Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)
1998-07-31 / 208. szám
4 Dünántúli Napló Európai Unió - Melléklet 1998. július 31., péntek SlllilllljifPllI 9KI UTUNK EURÓPÁBA Mim.’HÍRCSATORNA Ötödik uniós kutatási program. Az Európai Bizottság hivatalos felhatalmazást kért az EU miniszteri tanácsától arra, hogy tárgyalásokat folytasson a tíz kelet-európai tagjelölt országnak és Ciprusnak az unió ötödik kutatási és műszaki fejlesztési keretprogramjához való társulásáról. Az 1998-2002 közötti időszakra szóló keretprogramban társult partnerként részt vevő tagjelölt országok hozzájárulnak a program finanszírozásához, és ennek fejében kutatóintézeteik, egyetemeik és iparvállalataik lényegében ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt a programokban, mint az EU-tagállamok megfelelő intézményei. Az EU- tagságra pályázó mind a 11 ország (Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) már korábban hivatalosan értesítette a brüsszeli bizottságot arról, hogy társult partnerként részt kíván venni a keret- programban. Személyivel jöhetnek a belgák. A belga állampolgárok augusztus elsejétől személyi igazolványuk felmutatásával is beutazhatnak Magyarországra. Erről a két ország illetékesei jegyzékváltás útján állapodtak meg. A lehetőség csak akkor áll fenn a belga állampolgárok számára, amennyiben legfeljebb 90 napot szándékoznak Magyarországon tölteni, s nem kívánnak munkát vállalni, vagy jövedelemszerző tevékenységet folytatni hazánkban. A magyar állampolgárok egyelőre nem utazhatnak személyi igazolvánnyal Belgiumba. Ennek előkészítése a most létrejött megállapodás alapján, szakértői szintű tárgyalásokon tovább folytatódik. Fontosabb telefonszámok Európai Bizottság Magyarországi Delegációja (Budapest) 2099-700, fax: 1664-221 Euro Info Központ (Pécs) 211-755, fax: 211-604 JPTE Európa Központ (PPC K) 501-554, 501-555 Mellékletünk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült. Szerkesztette: Győrffy Zoltán Lezárul az urános Phare-program A tervezett 12 millió ECU-s Phare-támogatás helyett csak 4,5 milliót használhatnak fel a kelet-európai uránbányák felszámolására a pécsi Phare-iroda irányításával. A mecseki kísérleti rekultivációs programot még bizonyos, hogy befejezik. PÉCS Sajátos módszert talált ki az Európai Unió a kelet-európai országok megsegítésére 1995- ben: francia, és főként wismuti uránbányászati tapasztalatok alapján olyan kísérleti bánya- bezárási és környezetvédelmi projekteket hoztak létre Phare- támogatással, melynek tapasztalatait aztán mind a kilenc résztvevő ország kölcsönösen felhasználhatja saját körülményeire illesztve. A munkákat irányító Phare- irodát 1997-ben Pécsre telepítették, s az iroda vezetője, Stefan Eisenhauer (kis képünkön) lapunknak elmondta, hogy terv szerint történt eddig minden: lengyel, észt, cseh, szlovák, román, bolgár, szlovén és magyar uránbányák 7000 objektumáról készítettek számítógépes adatbázist, ugyanakkor három kísérleti programot is elindítottak - a csehek zagytározók víztisztítását, a románok bányabezárás környezet- és vízvédelmi munkálatait végzik, míg a magyarok Pécsett, a zagytározók víz- elvezetésével foglalkoznak. Az idei évet is beszámítva 4,5 millió ECU-vel (1 ECU=239 forint) gazdálkodhatott eddig az iroda, de nemrégiben az EU ügy döntött, hogy leállítja az olyan támogatásokat, melyben egyszerre több kelet-európai ország is résztvevő, így az urános Phare-programot befagyasztották 4,5 millió ECU folyósítása után, a tervezett 12 milliós segítség helyett. A maradék pénzből befejezik az elindított projekteket, de egy albán, egy szlovák, egy észt és egy bolgár munkába is belekezdenek. Amit Pécs máris haszonként könyvelhet el a Phareriroda ténykedéséből: rendelkezésére áll egy összehasonlító adatbank kilenc ország hasonló objektumairól, valamint a zagytisztítók vízelvezetési feladataihoz is anyagi támogatást kapott az urános cég. Ahol persze mindemellett 18 milliárd forintos hazai segítséggel folytatódik a bánya környezetének helyreállítása. Mészáros B. E. A pécsi zagytározók vízelvezetése az Európai Unió segítségével oldódik meg Szigorú az EU mezőgazdasági támogatási rendszere Az öntözőcsőre is kíváncsiak Az Európai Unióban mezőgazdasági támogatást csak abban az esetben kapnak a gazdák, ha az igénylő biztosítja a teljes körű adatszolgáltatást. A Földművelésügyi Minisztérium által nemrégiben megjelentetett, franciából lefordított EU támogatási adatlapok a magyar gazdáknak nyújt értékes információt erről a jól működő rendszerről. Az állami támogatások kapcsán gyakran hangzik el a magyar vállalkozók panasza: azért nem jutnak hozzá, mert olyan bonyolult adminisztrációt igényel, amire a gazdák nincsenek felkészülve. Kénytelenek lesznek azonban az alapos, minden gazdálkodási területet érintő pályáztatásra felkészülni, hiszen az EU rendszere erre épül. A hazai termelői árak képzése egyik sarkalatos pontja a hamarosan elkezdődő csatlakozási tárgyalásainknak, érdemes tehát bepillantani a támogatáshoz szükséges adatlapokba, hiszen az uniós juttatás csak akkor lesz hozzáférhető, ha a mezőgazda- sági termelők a különböző igénylő lapokat pontosan ki tudják majd tölteni. Minden igénylőnek válaszolnia kell azokra a kérdésekre, amelyek a földterületére vonatkoznak, hiszen a támogatások egy része (például gabona, olajvagy fehéijenövényeknél, hüvelyeseknél, rizstermesztésnél) eszerint történik. Ha a gazdál.4 bonyolult adminisztrációra a gazdák nincsenek felkészülve fotó: müller andrea kodó igényelni kívánja a kedvezőtlen természeti adottságok után járó kompenzációt, arra a kérdésre kell válaszolnia, milyen takarmányozásra használt gabonaterületre vonatkoztatja ezt. A banki referencia megléte alapfeltétele a támogatások odaítélésének. Ha valaki öntözéshez igényel állami segítséget, akkor fel kell sorolni a területét ellátó összes vízforrást, ennek típusát (folyó, kút, duzzasztó, tó), ha duzzasztó, akkor a'zt mi táplálja, és annak mennyi a vízhozama. A szivattyúfelszerelésre is kíváncsiak: közös használatban van, vagy saját tulajdonú, az öntözőberendezés önjáró, milyen típusú, az öntözőcső átmérője hány milliméter és mennyi a teljesítménye. Fel kell sorolni azt is, mennyi területet lehet vízforrással vagy szivattyús megoldással öntözni. A többi adatlap is ugyanilyen részletekbe menő, már-már ku- kacoskodó információszolgáltatást igényel. Viszont, ha az igénylő jól kitöltötte, és az a feltételeknek megfelel, igen jelentős összegű (például az öntözött szójánál hektáronként 5058 frank, körülbelül 232 ezer forint) támogatást kaphat. B. G. Rendőrök a határon túl Nemzetközi kapcsolatok Baranyában PÉCS Az erősödő nyugat-európai kapcsolatok első hosszú távú együttműködési megállapodását Hollandia rendőrségével írta alá a közelmúltban a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság. Az elképzelések szerint az elkövetkező év első negyedévében megkezdődnek a csatlakozásról szóló tárgyalások Magyarország és az Európai Rendőrségi Hivatal, az Europol között. A közelmúltban elhangzott nyilatkozatokból kiderül, hogy az Europollal való együttműködéshez egyelőre elegendő lesz, ha a rendőrség központi szervei képesek számítógépes kapcsolatot tartani a tagországok rendőrségeivel, illetve az Europol-központtal. Az országos szintű integrációs tárgyalások mellett a megyei, városi rendőrségek számára különös jelentőségűek a helyi kezdeményezésű külföldi kapcsolatok is. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság és Eszék között központi engedéllyel működik folyamatos, jó kapcsolat, de a megyét képviselte . már delegáció Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Norvégiában és Ausztriában is. A tanácskozásokon leggyakrabban az ezredforduló utáni rendőrségre váró kihívásokról, a szervezett bűnözésről, a kábítószer-kereskedelemről esett szó.- Hollandiával közös, hosszabb távra szóló együttműködési megállapodásunk is van. Baranyának az Arnheim székhelyű Gel- derland-Midden tartomány a partnere. Évi két-három alkalommal találkozunk. Egyik legrégebbi közös, eredményes tevékenységünk a lakásbetörések megelőzésének témakörében végzett interregionális projekt mondta dr. Ernyes Mihály (képünkön) dandártábornok, Baranya megye rendőrfőkapitánya. Schneider G. A püspökség pincéje és a világörökség Közel ötven éven át mély csendbe borult a pécsi egyházmegye püspökségi pincéje. Üresen kongtak a hordók, közülük nem egy a múlt században készült, s fénykorában több mint 5000 liter nemes nedűt rejtett. Számos ilyen nagyságú hordó sorakozik az ászokge- rendákon, azóta megmozdítat- lanul, hogy a hajdani kádárok remek munkái a jelenlegi helyükre kerültek. Nem csak a kádárok, a többi mester is nagyszerűen dolgozott, amikor az 1730-as években megépítették Pécsett a püspökség pincéjét. Kéthajós létesítmény, a formák régi hangulatokat hordoznak, a csodálatos ívű és fesztávolságú boltozatok erejére jellemző, hogy nem csak mennyezetként szolgálnak, de tartják a pince feletti épületet is. A létesítmény korszerűsítését - miután közel fél évszázadon át az egyházmegye nem használhatta - 1998 tavaszán határozták el. A bezártság túl nagy kárt a pincében nem tett. Annak ellenére sem, hogy például a lábazatát ugyan kőből készítették és ezen keresztül a rétegvizek minden tavasszal befolytak, ám ezt az eredeti építők tudták és gondoskodtak elvezetéséről is. A közelben van a Petrezselyem-forrás, annak vizét vezetéken hozták le a pincébe, s ha ma a rekonstrukciót vezető Kóbor Miklós, az egyházmegye építésze kinyitja a csapot, most is a friss, jó ízű forrásvíz csordogál belőle. Nem csak építészeti emlék a pince, szerves részeként a püspökvárnak, de jövőbeni szerepe is fontos. Amennyiben Pécs belvárosa a világörökség része lesz, a kíváncsi turisták utolsó állomása lehet. A séta végén ugyanis meglátogathatják majd a pince feletti 280 négyzetméteres borozót, amelynek járószintjét is most csinálták meg - szépen lerakott téglák -, ahol palackokban, megfelelő címkékkel ellátva a táj borait vásárolhatják meg. Várhatóan már ’98 őszén átadhatják a történelmi hangulatú létesítményt, jeles építészeti emlékeként a püspöki várnak, Pécs belvárosának. M. A. A formák régi hangulatokat hordoznak fotó: müller andrea
