Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-12 / 220. szám

1998. augusztus 12., szerda Oldalszerkesztő: Gazdahírek Kerti kisgépek vizsgá­lata. A fogyasztóvédők tíz megyében, 217 boltban tar­tottak vizsgálatot. A keres­kedők harminckét esetben nem tudták bemutatni a vil­lamos biztonságtechnikai vizsgálat elvégzéséről szóló tanúsítványt és hetvenhá- rom esetben hiányzott a kö­telező minőségvizsgálatot igazoló szakvélemény. A termékek forgalmazását a fogyasztóvédők megtiltot­ták, illetve feltételhez kötöt­ték. A felügyelők megállapí­tották, hogy 380 termékhez hiányos tartalmú jótállási jegyet adtak. Egyik tipikus hiba volt, hogy a jótállási jegyen nem tüntették fel a termék fődarabjait. Ez min­denképpen hátrányos a fo­gyasztóra nézve, ugyanis a fődarab cseréje esetén a jót­állási idő a termék ezen ré­szére újra kezdődik. Bor- és kádármúzeum. Hazánk huszonkét borvidé­kének háromszázféle nemes italát - köztük kiemelten Zala megye tizenkét fajta borát - és a szőlőtermesztés eszközeit mutatja be az a bor- és kádármúzeum, ame­lyet Keszthelyen nyitottak meg, a Hungaricum Borház területén és annak pincéjé­ben. Az egész évben nyitva tartó múzeumban napi nyolc órán át kádárműhely is mű­ködik, amelyet a neves sző­lőnemesítő, Bakonyi Károly nyugalmazott egyetemi ta­nár avatott fel. Országos mintakerthá- lózat. A minőségi kisáru- termelés széles körű elter­jesztésének érdekében or­szágos mintakerthálózatot kíván létrehozni a Kerté­szek és Kertbarátok Orszá­gos Egyesülete. Ennek megvalósítását szolgálja a most folyó II. Országos Kertvetélkedő pályázatai­nak elbírálása is. Az előse­lejtezők már lezajlottak, és a több mint száz jelentkező közül hetvennégyen ma­radtak fenn a rostán, akik­nek a kertjét a szakmai zsűri különböző szempon­tok alapján értékeli majd, és választja ki a legjobba­kat. Az országban 270 kertbarátkor működik több mint húszezer taggal. Kert - Szőlő - Balkon Mit mond az új bortörvény? Előkészületek a szüretre Répacukorral is javítható a mustfok A szüret közeledtével gondos­kodni kell a mustok javításához szükséges anyagok beszerzésé­ről. A cukortartalom növelése és a savtartalom csökkentése, illetve növelése szinte minden évben elkerülhetetlen. Baranyában a korai érésű borszőlőfajták általában úgy beérnek, hogy javítás nélkül is készíthetünk élvezhető bort. A késői érésű fajtáknál azonban számolnunk kell a must cukor- tartalmának növelésével, és itt az érvényben lévő bortörvény rendelkezései az irányadók. A must vagy a szőlőceffe természetes eredetű cukortar­talma kiegészíthető sűrített must, töményített must, vagy répacukor hozzáadásával, ha a 19 mustfokot nem haladja meg. A felsorolt anyagokkal a must magyar mustfokban kifejezve legfeljebb 3 mustfokkal, illetve 19,5 mustfokig emelhető. A répacukor felhasználásá­nak engedélyezése végre az élethez igazodott, hiszen a kis­termelők nehezen, vagy egyál­talán nem jutottak hozzá a drága sűrített musthoz. A tör­vény szerint a cukor feloldása csak mustban történhet. Sokszor panaszkodnak a kis­termelők, megállt az erjedés, mit tegyek? Az ésszerűtlen cu­korfelhasználás nem csak bosz- szúságot, hanem többletkiadást is jelent, nem beszélve arról, hogy a bor élvezeti értékét nem a magas alkohol adja. A must fokolásához ülepített mustot, és a méréshez hitelesített mustfo- kolót használjunk. A leolvasott értéket mustfoknak nevezzük és nem cukorfoknak. Szeretném felhívni a figyel­met, hogy a kiváló bor alapja a természetes must összetételé­ben rejlik. A táblázat segítsé­gére lesz a bort készítőknek a szakszerű javítás elvégzéséhez. Szederkényi Ferenc---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­-------------~g 10 0 liter musthoz adandó kristálycukor mennyisége kilogrammban A must eredeti 9 9,5 A bor tervezett alkoholtartalma V/V% 10 | 10,5 | 11 | 11,5 | 12 12,5 13 cukor­Az ehhez szükséges cukortartalom a mustban, g/l foka tartalma 153 161 170 178 187 195 203 211 220 (9/1) Az ennek megfelelő elméleti mustfok* 15 15,5 16,3 17 17,6 18,2 18,8 19,5 20,3 12 118 3,7 4,6 5,6 12,5 124 3,1 3,9 4,9 5,8 Nem engedélyezett tartomány 13 130 2,4 3,3 4,3 5,2 13,5 136 1,8 2,7 3,6 4,5 5,5 14 142 1,2 2,0 3,3 3,9 4,9 5,8 14,5 148 0,5 1,4 2,7 3,2 4,2 5,1 6,0 15 154 0,7 2,0 2,6 3,6 4,4 5,3 15,5 161 1,4 1,9 2,9 3,7 4,6 5,5 16 167 0,7 1,2 2,2 3,0 3,9 4,8 5,9 16,5 173 0,2 1,5 2,4 3,3 4,2 5,2 17 179 0,9 1,7 2,6 3,5 4,5 17,5 185 0,2 1,0 2,0 2,8 3,8 18 192 0,3 1,3 2,1 3,1 18,5 198 0,6 1,4 2,4 19 205 0,7 1,7 19,5 211 Engedélyezett tartomány 1,0 20 217 0,3 * Megjegyzés: A följavított mustban a fokoló ennél kevesebbet mutat, mert a hozzáadott cukorból is levonja a természetes must föltételezett cukormentes vonadékanyag-tartalmát. Varádicskóró a zöldségesben Kiválóan alkalmazható a legkülönbözőbb károsítok és élősködők ellen Elvirágzott a gilisztaűző vará- dics, más nevén a varádics­kóró. Egykor úgy hitték, hogy ez a növény meggátolja a test bomlását. Innen származik ógö­rög neve, az atanathos (tanace- tum) - halhatatlanságot jelent. Kétségtelen, hogy a vará- dicskórótól messze elmenekül­nek a legyek és más rovarok (egyesekre a levelek mérgező hatással vannak), de még a rág­csálók sem kedvelik illatanya­gát. Kivonata jól fertőtlenít a kórokozó baktériumoktól. Ha páfrányszerű, de lágy le­velét megszárítjuk és a szobá­ban felaggatjuk, elűzi a legye­ket. Ruhanemű közé téve a mo­zsárban megtört varádicspor elűzi a molyokat, hangyákat, csótányokat. Jelentős kálium­tartalma miatt érdemes begyűj­teni és a komposzthalomba rakni úgy, hogy a korhadó komposztanyag egy tizedét ne haladja meg a varádics aránya. Ez a fagytűrő, lágy szárú évelő kedveli az enyhén árnyé­kos vagy teljesen napos, nem túl nedves kötött talajokat. Va­don termő, ám a biotermelők szívesen szaporítják (ősszel tő­osztással, tavasszal magról). Szeptemberig a szabadban ta­lált lelőhelyről csak annyit hoz­zunk magunkkal, hogy 60 cen­timéterenként maradjon egy- egy tő. A varádicskóró így jö­vőre is szedhető lesz ugyanott, hiszen erősen terjed. A leveleket folyamatosan szedhetjük júniustól októberig. Télire szárítsunk belőle hűvös, száraz helyen két-öt kilónyit, hogy kora tavasszal legyen mi­ből permetlevelet főznünk. Magyar kutatók kísérletekkel bizonyították (Növényvédelem 31/1995 február), hogy három deka szárított varádicskóró két napi áztatás után egy liter eső­vízben eredményesen védi a kerti veteményeket a gombabe­tegségek, a varasodás, a rozsda (bab, borsó), a lisztharmat (uborka, szőlő, alma), valamint krumplit és a paradicsomot a baktériumos betegségek ellen. Kora tavasszal, amikor az ugróbolhák károsítják kerti ve­teményeseinket, a gilisztaűző varádics kihűlt forrázatából permetezzünk 50 százalékos oldatot a talajra. Király László Dunántúli Napló 7 A virág levágásánál pár levelet haggjunk a száron Vázáink pompázatos dísze a kardvirág A kardvirág - vagy giadió- lusz - egyik legváltozato­sabb fajtájú, kedvelt vágott virágunk. Őseit mintegy 150 évvel ezelőtt Dél-Afrikábó! hozták Európába. A több­szöri keresztezés-nemesítés eredménye a ma termesz­tésben lévő és színben, for­mában, magasságban eltérő sok-sok fajta. A kardvirág fagyérzékeny évelő növény, ezért tavasszal kiültetjük hagymagumóját és ősszel felszedjük. A lapos hagymagumó virágzóképes­ségét méretéből állapíthatjuk meg. A legalább 2,5 cm átmé­rőjű (8 cm körméretű) már hozhat virágot. Lehetőleg en­nél nagyobbat ültessünk. A lapos hagymagumó tete­jén kiemelkedő rügyet látunk. A nagyobbaknál 2-3 rügy is lehet. Ezek mindegyikéből egy-egy szál virág lesz! Ér­demes tehát a nagyobbakat vásárolni. Csak egészséges hagymagumót ültessünk. A hártyás borítólevelet lehántva győződhetünk meg, hogy tiszta, foltmentes, nem pené­szes a gumó. A fehér-sárga fajtáknál a gumó is sárgás, míg a piros-lila-bordó fajták­nál pirosas-bordó színű. A kardvirág hagymagumóit április elején-közepén ültet­jük ki napos helyre, tápdús, jó vízgazdálkodású talajba. Sorba ültetésnél 10 cm a tőtá­volság, míg ágyásban leg­alább 30 cm. Nyolc-tíz cm mély barázda alján helyezzük el a hagymagumókat, majd betakarjuk. A nagyobbakból korábban kapunk virágot. Fo­lyamatos virágzáshoz szaka­szosan ültetünk június elejéig, kéthetenként. Ültetéstől vi­rágzásig fajtától függően 90-120 nap kell. A kardvirág igen gondos ápolást kíván. A gyomláláson és az öntözésen kívül rend­szeresen kell permetezni a kü­lönböző ká­rosítok ellen. Gombabe­tegségek, szívó és rágó kártevők is károsíthat­ják. Egész­sége érdeké­ben ugyan­arra a helyre csak 4-5 év múlva ültessük. A kardvirág meghálálja, ha talaját gomba­trágyával, vagy gyaluforgács- csal vékonyan takarjuk. A magas fajtákat kidőlés ellen kifeszített huzalhoz rögzítjük, az ágyást huzallal kerítjük. Ápolásnál, ha koros, defor­mált, beteg növényt találunk, kevés földdel óvatosan emel­jük ki és semmisítsük meg, hogy a többit ne fertőzze. Vágott virágnak szedni ak­kor lehet, ha az alsó virág­bimbó már színes és kezd ki- bomlani. Éles késsel úgy vág­juk, hogy az alsó 3-4 levél megmaradjon, mert csak így várható, hogy jövőre is virá­gozni fog. Ha a hosszabb szár érdekében talajszinten vág­juk, csak csenevész, virág­zásra képtelen hagymagumót kapunk. A levágott virágot mielőbb tegyük vízbe, így tar- tósabb lesz. Hagymagumóit szeptember végén, október közepéig szed­jük fel. Tíz cm-es szárcsonk­kal, szellős helyen szikkasz- szuk, majd megtisztítva, a be­teg, foltosokat kiválogatva fagymentes, hűvös helyen tá­roljuk. A leválasztott sarjakat évente kiültetve neveljük, nagyságtól függően 2-3 év múlva kaphatunk virágzóké­pes hagymagumót. Búzás László Gyógynövényünk: a kamilla Társnevei: hivatalosan orvosi székfű, de a gyógynövényként ismert neve kamilla. Hívják még: katókának, pipis­kének, bubulykának, székfővirágnak. A legismertebb gyógy­növényünk, az egész or­szágban elterjedt, de ösz- szefüggő nagy felülete­ken, nagy tömegben az Alföld szikes legelőin ta­lálható. Kétéves növény. Szára tíz-negyven cen­timéter magas, felfelé törő, elágazó, hengeres, csöves. Rajta a levelek szórtan állnak, melyek hosz- szúkásak, kerületük alakja lándzsás, sallangosan szeldel- tek. Virágai hosszú száron állnak, ez megkönnyíti a sze­dést, jellegzetesen kellemes illatúak. Virágzása a mi kör­nyezetünkben augusztusig is eltart, az Alföldön csak kö­rülbelül május végéig. Szedésre akkor alkal­mas, amikor a fészkek ko­rongvirága már sárga, a sziromnak nevezett sugár­virágok legalább vízszinte­sen állnak, vagy inkább at­tól lejjebb állók. Száríta­nunk kell, a nyers virágok körülbelül öt kilogammjá- ból lesz egy kg száraz. Teája akár mindennapos italunk is lehet a közérzetet javító hatása miatt, de nyugtatóként, szélhajtó­ként, görcsoldóként, iz­zasztóként, gyomorerősí­tőként, emésztőserkentő­ként inkább alkalmazzák. Ki­tűnő szemborogató, toroköb­lítő, erősíti a fogínyt. Buzássy Lajos _______________BÁLINT GYÖRGY ROVATA La pok a kertész noteszából Aratás után sok terület szabadul fel. Érdemes volna a másodvetés módszerét ismét bevezetni, hiszen ezzel megnövelhető az egységnyi te­rületről betakarítható termés és a pénzbevétel. A mohar rövid tenyészidejű, másodvetésre kiválóan alkal­mas növény, magja takarmá­nyozásra használható fel. Ugyancsak tarlóvetésre való a köles és a pohánka; mindkettő­nek egyre nagyobb szerepe van a korszerű táplálkozásban is. A méhészek bizonyára nagyon örülnének több facélia (méz­ontófű) vetésének; a facélia éretten betakarított magja a ke­reskedelemben biztonságosan értékesíthető. Jó szőlőtermés ígérkezik! A szőlősgazdáknak azonban nagy figyelmet kell fordítaniuk a nö­vényvédelemre, mert az előre­jelzések szerint újabb pero- noszpórafertőzésre kell számí­tani, tehát szükséges lesz au­gusztusban még egy záróper­metezés réztartalmú gombaölő­szerrel (bordói lé, Réz-oxiklo- rid, Cuprozan, Ortocid stb.). A szőlő nem utóérő gyü­mölcs. Ezért - bármennyire szeretnénk megízlelni az első csemegeszőlőfürtöket - vár­junk a bogyók teljes beszínező- déséig, beéréséig, mert a tőké­ről leválasztott fürt nem érik tovább. A jó minőség érdeké­ben érdemes átvizsgálni a sző­lőtőkéket. A fürtöket árnyékoló leveleket célszerű eltávolítani, hogy a bogyók több napfény­hez jussanak. Az elnyílt virágok nemcsak a kert képét rontják, de akadá­lyozzák az újabb virágok kifej­lődését is. Ezért a rózsabokrok­ról, a muskátlitövekről, a lean­derbokrokról szedjük le az el­nyílt virágokat. Rendszeres ön­tözéssel és műtrágyázással a kert virágai késő őszig fogják díszíteni környezetünket. Ne hagyjunk fel a gyomirtás­sal! Ha most a gyomnövénye­ket kikapáljuk vagy kigyomlál­juk, akkor már lépést tettünk a jövő évi gyomosodás megelő­zése érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom