Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-21 / 259. szám
Gazdasági Tükör Már képezik Pécsett az Elcoteq üzemében ősszel munkába álló dolgozókat. (6. oldal) Befektetési Tanácsok A Földhitel és Jelzálogbank hamarosan tőzsdén is szereplő értékpapírt hoz forgalomba. (7. oldal) Egészség - Életmód Eddig zoo ezer baba jött a világra a lombikbébiprogramnak köszönhetően. (9. oldal) Dunántúli Napló Ára: 45 Ft. Előfizetve: 31 Ft. 1998. szeptember 21., hétfő IX. évfolyam, 259. szám kÖ7PI PTI NIAPii AP IcnT Ricskó ajánlata: Hűsítő a ! Toledoban! Már alapfelszereltség a klímaberendezés és a dupla légzsák*! 1998. szeptember 21., hétfő KÖZÉLETI NAPILAP ■ Kivéve Toledo Base 7630 Pécs, Mohácsi út 44. Tel.: 72/322-722 Ne küldhessen katonát a kormány BUDAPEST Kívánatos lenne, hogy továbbra is csak az Országgyűlés jóváhagyásával és engedélyével döntsenek a magyar katonák külföldi szolgálatáról - nyilatkozta vasárnap Lányi Zsolt, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának kisgazda elnöke. A képviselő elmondta: annak a híve, hogy csak nagyon indokolt esetben, a nyilvánosság bevonásával lehessen az országhatáron túlra magyar katonákat vezényelni, mert vállalni kell a felelősséget minden honvéd életéért. A kisgazda politikus szerint az 1968-as csehszlovákiai eseményekben való magyar katonai részvétel „az újkori magyar történelem egyik sötét foltja”, s ki kell vizsgálni az akkor történteket. Csúsztatásnak és hazugságnak nevezte Fock Jenő hajdani miniszterelnöknek azt a kijelentését, miszerint egyetlen magyar áldozata sem volt a csehszlovákiai bevonulásnak. „Már három halálos esetről van tudomásom” - mondta Lányi. Kijelentette: kezdeményezni fogja, hogy az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának albizottsága vizsgálja ki a tragikus eseteket. MTI Az ígéretek sírkamrája PÉCS Mindmáig nem teljesült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumából augusztus közepén kapott azon ígéret, hogy legkésőbb a hónap végéig pénzzel járó döntés születik a Péter-Pál ókeresztény római sírkamra megmentésének támogatásáról. Tudomásunk szerint Pécs ön- kormányzati vezetői szeptember elején újabb szóbeli ígéretet kaptak arra, hogy lesz központi segítség a világörökségre pályázó történelmi belváros emlékeinek helyreállításához. Bachman Zoltán (képünkön), a sírkamrafeltárásnak építésze keserű iróniával tud csak szólni arról, hogy mi „történt” az augusztusi ígéret óta.-Pénz hiányában immár két hónapja áll a feltárás munkája. A legértékesebb kilenc hetet vesztegettük el. Az őszi és téli időjárási körülmények ártanak leginkább a kamra festményeinek. Ha netán elindulhat a munka - ha lesz még mit megmenteni -, a feltáró akna fölé a jelenleginél sokkal komolyabb és költségesebb védőtetőt kell építeni az őszi esők, a téli fagy ellen. Az időjárás épp úgy nincs tekintettel a kormányváltásra, a politikai revíziókra, mint a haldokló sírkamra. Az azonban „nem semmi”, hogy az augusztusi ígéret után felhívott Pestről az illetékes államtitkár-helyettes, Visy Zsolt úr, és a sírkamráról kért tájékoztatót. Én kinyilvánítottam neki örömömet, hogy az ügy olyan személy felügyelete alá került, akinek - lévén római kort kutató régész, és Pécsett volt egyetemi tanár - nem kell elmagyarázni a sírkamra jelentőségét és sürgős megmentésének szakmai okait. D. I. Pécs Szépe ’98 Ma este dönti el a zsűri a Pécsi Nemzeti Színházban, hogy ki lesz az idei Pécs Szépe. Miután a lapunkban megjelent fotók alapján tegnap éjfélig olvasóink is szavazhattak a megadott telefonszámokon, a hölgyek valamelyike átveheti ma a Dunántúli Napló közönségdíját - egy ötvenezer forint értékű vásárlási utalványt. Holnapi számunkban bemutatjuk a közönségdíjast, és megtudják, hogy a telefonálók közül ki nyert tízezer-, illetve egy-egy darab, ötezer forint értékű vásárlási utalványt. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Vílágtükör Orbán Washingtonban találkozik Clintonnal. 2. oldal Hazai Tükör Elégedetlenkednek a gazdák. 