Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-30 / 237. szám
1998. augusztus 30., vasárnap MAGYARORSZAG - DEL-DUNANTUL Közelről Harmadik oldal Olcsó albérletek drágán Albérletek árai a dél-dunántúli nagyvárosokban (ezer Ft) (az összegek rezsi nélkül értendők) Garzon Lakás** Családi ház E CD ** A lakások bérleti díja Pécsett három,- Kaposváron másfél,- Szekszárdon kettő,- Baján kettő és fél szobás lakásokra vonatkozik (Folytatás az 1. oldalról) Nem egyformán kedveltek a különböző városrészek, a belvároson kívül Uránvárost és a Mecsek-oldalt részesítik előnyben a Kertvárossal szemben, az előbbiek 3-4 ezer forinttal drágábbak is. A családi házakban találhatók olcsó lakrészek is, ahová sok tulajdonos igyekszik minél több diákot bezsúfolni. Nem ritkán jönnek az ingatlanközvetítőbe vissza a diákok panaszkodva: a bútorozottnak hirdetett, drága lakás egy lyukas ágybetéttel bíró ócska ágyat, egy rozoga szekrényt és egy végtelenül koszos padlószőnyeget takar. Mégis kiveszik, hiszen nincs más, s így voltaképpen a rossz minőségű albérleteknek is nagy a keletje. Szekszárdon is nőtt a kereslet, többen tanulnak az idén a városban a vidékről érkezettek, mint az elmúlt évben. Az albérletek árai itt is követik az inflációt. Sokan keresik a többszobás lakást, amelyet több diák közösen vehet ki, bár ezek döntő többségében a tulajdonos is bent lakik. A távfűtött belvárosi lakások drágábbak. Szakemberek szerint jóval több kollégiumi férőhelyre lenne szükség a városban. Baján sokan igyekeznek albérletet találni, de itt is kevés az ajánlat. Átlagban egy- kétezerrel emelkedtek az árak. Három-négyezerrel többért kínálják a Bara valamint a Klapka lakótelep kulturáltabb lakásait, mint a gázgyári lakótelep távfűtéses paneljeit. Kaposváron eleinte az amerikai jelenlét, később pedig különböző nagyobb cégek által teremtett új munkahelyek miatt szöktek fel az albérletek árai. A Taszáron tevékenykedő magyar polgári alkalmazottak, és az új munkahelyekre az ország különböző pontjaiból érkezők is albérletet igényelnek, s azt meg is tudják fizetni, ellentétben a diákok egy részével. Akadnak az átlagnál lényegesen magasabb díjak is, a kaposváriaknak mára már nem meglepő egy másfél szobás lakásért a havi hatvanezer plusz rezsi sem, bár ezt csak igazán jó színvonalban berendezett lakás esetében lehet elkérni. De bérelnek bútorozatlan családi házat is százezer plusz rezsiért. Itt nem jellemző a lakások diákok általi nyári fenntartása, ősszel újra kezdődik a keresgélés. Az önkormányzat albérleti hozzájárulással is támogatja a továbbtanulást, ebben az esetben természetesen számlát kell kérni a főbérlőtől. Kaposvári ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint azonban ennek hallatára a főbérlők nagy része azonnal más albérlő után néz, hiszen az esetek kilencven százalékában nem bevallott jövedelemekről van szó. így aztán az albérlők „távoli rokon” minőségben „vendégeskednek”, de az sem elvetendő variáció, hogy a tulaj együtt harcolt az albérlő szüleivel a Waterlooi csatában. Cseri László Rabsicok ideje az éjszaka A rabsicolás újra divatba jött. Mondják, hogy ez megélhetési bűnözés. Nincs munka, nincs pénz, hal pedig van, az Isten megtanította a magyart halászni, így étel is van. Czikk Lászlónak Tolnában több halastava is van. Ő nem osztja ezt a véleményt. Szerinte az éjszakai „halász” megrendelésre dolgozik. A minap rendőri segítséggel elkaptak egy csapatot Bogyiszlón, 120 kilós zsákmánnyal. Nagydorog térségében szabályos üldözési akció zajlott - ott 40 kiló hal „lapult” a kocsiban. A boltban a hal manapság 600 forint körüli, a feketepiaci ára 3-400 forint. A rabsicok már tudják azt is, hogy mikor és mennyi halat kell fogni. Éttermek, vendéglők vevők a pontyra, de a nemesebb halfajtára is. Tolnán például pénteken 400 forintért lehet halat rendelni a rabsicoktól, mondja Czikk László. A halastavak őrzése igen sokba kerül. Czikk László három terepjáróval, két személygépkocsival éjjelnappal őrjáratot tart tavainál. Minden kocsi rádiótelefonnal és minden halőr éjjellátó készülékkel van felszerelve. Ennek ellenére van olyan tava, ahol 30 százalék a veszteség, mivel közvetlen közelében műút halad el. A tulaj ennek ellenére bizakodó: úgy érzi, hogy előbb-utóbb minden rabsic a hálójába kerül. H. J. Munkahelyteremtő szálloda Siklóson Négy éve nincs szállo- dája Siklósnak, ami egy ilyen ősi város esetében szinte negatív szenzáció. Előbb a Tenkes Hotel zárt be a várban, majd 1994-ben a főtéri, lerobbant állapotú Központi Szálloda működtetését is haszontalannak látta a tulajdonosa. A minőséget adó rekonstrukcióra azóta terv készült. Megvalósítását a munkahelyteremtő jelleg miatt 4,5 millió forinttal támogatja a megyei területfejlesztési tanács. A százéves műemléki épület 25 milliós külső tatarozása most folyik. A terv a tetőtér-beépítés révén 20 szobával számol és 100 milliós költséggel. Ehhez még befektetők kellenek. így első ütemként a földszinti borozó és bár, továbbá az emeleti 10 szoba készül el. Addigra szebb nevet is keresnek a hotelnek. D. I. Tévé egy, tévé kettő Komló kisváros, de két helyi televízióval is büszkélkedhet. Más kérdés, hogy a támogatások is minimálisak, és a „koncon” nem könnyű osztozni. Legalábbis Szarka Elemér polgármester szerint a pénz az oka egymás meg nem értésének, ő maga különleges szakmai differenciákat nem lát. A vádra, miszerint az egyik önkormányzati intézmény kebelén belül működő (és a 2,7 milliónyi pénzt így megkapó) tévé a városi vezetők szócsöve lenne, míg a másik tévé azért nem kap pénzt, mert „kritizál”, annyit felelt:-A Hegyhát tévé leadja, ami történik, egyszerűen tudósít. A Komló és Térsége pedig sajátos nézőpont szerint kommentál. De nincs ezzel semmi baj, két különböző megközelítési módról van szó. Magyar Ferenc, az „ellenzéki tévé” vezetője szerint a vállalkozói szféra bízik bennük, így talpon tudnak maradni - és függetlenek is! M. K. Kék király a zöld zeneszerzőre Szeptembertől megkékül az ezres. Az új banKjegyre Hunyadi Mátyás került. Képmása a forint hat és fél évszázados múltjában először jut ilyen szerephez. A Magyar Nemzeti Bank a zöld alapszínű és Bartók Béla arcmásával díszített 1000 forintos címletű bankjegyet kivonja a forgalomból és új - 1000 forintos címletű bankjegyeket bocsát ki, amelynek forgalomba hozatalát szeptember 1-jén kezdi meg. A régi ezres bankjegyek 2000. szeptember 1-jéig törvényes fizetőeszközök. Utána senki nem köteles azokat fizetésül elfogadni, a Magyar Nemzeti Bank azonban a bevont ezA Pécsi Orvostudományi Egyetem intézetei, az MTA egyik kutatócsoportja, a megyei ÁNTSZ és a körzeti egészségügyi szolgálatok munkatársai április és május folyamán Garéban, Szalán- tán, Bostán és Szilváson élő 256, 0-11 éves gyermek közül - önkéntességi alapon - 202-t vizsgáltak meg, azaz az érintett csoport 78,9 százalékát. A mostanra elkészült jelentés leszögezi, hogy a felmérés magzati és kisgyerrest 2002. szeptember 1-jéig névértékben átváltja. Az új bankjegy papírjában természetesen van biztonsági szál „Magyar Nemzeti Bank” felirattal, és a vízjelmezőben Mátyás királyt ábrázoló árnyalatos vízjelkép látható. A bankjegy előoldalának színösszhatása kék. Középre egy Corvina kódex lapjának díszítő elemei, szövegrészei és Mátyás címere került. A képnyomat víz jelmező fölötti vöröseslila rozettájának ellipmekkori károsodásokat nem igazolt, azonban nem alkalmas arra, hogy testi elváltozásokat, és későbbiekben kialakuló egészségkárosodásokat is kimutasson vagy felbecsüljön. Az 1985 óta Garéban tárolt vegyi anyagok hatásának kitett gyermekekről begyűjtött adatokat a kutatók országos vagy megyei normális értékekkel vetették össze. Ezek szerint - ellentétben megjelent állításokkal - sem a szüszis rajzolatú részében van a rejtett kép, amelyen megfelelő helyzetben az „MNB” felirat látható. A szövegtükörtől balra van az állami címer, a képnyomat jobb oldalán pedig Mátyás király arcképe. A hátoldal ossz színhatása kék. Középen egy Corvina kódex lapjának díszítő elemei és szövegrészei láthatóak. A jobb szélen a csökkent látó- képességűek számára a címlet felismerhetőségét segítő sötétkék jel van. A képnyomat fő motívuma a visegrádi palota Herkules kútja alapján készült metszet és egy Corvina kódex iniciáléja. D. I. letési súlyok, sem a koraszülöttek aránya nem eltérő, sőt a halvaszületés és spontán vetélés száma kisebb, mint az átlag. Az átlagos szint megléte a jellemző a testméretekre is, a fejlődési rendellenességekre és a gondozást igénylő betegségek előfordulásának tekintetében. A tanulmány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy csak a jelen helyzetet rögzíti, és összehasonlítási alapot kíván nyújtani a későbbi felmérésekhez. Ez ötévenként látszik kívánatosnak. Ezért sem vállalja, hogy tökéletesen kizárják későbbiekben jelentkező betegségek és testi elváltozások lehetőségét. M. K. HÍRCSOKOR Közös borpáiyázat. A Szőlő- és Borkultúra Alapítvány döntött arról, hogy a szekszárdi borvidék is csatlakozik a déldunántúli borvidékek együttműködéséhez, hogy közösen nyújtsanak be 130 millió forintos igénynyel pályázatot az Európai Unió Phare Kísérleti Program Alapjához. A regionális együttműködés tagjai a szekszárdiak mellett: a Villány-Siklósi Borút Egyesület, Mohács Térségi Tanács, Zala-Kar Térségi Innovációs Társulás, Tolnai Borvidéki Hegyközségi Tanács, valamint a Bonus Bonorum Bala- tonboglári Borrend civil szervezetek. (d) Európa-napok Somogybán. Európa-napokat rendeznek Somogy megyében szeptember első hetében, melyre több ország budapesti nagykövetségét meghívták, számítanak továbbá neves politikusok, külföldi vállalkozók, sikeres üzletemberek részvételére is. A négynapos - politikai, kulturális és sport- eseményekben bővelkedő - program elsődleges célja Somogy megye bemutatása a nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális szférában, továbbá az, hogy tájékoztassa a lakosságot az európai uniós csatlakozás előnyeiről és hátrányairól. (d) A Garé környéki gyermekekről A garéi hulladéktároló körzetében élő 0-11 éves gyerekek egészségi állapotát vizsgálta meg egy kutató- csoport a tavasszal. A 202 gyermeken elvégzett vizsgálatok alapján az országos átlagtól való eltérést nem tapasztaltak. Hóból, a cipészek faluja A polgármester is azt mondja, hogy valaha az emberek vagy a cipőgyárban, vagy a konzervgyárban dolgoztak Szigetvárott. A gyárak tönkrementek, de a cipészek a kaptafánál maradtak. Az ezerkétszáz lelket számláló Hobolba annak idején három busz érkezett a dolgozókért, és vitte őket a fent említett két állami nagyüzembe. Aztán a világ fordult egyet a tengelyén, és busz nem jött többé. 1990-et írtak, mikor a gyáruk nélkül maradt hoboli cipészek valami újba fogtak, nevezetesen megpróbáltak saját lábukra állni. Molnárék, Barkasziék, Kállaiék, Peszmegék és Pénzárék gondoskodtak arról, hogy a „cipészek faluja” fennmaradjon.- Az elején féltünk, hogy majd össze fogunk veszni, hiszen konkurensei is leszünk egymásnak, és hát mindenki akkor kezdte, de hál’ istennek nem így történt! - meséli Pénzár Mihály, aki feleségével és fiával valóságos kis manufaktúrát működtet. Jómaga 19 éven dolgozott szabászként a gyárban.- 1994-ig jó világ volt, azóta azonban folyamatosan romlott a helyzet, elsősorban a flancos körítéssel, de nem feltétlenül jobb minőségben árult külföldi cipők dömpingje miatt. Van, aki gyógycipőkkel próbálkozik, van, aki már csak külföldre termel. Pén- zárékat egy osztrák úr bízta meg a nyáron 300 darab 18-36-os méretű gyermekcipő legyártásával, és most izgatottan várják, vajon lesz-e a kooperációnak folytatása.- Kénytelen az ember belemenni a reszkírbe, ha jutni akar valamire. Az osztrák úr pontosan megmondta, mit szeretne, milyen színben, minőségben, hát majd meglátjuk, hogy’ tetszik neki, s lesz-e folytatás? Méhes K.
