Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-08 / 216. szám
A Vasárnapi Dunántúli Napló tartalmából: Kilátástalan orfűi kilátó A szerkezet már régóta áll, csak a lépcsőkre nincs pénz. í: Pécsi rendőrlakások zűrös évei Menesztették a szigetvári főorvost Biciklis veszélyek a Mecsekben Rejtélyes balatoni betegszámlák A kánikula hűti a szenvedélyt Húsz fokos hőmérsékleten, napos időben vagyunk teljesítőképességünk csúcsán. Dunántúli Napló Ára: 45 Ft. Előfizetve: 31 Ft. 1998. augusztus 8., szombat ix. évfolyam, 216. szám KÖZÉLETI NAPILAP INTERSUN UTAZÁSI IRODA Pécs, Király u. 22. Tel.: 72/211-817 Tel./Fax: 72/311-980 FANTASZTIKUS FŐSZEZONI AKCIÓINK! Spanyolország - Costa Brava 17.700 Ft/fő+busz 13.500 Ft/fő Görögország - Fortuna apartmanok 11.000 Ft/fő-től+busz 10.900 Ft/fő Horvátország - Zadar, apartmanban 9.800 Ft/fő+busz 8.500 Ft/fő Horvátország - B kát. hotel félpanzióval 36.900 Ft/fő+busz 8.500 Ft/fő mim kilmtummmmlmm MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Világtükör Legkésőbb 2002-ben bevezetik az eurót, az Európai Unió közös pénzét. A kis államok is váltanak: a Vatikán is jól jár. 2. oldal Hazai Tükör A Belügyminisztériumban készül az önkormányzati reform tervezete. Megváltoztatja a jelenlegi hatásköröket is. 3. oldal Baranyai Tükör Az egyetemisták, főiskolások átlag 3000 forint lakhatási támogatást kapnak, ha nem a lakóhelyükön tanulnak. Leszoríthatok az albérleti árak? 4. oldal Néhány hektár híján befejeződött Baranyában az őszi búza aratása. 5. oldal Együtt az ifjúság jogaiért. Nemzetközi konferenciát rendeztek Pécsett a középiskolások érdek- védelméről. Zf. oldal |Bv *« »H IFnT'TI’ü A turisták továbbra is ingyen fotózhatják a város ékességét fotó: Müller a. Védjegy: jogos önvédelem Védjegyjogot kért a pécsi egyházmegyei hatóság a pécsi bazilikára, a dzsámira és a máriagyűdi templomra. Az első két épület esetében az ok egyszerű: meg akarják akadályozni, hogy kereskedelmi tevékenységet folytató cégek vagy magánszemélyek az egyházzal való egyeztetés nélkül használják fel e műemlékek ábráját, fotóját. PÉCS Az Országos Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett védjegybejelentésekhez hosszú árujegyzéket csatolt az egyházmegyei hatóság, melyen felsorolja, milyen áruk, szolgáltatások esetén kéri az oltalmat a pécsi székes- egyházra, a dzsámira és a máriagyűdi templomra. Wolf Gyula (első képünkön), a pécsi egyházmegye vagyonkezelője lapunk kérdésére válaszolva kifejtette: elsősorban nem a véd- jegyjogtól remélt bevétel volt az oka ennek a Nyugat-Euró- pában gyakori lépésnek. Egyszerűen megunták azt, hogy bizonyos cégek termékeiken a Bazilika ábráját helyezik el. A jövőben mindenkinek, aki kereskedelmi célból felhasználja a szóban forgó épületek fotóját, rajzát stb., annak a Püspöki Hivatallal kell egyezkednie. Papp Judittól, Pécs város jegyzőjétől (második képünkön) megtudtuk, az önkormányzatnak az egyházmegye nem jelezte, hogy a két leghíresebb épületet „levédi”. Kérdésünkre, hogy a védjegyjog érvényesítéséből befolyó pénzből esetleg a város is részesedést kér-e majd - hiszen a dzsámi és a bazilika Pécs jelképeivé váltak -, a jegyző kijelentette, nem a bevétel a legfontosabb tényezője ennek a problémának. Lényegesebb - így Papp Judit a városmarketing szempontjából elengedhetetlen, hogy mihamarabb tárgyalóasztalhoz tudjanak ülni az egyház helyi képviselőivel. Wolf Gyula úgy véü, mivel az egyház a tulajdonosa az épületeknek, nem kötelessége értesíteni az önkormányzatot, hiszen a város sem kéri ki az ő véleményüket az egyházmegyét is érintő kérdésekben. A pénzt, amit a véd- jegyjog hoz, az épületekre fordítják. A művelődést és tudományt szolgáló kiadványokban felhasznált fotókért, illusztrációkért nem kér pénzt a tulajdonos, és az újságokban, a tv-ben szereplő képekért sem kell fizetni. N. F. Újjáéledő önkormányzatok BARANYAI KÖRKÉP Az újjáalakítandó kisebbségi önkormányzatok jelölésének határideje augusztus 10-e 16 óra, amit július 31- én hirdettek ki. Egyes szervezetek rövidnek találták a rendelkezésre álló időt, de a városok többségében ez nem okozott gondot. Pécsett újdonság, hogy a roma, német, horvát, bolgár, szerb önkormányzatalakítási szándék a görögök és a lengyelek igényével bővült, és pénteken délelőtt a horvátok jelentkezésével le is zárult. Mohácson és körzetében 19 cigány önkormányzat volt eddig, most - péntekig - 37 jelezte megalakulási szándékát - tudtuk meg Kovács Istvántól, a Mohácsi Cigány Önkormányzat elnökétől, aki a falvak érdekképviseletéért aggódott. Ugyanitt a német önkormányzat jelölésében főként azért nem volt zökkenő, mert vezetőjük, Kolbach Ferenc otthon tartózkodott. Mohácson a horvátok is jelezték már szándékukat, és a 11 horvát képviseleti hagyománnyal rendelkező községhez csatlakozhat akár Kátoly, Kásád, Drávasztára is. Hegedűs István, a komlói romák elnöke vasárnap találkozik a hegyháti falvak jelöltjeivel. Tapasztalatuk, hogy az önkormányzatok létrehozásában nem igazán érdekeltek a jegyzőségek. Komlón Tóth Sándor aljegyző határidőn belül számíthat a németek jelentkezésére is. Szigetváron a németek már beadták a formanyomtatványt, a horvátok nem, és először alakulna cigány önkormányzat. Siklóson mind a három nagyobb nemzetiség erre törekszik. Pogányban a németek és a horvátok, Sellyén csak az utóbbiak. B. R. Hogyan hajózható a Duna? BUDAPEST Az elképzelt hajóméretekhez kell hozzáigazítani a Dunát, vagy a hajókat kell a Duna természetes adottságaihoz méretezni? Tegnap kezdődött a Duna hajózhatóságáról szóló konferencia, melyet Budapestről indított hajóúton rendeztek. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a Duna jelenlegi hajózhatósága nem elégséges. A magyar hajópark kihasználatlanul áll az év jelentős részében, s a MAHART jelen feltételek között nem versenyképes. A probléma okozója, hogy az utóbbi évtizedekben a Duna felső szakaszán zajló építkezésekhez használt kavics kotrása miatt annyit változott a Duna, mint a múlt századi szabályozások során. Sokan csak a duzzasztásban látják a probléma megoldását, de a környezetvédők szerint a hajóméreteket kell módosítani. A vita megoldását a német példa jelentheti, ahol a társadalmi szervezeteket bevonva csak kisebb beavatkozásokat végeztek. (MTI) Tömeges baleset Pécsett - Hat sérültet szállítottak a mentők kórházba tegnap kora délután, amikor Patacson, az egykori Bázis cég telephelyén, üzemi úton frontálisan ütközött egy Opel és egy VW Golf. A rendőrség megkezdte a baleset körülményeinek vizsgálatát. fotó: laufer László MÉSZÁROS ATTILA KOMMENTÁRJA Új Széchenyikre várva Van persze, amit az adóhatóság ki tud mutatni. Például hogy hányán éltek a felkínált lehetőséggel, s ajánlották fel adójuk egy százalékát az egyházuknak, másik egy százalékát valamelyik nonprofit szervezetnek. Ki lehet azt is mutatni, hogy ez pénzben mennyi, a juttatótok között mely szervek a „sztárok”. Egy körülmény azonban nagyon nehezen fordítható statisztikai adattá. Jelesül: kapva kaptak-e az emberek a lehetőségen, hogy akármilyen kis összeggel, de támogathassák patronáltjukat? Nem lehet, mert a támogatás - vélhetően vékonyabb erecskében - eddig is megvolt, csak éppen nem kerülhetett az ezt figyelő hatóság szeme elé. Régi polgári - de talán bővíthetően: honpolgári - hagyományai vannak annak, hogy a közjóiét magánzsebből is javítható. Igazából persze, egy Széchenyi István-méretű mecenatúra manapság Magyar- országon egyelőre nem fejlődhet ki. Jelenleg a felhalmozódó magántőke jellemzően inkább befektetési célokat szolgál - az pedig nagyon ritkán önzetlen. Márpedig igen nagy összegekre lenne szükség, mondjuk, Pécs nevezetességévé emelni a Kereskedők Háza melletti római kori városmagot, vagy visszaállítani a Zsolnay-mauzóleum ünnepélyes szépségét. Mégis: sokat mondhatnak az egy százalékok. Részben rávilágítanak arra, hogy mire nem képes az állam, mit hanyagoltunk el mi magunk, más oldalról arra, hogy az általános elszegényedés közepette a közért adakozás: morális tett. És ha tudjuk, összességében ezek az egy százalékok mekkora összeget takarnak, reménnyel bízhatunk akár új Széchenyik eljövetelében is. (<•“ 5. oldal) A segítőkészséget nem lehet számokkal mérni. Egy százalékból is jövőépítés folyik. I i
