Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-22 / 229. szám
6 Dünántúli Napló Háttér - Riport 1998. augusztus 22., szombat Energikus hévizeink parlagon Magyarország nem sorolható a hagyományos energiahordozókban bővelkedő országok közé. Ugyanakkor területének mintegy 60 százaléka alatt 1000-2500 méter mélységben hévizek formájában geotermikus energia rejtőzik. Talán ez az egyetlen energiaforrás, amelyben nem szűkölködünk. Csak éppen a hasznosítása szegényes. Hévízkészletünk 50-60 milliárd köbméterre tehető'. Becslések szerint további kutatásokkal ennek többszörösére lehet számítani. A geotermikus energia jóval olcsóbban üzemeltethető, mint bármely másféle. Mégis háttérbe szorult. Dr. Kassai Miklós, a Magyar Geológia Szolgálat Baranya Megyei Intézetének vezetője (kis képünkön) húsz éve kutatja a témát. Mint mondja, az utóbbi évtizedet leszámítva a hévizekről az egész világon az volt a felfogás, hogy fürdésre jók.- Ami ezen felül történt, az pici hab volt a tortán. A termálvíz egyetlen ország energia-politikájába sem fért bele. Az utóbbi évtizedekben azonban Nyugat-Eu- rópa a környezetszennyezés problémája miatt már nagyon erősen figyel arra, hogy melléktermékkel nem járó környezetbarát energiát használjon. A földhő ilyen. múltig úgy működött, hogy a 62 fokos vizet lehűtötték 31 fokig, mert annál több sok a fürdéshez. A medencékben állandó vízcserével fenntartották a 31 fokot, ám a többi hőenergia a vízzel együtt elfolyt a patakban. Negyedéve beépítettek a rendszerbe egy hőszivattyút. A 31 fokos elfolyó hulladékvízmennyiséget - napi 3200 m3 — lehűtik 17 fokra, a különbséget elveszik belőle a hőszivattyúval. A megszerzett hőmennyiakar behozni onnan. A melegvíz-lehetőségekről érdeklődött nálam. A téli időszakban az ivadéknevelőkbe 10-12 fokos víz kell, ami nem nagy kunszt, és mással összekapcsoltan lehet megcsinálni. A szakirodalom is a többlépcsős hasznosítást propagálja. Például, ha a radiátorban a 80 fokos víz lemegy 60 fokra, akkor a vizet padlófűtésbe kell tovább vezetni, mert ahhoz elég a 40 fokos víz is. Ha a hője elA 40 foknál nem melegebb hévizet azonban korlátozottan lehet csak felhasználni.- Ám „újabban” van egy - a kereskedelmi forgalomban már nálunk is kapható - műszaki megoldása ennek a problémának: a hőszivattyú. Ennek az a lényege, hogy a bele vezetett víz egy részét lehűti, másik részét viszont sokkal magasabb hőre melegíti fel. Például a 30 fokos vizet már nem tudom padlófűtésre használni egy lakásban, mert ahhoz minimum 40 fok kell. Ám ha van hőszivattyú, akkor fel melegíthetem a vizet 80 fokig, vagyis a radiátorokba is bevezethetem. Ez fantasztikus többlet a hévizek fel- használásához. így már a nagy áramszolgáltatók is érdekeltek benne, mert piacot nyernek. Baranyában a települések fele ötszázas lélekszámú, viszonylag kis mennyiségű energiára van szükségük.- Ahol a geotermikus lehetőség adott, ezeknek a településeknek a hőenergia-szükségletét teljesen, vagy nagyobb részben ki lehet elégíteni ebből. A hőszivattyúk révén a geotermikus energia csereszabatos lett bármilyen másfélével. Sőt!- Abszolút környezetbarát, ráadásul a víz csak szállítja az energiát, utána megmarad. És ha egy település tulajdonában van a geotermikus energia forrása, az nem függ az energia- hordozók világpiaci árától. A geotermikus energia fel- használásának kifutáshoz persze sok minden kell: pénz, szellemi . kapacitás, szakember- gárda. Ám olyasmiről van szó, ami egybevág országunk törekvéseinek fő irányával.- Az európai uniós alapelvek közül többnek is megfelel a geotermikus energia hasznosítása: ilyen a lakosság helyben tartása, a környezetbarát energiatermelés, a technológia olyan megújítása, amely már most alkalmas a 21. századi megoldásra. Munkahelyeket is teremtene. Ez is EU-alapelv. A geotermikus energia piaci többlethasznosítására csak egy példát említ. Ámbár megyénkben nem is igen van több.- A harkányi fürdő a közelTérségünkben Harkány a legismertebb ség révén a strand és környezetében lévő intézmények, üdülők, szállodák fűtésére már megköthették a szerződést. Egy megavatt árambevitelre kaptak a hőszivattyú révén 4,6 megavatt eredményt. Viszonyításul: a Pécsi Hőerőmű építendő új blokkja 180 megawattos lesz. Harkányban egyébként a hőszivattyú és a hozzá megépített 2200 m3-es medence mintegy 400 millió forint volt. Összevetve a 180 megavattos erőmű 40 milliárdos beruházásával, látható, hogy melyiknek kedvezőbb a fajlagos költsége. Mindez persze nem jelenti azt, hogy teljesen kiválthatók a hőerőművek. Ám Baranyának, Somogynak és Zalának nagy részén kitűnő lehetőségek vannak a termálvíz-felhasználásra.-A dél-dunántúli euro-ré- gióban ki lehetne dolgozni erre egy koncepciót és tervet, hogy pályázni lehessen az Európai Közösségeknél fejlesztési pénzekre: ennyi energiát tudunk termelni a földhőből. A két éve készült országos energia-koncepcióban egyébként alig egy oldal van az alternatív energiákról, és az is az általánosságok szintjén mozog. Ha a régió EU- segítséggel meg tudja csinálni a geotermikus energia-hasznosítást, az nem feltétlenül függ majd az állami akarattól. Mindebből helyzeti előnye lenne Pécsnek és Baranyának.- A JPTE „Pollack Mihály” Műszaki Főiskolai Karának van olyan tanszéke, ahol foglalkoznak a hőszivattyúkkal, és tanítják a témát. Hőszivattyúk persze már minden méretben kaphatók. Ahhoz kell szakember, hogy kiszámítsa: hova, mihez mekkora. Ez a szellemi háttér adott. A földtani kutatás tekintetében szintén. A többi ipar és szolgáltatás: cső- és szivattyúszerelés, javítás, karbantartás. A földhő felhasználásának sajátos példáját említi arra, hogy a hőesés minden fázisa egy-egy piaci attrakció lehet.-Egy Dél-Amerikában dolgozó magyar halbiológus nagyon jó súlygyarapodású és a hazaiakkal egyező ízű halakat FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ használódva 30 fokosra csökken, azzal még lehet fűteni egy kisállattelepet, vagy fel lehet használni terményszárításhoz. Amikor a víz 20 fokosra hűl, ezzel még halakat lehet nevelni. A hal ugyanis a hidegben hónapokon át nem eszik, ám ha a víz felmelegszik, máris zabái. Ha egész évben meleg a víz, akkor egész éven át. A gyorsabb súlygyarapodás pedig haszon. Végül az itt is elhasznált hőfokú 10-12 fokos vízzel duplafóliás sátrakat lehet fűteni, ahol télen is palántázhatnak, virágot termeszthetnek. A teljes vertikális hévízfelhasználás terén azonban eddig nemcsak nálunk, de másutt sem dúskálnak jó példákban. Ma még egy vízhőmérsékletre egyféle felhasználást találnak ki, vagy legfeljebb még egy lépcsőfok következik.- Jellemző a szigetvári hévíz története. A kutak vizét bevezették a palántanevelőbe, valamint a kórházba és három lakóépületbe. Előbb azonban a gázt ki kellett verni a vízből egy medencében, csakhogy közben sok oxigént vett fel, és így amikor közvetlenül bevezették a radiátorokba, azok másfél év alatt kilyukadtak. Erre átálltak az olajfűtésre és 62 fokos víz a patakba folyt. Nagy műszaki baki volt: hőcserélőt kellett volna közbeiktatni. Szigetváron egyébként 1982- ben országos konferenciát tartottak a termálvíz hasznosításáról. A plénum elé került többek között a baranyai termálvíz-lelőhelyek listája. Vajon mi lett azóta az egyes tételekből? Dr. Kassai Miklóstól kapott információ szerint Cun közelében 1300-2000 méter mélységben talált 170 liter/perc hozammal terepszinten kifolyó 65 fokos víz hasznosítása máig várat magára. Harkányt nem kell külön bemutatni. Kórós és Adorjás környékén 400 méter mélység körül 300-1000 liter/ perc hozamú 40-60 fok közötti víz várható. Még nem történt semmi a készlet jobb megismerésére. Hasonlóképpen az előbbivel azonos adottságú Matty és Gordisa környékén, illetve Kista- polca (sokat sejtető név!) és Egyházasharaszti térségében sem. Az utóbbinál a vízadó réteget 150-200 méter alattinak mérték és a 35-40 fokos vizet 300 liter/perc mennyiségben várják. Kislippó-Illocska térségében a remélt 40^45 fokos vizet nem találta meg a helyi termelőszövetkezet a 80-as években. Ellend-Ege- rág térségében 1000 méter mélységből 500 liter/ perc hozammal 50-60 fokos víz remélhető. Semmi nem történt még a hasznosítása érdekében. Újpetre és Pécsdevecser térségének 35^40 fokos vizét a termelőszövetkezet hasznosította. A bólyi medencét tartották akkoriban nagyon szép reményűnek 800 méter mélységből várt 50 fokos vízével és az 1000 liter/perc hozammal. Ez a mennyiség eddig nem igazolódott. Nagynyárád 600 méter mélyben lévő, 200 liter/ perc hozamra kalkulált, 4CM-5 fokos vízkészlete háborítatlan. Szügy felfedezett vizét - várható vízmennyiség 1000 liter/ perc 65-70 hőfokkal - az egyik leginkább reményteljesnek ítélték. Hasznosítása érdekében semmi érdemleges nem történt Pécs termálvize 200 liter/perc hozammal 600 méter mélységből ígérkezik 35-40 fokosán. Nem végezték el a döntő kutatófúrást. Egyébként Pécs energiakoncepciójában a termálvíz említve sincs. A város méreteihez képest az említett vízhozam csekélység, de ennyire azért talán mégsem az. Mágocson 350 méter körüli mélységben 300- 500 liter hozammal olyan 38,5 fokos vizet találtak, amely a leghíresebb gyógyvizeinket felülmúlja. A közelében pedig kétszer melegebb közönséges hévíz is van. Máig nem sikerült hasznosítani. A mohács-szigeti reményeket a tavalyi fúrás nem igazolta. Magyarhertelend 62 fokos vizét gyógyfürdőben hasznosítják. Tekeres 600 méter alatti rétegből várható 60 fokos, 400 liter/perc vízhozammal ígért vizéről nincs új hír. A Szigetvár környéki termálvíz sorsa energetikai szempontból úgy alakult, hogy a fürdőt, és sportcsarnokot fűtik vele, valamint a palántanevelőt. A jelenlegi árakon a gázra alapozott fűtést látják a városban gazdaságosnak, ám távlatilag számolnak a geotermikus energia kiterjedtebb a hasznosításával is. Legalább 300 milliósnak látszik egy ilyen beruházás. Ehhez előbb a város energiakoncepcióját kell elkészíteni, hogy az EU-pályá- zat megalapozható legyen - hallottuk Illés Lászlótól, a szigetvári távfűtést végző SZIKSZ Kft. vezetőjétől. Szigetvárnak talán egyedül is sikerülhet. A többi lehetőséget azonban össze kellene fogni, mert különben kár lesz a gőzért: a kistelepülések egyma- gukban aligha jutnak révbe hévízkincsük hasznosításával. Dunai Imre Mégis van fekete lyuk Színhely: a Tejút közepén Mégis van fekete lyuk. Sőt a garchingeni Max Planck Intézet űrfizikai kutató részlegének munkatársai igazolták: saját galaxisunk, a Tejút középpontjában található egy ilyen mindent elnyelő fekete szörny. Már régóta gyanítják a tudósok, hogy kell lennie azon a helyen egy olyan pontnak, amely mindent elnyel, ami körülötte van, mint valamiféle kozmikus szörnyeteg. Eddig azonban hiányzott a bizonyíték. Genzel és Reinhardt professzor nemrég konkrét mérési adatokkal állt a nyilvánosság elé. Nagy felbontó képességű infravörös kamerájukkal a Chile déli csücskén berendezett megfigyelő állomásról több mint 200 olyan csillag pályáját kísérték figyelemmel, melyek a Tejút középpontja körül keringenek. Ahhoz, hogy egyáltalán beláthassanak ide, kisebb forradalomnak kellett történnie a csillagászati megfigyelési technikák világában. A Tejút centrumában lévő objektumok ugyanis gáz- és porfelhőbe burkolódznak. Az infravörös sugarakkal működő kamera azonban átlátott ezen a ködburkon. A Kepler-féle törvények segítségével a tudósok kiszámították, hogy a galaxis középpontjában egy akkora tömegnek kell lennie, amely a Napnak legalább a 2,5 milliószorosa. Sűrűsége pedig olyan nagy, hogy jelenlegi tudásunk szerint csakis egy fekete lyuk lehet, ún. neutroncsillagról, vagy fehér törpéről szó sem lehet. A fekete lyuk erőtere száguldásra készteti a közelébe kerülő csillagokat, sebességük elérheti a másodpercenkénti 1500 kilométert is. Közismert, hogy egy fekete lyuk vonzereje olyan hatalmas, hogy még a fényt is leláncolja, nem tud kilépni az objektumból. A fekete lyukak léte egyenesen következik Einstein relativitás-elméletéből, miként az is, hogy az előbbi tulajdonságuk folytán láthatatlanok. Amikor azonban anyag kerül a lyuk vonzásterébe, mozgása egyre gyorsul, s ennek során fel- izzhat, egy ideig intenzív sugárzást bocsáthat ki mintegy búcsúzásként, mielőtt végleg eltűnne a fekete lyuk apokalipszisében. A Tejút középpontjában lévő fekete lyuk 24 ezer fényévnyire van tőlünk. Ez kozmikus mértékkel mérve kis távolság. Mégsem kell tartanunk attól, hogy űrhajónkat, a Földet beszippantja a fekete szörnyeteg. Még a közvetlen közelében lévő csillagok is csak néha- néha tántorognak egy kicsit, és csak nagy ritkán cseppen bele közülük egy-egy a csapdába. A számítások szerint galaxisunk fekete lyuka úgy 10 ezer évente egyszer nyel el egy-egy csillagot. I.őrinc-nap már elmúlt, de a közhiedelemmel ellentétben még nincs vége a dinnyeszezonnak fotó: tóth l. Lehallgatás japán módra Japánban manapság a lehallgatókészülékeknek van a legnagyobb keletjük - méghozzá a szülők körében. Jóllehet a gyerekek „poloskázását” a pszichológusok károsnak tartják, hiszen ha kiderül, egy életre megrendülhet a gyerek bizalma szüleiben, az aggódó anyukák másként látják a helyzetet. Szerintük ez az egyik módja, hogy a távolból is vigyázzanak szemük fényére. A rendkívül magas követelményeket állító japán iskola- rendszerben ugyanis nem ritka, hogy a gyerekek a stresszt a náluk gyengébbek terrorizálásával próbálják levezetni. A megfélemlített iskolások pedig nem merik bevallani az őket ért bántalmazásokat ... Gyakran be sem mernek menni az iskolába, hazudnak, hogy elkerüljék a megaláztatásokat. Noha a telefonok lehallgatása törvényellenes Japánban, az ilyesféle készülékek árusítása nem. És az sem, hogy a szülő magándetektívet fogadjon gyermeke egész napos követésére, és bizonyítékokat gyűjtsön az esetleges molesztá- lásokról. A poloskázás az üzleti életben is elteijedt, a cégek egymás elleni kémkedése megszokott ebben a sajátos „információs társadalomban”. A szakértők a probléma forrását a hagyományos erkölcsi értékek erodálásában látják. A „Bízzunk egymásban” régi japán mondást felváltotta a „Szerezzünk információt a másikról és használjuk fel ellene” szólás.
