Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-02 / 210. szám

MAGYARORSZÁG - DÉL-DUNÁNTÚL Hl H ■ WW H 1998. augusztus 2., vasárnap Harmadik oldal Félelem a bűnözéstől Az emberek jobban félnek - valójában szoronganak - a bűnözés miatt, mint az tudatilag indokolt lenne. Amíg 1982-ben megkérdezett baranyaiak, pécsiek há­romnegyede, tíz évvel később már csak a fele nem tar­totta magát lehetséges áldozatnak. Dr. Körinek László, a kriminológia pécsi egye­temi tanára (kis képün­kön) nemrég védte meg a Félelem a bűnözéstől című nagydoktori értekezé­sét. Abban minden mérési eredmény azt mutatja, hogy a félelem növekszik.- Ennek egyik oka a ma­gasra emelkedő bűnözés, amely világjelenség. A másik ok a sajtó szerepe, amelyhez egy optikai csalódás társul: az egymástól távoli települése­ken elkövetett büntettek hírei összeadódnak és fenyegetőbb külvilágképpé állnak össze - mondja a professzor.- Vajon okosan félünk-e?- A lakosság jelentős része ésszerűen reagál a félelemre. A fenyegetéssel szembeni első védővonal kijjebb toló­dott: például majdnem min­den házon van már kaputele­fon Pécsett is. 1982-ben még 28 százalékot meghaladta azok tábora, akik pótlólago­san semmivel nem növelték lakásuk biztonságát; ez a szám már 1992-ben 1 száza­lék alá süllyedt. Ám a helyzet túlreagálása is számottevő. A kriminológia csapdában van, mert egyfelől szeretné, ha az emberek bűnmegelőzésként elkerülnék a veszélyes helye­ket, helyzeteket, de a túlzá­soktól is óvnia kell, nehogy láncok és rácsok mögött éljük le az életünket - miként azt egy szakértő megfogalmazta -, miközben a bűnözők sza­badon flangálnak, noha pont fordítva kellene lennie.- Jól látjuk, hogy mitől kell félnünk inkább?- Az emberek fölértékelik a viszonylag nagyon ritka erő­szakos bűncselekménynek áldozatul esés valószínűsé­gét, amely nem éri el az 5 százalékot, és alulértékelik a vagyon elleni bűncselek­ménytől való fenyegetettsé­güket, amely az előbbi való­színűség többszöröse.-Kikre jellemzőbb a féle­lem, illetve a szorongás? Mi a különbség a kettő között?- A szorongó nem igazán tudja hogy mitől fél, a szo­rongása tárgytalan, a félő ember viszont felméri a koc­kázat valószínűségét. A nők, az idősebbek, a kevésbé tehe­tősek, a falun élők inkább szoronganak, míg a fiatalab­bak, a férfiak, és a vagyono­sabbak inkább csak félnek. A magukat sebezhetetlennek vélők között megfigyelhető az átlagosnál nagyobb lét­számú családokból származó nőtlen férfiak túlsúlya, a kö­zépfokú iskolai végzettség, az átlagos, vagy annál magasabb jövedelem, továbbá a városi szakmunkások kiugró ará­nya. A leginkább sebezhetők egy része fiatalabb, az átla­gosnál magasabb jövedelmű, kisvárosokban élő adminiszt­rátor, valamint az idős, ala­csony iskolai végzettségű pé­csi nyugdíjas. Mindkét cso­portra jellemző, hogy legin­kább egyedül élő, gyenge tár­sadalmi kapcsolatokkal ren­delkező nőkből áll. Dunai I. A gyengébb nemhez tartozóknak nem árt, ha elkerülik a veszélyes he­lyeket, helyzeteket illusztráció: tóth László Szabad a pálya a konzervgyárban A napokban a Paksi Konzerv Kft. felszámolója 26 millió fo­rintot fizetett ki a több mint egy éve munka nélkül levő dolgozóknak. Fejenként két- háromszázezer forint körül kaptak, ami fedezte az elma­radt fizetéseket és a végkielé­gítést is. A 130 dolgozó természete­sen örült a pénznek, mivel eddig negyedévenként csö­pögtetek valamit. Péti Imre, az MSZOSZ Tolna megyei képviseletének vezetője úgy látja a helyzetet, hogy „kifi­zették” a dolgozókat. Vagyis eltávolították őket az útból, hogy ezután ne tudjanak be­leszólni a dolgokba. S azt gondolja, hogy a 130 ember most vesztette el igazán a munkahelyét. A fáma szerint a paksi pá­lyázatra újból van több je­lentkező, közöttük olyan be­fektetők is, akik a konzerv­gyárat szeretnék tovább mű­ködtetni. A paksi konzerv­gyár hajdanán több ezer em­bernek adott munkát. Hazafi J. Útépítés, útiköltségből Ez évi saját Költségei terhére lemondott más­fél millió forintról a Ba­ranya Megyei Területfej­lesztési Tanács, hogy ez­zel az összeggel támo­gassa a 6-os-56-os út korszerűsítése tervezé­sének megkezdését. Lobbizni pedig kell - citál­hatnánk a ma törvényét, s ez alól nem mentes az a tö­rekvés sem, amelynek célja a 6-os és 56-os utak átépí­tése. Ennek érdekében ala­kult is egy regionális tanács, amelybe - némi vitákat kö­vetően - idén tavasszal be­lépett a Baranya Megyei Te­rületfejlesztési Tanács is. A feladat: ébren tartani az em­lített útkorszerűsítés szük­ségességét. A regionális ta­nács munkaszervezeti te­endőit a Tolna megyei Vál­lalkozási Központ látja el - ám ott most némi pénzügyi zavarok vannak ... Márpedig ha a központi büdzséből - pontosabban a területfejlesztési célelő­irányzat központi keretéből - a tanács pénzt akar, saját erőt is fel kell mutatnia. A szakemberek kiszámolták, hogy legalább 1,3 millió fo­rintot. Csakhogy a megyei területfejlesztési tanács költségvetésében semmi tartalék sincsen. Pénze Pécs, a megye, a kamarák és a települések „adakozása” jóvoltából gyűlik össze, eb­ből tudják működtetni tit­kárságát. Van ellenben egy kosár: az útiköltség-térítés. A ta­nács tagjai ritkán vették fel, a.keret pedig 1,8 millió fo­rint. A megyei területfej­lesztési tanácsnál úgy vél­ték: ebből lehetne fedezni azt a bizonyos saját erőt. Ami egyébként az útprog­ram tervezésének előkészí­téséhez kell. Racionálisab­ban ahhoz, hogy az említett központi keretből vala­mennyit erre a célra pályá­zat révén meg lehessen csípni. M. A. Egy 50 éves fa csak 50 év alatt pótolható Sokféle bizonytalan szempont alapján lehet az élő fák értékét kalku­lálni. Viszont elég pon­tosan lehet kiszámolni a fák olyan teljesítmé­nyét, amelyek egyre fontosabbak lesznek az embereknek: az oxigén­termelés, a por és széndioxid-lekötés, a vízpárologtatás. Másfél-két évtizede még a ki­vágott fák pótlását igen hamis eredményt adó méréssel ha­tározták meg: annyi fát kellett ültetni, amennyinek az össz- keresztmetszete megfelelt a kivágott fa törzse legnagyobb keresztmetszetének. A pót­lásnak nevezett művelet rendszerint facsemetékkel történt. Csakhogy a fák úgy 15 éves korukig csekély mér­tékben tudnak biológiai akti­vitással hatni a környeze­tükre. Ebből következően egy 50 éves fát csak 50 éves fával lehetne pótolni ténylegesen. Egy városi parkfa életkora 60-80 évre tehető, tehát mintegy 50 évnyi ideje van arra, hogy üdébbé tegye a le­vegőt, javítsa a klímát. Ha nagy átlagot veszünk alapul, akkor egy ötvenéves fa egy vegetációs időben 40 kilogramm oxigént termel, vagyis mintegy 28,5 köbmé­tert. Ugyanezen idő alatt 53 kilogramm széndioxidot köt meg a fa, és ezzel gáncsolja az olyannyira veszedelmes üvegházhatás kialakulását. Szinte fantasztikusnak tűnik a mennyiség, hogy ugyanez az 50 éves fa egy év alatt 405 kilogramm port köt meg a le­veleivel, és 4,2 köbméter vi­zet párologtat el. A por súlya talán jobban érzékelhető, mint a vízpára- termelés. Ezért egy összeha­sonlító példa: ha egy ember napi ivóvízfogyasztását bő­ven mérve 3 liternek vesszük, akkor a 4,2 köbméter pont négy ember folyadékszükség­letét fedezné. D. I. Erotikus illatok: az orr vonzódása Vigyázat: a legtartósabb illatfelhő is elszáll előbb-utóbb, és magára marad meztelenül az ember saját testének illatával vagy szagával, amely egyedi. Ámbár a táplálkozási szokások Is befolyásolják. Amióta néhány száz éve felfedezték, hogy az illat­porok alkoholban oldva il­latanyagként párolognak el, inkább a saját szag el­fedését, mint hangsúlyo­zását szolgálják a parfü­mök és a dezodorok. A test szaga - ha az még illat - igen fontos vonzerő is lehet. Napóleon például levélben közölte feleségével, Josep- hinnel a parancsot: „Három nap múlva Párizsban leszek. Addig ne mosakodj!” Hogy milyen testillata lehe­tett a császár feleségének, ar­ról nincs hír. A jelen egyik pornófilmsztárja viszont az­zal dicsekszik, partnerei sze­retik a bőre természetes sza­gát, és azt mondják, hogy szegfűszeg és fahéj-illata van. Ez szárnyakat ad a szenve­délynek, hiszen a hagyomány szerint ezek az illatok - és a vanília - szerelmi serkentők. Az emberi hónaljveríték­ben két olyan anyagot talál­tak, amely hasonlít a tesz- toszteron nevű férfi hormon­hoz. Az androsztenonnak és az androsztenolnak jellegze­tesen erős szagai van, mégpe­dig eleinte mosuiszillat. Kísér­letek igazolták, hogy az and- rosztenol szaga fokozza az erotikus hajlandóságot. A nők érzéknyebbek a sza­gokra, és a peteérés idején a mosuszillatra való érzékeny­ségük jelentősen növekszik. A felfedezéshez; képest ér­dekes, hogy az illatszeripar­ban régi hagyomány ilyen ha­tású anyagokat használni: a mosuszon kívül - eredetileg a tibeti mosuszszarvas nemi váladéka - az etióp cibet macskától szármáim cibetet, az ámbrás cet beleiből szár­mazó ámbrát. A divat csak annyiban változik, hogy hol nyíltan felismerhetők ezek az intim hatású illatok, hol elrej­tik őket más illatok mögé. Van azonban egy kivédhe­tetlen kockázat: a nők 30, a férfiak 37 százaléka az and- rosztenolt nem érzékeli, akik igen, azok kis mennyiségben kellemesnek, nagyobb mennyiségben visszataszító­nak találják, és a határküszöb egyénenként változik. D. I. HÍRCSOKOR Cigány Holocaust. Öt­vennégy éve augusztus másodikáról harmadikára virradó éjjel több mint há­romezer cigányembert hajtottak a gázkamrába Auschweitz-Birkenau II. E. táborába. Erre emlékez­tek tegnap este Nagykani­zsán az ország egyetlen Cigány Holocaust Emlék­művénél. A gyászban osz- tozók felhívják a figyel­met arra, hogy a jövőben ne fordulhasson elő ha­sonló tragédia. (dj) Leégett fonyódi üdülő. Tegnap teljesen leégett egy ikerház tetőszerkezete a fonyódi Tököli utcában. A tűzoltóknak csak a lángok továbbterjedését sikerült meggátolniuk. A tűz oka egyelőre ismeretlen. (Id) Hamis ötezresek Ba­ján. Két darab azonos el­járással, tintasugaras nyomtatással készült ha­mis ötezrest találtak két pénzintézet, az MNB és az ABN-Amro Bank bajai fiókjában. A helyi rendőr- kapitányság pénzhamisí­tás alapos gyanúja miatt indított nyomozást isme­retlen tettes ellen. Majdnem halálos da­rázs. Tegnap délelőtt a Za­laegerszeg és Bagód kö­zötti úton egy személyautó ablakán berepült darázs olyan riadalmat okozott az utasok körében, hogy a so­főr áttért az út másik olda­lára és ütközött a vele szemben szabályosan köz­lekedő járművel. A balese­tet mindenki túlélte, a vét­len autó sofőrjét súlyos, utasát könnyű sérülésekkel szállították kórházba. (Id) Osztrák kórus Pécsett. Az ausztriai Bruck váro­sából érkezett kamarakó­rus ad koncertet ma dél­előtt fél tizenegykor a pé­csi bazilikában. A kórus közreműködik a tizenegy órai szentmisén is. (Id) A Mecsek alig ismert szépségei láthatók hol­naptól a kovácsszénájai galériában, ahol Gergely Tibor mutatkozik be fotó­ival. A kiállítást dr. Szili Katalin országgyűlési képviselő nyitja meg. (cs) i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom