Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-05 / 213. szám

1998. augusztus 5., szerda Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 FELSŐEGERSZEG-SÁSD A város Egerszegen működ­teti a nem kommunális sze­métlerakót. A távolság nagy, tábla nem jelöli a léte­sítményt. Érthető, hogy a környékben itt-ott szemét­kupacok sorakoznak. A sásdi kezelő és a helyet adó önkormányzat szerint nem az ő dolguk a zug-szemétleraká­sok felszámolása, háborog Varga polgármestere, Pál Sándor is, hisz a falujukba vezető út padkavédő köveit megrongálják teherautóikkal az illegális hulladéklerakók. Időnként kifogást emel a tele­fonjelzeseket erősítő to­rony működ­tető cége, hogy a tör­melékkupa­cok miatt nehéz meg­közelíteni az adót. Minden hiába. Nincs megegyezés abban, hogy a kerítésen túl ki ügyel­jen a rendre. A gond Pécsett is hasonló, de Pogány önkor­mányzata és a kiskerttulajdo­nosok időnként közösségi munkában az alkalmi szemét­hányásokat felszámolják, őrt azonban ők sem vezényelnek ki. Nincs erre pénz. Csuti J. Rendetlenség a kerítésen túl Építőtábor a szomszédban HARKÁNY A horvátországi Szentlász- lón hétfőtől augusztus 12-ig huszonegy főiskolás és egye­temista segít a háború súj­totta község újjáépítésében. A Harkányban kedvezménye­sen elszállásolt diákok Keszt­hely, Debrecen, Győr, Eszter­gom, Eger és Budapest felső­fokú intézményeiből érkeztek - tájékoztat Kiss Adrién, az Esztergomi Tanítóképző Fő­iskola újságíró és művelő­désszervező szakos hallga­tója, a tábor szervezője. Mű­szakiak, bölcsészek, jogászok - fiúk és lányok. Tavaly találkoztak a Horvát Nemzeti Gárda önkénteseivel, és a fővárosi Centrál Kör - egyetemközi hallgatói egyesü­let - ösztönzésére hozták létre a tábort, melyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium is támogatott. A diákok többek közt az orvosi rendelő, a tűzol­tóság rendbetételében segíte­nek. B. R. Próbaidőn a világháló BÓLY A héten még csak próba­üzemen van a frissen bekö­tött Internet-hálózat. A rendszer jól vizsgázik, az átadás a jövő héten várható. A hivatalos átadásig öt fel­használóval üzemel a hálózat. A bekötés átlagosan fél órába kerül, de már eddig is akadtak problémák. Például a Boly Rt. bekötésekor kiderült, hogy új vezetéket kell húzni, mivel a régit tönkretették a rágcsálók. Az önkormányzat elsősor­ban a helyi vállalkozókra számít, mint további belé­pőkre, de a lakosok is igény­lik az Internetet. A csatlako­záshoz csak modemre van szükség, amin keresztül egy­szerre akár öt felhasználó is csatlakozhat. Cz. B. Útjavítás pályázattal PÉCSVÁRAD A napokban 16 millió forin­tot nyert a helyi önkor­mányzat útfelújításra. A re­konstrukció várhatóan a nyáron elkezdődik. A város a megyei területfej­lesztési tanácshoz adott be pá­lyázatot, mivel a belterületi utak egy része felújításra szo­rult. A tanácstól kapott infor­máció szerint a beadványokat a napokban elbírálták, s Pécs- várad 16 millió forintot nyert. Ez az összeg - a saját önrész­szel kiegészítve - egy vi­szonylag nagyobb karbantar­tásra lesz elegendő. Az önkormányzat a pályá­zat beadásakor úgy határo­zott, hogy amennyiben nyer­nek, még a nyár végén elkez­dik a rekonstrukciót, így az utcák kijelölése után megin­dulhat a munka. Ny. Sz. Közegészségügy a síneken A tiszta, hosszú távon is kellemes utazási feltételeket kínáló nemzetközi, illetve InterCity járatok mellett rengeteg kopott, régi, koszos személykocsi gurul a síneken. Bár a takarítási technológiát folyamatosan csiszolgatják, a kocsik rendben tar­tására fordítható összeg nem gyarapodik. BARANYAI KÖRKÉP-Vonzóbbá lehetne tenni a vasutat - kezdi dr. Miszlai Éva, a MÁV Pécsi területi igazgató­ságának közegészségügyi fel­ügyelője - de nagyon sokba ke­rülne. Akármilyen a takarítási technológia, a régi kocsikat sajnos, már nem is lehet újjá varázsolni. Tizenöt éve dolgo­zom a vasútnál, így tanúja vol­tam a folyamatos állagromlás­nak. A kocsik kétharmada fel­újításra szorul. A Pécsett éjszakázó vonato­kat reggelente kitakarítják, ám előfordul, hogy a szoros menet­rend miatt nincs idő arra, hogy két út között is kitisztítsák őket. Az igazgatóság vállalkozóknak adja ki a munkát. Minden terv szerint, központi utasításra tör­ténik. Többek között ezért ne­héz a változtatás.- Hiába kezdeményeznénk például, hogy a kikopott fej vé­dőket cseréljék ki, ez csak egy­ségesen történhet meg az egész országban. A kocsik esztétikai hiányos­ságai mellett a közegészség- ügyi problémák a legfontosab­bak.- Ahol sok ember megfor­dul, ott nagyobb a fertőzésve­szély. Ha nem megfelelő a ta­karítás, akkor ez a vasútnál fo­kozottan igaz - mondta a köz­egészségügyi felügyelő. A vasúti dolgozók szabad szakszervezetének egyik szóvi­vője keményebben fogalma­zott: a MÁV higiénés szolgá­lata gyakran szinte megoldha­/ Es az állomásokon? A kisállomások és a szolgálat nélküli megállók sok helyen kri­tikus helyzetben vannak. Van, ahol csak hetente egyszer jár a takarítónő, sőt, néhol a szolgálattevők fogják meg a seprűt, la­pátot. Sok az elhagyott, elhanyagolt vasúti épület is. Ezeket gyakran WC-ként használják az arra tévedők, de van példa arra is, hogy hajléktalanok találnak bennük menedéket. Ahol az ön- kormányzatok részben magukénak érzik a vasútállomás karban­tartásának feladatait, és támogatják a MÁV-ot, ott természete­sen szép környezet várja az utazókat. Villánykövesden például a jól felfogott idegenforgalmi érdekek segítették az összefogást. Tf tatlan feladatokkal találkozik. Dr. Miszlai Éva szerint a szer­vezeten belül az élelmezés- egészségügyi, járványügyi kér­dések az elsődlegesek, de ha jelzik, hogy valahol akut a helyzet, akkor természetesen közbelépnek. S. G. A régi kocsikat már nem lehet újjá varázsolni fotó: t l Családi tragédiát okozott az alkohol Nagy valószínűséggel ismét családon belül történt gyilkosság tegnap megyénkben. A Duna menti faluban az italozás vesze­kedéssé, majd tettlegességgé fajult, ami végül áldozatot is köve­telt. Az ötvenhét éves nővel egyetlen késszúrás végzett. DUNASZEKCSŐ A házaspár otthonában nem volt ritka a veszekedés, állapí­totta meg a rendőrségi vizsgá­lat. Valószínűleg a nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasz­tása is hozzásegített ahhoz, hogy ezen az éjszakán nem csak szópárbajra került sor. A konyhakés valamilyen módon előkerült a fiókból - a férj vallomása szerint az asz- szony vette elő -, majd a dula­kodásban valószínűleg átkerült a férfi kezébe. A további ese­ményekről már csak feltétele­zések lehetnek. Ami tényként megállapítható: a férj a véres vita után aludni tért, és reggel már alig emlékezett az éjszaka eseményeire. B. J.-né holttestét reggel a fia fedezte fel, amikor munkába induláskor fel akarta ébreszteni édesanyját. A nő teste addig már kihűlt, és az ágya át volt itatva vérrel. Kihívták az or­vost, aki megállapította, hogy a nő késszúrás általi erőszakos halállal hunyt el. A rendőrség még tegnap délelőtt emberölés alapos gyanújával letartóztatta a férjet. A faluban úgy ismerték a napszámosként dolgozó asz- szonyt, mint aki elég gyakran nézett a pohár fenekére, és emi­att gyakran került összetűzésbe fétjével. A házaspár felnőtt gyermekei még szinte el sem tudják hinni, hogy megtörtént a tragédia. A ház körül várakozó rokonok, ismerősök megdöb- benten hallgatnak, alig szólal meg valaki. Senki sem tartja szándékosnak a gyilkosságot.- Talán csak egyszerűen ki­tört belőle a feleségétől kapott folyamatos piszkálódás, szi­dalmazás miatti elkeseredés - vélik. - Nem olyan ember volt, aki ütötte-verte volna a házas­társát, csak kikészülhetett. Gy. Z. A holttest a Madonna kép alatt feküdt fotó: laufer László Nemere István (24.) Szomszédom a halál A vendégek javarészt feke­ték voltak, nők és férfiak ve­gyesen, de azért az itteni fe­hérsűrűséget messze megha­ladó arányban képviseltették magukat fajtársaim is. Egy­szóval, úgy saccra volt ott legalább háromszáz fekete és vagy hetven-nyolcvan fehér, ezek persze inkább férfiak voltak. Ezért sokan megnézték a parketten őrülten táncoló Eli- sát. Spanyolos lendülettel ropta, partnereit cserélgette. Lovagja, Roger követte utasí­tásaimat, nem ragadt Elisára, hanem hagyta érvényesülni. Most igazán félretehette a fél­tékenységet, és különben is, Elisa megbízható lány volt. Évekig készült arra, hogy testőr és kommandós legyen, nem akarta ezt elveszíteni semmilyen meggondolatlan lépéssel. Dino mellé sodródtam a hangzavarban, a tömeg hul­lámzott körülöttünk. Még vol­tak szabad asztalok.- Minden oké?- Igen, az „embereink” nem jöttek meg. De nézz csak oda! Követtem a tekintetét. Az egyik sarokban egy nagy asz­tal állt meseszépen megte­rítve, különféle italok egész garmadája sorakozott rajta, akadt természetesen jeges pezsgősvödör is.- A Palota foglaltatta le - mondta Dino, közelről a fü­lembe. Másként meg sem hal­lottam volna. A hangszórók­ból dübörgőit a zene. Kimentem a mellékhelyi­ségbe. Az egyik már ismert fülkében nem volt senki. Be­zárkóztam, két mozdulattal kiemeltem a gyengén odaerő­sített szellőzőrácsot, és mö­géje helyeztem a whiskysüve­get, amelyben egy rész whisky és kilenc rész benzin volt. Nem rossz keverék, különösen ilyen helyen. Visszaballagtam, és elma­gyaráztam Dinónak, melyik az a bizonyos szellőzőrács. Ha­marosan ő is elment a toa­lettre, zsebében az üveggel, és anélkül jött vissza. Tudtam, mire éjfél lesz, legalább nyolc üveg sorakozik majd azon a rejtekhelyen. Éjfél után hat perccel, ami­kor már mind a tízen az Étoile vendégei voltunk, végre befu­tottak azok is, akikre olyany- nyira vártunk. Éppen azt magyaráztam Di­nónak, hogy ha velem valami történne, mit kell csinálni és milyen sorrendben, amikor váratlanul félbeszakították a zenét. Egy dal kellős közepén a táncoló párok még mozogtak pár másodpercig, mint a fel­húzott bábuk. Ä lámpák rez­zenéstelenül égtek, tehát nem áramszünetről volt szó. Kiringa ugrott a lemezlovas pultja elé. Valamilyen eszmé­letlen fehér öltönyt viselt, en­nek láttán a helybeli lányok alighanem bepisiltek a gyö­nyörtől. Tagadhatatlan, hogy így egészen emberformája volt, és aki nem ismerte, nem sejthette, milyen nyálas és nyomorult alak.-Hölgyeim és Uraim! La­dies and Gentleman! Szeretet­tel üdvözöljük legrangosabb vendégünket! íme, Mazimba Köztársaság elnöke, Mbuni tábornok úr...! Felharsant erre valami zene, no és a közönség sem maradt csöndben. A fehérek diszkré­ten tapsoltak, Roland máris ott volt mellettem, nem tudom, hogyan csinálta abban a tö­megben, a szűk helyen.- Az elnök . . .? Akkor fúj­hatjuk az egész tervet! - sut­togta fülembe izgatottan.- Nyugalom - csitítottám. Mbuni elnök éjfekete bőrét csak jobban kihangsúlyozta a fehér öltöny. Volt annyi szép­érzéke, hogy ide ne a tábor­noki díszegyenruhájában jöj­jön. Mosolygós, jótét civilként hatott. De azért tudtuk néhá- nyan, hogy ki ez a fickó. Aki olyan kíméletlen módon vég­zett elődjével, akit pedig ren­des választáson juttattak hata­lomra. Mbuni ezt nem mond­hatta el magáról; tipikus afri­kai puccs haszonélvezője volt. Széles vigyora ellenszenvet ébresztett bennem, és Roland- hoz hajoltam.-Ne viselkedj feltűnően! Olvadj bele a tömegbe! Engedelmeskedett, és akkor láttam meg, kik jöttek az el­nökkel. Néhány testőr és állig felfegyverzett katona mögött három civil jött. Azok is zakót öltöttek, sőt fehér ingükhöz nyakkendőt is viseltek. Soha­sem láttam őket azelőtt, mégis, mintha ismertem volna mindet. . . Petrovic, Zagubic, Mitro- vic. Nem csak nevük egy­forma végződése, de valahogy az arcuk is hasonlított. Dinári típusok, alacsonyabbak ná­lam. Kerestem valami balkáni hányavetiséget az arckifejezé­sükben, ehelyett megrökö­nyödésemre valami mást fe­deztem fel. (Folytatjuk) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom