Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-03 / 211. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. augusztus 3., hétfő Pécs az idén elnyerte az UNESCO-nak a Városok a békéért elnevezésű díját. Ebből az alkalomból rendezett kiállítást a pécsi Parti Galéria. A tárlatot szombaton este Rózsa Mihály, az UNESCO magyarországi főtitkára nyi­totta meg. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Közérdekű bejelentések sorozata — Bántalmazzák a gyerekeket? Irtóhadjárat a gyermekotthon ellen? Úgy tűnik, nem ülnek el a viták a Pécsi Gyermekotthon körül. A múlt héten tartott önkormányzati vizsgálat nem igazolta azokat a vádakat, amit közérdekű beadványában állított egy nemrég elbocsátott hivatásos pártfogó. Az intézmény vezetése szerint a férfi „irtóhadjáratot” folytat az otthon ellen. PÉCS Bállá István Gábor pártfogó­ként dolgozott az intézmény­ben. Az elmúlt pár hónapban az önkormányzat számos irodájára és illetékeséhez juttatott el köz­érdekű bejelentéseket, amelyek egytől egyig azt tartalmazták, hogy a Pécsi Gyermekotthon­ban bántalmazzák a fiatalokat, fizikai és pszichikai kényszert alkalmaznak az intézmény la­kói ellen. Alighanem megelégelték a sorozatos beadványokat a vá­rosházán, mivel a múlt hét szerdájára egynapos vizsgálatot rendelt el a jegyzői iroda. Bár az eredményről hivatalos tájé­koztatást egyelőre nem ad a hi­vatal, a vizs­gálatban részt vett Népjóléti Iroda veze­tője, dr. So- hár Endre (képünkön) betekintést engedett az ügybe. A reggeltől estig tartó beszélgetések és a már koráb­ban bekért dokumentumok alapján a bizottság - amelyben a Népjóléti mellett részt vett többek között az Ellenőrzési Iroda és a Gyámhivatal is - a beadványok 85-90 százalékát megalapozatlannak találta. Dr. Sohár Endre elmondta: a gye­rekek többsége cáfolta azokat a vádakat, amik a közérdekű be­jelentésekben szerepelnek. Az irodavezető a rövid idő ellenére alaposnak nevezte a vizsgálatot, amelynek eredmé­nyéről ezen a héten tájékoztat­ják Papp Judit jegyzőt. A hiva­tal ezután dönthet csak a to­vábbi intézkedésekről. Amint arról lapunk pár hó­napja már beszámolt, az otthon körül már évek óta számos vita zajlik, a vádaskodások és a fur­csa elbocsátások korábban sem voltak ismeretlen fogalmak az intézményben. Nagy Imre, az otthon igazga­tója úgy érzi, Bállá István Gá­bor irtóhadjáratot folytat elle­nük. A vezető szomorúnak tartja a kialakult helyzetet, hoz­zátette, az intézményben sem­miféle „műsor” nincs. Nagy Imre szerint a vádaskodó sze­mélyes bosszújáról van szó csupán, mivel pár hónapja azért bocsátották el, mert többen je­lezték, Baliához - ahogy az igazgató fogalmaz - „gyanús alakok” járnak esténkét, és az is előfordult, hogy pártfogoltjai ki-kimaradtak nála éjszakára. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ennél többet sem feltételezni, sem kijelenteni nem kíván. Bállá István Gábor egészen másképp látja a helyzetet. Úgy érzi, összefonódások vannak a háttérben, ezért nem derülhet ki az igazság. Cáfolta, hogy csu­pán azért küldözgetné beadvá­nyait az önkormányzatnak, mert ezzel akar elégtételt venni az őt ért sérelemért. A harcot azonban aligha adja föl, bár ahogy fogalmazott, egyelőre nem tudja, mit csináljon. A kívülállók számára lassan teljesen áttekinthetetlenné váló ügyet alighanem csak egy min­denre kiterjedő, alapos vizsgá­lat tisztázhatná. Ha az önkormányzat nem úgy ítéli meg, hogy a mostani megál­lapítások ellenére erre szükség van, akkor maradnak a kölcsö­nös vádaskodások és marad a bi­zonytalanság. Lendvai D. A szeretet otthona Bolyban tíz fogyatékos gyermeknek még idén egy családi házban szeretet-lakó- otthont alakítanak ki alapít­ványi támogatással valamint a németországi Stetten tele­pülés partner-intézményének anyagi és szakmai segítségé­vel. Az épületet a napokban vásárolták meg. (cs) Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesapám, apósom, nagypapánk, dédnagypapánk PULLÓ FERENC életének 84. évében, hosz- szú szenvedés után el­hunyt. Temetése Szentdé- nesen 4-én, kedden 11 órakor, előtte 10 órakor gyászmise. A gyászoló család (1016) Repülés a meteorológia szárnyán Átköltözött - helyesebben visszaköltözött - a Pécs-Pogány Me­teorológiai Főállomás az úgynevezett adóházból a pogányi re­pülőtér épületébe. A döntő ok: közvetlen legyen a kapcsolat a repülők és a meteorológia között a remények szerint fejlesztés előtt álló repülőtéren. PÉCS-POGÁNY Az országban több mint húsz meteorológiai főállomás van, de egyedül a pécsi az, ahol im­már több mint egy évszázados adatsor segítségével lehet visz- szalapozni a város időjárásá­ban. Abban is különös a pogá­nyi, hogy azon kevesek közé tartozik, ahol például a radioak­tivitást is mérik. Miközben ma már automata műszerrendszer működik, a me­teorológus - tudtuk meg a főál­lomás vezetőjétől, Dragovácz Márktól (ké­pünkön) nem mondhat le a „vizuális érzékelésről” sem. A látó- távolságot, a felhőzet mennyiségét, magasságát szemmel mérik, az előbbinél úgynevezett tereptárgyak - le­het ez egy fa, egy templomto­rony, a Mecsek vonulata -, az utóbbinál felhőatlasz segíti a pontosságot. Ha tisztán látják például a Zengőt, akkor a gép­pel nyugodtan fel lehet szállni. Új szolgáltatást is hozott a rep­téri épületbe költözés. Az úgy­nevezett metár-távirat kifeje­zetten a repülést segíti. A látás­távolságon túl a szélerő, szél­irány, esetleges széllökések, a felhőzet mennyisége, magas­sága: alapadatok. Összegezve ezeket a meteorológus így fo­galmazza: , Jelenidőt adunk.” A pécs-pogányi főállomás előrejelzést nem ad. Most, teszi hozzá Dragovácz Márk. A számítógépeik megvannak, hogy a szükséges adatokat le­kérjék a repülésirányítástól. Ezekre pedig ha - majd - Olaszország felé vagy éppen Bécsbe indul egy-egy gép, út­vonaluk biztonságos megrepü- léséhez szükség lesz. M. A. A 2000 éves Dunaszekcső egész hetes rendezvénysorozat tegnapi zárónapján hatalmas víziparádét tartottak, melynek a csúcspontja a dunafalvaiak elleni kötélhúzó verseny volt. A vi­dám programok utcabállal és tűzijátékkal zárultak. fotó: tóth l. A gesztenye után a dió is pusztul PÉCSVÁRAD A Szártetőn erre az évre el­halt csaknem húsz szelíd- gesztenyefa, melyekkel a tintabetegség végzett. A környékbeli gazdák aggód­nak amiatt, hogy a kór esetleg megtizedelheti a dió- és a hársfákat is. A tintabetegség jellemzője, hogy a veszélyez­tetett példányok levele pöty- työsödik, aztán idő előtt le­hull. Tavaly óta jó pár diófa kezdett el száradni. A szőlőtulajdonosok sze­rint a gesztenyevész elérte az ő növénykultúráikat is, amit szakember eddig nem erősí­tett meg. A növényvédelmi tanács­adók a tintabetegségre ma még nem találják a gyógyírt. Cs. J. Tűzoltással Görögországba SZIGETVÁR A megyei tűzoltóversenyt évről évre megrendezik. Az idei azonban eltért a ha­gyományoktól részint azért, mert a szigetváriak még so­hasem nyertek, részint azért, mert jutalmuk egy tíznapos görög nyaralás. A tízfős csapat kitűnően küz­dött a százméteres akadálypá­lyán, a négyszer százas váltó­ban, a tűzoltásban, de a győ­zelmet a kismotorfecskendő­szerelés hozta, mondja a pa­rancsnok, Vozdeczki Attila őr­nagy, hiszen ezt a számot nagy fölénnyel nyerték. A korábbi években szerez­tek már harmadik és negyedik helyezéseket, de lévén kis pa­rancsnokság, az esélyeik is kicsik voltak. Most összejött minden, s a tíz tűzoltó szep­tember elején Görögországba utazik. Ez idő alatt a maradék állomány nem mehet szabad­ságra, hiszen akkor nem lenne senki, aki egy esetleges tűzol­tásban tevékenykedhetne. A győztes csapat kint csak pi­henni kíván. Persze, ha törté­netesen tűz ütne ki a környé­ken, megmutathatnák a görö­göknek, hogyan is kell tüzet oltani, nem beszélve a kismo­torfecskendőről, amelynek szerelése láttán feltételezhe­tően leesne az álluk. A parancsnok azt is el­mondta, hogy Szigetváron ké­szült fel a baranyai válogatott az országos versenyre, mely csapatnak három helybeli is a tagja. Cs. L. Aki a piacokon is statisztikusként szemlél Ha Baranya megyében azt mondják statisztika, a beszélgetők legalább egyikének dr. Novák Zoltán jut eszébe. A 64 éves szakember pályája összefonódik a szakmával, immár csak­nem húsz éve látja el Pécsett a megyei hivatal vezetői teendőit.- Érettségi után, mivel a szár­mazásom miatt nem vettek fel az egyetemre, Sárváron kezd­tem dolgozni az akkor még működő járási felügyelőségen. Később munka mellett végez­tem el a Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetemet, majd szereztem másoddiplo­mát statisztikus szakközgaz­dászként. Időközben végigjár­tam a hivatali ranglétrát, és ez nemcsak szakmai szempontból volt jó iskola számomra.- Egy laikus számára tömö­ren hogyan írná le a statiszti­kus munkáját?-A gyűjtött adatok, infor­mációk birtokában a társa­dalmi, gazdasági élet tömegje­lenségeit vizsgáljuk. Ezeket kiegészítve szóbeli informáci­ókkal lehet a különböző fo­lyamatok ok-okozati összefüg­géseit feltárni, következtetése­ket levonni a helyi gazdaság, társadalom, a nyilvánosság számára. Munkánkban lehető­ség nyűik az országos, sőt újabban az erősödő regionális nemzetközi kitekintésre is.- Az önök munkáját befolyá­solják a politikai változások?- Nekem nincsenek negatív tapasztalataim. Annak idején a KSH-nál az egyetlen párton kívüli megyei igazgatóként irányítottam a baranyai mun­kát, és nem presszionáltak a belépésre. Ami szakmai szem­pontból lényegesebb, egyszer sem volt olyan kérés, hogy adatokat másítsunk meg. Más kérdés, hogy csak a rendelke­zésünkre bocsátott adatokból dolgozhattunk, és voltak olyan - államadósságra, létmini­mumra, a népesség alakulására vonatkozó - információk, ame­lyeket nem tehettünk közkin­csé. Ma már nincs ilyen tabu téma, az egyetlen szabály, hogy sem egyénekre, sem jogi személyiségekre vonatkozó egyedi adatokat nem közölhe­tünk, ezt törvény tiltja.-A statisztikus szemével ön hogy látja Baranya jövőjét?- A hosszú mélyrepülés, stagnálás után már vannak po­zitív változások, amelyeket a lakosság egyelőre még nem érez. Több helyen, így Pécsett, Mohácson, Bolyban az ipari parkok és vállalkozói övezet révén remélhetőleg megindul a fejlődés, és felvillant a remény a közlekedési viszonyok ked­vező változására is. Mindezek várhatóan az egész megye gazdaságára kedvező hatással lesznek. Baranyában az agrá- rium is stratégiai pontja az át­alakulásnak. Benne szerintem a magántulajdonon alapuló ha­tékony szervezeti - termelési, kereskedelmi, esetleg eszköz­közösségi alapú - együttmű­ködési formákat kell megta­lálni, amik meghozhatják a gazdaságos működés kulcsát.-Egy statisztikus a magán­életben is szakmai szemüvegen át látja a világot?- Szeretem a szakmámat, és ezt a gondolkodást a JPTE-n tanítva igyekszem is átadni. Ezt művelni nemcsak a szakma ismeretét jelenti, hanem egy szellemi tréninget, naprakész­séget is igényel az embertől. Gyakran azon kapom magam, hogy statisztikusul gondolko­dom a vásárcsarnokban, ha a zöldségfelhozatalt szemlélem, vagy legújabban a tőzsde rej­telmeivel ismerkedve.- Mit csinál legszívesebben, ha nem a munkájára gondol?- Számomra mindig fontos a nyugodt családi háttér. Pihe­nésképpen szeretek zenét hall­gatni, és imádok autót vezetni. Komoly restanciám van a szép- irodalmi művek olvasásában. Egész életemben sok barát vesz körül, közülük többel gyakran tarokkozom. Ki hinné, néha tőlük kapom a legértéke­sebb információkat. Kaszás E. t > * l

Next

/
Oldalképek
Tartalom