Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-19 / 257. szám

6 Dünántúli Napló Bemutatkozik A Pécsi Erőmű Rt. 1998. szeptember 19., szombat Termelni, környezetbarát módon A régióhoz illeszkednek a PE Rt. stratégiai elképzelései A Pécsi Erőmű Rt. központi célkitűzése, hogy korszerű és kör­nyezetbarát technológiával piac- és versenyképes módon hő- és villamos energiát termeljen - sommázta a cég stratégiai elkép­zeléseit Somosi László (képünkön) elnök-vezérigazgató. Mit is jelent a külfejtésül bánya? Az utóbbi időben a megnyi­tandó nagybányaréti külfej­tés ellen sok észrevételt tet­tek, melyeknek megalapo­zottságáról külön kellene beszélni. Vita helyett egy példa a bányászat hatásáról. A tervezett bánya nem egészen 70 hektár erdőterü­letet vesz igénybe. Talán el­gondolkodtató, hogy Ma­gyarországon egy 60-70 hektáros mezőgazdasági te­rület - ami valamikor szin­tén erdő volt - egy családot csak állami támogatással tud eltartani. Ugyanakkor ha a bányanyitási terv megva­lósul, a termelés, majd a táj­rendezés és rekultiváció több mint 300 embernek, családnak 20 éven keresztül munkát és megélhetést, a felhasználó erőmű számára pedig kedvező árú tüzelő­anyagot biztosít. Ezen túl bányajáradék és különböző adó és más befizetések for­májában 9-10 milliárd fo­rint áramlik a költségve­tésbe, aminek jelentős része közvetlenül vagy közvetve visszajut Pécs városába. Horváth Ernő főmérnök BT ‘J ER0MU-----------------------------K,-----­Az oldal a Pécsi Erőmű Rt. támogatásával készült.- A hazai villamosenergia-pia- con már most is élesedő ver­seny tapasztalható. Ez a ver­sengés az európai csatlakozás­hoz közeledve várhatóan to­vább erősödik, hiszen a felsza­badított energiapiacra az termel majd, aki a fogyasztók kegyeit jobban el tudja nyerni. Mi is kell ehhez? Hogy a termelő- egység kedvező áron, nagy biz­tonsággal és környezetbarát módon biztosítsa az ellátást. Terveink szerint a helyi adott­ságok figyelembevételével a PE Rt. minden tekintetben megfelel majd ezeknek az elvá­rásoknak - mondta az elnök­vezérigazgató. Az utóbbi időszakban, ami­kor az erőmű széntüzelésű fej­lesztési terveiről volt szó, töb­ben is feltették a kérdést, miért nem gázalapú erőművet építe­nek Pécsett. A választ a cég ve­zetőjétől kértük:- A szén és a gáz közötti ver­seny már most eldőlt, mert a város számára fontos távfűtés vizsgálatai szerint a szénnel fűtő PE Rt. hőárai már most kedvezőbbek, mint más gázzal termelő erőműveké. A terveink szerint megépülő új blokk pe­dig a jobb hatásfok nyomán csak tovább növeli majd ezt a különbséget. Ugyanakkor az embereket nemcsak az ár érdekli, ma már egyre inkább foglalkoznak a környezeti hatásokkal is.- Számukra megnyugtatásul azt tudom elmondani, hogy a legújabb technológia alkalma­zása lehetővé teszi számunkra az úgynevezett ..tiszta szén” tü­zelési eljárást. Mivel ez már a tüzelés so­rán megköti a keletkező gá­zokat, ezért számos nem­zetközi példa bizonyítja, hogy az erre alapuló szenes erőművek kör­nyezeti hatása semmivel sem rosszabb, mint a gázzal fűtőké. Ugyanakkor nem szabad meg­feledkezni arról sem, hogy a gáz fele Oroszországból érke­zik Magyarországra, nem vélet­len tehát, hogy a Magyar Vil­lamos Művek legalább fele részbe szénalapú fejlesztéseket vár a kiírt pályázatra. Ameny- nyiben könnyen hozzáférhető, jó áron kitermelhető, ráadásul hazai munkahelyeket teremt vagy óv meg, úgy a szén sze­repe mindenképpen felértéke­lődik hazánkban, így térsé­günkben is. Amennyiben a cég sikeresen szerepel az MVM kapacitás- tenderén, úgy a térség legna­gyobb horderejű beruházására készülhet. Ennek lépéseit így foglalta össze Somosi László:- A tervek megvalósításának első feltétele valóban az, hogy eredményesen szerepeljünk az országos pályázaton. Ezt köve­tően egy széles körű lakossági tájékoztató programot indítunk, amelynek során minden tekin­tetből megvilágítjuk majd az erőműfejlesztés szükségessé­gét, az új objektum megvalósu­lásának és működésének kö­rülményeit. Mindezek után várhatóan 2003-2004-ben lép üzembe a 180 megawattos egy­ség. A meglévő blokkokból ak­kor csak kettőt tartunk meg tar­talékként, illetve az időnként je­lentkező csúcsigények kielégí­tésére. Természetesen ezeket is korszerű leválasztó berendezé­sekkel látjuk majd el. Talán nem is kell külön részletezni, hogy a tervezett 50 milliárd fo­rintos beruházás a térség legna­gyobb tőkebefektetése lehet. Már most a legnagyobb energe­tikai világcégek versenyeznek, hogy az előkészületben lévő projekt szállítói lehessenek. Ugyanakkor az erőmű me­nedzsmentjében és tulajdonosi körében is igényként fogalma­zódott meg, hogy a beruházás főként a helyi építőipari és irá­nyítástechnikai erőkre alapozva valósuljon meg. Új autón, ponyva alatt a szén Csökkenő' környezetterhelés a külfejtésen A külfejtéses bányászkodás felértékelődésével a Pécsi Erőmű Rt. az utóbbi évek­ben jelentős, a környezeti ártalmakat csökkentő vál­toztatásokat hajtott végre a szállítási folyamatokban. A külfejtéses bányászkodás mindig nagy forgalmú szállí­tási tevékenységgel jár együtt. Ennek döntő része a bányán belül bonyolódik, csak a ki­sebb volumen, az energetikai szenet szál­lító autók je­lennek meg a közutakon. — Az el­múlt eszten­dőkben forgalom­csökkentés, illetve a kör­nyezeti ár­talmak csök­kenése szempontjá­ból szervez­tük át szállí­tási tevékenységünket - tájé­koztatott Balázs László külfej­tési főmérnökhelyettes. - A korábban közlekedő kis, 10 tonnás nyitott járműveket nagy befogadóképességű te­herautókra cseréltük, ame­lyeknek a rakományát minden alkalommal letakarjuk. Ezzel nemcsak a forgalom és a por­zás csökkent megközelítőleg a felére, de az új autókban ta­lálható, az EU-normáknak megfelelő motorok sem terhe­lik a korábbiakhoz hasonló mértékben a környezetet. A szakember a környezet­védelmi beavatkozások kö­zött említette a szénszállító útvonalon eszközölt műszaki beavatkozást, amelynek hatá­sára jól mosható, takarítható az úttest. Jelentősen javította a mutatókat az autók, gépek szervizének, karbantartásának céltudatos fejlesztése. A jármű- és géppark megújulá­sának, illetve a szakszerű kar­bantartásnak köszönhetően számottevően csökkent az 1 tonna szénre jutó üzemanyag- felhasználás, és javult a jár­művekben, munkagépekben dolgozók munkakörülménye is. A termelés gazdaságo­sabbá tétele tehát együtt járt a lakosságot zavaró tényezők elhárításával is. Egymás mellett, kölcsönös érdekek alapján Egy lakóterület közelében elhelyezkedő külszíni bánya műkö­dése esetén mindig az egyik legkényesebb kérdés a termelőegy­ség és a lakosság viszonya. Hosszú távon csak a kölcsönös ér­dekek figyelembevételével alakulhat a kapcsolat.- A Karolina külfejtés működé­sének hosszú évei alatt főként a szállítási útvonal miatt alakult ki feszültség a lakosság és a bá­nyát éppen üzemeltető cég kö­zött. Most, amikor már tudható, hogy Pécsbányatelep mellett 2001. végén befejezik a kül­színi termelést, újra csak a szál­lítás, a tervezett nagybányaréti új gödörből ideirányuló útvonal miatt aggódnak az emberek. A megfelelő megoldást a kölcsö­nös érdekek figyelembevételé­vel kell megtalálni, amire re­ményt is adhat a Pécsi Erőmű Rt. és a pécsbányatelepi lakó- közösség utóbbi években kiala­kult jó viszonya - nyilatkozta a bánya és környezetének viszo­nyával kapcsolatosan Helmrich Ferenc, aki 1990. óta városi képviselője a területnek. Hasonlóan látja a helyzetet Berghauer Tibor, a Pécsbányai Településszépítő Egyesület ve­zetője: - Az utóbbi három év­ben a városrész lakói nagyon sokat köszönhetnek a PE Rt- nek. A cég képviselői a korábbi gyakorlattal ellentétben sokat áldoztak a szállítási útvonal portalanítására, az út menti há­zak festésére, a település közte­reinek karbantartására. Komoly sérelmünk azonban, hogy míg a cég óriási összeget fizet a vá­rosnak környezetterhelési díj címén, mi a pénzből soha nem látunk egy fillért sem. Pedig mivel a pécsbányai lakosságot több tekintetben is közvetlenül érinti a bánya működése, úgy gondolom, hogy a települést, a részönkormányzatot megilletné egy olyan támogatás, amely je­lentősen javíthatná a lakók életminőségét. Vannak még aszfaltozásra váró útjaink, egy­előre megoldatlan a szennyvíz­kérdés is. Csak hálával emlegetik a PE Rl-t a Bártía utcai iskola tagis­kolájaként működő Pécsbánya­telepi Általános Iskolában.-Eddig még nem tudtunk olyan segítséget kérni, amit ne teljesítettek volna az erőmű dolgozói, illetékesei. Különö­sen jó a kapcsolatunk tavaly ősz óta, amikor a cég meghatá­rozó anyagi támogatással járult hozzá az iskola fűtéskorszerűsí­tésének nem kis költségeihez - mondta Deák László igazgató- helyettes.-A kollégák mindig szíve­sen vállalkoznak a telep tisztán­tartására, karbantartására irá­nyuló társadalmi munkára, an­nál is inkább, hiszen többen Pécsbányán is laknak. Ugyan­akkor mindenki nagyon jól tudja, hogy az itt dolgozók számára létkérdés a külszíni bányászkodás folytatása. Is­merjük az új gödör nyitását el­lenzők véleményét, azt is tud­nia kell azonban mindenkinek, hogy a külfejtés bezárása több mint 400 ember munkahelyét érinti. Szeretnénk, ha kölcsönös kompromisszumok alapján to­vább folytathatnánk az eddig eredményesen formálódó együttműködést - ismertette a cég dolgozóinak véleményét Vass László, a külfejtés érdek- képviseleti vezetője. Új robbantási eljárás, jelentős hatáscsökkenés A Karolina külfejtés kör­nyezetének kőzetszilárdsága a külszíni széntermelés ér­dekében szükségessé teszi a robbantási műveleteket. A bányát működtető PE Rt. figyelemre méltó eredmé­nyeket ért el a robbantás hatásainak mérséklésében.- Mivel a külfejtési gödör a lakóterület közvetlen szom­szédságában van, ezért a vé­dendő objektumokra, házakra tekintettel szigorú ellenőrzés alatt tartjuk a robbantási mű­veleteket - tájékoztatott a téma szakértője, dr. Nyers Jó­zsef, biztonságtechnikai szak­ági főmérnök. A szakember elmondta, hogy a robbantást számos té­nyező, többek között a kőzet jellege, a robbanóanyag mi­nősége és tömege, az alkal­mazott késleltetési idő és a keltett rezgés frekvenciája is befolyásolja.- Öt éve a cégnél intenzív kutatási program irányult a robbantások szeizmikus hatá­sainak csökkentésére. Ennek keretébefi minden robbantási műveletet hatásmérés mellett végzünk, és negyedévenként független szakértői intézettel is vizsgáltatjuk a folyamatot. A folyamatos fejlesztések, újítások eredményeképpen örömmel mondhatom, hogy jelentős hatáscsökkenést ér­tünk el az utóbbi években. Ugyanakkor máris mutatko­zik a továbblépés lehetősége. A világpiacon a ’70-es évek közepén terjedt el az a svéd, nem elektronikus indítású robbantási eljárás, amelynek kísérleteit itt a Mecsekben is elvégeztük. Az új eljárás - amelynek hatósági engedé­lyeztetését már megindítottuk - a rezgések sebességében fi­gyelemre méltó 25, időtarta­mában 100 százalékos javu­lást eredményezett. A meddőre föld, bele fű, fa kerül Folyamatos a felhagyott bányaterületek rekultivációja A bányászati tevékenységhez kötődő tájrendezés során a ma még működő meddőhányókat munkagépekkel elegyengetik a domborzati viszonyoknak megfelelően, majd 80-100 centimé­teres földréteget tömörítenék. A megkötött talajba vegyes fű­magot telepítenek és facsemetéket ültetnek. Néhány éves gon­dozás után a végeredmény a tájba illeszkedő erdő lesz.-A tervszerű tájrendezés vi­szonylag új keletű kötelezett­ség, amit a bányatörvény sza­bályoz. Korábban a felhagyott külszíni bányaterületek spon­tán regenerálódáson mentek keresztül, pécsi példa erre Rücker-akna környéke. Ez a folyamat azonban hosszú éve­kig, akár évtizedekig eltarthat, és nem biztos, hogy eléri a kí­vánt környezeti, esztétikai célt. A tervszerű munka nemcsak fölgyorsítja, hanem szabályo­zottá is teszi a terület vissza­rendezését - ismertette a fo­lyamat lényegét Horváth Ernő, a PE Rt. Kőszénbánya külfej­tési főmérnöke. A tájrendezési munkálatok­hoz általában a bányászkodás befejezése után szoktak hozzá­látni. Ilyen szempontból a pé­csi karolinai külfejtés helyzete speciálisnak mondható, hiszen a természet visszacsalogatása a termelőmunkával párhuzamo­san is zajlik.- Az utóbbi években már el­értük azt az állapotot, hogy minden esztendőben nagyobb területet (5 ha) rendezünk, mint amekkorát a termelés mi­att igénybe veszünk (1-2 ha). Az elmúlt három évben össze­sen mintegy 20 hektárnyi terü­let tájrendezését végeztük el az árpádtetői erdészet munkatár­saival közösen, és a munka a termeléssel párhuzamosan folytatódik a karolinai külfej­tés tervezett 2001. december 31-ei bezárásáig. Tevékenysé­günk során immár évek óta fi­gyelembe vesszük a környéken élők ésszerű javaslatait, telje­síthető igényeit - tájékoztatott a munkáról a külfejtési bányá­szati szakember. Nyolc-tízezer köbméter takaróföld kerül egy hektárra i uruk: tuti i laszi.i ■ Huszonnégy tonnányi rakomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom