Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)
1998-07-04 / 181. szám
1998. július 4., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 Magyarul magyarán Petrencerúd - nyomórúd - vendégoldal Az MTV 1 a napokban adott hírt arról, hogy az idén is megrendezik az immár hagyományossá váló visegrádi várjátékokat. Korábbi felvételeket láthattunk a rendkívüli erőt próbáló versenyszámokból, közöttük annak a bizonyos „rúdnak” a nyújtott karral való kitartásáról. Az elhangzott szöveg szerint ez a petrencerúd. Bizonyos vagyok benne, hogy sem a szöveg megfogalmazója, sem a megszólaltatója nem ismeri a szóval jelölt fogalmat. A helyes stílus első követelménye a tárgyszerűség, a valóság hiteles ábrázolása. Ehhez kit hívhatnánk legmegbízhatóbb tájékoztatónként, mint Arany Jánost, aki a Toldiban többek között ezt a bizonyos eszközt is megénekelte „Hitelesen”. (L. epikai hitel elve!) Eleve kizárható a petrencerúd. A béresek, akiknek a nyakára ült Lackó, boglyák hűvösében horkolnak. A sokkal kisebb petrencék ugyanis - főként „déli nap hevében” nem adnak árnyékot, legalábbis nem akkorát, amelyben hűsölhetne az ember. A kisebb méretű petrence szállításához különben is két rúd szükséges, amelyet lehetőleg puhafából (hárs, fűz) készítettek. Alkar vastagságú, 2 - 2 és fél m hosszúságú dorong, amelyről lefejtik a háncsot és kihegyezik, hogy könnyen lehessen a petrence alá dugni. Két ember, de asszony is ezekkel közelíti ki a petren- cékbe gyűjtött szénát a szekérrel járható út szélére. Hajó száraz ez a szerszám, az erősebb kamasz is képes fölemelni és kitartani. Marad tehát a nyomórúd és a vendégoldal. Mindkettő ott lehetett a réten, ahol „üresen vagy félig rakottan / Nagy szénás szekerek álldogálnak ...” A szénát, kévébe kötött gabonát szállító szekér (Dél- Dunántúlon: hosszikocsi) szélesítésére való két rúd a szekér hosszában a vendégoldal. A hős bemutatásában már a nagyjelenet előtt ez olvasható: „Szörnyű vendégoldal reng araszos vállán”. De a szóban forgó tárgy nem ez, hanem a nyomórúd, a szekérre rakott szénát, gabonakévéket leszorító 3 és fél - 4 m hosszú rúd, amelyet elül rendszerint lánccal, hátul kötéllel rögzítettek. Gyerekkoromban már csigával húzták, szorították. Föltevésünket Ilosvai Selymes Péter históriája hitelesíti. Ez volt ugyanis Arany János forrása a Toldi megírásához. Az Első ének mottója így szól: „Nyomó rudat félkezével kapta vala, / Buda felé azzal utat mutatja vala.” - Az önérzetében mélyen sértett Toldi „ . . . a nehéz fát köny- nyedén forgatja, / Mint csekély botocskát, véginél ragadja ... Hosszan egyenesen tartja félkezével, / Mutatván az utat, hol Budára tér el. / S mintha vassá volna karja, maga válva, / Még csak meg se rezzen a kinyújtott szálfa. ” - Diákkoromban a gimnázium és a polgári iskola III. osztályában az irodalom anyaga egy tanéven keresztül a Toldi volt Lehr Albert magyarázataival. Az ilyenféle műsorok készítőinek, nem kevésbé a reklámszakembereknek javukra válna, ha megszólalásuk előtt tisztáznák a kimondott, leírt szavak pontos jelentését. Szerencséjükre a nézők, hallgatók se sokkal tájékozottabbak. Rónai Béla Futamok... Az ÁHZ belépett az OstiNA- TOba. Zongorázható a különbség: Chopin - Shopin. Okos nő: Énei Klopédia. Kemény drogos: mari(don)huanát szívott. Tegnapi sztár: Széppataky Elvirág. Jó ember: „Csókold meg helyettem is a feleségedet.” Molotov-koktél: T-55-ös tankpezsgő. Internet: gépi voyeurködés. Műve csupa alkoholmány # Vanitatum vonítás A Hatályon Túli Magyarok Hivatala. # Értékes paradoxa órája volt. „És most Sadowska művésznőmazowkátadelő.” Magyar kenguru: megugrik az erszénnyel. Ifjú Nárcisz: Imádom az imázsom. Ajtótoccata és fúga - Bevezetés a falazás művészetébe. Jó- kainé Angliában: Labourfalvy Róza. Virágozzék minden virág - a lobbykertekben. Közvélemény-kutató: „Csak a tesztemen keresztül.” Fixa ideális nő: csak rám gondol, írók elfajult vitája: walesi bárdolatlanok. (Marafkó László Futamok életre-halálra című, most megjelent könyvéből.) Ma kerámiabiennálé, megnyitó Harminc évvel ezelőtt nyílt meg Pécsett az első országos kerámiabiennálé. A Zsolnay gyár alapításának centennáriu- mán a város felkarolva a hagyományokat támogatta néhány kortárs keramikusművész kezdeményezését: biztosította és azóta is biztosítja az országos áttekintést adó szakmai rendezvény feltételeit. Ekkor jött létre a siklósi kerámia szimpozion tanácsa: a biennálé és a siklósi alkotóház azóta is alkalmat ad a kortárs kerámia eredményeinek áttekintésére: a hagyományok ápolására és a kísérletekre. Bizonyítva, hogy a magyar kerámia - minden nehézség ellenére - őrzi vezető helyét a nemzetközi élvonalban. A mostani biennálén 42 alkotó szerepel. Köztük hárman vannak olyanok, akik már 1968-ban is kiállítottak itt. Erőteljes egy közép korosztály jelenléte. Ugyanakkor - ahogy a pénteki sajtótájékoztató anyagában olvasható - fájó hiány, hogy nem jelent meg egy új generáció a mezőnyben. Az alkotások mintegy háromnegyed része szobor, a többi használati tárgy. A zsűri a következő döntést hozta. Első díj: Kádasi Éva, második Molnár Sándor, harmadik Fusz György. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium különdíját megosztva Balázs Péter és Szalai László kapta, a Magyar Képzőművészek Szövetségének különdíját Berzy Katalinnak, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének különdíját Lammel Ilonának adták. Ezeket a vasárnap délelőtt 11 -kor kezdődő megnyitón osztják ki más ösztöndíjakkal együtt. A Pécsi Galériában a megnyitót Pinczehelyi Sándor grafikusművész, a Galéria vezetője tartja. Ekkor nyitják meg Füzesi Zsuzsanna, a XIV. biennálé első díjasának kiállítását is. Tűzben menetelő vázák Foltos, szemcsés, vörhenyes felszínük mélyén sötéten izzó vázák, sötétbarnán lüktető hengeres formák kerülnek ki Füzesi Zsuzsanna keramikusművész kemencéjéből. Mintha csak tisztítótűzre volnának ítélve. A „Therafilm” című raku-sorozat, majd a kilencvenes évek elején a nevezetes „lélektartók” teszik egyre ismertebbé művészetét. A pécsi kerámiabiennálék díjazottjai közé kerül, majd a legutóbbi, a XIV. Országos Kerámiabienná- lén már első díjat szerez archaikus erőt sugárzó, felületképzésben is meglehetősen egyedi szobraival. A mostani biennálén a hagyomány szerint önálló kamaratárlattal mutatkozhat be. A tárlatra a Siklósi Kerámiaműhelyben most kiégetett, új munkákkal készül.- A redukciós égetés kockázatos eljárás, ötször, hatszor, hétszer is át kell égetni az anyagot, hogy a kívánt felület és szín létrejöjjön - mondja Füzesi Zsuzsanna. - Néha tönkremegy az egész, de ez a kockázat is izgalmassá teszi a munkát. Tíz vagy húsz éve már, hogy mindig így csinálom. Az ember nem maga dönt a dolgok fölött. Csak kevés beleszólása van. És nem is tudom igazán megőrizni a szobraimat. Utóbb mindig felfedezek bennük valami hibát, így könnyen meg is válók tőlük, és újra kezdem. Ez a „csinálás”, a folyamat, ami igazán örömet okoz.- Kinél, kiknél tanult Zsuzsa?- Amikor Pécsre, a Művészeti Szakközépiskolába jelentkeztem, Simon Béla, a nagyszerű festő és pedagógus a rajzaim alapján megjegyezte: „plasztikus gyerek”, amiből akkor még nem sokat értettem és beraktak a keramikusok közé. A három faszerkezetet később megtudtam, hogy korongok - elég szörnyűnek találtam. .. De soha nem jutott eszembe, hogy nekem mást kéne csinálnom. Nagyon sokat tanultam Bizse Jánostól, Rétfalvi Sándortól, megszerettem „Megszerettem az agyagot” az agyagot, de azért ez az iskola kevés volt a szakma elsajátításához. Viszont eltökélt voltam, Szekszárdon egy csatári műhelyben, majd egy fővárosi kerámia háziipari szövetkezetben jártam végig a szamárlétrát. Egy barátnőmmel albérletes- kedtünk Pesten, ahol még egy pincét is béreltünk kerámiaműhelynek.- Törékeny nő létére nem lehetett könnyű.- Az sem igaz, hogy nehéz volt. Nagyon sokat jelentett, hogy a szüleim hittek bennem, támogattak, segítettek. Negyedszerre az Iparművészetire is felvettek. Igaz, hogy porcelánszakra, holott én a kerámiára jelentkeztem, de szerencsére Schrammel Imre volt a tanárom. Mivel ragaszkodtam a kerámiához, Schrammel rámhagyta, hogy a kötelező alapFOTÓ: MÜLLER ANDREA formákat agyagból csinálhassam. Aki tudja, mi a különbség gipsz és agyag között, elképzelheti mit szenvedtem! De én már megszoktam, hogy ötször annyi kört kell futnom, mint másnak, ha célba akarok érni. A főiskolai évek alatt ment férjhez, később elvált. Nagy fia, kamaszodó kislánya van. Tanított egykori gimnáziumában, a megélhetésüket a maga részéről vasszorgalommal végzett munkával, szenvedélyével is szolgálta. Mint mondja, egy évtizedig a hazai képcsarnoki hálózat egyik legnagyobb „beszállítója” volt. B. R. Hírcsatorna Nemzetközi néptáncfesztivál. Július 8-án 20 órakor a városközpontban külföldi és helyi együttesek menettáncával megkezdődik az V. Pécsi Nemzetközi Néptáncfesztivál. A táncosok a Káptalan utcai Szabadtéri Színpadig vonulnak, ahol 21 órakor nyitó gálaműsor lesz brazil, cseh, finn, görög, horvát, makedón, török vendégek fellépésével. 10-én, pénteken a szabadtéri színpadon tartják meg a Leőwey táncegyüttes 25 éves jubileumi műsorát. A nemzetközi néptánctalálkozó július 12-én este táncházzal zárul. Várótermi tárlat. A pécsi Vasutas Művelődési Ház díszítőművész szakkörének és Mórocz Sándor fafaragónak a munkáiból nyílik tárlat július 10-én 10 órakor a MÁV pécsi várótermi galériájában. A július végéig látogatható kiállításon Nagy József festő mond bevezetőt. Új arcok ősztől a Nemzetiben. A Pécsi Nemzeti Színház az 1998/99-es új színházi évadra, illetve egy- egy szerepre kilenc új szerződést kötött zömmel prózát játszó színészekkel. Prókay Annamária, a budapesti Uj Színház művésze egy új darabban, a „Hollywoodi me- sék”-ben vállal szerepet, Zalaegerszegről Simon Andrea és Szél Horváth Lajos, Kaposvárról Lipics Zsolt érkezik majd. Pécsett lép fel ősztől Nagy Adrien, az itt dolgozó Márton András rendező felesége is. A balettkarhoz két román művész, Dórin Mirea és Parizek-Ti- tisan George, a Bóbita Bábszínházhoz Schneider János és Varga Orsolya szerződik. Orgonakoncert. Holnap este fél 8-kor a Pécsi Bazilikában a meghirdetett Werner Jacob helyett Király Csaba orgona- és zongora- művész ad koncertet. Nemzetközi szőttes- és cserépvásárt rendeznek Pécsett ma és holnap. A Széchenyi téren ma délután fél 4 órai kezdettel kozár- mislenyi, villányi és mohácsi népi együttesek szórakoztatják az érdeklődőket, vasárnap délelőtt fél 11-kor a Mecsek Táncegyüttessel kezdődik a műsor. A rendező Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Ausztriából, Erdélyből, a Felvidékről, Olaszországból és a Vajdaságból hívott meg kézműveseket. Itoskó Gábor budapesti festőművész kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők Pécsett, a Kisgalériában. A tárlat augusztus 23-áig látogatható. fotó: müller andrea Középkori várat rejt a Zengő A Zengő-csúcson levő várat tárta fel az elmúlt hetekben Miklós Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa. Az úgynevezett „Árpád-kori kisvárak” kutatójaként kérte fel a Pécsi Janus Pannonius Múzeum a feltáró munkára, amely a csúcsra tervezett katonai objektum építését előzi meg. Megtudtuk, e „kisvárak” a XIII. században épültek, és többségük még e században vagy a század végén el is pusztult. Ez a vártípus ebben a korszakban nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép- Európában is elterjedt. Számuk több százra tehető hazánkban. Jelenlegi ismereteink szerint egy-egy kisnemes építette családja, vagyona védelmére.- Van-e köze a Zengő-vár- nak a pécsváradi apátsághoz, a monostor védelméhez?- Nincs - a nagy távolság miatt, és mert ennek a várnak egészen más volt a rendeltetése.- Kapcsolható-e IV. Béla tatárjárás utáni várépítéseihez?- Ezt sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudjuk. A leletek szerint a Zengő-vár a XIII. században épült. Azt azonban nem lehet eldönteni, hogy a század első vagy második felében. Tisztáztuk az ásatás során az erődítés szerkezetét és feltártuk a vár északi szélén az egykori lakótorony maradványait. Ä várat körben mély, sziklába vágott árok és annak külső szélén sánc övezi. Az így védett területen építették fel a 12 méter átmérőjű kő lakótornyot. A torony belsejét kincskereső gödörrel erősen megbolygatták. Az erődítés szépen megőrződött az eltelt 700 év ellenére, mivel erdőben van, a településektől viszonylag távol. Kerámiafazék- és fedőtöredékek kerültek elő. Az ilyen típusú várakban viszonylag kevés a leletanyag, mivel általában rövid életűek voltak ezek az erődítések. A továbbiakban műemlékes szakemberek irányításával óvják meg a tornyot a további pusztulástól, és pótolják a hiányzó falrészleteket is. A feltárás a Zengőre tervezett katonai objektum „eredménye”. Reméljük, hogy annak építése és működtetése miatt a vár nem fog megsérülni. Gállos Orsolya
