Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-15 / 253. szám
1998. szeptember 15., kedd Dünántúli Napló 7 Hírcsokor A Tanac Néptáncegyüttes, amely elsősorban a magyarországi horvátok néptánchagyományait őrzi, 14— 22 éves fiúk és lányok részére hirdet felvételt. Jelentkezni lehet a keddenként és csütörtökönként tartott esti próbákon a pécsi Ifjúsági Házban. Szeptember 23-tól ugyancsak jelentkezni lehet az utánpótlás csoportba szerdánként, és a gyermekcsoportba péntek délutánonként. Oszlopos Szent Simeon, a Zrínyi utcai pécsi szerb kápolna védőszentjének ünnepére kerül sor szeptember 20-án. Az istentisztelet után kalács- és búzaszentelés következik, majd kaláccsal és borral vendégelik meg a résztvevőket. Roma Kulturális Napot rendeznek Kővágószőlősön szeptember 19-én, az Általános Nevelési Központban. Lesz teremfoci, bábelőadás, kabaréműsor, képzőművészeti vásár, népi együttesek műsora és cigánybál. A Pécs Cigányságáért dijat az elmúlt évvel ellentétben idén nem adták ki, tájékoztatta lapunkat Körösi Ferenc, a Pécsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Ennek, elmondása szerint, részben az volt az oka, hogy hiányzott a díj anyagi háttere, részben az, hogy csak egy jelölés érkezett, amellyel azonban a kisebbségi önkormányzat nem értett egyet. A baranyai nemzetiségek rendeztek kiállítást augusztus második felében a Janus Pannonius Tudományegyetem Szántó Kovács János úti klubjában azon a diáktalálkozón, melyen 25 országból érkeztek résztvevők. Németek, cigányok, horvátok, szerbek, görögök és oroszok mutattak be kultúrájukat hordozó tárgyakat, fotókat. Három baranyai túróscsusza címmel mutatja be a Pécsi Horvát Színház gyermekdarabját október közepén, melyet Tahir Mujicic ír és rendez. Kisebbségek Baranyában Romák a médiában A Független Médiaközpont Romák a médiában címmel rendez kétnapos műhelyfoglalkozást szeptember 17-én és 18-án Pécsett, a Gandhi Gimnáziumban. A résztvevők roma civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok képviselői és a kisebbségekkel foglalkozó újságírók lesznek. része ma elutasítja, vagy csak korlátozottan támogatja azt a pozitív diszkriminációt, melynek révén fiatal roma újságírókat alkalmaznának. Egyértelmű, hogy a magyarKonfUktust bemutató cikkek száma kisebbségi csoportok szerint, a kisebbségről szélé cikkek arányában Konfliktusról beszámol Nem számol be konfliktusról Összesen 45% Összesen 55% BBS .........1 Roma 1 1 Nemzeti kisebbségek llllllll Mozgáskorlátozottak mm :1 Melegek 1 1 Kisebbségek általában „ Vágóképként, csak némában ” címmel jelent meg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal kiadásában Bernáth Gábor és Messing Vera munkája, amely a Romák a magyarországi médiában alcímet viseli. A szerzők a bevezetőben megemlítik, hogy írás közben többször is szembesülniük kellett azzal, hogy kisebb tanulmányokon kívül hazánkhoz hasonlóan más kelet- és középeurópai országokban sem történtek kutatások a legnagyobb európai kisebbség médiaképével kapcsolatban. A kötetből kiderül, hogy két országos és négy vidéki napilap egy év alatt megjelent hazai kisebbségekről szóló tudósításait elemezték, interjúkat készítettek roma közéleti személyiségekkel, roma szerkesztőkkel, a legnagyobb közönséget vonzó többségi médiumok szerkesztőivel, a legnézettebb magyar szappan- operák rendezőivel a romák médiaképével kapcsolatos véleményükről. Megállapították többek között, hogy a magyarországi média bővülő számban és tematikában foglalkozik a cigánysággal, de változatlanul zárt az a tematika, ahogyan a cigányság a többségi médiában megjelenik. A tudósítások többségében az adott ügyben közvetlenül érintett romák nem mondhatják el véleményüket. Túlhangsúlyozódnak a konfliktusok. Ritkán mutatnak be olyan kisebbségi személyeket, akik a társadalom integráns, aktív szereplőiként, és nem kisebbségi szerepben láthatók. Feltételezhető, hogy az újságírók többségének sincs megfelelő mélységű kapcsolatrendszere a cigánysággal. A többségi szerkesztők nagy országi cigánysághoz nem jutnak el a mindennapjaikat érintő legelemibb közhasznú információk, de erre a kisebbségi önkormányzati rendszer sem alkalmas. Megállapították, hogy a roma médiumoknak a cigányság informálásában való nagyobb szerepvállalása, és közönségük növelése nélkül nem várható, hogy a roma médiarendszer lehetőségeivel arányos szerepet játsszon a roma közösségek életében. MagyaiHágány párbeszéd Az alaptantervhez már megjelentek a kisebbségi oktatást segítő dokumentumok és a követelményrendszer is. Azt tehát már pontosan lehet tudni, hogy a különböző szinteken mit kell tudniuk a gyerekeknek, de taneszközök még nincsenek. A magyarországi cigány tanulók felzárkóztatása, ezen belül a cigány népismeret műveltségi terület oktatása, a cigány népismereti olvasókönyv megteremtése érdekében szervez Magyar-cigány párbeszéd az iskoláról címmel konferenciát október 29-30-án Pécsett Dombiné Borsos Margit (képünkön), a JPTE I. sz. Gyakorló Általános Iskola tanára, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadója. A kétnapos találkozón neves szakemberek, kutatók és a témában érintett tanítók és tanárok mondják el véleményüket, tapasztalataikat. A Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány támogatásával és a Pedagógiai Intézet rendezésében megvalósuló konferencia első napján többek között arról lesz szó, hogy milyen ismereteket tartalmazzon és milyen módon készüljön a Cigány népismereti olvasókönyv. Ezen belül a nyelvről, a tárgyi és szellemi kultúráról, a történetiségről, a kisebbségi és állampolgári jogokról és intézményrendszerekről esik szó, mondja a pedagógus. A második napon a szocializációs és kommunikációs készség- fejlesztésről tanácskoznak. Megvitatják azt, hogy milyen hiányok keletkeznek e készségek kialakulatlansága miatt, milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak e zavarok felismerését, kezelését illetően, s milyen eljárásokkal lehet ezeket a készségeket az oktatás napi gyakorlatában fejlesztem. A konferenciának több fontos eredménye lehet, véli Borsos Margit. Világossá válik, hogy a cigányság mit tart fontosnak saját történelmi, képző- művészeti, irodalmi, zenei, tánc- és hagyománybéli ismereteiből az általános iskolában elképzelhető népismereti oktatás számára. Módszertani segítséget nyújthat a tananyagot megfogalmazó alkotóközösségek számára, aminek eredményeképpen megszülethet a cigány olvasókönyv. A gyakorló tanárok szociológus, pszichológus és oktatásszociológus segítségével jobban felmérhetik a cigány tanulók azon készségeinek működését, esetleg zavarait, melyek leginkább okozói iskolai sikertelenségüknek. A cigány népismereti tananyag oktatása pedig elősegítheti a cigány népesség önazonosságtudatát, önbecsülését, de a magyarok számára is fontos ismereteket is hordozhat egy többszörösen hátrányos helyzetű népcsoporttal szembeni előítéletek leküzdéséhez. Húszéves nemzetiségi adások 1976 novembereben alakultak meg a Magyar Televízió körzeti stúdiói a kultúra decentralizációja részeként, amely a korszak jellemző törekvése volt. Azon túl, hogy a vidéknek nagyobb teret szántak, nem volt semmiféle elvárás, nem volt eligazítás a teendőket illetően, mondja Békés Sándor, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetője. Ezért a „fehér folt stratégiáját” követték: azt kell csinálniuk, amit nem csinál a Magyar Televízió, ami hiányzik a műsorstruktúrájából. Ebből adódott, hogy tekintettel ennek a tájegységnek a jellemző vonására, a nemzetiségek meghatározó jelenlétére, annak gazdag kultúráját, hagyományőrző szokásait kell bemu tami. Ugyancsak hiányként jelentkezett addig a tévéműsorok sorában az egészségkárosodottakkal való foglalkozás - ezért indult el a Sorstársak -, s aztán később már készültek műsorok a határon túli területekről, s az Alpok-Adria országairól. A televízió akkori elnökének, Nagy Richárdnak 1978 februárjában említetne Békés Sándor a nemzetiségi műsor elindításának lehetőségét. A beindulást megelőzte a szekszárdi Babits Művelődési Házban rögzített, s a pécsiek által sugárzott német nyelvű, magyar feliratozású műsor, a „Nyújts baráti jobbot”. Aztán május 25. és 28. között rögzítették a próbaszámot, amely még nem ment adásba. Az első 50 perces nemzetiségi műsor sugárzására augusztus 16-án 18.40-kor került sor, ennek műsorvezetője Knipf Erzsébet és Popovics István volt. A szerb-horvát és német nemzetiségi műsorok első szerkesztője Hárságyi Margit lett. Talán azért esett a választás rá, mondta kérdésünkre, mert lengyelül és oroszul is beszélt. Az indulás véleménye szerint nehéz volt, mert a semmiből kellett megteremteni valamit, s ehhez segítséget nem kaphattak a televíziótól, de szerencsére a Pécsi Rádió nemzetiségi adásainak rutinos szerkesztőire lehetett támaszkodni. A filmgyárból érkező Wiedermann Károly rendező pedig igen jó szakembernek bizonyult. A siker pedig a nemzetiségek körében óriási volt. Isten hozott, kedves vendég!---------------------------------- délután az Eszéki GyermekPÉCS sz ínház és az Eszék 1862 A Pécsi napok rendezvény- sorozatában mindig helyet kaptak a kisebbségek is. Idén talán minden eddiginél gazdagabb programmal várják az érdeklődőket. Szeptember 18-án kerül sor a német napra a Sétatéren. Itt a pécsváradi óvodások, a Hás- ságyi Német Tánccsoport, a Mohácsi Német Kórus, a Magyarszéki Ifjúsági Fúvószenekar, a Bikali Trió és a Leő- wey Táncegyüttes lép fel. Másnap, 19- én „Isten hozott, kedves vendég!” címmel a hazai és a határon túli horvát néptáncegyüttesek fesztiváljára kerül sor. 16 órakor menettánc indul az Ifjúsági Háztól a Színház térig, ahol bemutatóra is sor kerül. Este az Ifjúsági Házban lépnek fel az együttesek, majd horvát táncházat tartanak. A Sétatéren Folklóregyüttes szerepel. 18 órakor horvát misére kerül sor a Szent István téri Miasszonyunk templomban. Szeptember 25-én kerül megrendezésre a bolgár, görög és szerb nap. A Sétatéren a Martenica Táncegyüttes, a Tabán Táncegyüttes, a Mas- karades Együttes és a Vuji- csics Együttes szerepel. Este tartják a balkáni táncok táncházát. Szeptember 27-én romaestre váiják a szervezők az érdeklődőket. Fellép Döröm- böző Géza és zenekara, valamint Csonka Anna énekes. A Tanac, amely ’98-ban az ország első néptáncegyüttese a minősítések szerint A horvát óvodások külkapcsolatai A kisebbségek egyik nagy problémája az asszimiláció. Különösen a vegyes házasságból született gyermekeket fenyegeti a veszély, hogy felnőve már nem kötődnek ahhoz a nemzetiséghez, amely egyre inkább felszívódik a többségi nemzet szövetében. A nemzetiségi óvodáknak azért is van jelentőségük, mert a nyelvet ébren tartják. Hosszú ideig egyedülálló volt az országban a pécsi Horvát Nemzetiségi Óvoda, amely 1976-ban kétnyelvűként indult. Ma már egy hasonló intézmény működik Budapesten is. 1991 óta egynyelvűvé vált, mondja Ancsinné Matos Anna helyettes vezető. . Az egynyelvűség egy 1989ben zajló kísérlet után vált véglegessé, úgy gondolták ugyanis, hogy ezáltal a gyerekek jobban elsajátíthatják a nyelvet. Az óvoda hat óvónője és vezetője is rendelkezik felsőfokú, kétnyelvű diplomával, így eredményesebben lehet az apróságokkal foglalkozni. A jelenlegi létszám 54 fő, 5-10 éve átlagban tízzel többen voltak, de a születő gyermekek száma nem csak a többségi társadalomban csökken. Az intézménybe a horvát gyerekeken kívül magyarokat is vesznek fel, s nem ritka az sem, hogy felvételkor sem a horvát, sem a magyar gyerek nem tud egy szót sem horvátul. Feladatuk elsősorban az, mondja Ancsinné, hogy a horvát általános iskolának képezzenek gyerekeket, de természetesen az itt „végzettek” megállják a helyüket bármelyik általános iskolában is. Nehezíti munkájukat, hogy a családok többségében nem beszélik a horvát nyelvet, s ahol beszélik is, a gyerekek inkább csak értik, mintsem használják. Persze akad olyan vegyes házasság is, amelyben az egyik fél magyarul, a másik horvátul beszél a gyerekkel, aki mindkettőt érti és beszéli is. Az óvodában természetesen nem „erőszakos” okítás folyik, hanem sok játék és beszélgetés keretében tanulják meg a nyelvet úgy, hogy észre sem veszik, itt tanítás folyik. Az iskolába belépőket egy hétig elkíséri az óvó néni, s a tanító nénivel közösen dolgoznak a könnyű beilKözös tánctanulás az oviban leszkedés érdekében. Hét esztendeje jó kapcsolatot alakítottak ki egy zágrábi óvodával, melynek eredményeképpen idén nyáron 24 apróság utazhatott ki egy hétre barátkozni és „eszmét cserélni” a horvát „kollégákkal”. Az óvoda vezetői FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ abban bíznak, hogy ez a kapcsolat a gyerekek érdekében tartós és gyümölcsöző lesz az eljövendő időkben.
