Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-16 / 254. szám
4 DUnántúli Napló Baranyai Tükör 1998. szeptember 16., szerda A hegyközség kinek az érdeke? A szőlősgazdákat tömörítő hegyközség, az azokat összefogó borvidéki hegyközségi tanácsok és legfőbb szervként a hegyközségek nemzeti tanácsa is a szőlészek és borászok érdekvédelméért tevékenykedik. Ha a tagok is úgy akarják. BARANYAI KÖRKÉP Az 1996-ban alakult Szigetvár- Turbék és Helesfa Hegyközség két vezetője, Osztopányi László (kis képünkön) elnök és Liber Károly hegybíró a minap döntött: a tagok érdektelensége miatt nem csinálják tovább.-Több mint 370-en lehetnénk. A nem főfoglalkozású, többnyire apró parcellákat művelő tagjaink közül hetvenen se fizették be a négyzetméterenkénti 50 fillér hegyközségi járulékot, negyvenen tettek csak eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Rendezvényekre, közgyűlésekre nem jártak, a megválasztott tisztségviselők többsége a bizottságokban nem, vagy csak részben végezte el a munkát. Komolytalanná vált így a működésünk. Ugyanakkor egyre több a ránk testált, főállású embert kívánó hatósági feladat, de a foglalkoztatásra pénzt sehonnét se tudunk előteremteni - sorolja Osztopányi. A hegyközség nem szűnik meg, csak átmenetileg csökkentett módon működik tovább Bakó Attila, a Pécs és Vidéke Hegyközség hegybírójának irányításával.- A kis létszámú hegyközségek valóban nincsenek könnyű helyzetben, mert a feladataik ugyanazok, mint a jobb anyagi helyzetben lévő nagyoké. Ha létezni akarnak, csatlakozzanak egy nagy hegyközséghez, azzal a működési feltételeiket is biztosíthatják - tanácsolja Ti ff ári Ede, a Villány Hegyközség és a Villány-Siklós Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. A villányiaknak könnyű, híresek a boraik, és sokan vannak! - mondják a kisebbek. Ez igaz. Csak hát Villányban négyzetméterenként kétszer 50 fillér hegyközségi járulékot vetettek ki, a másodikat a szőlőbe vezető utak és vízelvezető árkok kiépítésére. A járulék adott esetben közadók módjára is behajtható, de erre nincs szükség, mindenki fizet. A közgyűléseiken mind többen vesznek részt, az érdekvédelem miatt is. A boraik védőárát literenként 55 forintban állapították meg. Ez csak a termelőt kötelezi, aki ennél olcsóbban adja el a borát, az az eladási ár és a védőár között különbözetet köteles befizetni a hegyközségnek. Erre még nem volt példa. Az önkormányzatoktól a hegyközségek vették át a telepítési és kivágási engedélyek kiadását, igazolják a termelt bor eredetét, feldolgozzák a tagok adatait és azt az egyénekre vonatkozó adatok nélkül összesítve továbbítják a hegyközségek nemzeti tanácsának. Kapnak ugyan állami támogatást: a hegyközségek számítógépet, némi pénzt is, akár a hegyközségi tanácsok. A kisebb hegyközségek vezetői szerint továbbra is kétséges a helyzetük a tagok érdektelensége, a csordogáló járulék összege, és amiatt, mert a hatósági feladatok ellátására pénz hiányában nem tudnak senkit alkalmazni. Megyénkben a két borvidék hegyközségi tanácsa 14, többnyire kis hegyközséget tömörít. Épp a kicsik küszködnek nagy gondokkal. B. M. L. (Ä) Kommentár az /. oldalon) A szüret a gondok ellenére is megkezdődött fotó: Müller a. Szándéknyilatkozat testvérkapcsolatról SZENTLŐRINC A város önkormányzatának, intézményeinek és civil szervezeteinek küldöttsége járt a múlt hét végén a németországi Urbachban. A Rems-Murr megyei várossal két éve vették fel a kapcsolatot, amely lassanként tartalommal telik meg. A mostani látogatás munkamegbeszélésein kulturális, oktatási, sport és más területeket figyelembe véve tárgyaltak a lehetséges kapcsolódási pontokról, majd ezt követően a két város polgármestere aláírt egy szándéknyilatkozatot. Ebben meghatározzák az együttműködés alapelveit, valamint azt, hogy egy év múlva áttekintik az eredményeket és kölcsönös megelégedettség esetén testvérvárosi szerződést írnak alá. Gy. Z. Osztrák ajánlat a hulladékra A dorogi környezetvédők tiltakozása a garéi veszélyes hulladék elégetése ellen a környezetvédelmi miniszter levelére támaszkodik, amelyben a tárca vezetője jelzi a Környezetvédelmi Főfelügyelőségnek, hogy a dorogi égető dioxinkibocsátása háromszorosa a megengedett értéknek. GARÉ-DOROG Dávid Anna, a dorogi Környezetvédelmi Egyesület elnöke lapunkat arról tájékoztatta, hogy ez a kibocsátási érték már akkor is igaz volt, amikor kora tavasszal a garéi tetraklórben- zol-származékokat még nem kezdték el égetni a város égetőművében. A zöldek már akkor tiltakoztak a garéi anyag odaszállítása ellen. Úgy véli, a polgármesteri hivatal váratlan kérése összefügg a közelgő helyhatósági választásokkal. Mint ismert, Dorogon a garéi 17 ezer tonna veszélyes hulladékból csak 3 ezret szándékoznak elégetni. Kérdéses, hogy Tittmann Béla dorogi polgár- mester kérésének teljesítése esetén - „azonnal függesszék fel az égetőmű működését” mi lesz ezzel a mennyiséggel? (Eddig valamivel több mint 800 tonnát szállítottak Dorogra). Információink szerint a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke, Illés Zoltán (FIDESZ-MPP) is állást foglalt a garéi felszámolási folyamat felülvizsgálata mellett. A lerakó területén korábban égetőművet építeni szándékozó Hungaropec Rt. igazgatója, dr. Bóna István (képünkön) kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a világ legkorszerűbb berendezését hozták volna Garéba - a környezetbarát megsemmisítés során hasznosítható végtermékhez jutva -, de ajánlatuk megismétlésére nem valószínű, hogy sor kerül. Hartmann Béla, az AGM Beton Rt. - a garéi lerakó felszámolására megbízást kapó cég projekt-menedzsere - arról tájékoztatta lapunkat, hogy a dorogi kérés egyelőre nem befolyásolja a veszélyes anyag szállítását. Az átcsomagolás folyamatos, eredményeként tegnap és ma reggel is útnak indult egy-egy szállítmány. Más forrásokból úgy tudjuk, hogy a lerakó felszámolásának II. ütemében megvalósításra kerülő - a lerakóban hordókban itt maradó mennyiség elhelyezésére szolgáló - betontálca építésére egyelőre nem kapott engedélyt az AGM Beton. Időközben az osztrák szakminisztériumból levélben jelezték a Környezetvédelmi Főfelügyelőségnek: egy ausztriai cég vállalkozna a garéi telepen felhalmozott veszélyes hulladék elszállítására és osztrák égetőműben megsemmisítésére. Mészáros A.--------------------------------------------------- PORTRÉ -------------------------nm n fum m um iififiiifiipiiipj mm n um h i - § n nmi ■■ m m § m m §, i „Idejöttem, és én lettem a Télapó” Egy egészen merész ugrással Szegedről Sellyére került. Egy egészen merész húzással a képviselő-testület fiatal kora ellenére őt nevezte ki a hét intézményből álló Művelődési, Szabadidő és Sportközpont élére. Kádár Zoltán hajózott már a Gán- geszen, és tetszik neki a kasztrendszer.- Miért a műveló'désszervezó'it választotta a főiskola szakjai közül?- Mert már tulajdonképpen azt csináltam. A Magyar Alternatív Színházi Központban dolgoztam három évig állandó munkatársként, és szervezője voltam a most már Európa- szerte elismert Szegedi Alternatív Színházi és Zenei Fesztiválnak.-A rengeteg lehetőséget kínáló Tisza-parti nagyvárost miért hagyta ott?- A barátnőm Sellyén kapott állást az általános iskolában. Gyorsan kapcsolódtunk be a város kulturális életébe. Nem sokkal ideér- kezésem után már én lettem a Télapó. Szerkesztettem egy antológiát, szerveztem egy országos színjátszótalálkozót, tervezem az ormánsági zenészek összejövetelét. Néha missziónak tűnik, amit csinálok.- És érdekel valakit ez a misszió?- A kultúraszervezés itt más, mint egy nagyvárosban. Van mozgástér, de elsősorban az itteni igényeket kell kielégíteni. A feladatom is nagyon speciális, hiszen hét intézményt kell koordinálni. Egyébként nagy az érdektelenség. Minden házba be kellene dobni egy program- füzetet ahhoz, hogy jöjjenek az emberek. Meggyőződésem, hogy különböző, egyre bővülő klubokat kell szerveznem, úgy elindulhat valami.- Nyugodt, kiegyensúlyozott embernek tűnik. Van valami hóbortja ?- Két évvel ezelőtt két hónapot Indiában töltöttem. Voltam Benáresben, a hindu világ központjában, hajóztam a Gange- szen. Rendkívül érdekel a hinduizmus. A kasztrendszert csodálom. Egy embernek ott nem kell azon gondolkodnia, hogyan juthat a Paradicsomba. Meg van róla győződve, hogy ha a kasztja szabályai szerint él, akkor üdvözül. Kádár Zoltán 1970-ben született Szegeden. Itt végzi a középiskolát, majd a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola művelődésszervező szakán szerez diplomát. 1993-tól 1996-ig tagja a szegedi MASZK-nak. 1996 őszén kerül Sellyére, 1997februárjától a Művelődési Központ dolgozója, ez év júliustól megbízott vezetője. Nőtlen, kislánya ötéves. Szigorúbb buszműszaki PÉCS A jövőben várhatóbban szigorúbban ellenőrzik a Magyarországról Ausztriába tartó autóbuszok műszaki állapotát, és új alapokra helyezik a két ország közötti menetrend szerinti közlekedést - hangzott el a közlekedési tárcák képviselőinek pécsi tanácskozása után. A Pannon Volán Rt. volt a szakmai vendéglátója Pécsett a tárcaközi egyeztetésnek. A fórum után Székely András (képünkön), a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium gépjármű-közlekedési főosztályvezetője a következő újdonságokról tájékoztatta lapunkat: - A jövő évben megújulhat a két ország közötti buszközlekedést szabályzó, még 1965-ben kelt nemzetközi egyezmény. Várhatóan mindkét fél nagyobb figyelmet szentel a buszok műszaki állapotának ellenőrzésére, illetve a kiadott cél- és tranzitengedélyek egyensúlyára. Ez a többi szomszédos országgal is egyeztetéseket kíván. K. E. Negyedszázadnyi pedagógia PÉCS Hagyomány és megújulás címmel országos szakmai pedagógiai napokat rendez a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet. Az intézmény egyben fennállásának 25. évfordulóját is ünnepli. A negyedszázados jubileum mellett alkalom az összegzésre az is, hogy szeptember 23-a és 25-e között már 10. éve rendezik meg a Baranyai Pedagógiai Napokat. A közoktatás viharos változásaira mindig reagáló eseményen idén főként a korszerű pedagógiai szakszolgáltatásokról lesz szó. A programot emlékülés nyitja a Papnövelde utcában, majd megkezdődik a konferencia és a szekciók munkája. A találkozóhoz többek között a pedagógusok jobb tájékozódását segítő tankönyvkiállítás is kapcsolódik, s a rendezvényen határmenti intézetek vezetői is részt vesznek. H. I. Gy. Ismét lesz vasúti szállítás? KOMLÓ Napokkal a követ szállító tehergépkocsi hosszúhetényi balesete után a városban az a szóbeszéd járja, újra kezdődik a kőbányából a vasúti szállítás. Ez a teherautók miatt növeli a belvárosban lévő pályaudvarig a környezetszeny- nyezést. Hunkár László, a MÁV illetékese szerint ha lesz megrendelő - számítanak rá -, egy év kihagyás után ismét lesz Komlóról vasúti zúzalékszállítás. A városüzemeltetési iroda vezetője, Polics József elmondta: a MÁV-nak még öt évig van a kődöntőre működési engedélye. A vasút megfelel a környezetvédelmi előírásoknak, a területet palánkkal és fák ültetésével a lakóteleptől elzárta. D. G. A homlokzatok újraálmodói MOHÁCS A lokálpatrióták tanácsára a Radnóti Középiskola és Szakiskola úgy alakította ki új tanműhely-központját a Német-ház helyén, hogy az utóbbi létesítmény utcai frontját hajdani pompájában újra építették. A kapu is olyan, mint 1817-ben - ekkorra datálják a volt püspöki intézőlak építését csak most fenyő helyett tölgyből faragták ki. Szép János, a Városvédő és -Szépítő Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, ugyancsak az ő indítványukra szépül meg a Dózsa utcai felhagyott kollégium szecesz- sziós részlete. A Sokac negyedben pedig nem egy házrenováló őrzi meg az évszázados utcai házrész küllemét. Umstdtter Péter e városrész népi építészeti stílusában emelt családi házat. Cs. J.- India és az Ormánság nagyon messze vannak egymástól.- Nem annyira. Csak egy példa: keleti eredetünkre is utalhat, hogy a női népviselet az asszony korosodásával - akárcsak Indiában a hinduknál - egyre világosodik, mígnem el nem jut a fehérig, legvégül pedig az aranyig, az arany színű köntösig, amiről egy népdalunk is szól. Nimmerfroh F. Pályázati pénzből fejlesztik az otthont PÉCSVÁRAD Németországi, központi forrásból finanszírozott pályázaton nyert pénzből fejlesztik az Idősek Otthonát. A város német kisebbségi önkormányzata a berlini belügyminisztérium által kiírt pályázaton tízezer német márkát kapott célirányos támogatásként, amelyet felszerelések vásárlására költhettek el. A pályázat elnyerésével megszerzett mintegy 1,2 millió forinton új mosógépet, hűtőt, televíziót, videót és olyan bútorokat vásároltak, amelyek megkönnyítik az ott élő idős és beteg emberek mindennapi életét. Győrffy Z.
