronyjá­rás ritka dolog itt, s nem is veszélytelen. Mindegyik toronyba - egy kivétellel - fel le­het lépcsőkön menni a legalsóbb szintről, csak egybe nem. Ahhoz, hogy feljussanak a dél­keleti torony csúcsáig, át kell mászni a bazi­lika egyik padlásán. E padlásokból (padlás­rendszer!) öt is akad! S ilyen közelről lenyűgözők a méretek! A felső párkányon ülő griffek ember nagyságúak. Persze nem torony az, me­lyikben ne lenne a falon vagy gerendán valami bevésve, be­írva. A legrégebbi, évszám (a fölötte lévő nevet nem tudtam kisilabizálni) az 1896-os évet jelöli. De alatta néhány frissebb (1924) beírás, név, Dömyei Fe­rencé, Panka Józsefé, Gergics Józsefé és Cséky Jenőé. Csak találgatni tudok: eset­leg valamikor itt dolgozó, ipa­rosemberek lehettek,.. Kozma Ferenc Tanévkezdésre Világosan meglátható reciprokvi- szony van a templom és a börtön között. Amíg zsúfoltak voltak a templomok, viszonylag üresek vol­tak a börtönök. A Rákosi-Kádár rendszer kisöpörte a templomokat és elvette az egyházi iskolákat. En­nek eredményeként mára olyan zsúfoltak a börtönök, hogy azok már nem is elegendők. Felmérést kéne végezni a börtön­lakók között, hány gyakorló hívő van közöttük, és a ma is élő - hithű templomjárók közt hányán vannak köztörvényes bűnök miatt bűntettet előéletűek. Igaz az Ige: „Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző.” Minden betegség esetében jobb a megelőzés, mintsem a kialakult be­tegség gyógyítása. A bűnözés meg­előzése a hitre való nevelés. Ezért kellenek újra egyházi iskolák. Nem az egyháznak van szüksége az ál­lam támogatására, hanem az állam­nak van szüksége az egyház segít­ségére. Id. Péterfia Zoltán Zarándoklat Máriakéméndre Élőben közvetíti a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója a Pécsi Egy­házmegye német ajkú lakosságá­nak máriakéméndi zarándoklatát vasárnap. Az adás 10.30-kor kez­dődik. A tévé felvételeket készít. A zarándoklatra a hagyomá­nyokhoz hűen szeptember 6-án, va­sárnap kerül sor. A híveket a vé- méndi ifjúsági fúvószenekar kö­szönti 10 órától Mária- és szentségi énekekkel. A főpapi szentmise fél 11 -kor kezdődik Johannes Kreidler stuttgart-rottenburgi segédpüspök és Mayer Mihály megyés püspök koncelebrációjával. A szentbeszé­det a rottenburgi segédpüspök mondja. Az énekeket a mecsekná- dasdi kórus vezeti. Az énekek szö­vegét mindenki kézhez kapja. A szentmise után újból a vé- méndi fúvószenekar ad elő Mária- és szentségi énekeket. Fél 2-kor ke­resztét, fél 3-kor litániával zárul a zarándoklat. Ismerni, érteni A kegyelem segítségével újjászületett ember élete elmaradhatat- lanul Isten szeretetéhez kötődik. Ez csak úgy lehetséges, ha Krisztus él benne. Hiszen egyrészt, olyan mértékben, mint Jézus, senki nem tudta megvalósítani Isten akaratát. Másrészt ő az utat is megmutatja nekünk, hogyan tehetjük mi is ugyanezt. Ez az út nem más, mint a boldogságok útja. Jézus boldogságai nem bölcseleti alapelvek, hanem felhívások és buzdítások. Minden emberhez fordul általuk és felszólít ben­nünket, hogy legyünk szelídek, türelmesek, alázatosak, mond­junk le az erőszakról és a rosszat ne viszonozzuk rosszal. Ettől kezdve a boldogok nem azok lesznek, akik gazdagok, hanem a szegények és gyengék, akik mindent Istentől várnak, az irgalma- sok, akik megnyitják szívüket a többieknek, akik a békéért és a megbékéléséért harcolnak. Nekik köszönhetően alakul és terjed el Isten Országa. Ott a boldogság nem az önzés kielégülését és a birtoklást fogja jelenteni, hanem az önzetlen ráhagyatkozást az Is­tenre. Éppen ezért ismerve a mai társadalom és az ember viszonyát ezekhez az értékekhez - nagymértékben lebecsülik, félreértelme­zik, vagy ha nem elutasítják őket. Nekünk keresztényeknek szün­telenül meg kell vizsgálnunk tetteinket, hogy megfelelnek-e a nyolc boldogság tanításának. Ha elfogadjuk és megvalósítjuk a boldogságokba vetett hitünket, akkor mi is arról teszünk tanúsá­got, hogy Isten Országát akaijuk építeni. Rozs Szilvia Hird ünnepe Jövőre lesz 170 éves a hirdi templomunk, amely csodálatos fres­kóiról híres. Igaz, ezek az alkotások felújításra szorulnának, a templom belső restaurálásra vár. A hirdi hívek adományából és összefogó munkájának eredmé­nyeképpen a templom padjait már felújították. Ebből az alkalom­ból szeptember 6-án hálaadó ünnepi szentmise lesz reggel 7 óra­kor. A szentmisét Kele Pál apát, kerületi esperes celebrálja és a Pius templom kórusa énekel. Novák Mihályné Az északnyugati torony felújítása lassan befejeződik fotó: Müller a. i t í

Next

/
Oldalképek
Tartalom