3. oldal Pontvesztés az utolsó percekben 15. oldal Hiányos statisztika az iskolai balesetekről Jogértelmezés vagy elhallgatás? Részadatok szerint az utóbbi években stagnál az iskolai, óvodai balesetek száma, a súlyosabbaké pedig csökkent. Meghökkentő, hogy a pécsi önkormányzatnak nincs összképe az oktatási intézményeiben bekövetkezett tanulói balesetekről. Igaz, a minisztériumnak sincs ilyen statisztikája az utóbbi évekről. PÉCS-BUDAPEST Gyakran lehet hallani iskolai gyermekbalesetekről. Arról viszont nincs adat, hogy a nagy iskolavárosban, Pécsett évente hány ilyen történik. Dr. Papp Judit (kis képünkön), Pécs jegyzője érdeklődésünkre maga fordult tájékoztatásért a polgármesteri hivatal szakirodájához. Annak értelmezése szerint azonban a megyei önkormányzatnak kell összegyűjteni és továbbítani a baleseti jegyzőkönyveket. A városnak erre nincs rálátása. Dr. Papp Judit is furcsállta ezt, és úgy ítélte meg, hogy az iskolafenntartónak joga van az ilyen adatokhoz, hiszen azok az intézmények működésére és a veszélyes tendenciákra utalnak. Bejelentette, hogy az adatszolgáltatást elő fogja írni. A pécsi jogértelmezés azonban mind a Baranya Megyei Önkormányzatot, mind Pál fi Ferencet, az Oktatási Minisztérium biztonságszervezési és üzemgazdasági főosztályának vezetőjét meglepte.-A Közoktatási törvény és végrehajtási rendelkezései az intézményt fenntartó önkormányzatnak rendelik megküldeni a baleseti jegyzőkönyvek egy példányát. Az pedig a minisztériumnak köteles elküldeni időszakonként ezeket az űrlapokat. Arra valóban nincs jogszabályi kötelezés, hogy az ön- kormányzat összesítést készítsen magának a baleseti jegyzőkönyvekből. Ez csak célszerű. Baranyából egyébként kapunk jegyzőkönyveket, Pécsről azonban nincs ilyen emlékünk - mondta az osztályvezető. Tájékoztatója szerint a baleseti jegyzőkönyvekből mintaként kiemelt 100-100 eset alapján 1993-ban 95, 1995-ben 97, 1997-ben 90 az iskolákban történt, a többi az óvodákban. Testnevelési órákon következett be 100-ból 1993-ban 57, 1995-ben 64, 1997-ben 54 baleset. Csekély számú kivétellel ezek nem voltak súlyosak. Zömüket labdajáték közben szenvedték el a diákok: minden százból 1995-ben 78-at, 1997- ben 80-at. Ezen belül is a labdafogás hibáira visszavezethető ujj sérülések a tipikusak. A súlyosabb balesetek az óraközi szünetekben és a napköziben érik a tanulókat az udvaron és folyósokon. Száz esetből 1993- ban 36, 1995-ben 30, 1997-ben 38 történt ilyen időszakban, illetve helyszínen. A statisztika azonban elég szegényes. Az Oktatási Minisztériumnak sincs még pontos képe az utóbbi évek baleseteiről a Közoktatási törvény hatályba lépése óta, mert az iskolák figyelmetlen adatszolgáltatók voltak. Az újabb szabályozás szerinti adatok átfogó feldolgozása most folyik. D. I. CSERI LÁSZLÓ KOMMENTÁRJA Bicskanyílás a zsebben Apró gyermekkorunk óta tudjuk, mert mondta szülő, óvó és tanító néni, szembeszomszéd: „Fiam, jól jegyezd meg, nem a ruha teszi az embert!” Megjegyeztük. Olykor azért felébred bennünk a gyanú, mintha nem volna ez minden esetben egyértelmű, hiszen olvasgatjuk a Koldus és királyfit, melyből kiderül, hogy egy egyszerű ruhacsere hihetetlen változást hozhat az ember életében. Nézzük a kalandfilmet, és látjuk, hogy miként rúgnak fenékbe egy grófot, aki parasztruhába bújt, ismerjük Andersen meztelen királyát, aki immár nem tekintélyes uralkodó ruha nélkül, hanem egy nevetséges tökfej. S bár nyilvánvaló, ha az egyáltalán, hogy az ember - akit mégis talán belső tulajdonságai: tudása, jósága, emberi tartása, becsületessége teszi azzá, ami - nem csupán külsőségből, flancból vagy kivagyiságból hord ruhát, hanem például az Isten hidege ellen. Persze csak akkor, ha van neki, ha á régi nem mállott le róla végérvényesen pusztán azért, mert egy. éve folyamatosan hordja hisz ez sem ritka manapság. Vannak tehát olyanok, nem kevesen, akik nem vásárolnak ruhát sem maguknak, sem másoknak, mert nincs és nem is lesz miből. A ruhagyűjtés az ő megsegítésük érdekében folyik. Ezért ha azt halljuk, hogy egyesek ebből hasznot húznak maguknak, kinyílik a bicska a zsebünkben - már akinek telik zsebre és bicskára. Mindezek után már annak sem hiszünk, aki nonpro- fitnak és karitatívnak mondja magát, pedig talán tényleg az. De a gyanú akkorra már befészkelte magát tudatunkba, s onnan kipiszkálni igencsak nehéz feladat. 4. oldal) Ha az embert egyszer becsapják, nem hisz már senkinek A Dunántúli Napló pavilonja várja Pécsett, a Sétatéren olvasóit, vendégeit (5. oldal) fotó: laufer László * i
