Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-29 / 206. szám

6 Dünántúli Napló In memóriám Ott Miklós Gyászol a Kertészek és Kertbarátok Baranya Megyei Szervezete. Het­venkét éves korában vá­ratlanul elhunyt Ott Mik­lós kertészmérnök, a Sző­lészeti Szakosztály és a Kertészeti Népfőiskola ve­zetője, a Pécs és vidéke Hegyközség választmányi tagja. Szerény, nagy tu­dású, a közösség érdeké­ben önzetlenül dolgozó barátunkat veszítettük el. Rá igazán illik: A szőlőso­rok között született... Ugyanis már tízéves korá­ban önállóan metszette a szőlőt szilvási birtokukon. A szőlőfajták, alanyok ki­váló ismerője volt a me­gyében. Szakértőként minden évben részt vett a Pécs és vidéke, valamint a megyei borversenyeken. A szövetség tagjai részére minden évben borvizsgá­latot tartott, természete­sen önköltségi áron. Saj­nos mindez már a múlté. Nincs tovább. Beteges, fá­radt szíve megállt, nem bírta tovább. Búcsúzunk legkedvesebb, felejthetet­len barátunktól. Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében. A Kertészek és Kertbarátok Megyei Szövetsége Gazdahírek Vaj szí ói napok. Már gyűj­tik a terményérdekességeket az augusztus 14-én kezdődő Vajszlói napok hagyomá­nyos kistermelői agrárkiállí­tásra. A számos szórakoz­tató és szabadidős prog­rammal tarkított három na­pos rendezvényen ismét bemutatják a különböző nö­vénykultúrák rekordtermé­seit, érdekességeit. (k) Uborkatanács. A Kon­zervuborka Terméktanács ingyenes növényvédelmi tanácsadás bevezetésével segíti a magántermelőket. A naponta 16 órától másnap reggel 8-ig hívható 44/341- 570 és 96/317-886-os szá­mokon előrejelzést adnak az időszerű növényvédelemről, a kártevőkről, és a hatékony védekezésről. (k) Kert - Szőlő - Balkon Fakó- és zöldrothadás di tt am i ••'i •• a szolorurtokon Az idei év kifejezetten a gombabetegségek éve a szőlőben. A jó terméskilátásokat a „hagyományos” lisztharmat, peronosz- póra betegségeken kívül a szőlőorbánc, a zöld- és a fakórotha­dás is veszélyezteti. Gyakran hallani, hogy „a múlt hét végén már permeteztem, mégis elbarnult, leszáradt a fürt”, vagy „a permetezés ellenére erősödött a peronoszpóra fertőzöttség”. Sokan érdeklődtek, mit is tehetnének a fertőzés továbbterjedé­sének megakadályozására? Első teendő a hajtásválogatás, a tőkék levegő-átjárhatóságának biztosítása, a beteg növényi ré­szek eltávolítása. Csak azokat a leveleket és fürtöket távolítsuk el, amelyek károsodása megha­ladta az ötven százalékot. A le­veleknél a beteg, száradó, gombabetegséggel és más be­tegségekkel fertőzött részek az asszimilációs folyamatokban már nem vesznek részt, csak a további fertőzések kiindulási forrásai. A fürtöknél a fakó- és a zöld­rothadás kiindulási pontja a bo­gyó kocsánya felőli rész. Ezért fordulhatott elő, hogy a termelő csak akkor vette észre a beteg­ségeket, amikor a bogyó külső felületén is megjelentek a tüne­tek. Ha egy fürtöt alaposan át­vizsgálunk, a látszólagosan egészséges bogyókon is észlel­hetők a fürt belső részein a bar- nuló foltok. Várakozási idők Második teendő a növény­védő szerek kiválasztása. Meg­választásuknál már figyelembe kell venni a kezelendő szőlő érési idejét. A korai érésű faj­táknál az engedélyezett szerek élelmezés-egészségügyi vára­kozási ideje a „közkedvelt” ké­szítményeknél már nem tart­ható be, ezért csak a rövidebb várakozási idejű szerek java­solhatók. Vegyük figyelembe, hogy sok készítménynél a csemege- és borszőlőfajtáknál eltérő a vára­kozási idő. Ez nem azt jelenti, hogy például a Folpan 50 WP alkalmazása esetén a cse­megeszőlőnél előírt 10 nap után már a friss fogyasz­tásra szánt szőlő borké­szítésre is al­kalmas (bor­szőlőnél 30 nap az elő­írás), mert a várakozási idő le­járta előtt betakarított, borkészí­tésre szánt szőlőnél erjedési problémák adódhatnak, vala­mint az elég gyakran előforduló borhibák kiindulási forrása is lehet. Ez a probléma néhány készítménynél még akkor is előadódik, ha az előírt várako­zási időket betartják (pl. kén- és réztartalmú szerek, szürkerot­hadás elleni készítmények). A komplex védekezéseket csak a szeptemberben érő fajták esetében javaslom. Az ennél korábban érő fajtáknál szürke­rothadás és a fakórothadás ellen használható permetező szerek: Polyoxin Al WP (3 nap), Rom­ion DF (7 nap), Rovral 50 WP (7 nap), Sumilex 50 WP (14 nap), Trichodek WP (1 nap), a többi készítmény várakozási ideje borszőlőnél 21-30 nap. A peronoszpóra és a szőlő­orbánc elleni védekezésre en­gedélyezett szerek közül elsőd­legesen a kombinált hatóanyag tartalmú szereket helyezzük előtérbe (felszívódó, mélyha­tású + réz). A folyamatos, szer­rotáció nélküli permetezéseket lehetőleg mellőzzük. A jelen­legi állapotban a későbbi faj­táknál a mélyhatású Curzate R készítményt javaslom. Semmi­képpen nem ajánlható ilyen fer- tőzöttségnél a bordói lé, bordói por, ezek a szerek más készít­ményekkel nem keverhetők, még a kénnel sem! A réztar- talmű szerek élelmezés-egész­ségügyi várakozási ideje 30 nap. Peronoszpóra ellen A lisztharmat elleni védeke­zésre a felszívódó készítmé­nyek közül 14 napos várakozási idővel az Afugan (II. forg. kát.) a legrövidebb. A felszívódó ké­szítmények mellé mindenkép­pen kontakt hatású (Microthiol Special, Thiovit S, Kumulus, Karathane FN-57/LC) szert is adjunk. Szeptember előtti szü­retnél csak a kéntartalmú sze­reket használhatjuk (Thiovit S, Microthiol Special, Kumulus S.). Borszőlő esetén az utolsó permetezést legalább a szüret előtt 10-15 nappal végezzük. A fakórothadás nem azonos a szürke- és zöldrothadással. Baranyában e betegség már harmadik éve okoz károkat (a tünetekkel már korábban fog­lalkoztunk az Új DN Kisterme­lők oldalában). Védekezésre a felszívódó szerek közül a Top- sin M-70 WP, valamint a Chi- noin Fundazol WP javasolható. Czigány Csaba Nem a gyomok az ellenségek Minden biokertész jól tudja, hogy a gyomnövényekkel szemben nem kell feltétlenül el­lenszenvvel viseltetnünk. A legtöbb gyomnövény a tehenek, lovak, kecskék, juhok számára igen jól hasznosítható. Vitami­nokban és fehérjében meglehe­tősen gazdag takarmányok ké­szíthetők belőlük. A gyomok fajtái alapján vi­szonylag könnyen megállapít­ható a talaj minősége, a táp­anyagok hiánya. Például a me­zei sóska, a madársóska, a vad­árvácska a mészszegény vagy enyhén savanyú talajt jelzi. A salátaboglárka, a réti útifű és a mezei boglárka tömörödött ta­lajon díszlik. Laza, homokos talajon érzi jól magát a pipacs, a szőrös ökörfarkkóró és a tyúkhúr. A tyúkhúr egyben az üde, pezsgő talajélet kísérő- és jelzőnövé­nye is. Silány, mikróbaszegény földeken szaporodik a rettegett tarack. Utak mentén a gyomtalanítás szükségszerű. Elsősorban ka­szálással, tartósan pedig leége- téssel szabadulhatunk meg a gyomoktól. Kis PB-gáz láng­szóróval (disznópörkölővei) minden gyomot helyben el­pusztíthatunk. Elegendő, ha a lángszóróval elfonnyasztjuk a gyomokat. Ettől elpusztul a nö­vény, de a talajlakó élőlények nem károsodnak. ősszel a mulcsozással (talaj- takarással) védekezhetünk a gyomok ellen. Az összegyűjtött lombbal, fűnyesedékkel, feles­leges szalmával öt-hét centimé­ter vastagon takarjuk a talajt. Ezzel hármas hatást értünk el: a gyomok nem kelnek ki, a talajt megvédjük a kiszáradástól és a mulcstakaró alatt kedvező felté­telek jönnek létre a talajlakó parányi élőlények és a termőré­teget lazító földigiliszták elsza­porodásához. A zöldtrágyanövények ösz- szefüggő tömege ugyanezt a hatást fejti ki. A nagyobb sor­közökbe, szabad kertfelüle­tekbe vessünk minél sűrűbben kerti zsázsát, sarkantyúkát, fe­hér mustárt, esetleg olcsón be­szerezhető retekfajtákat. Ezek a növények gyorsan benövik, ta­karják a talajt, és megakadá­lyozzák a gyomok kelését. Király László 1998. július 29., szerda A kardvirág kedvelt nyári vágott virágunk fotó: Müller a. Vágott virágok a vázában Szobanövényeink mellett szí­vesen tesszük környezetünket szebbé, kellemesebbé a vázá­ban elhelyezett friss, vágott virággal. Vágott virágot szed­hetünk a kertünkben, vásárol­hatunk piacon, virágüzletben. A vágott virág nemcsak la­kásunkat, munkahelyünket díszítheti, hanem ajándékba vagy temetőbe, sírra is vihet­jük. Sokszor tapasztaljuk, hogy az egyik virág hosszabb, a másik rövidebb ideig marad szép a vázában. Mi az oka, hogy a virágüzletben még oly mutatós virág otthon már csak egy-két napig díszít, majd el- kókad, lehullik? Tudnunk kell, hogy a vágott virág a vá­zában is tovább él, párologtat, tápanyagot használ el, ezért a vizet és tápanyagot is pótol­nunk kell. A kertből lehetőleg korán reggel szedjünk virágot, a nyí­lás kezdetén, vagy félig nyí- lottan. A füzér virágúaknái - csillagfürt, szarkaláb, kardvi­rág, viola - ne várjuk meg az alsó virágok elnyílását. Orgo­nánál, labdarózsánál a virág mellett csak egy-egy hajtást hagyjunk, a többit távolítsuk el, mert a zsenge hajtások so­kat párologtatnak, hamar el­lankadnak. A vázába helyezés előtt a vágásfelületet újítsuk meg, a fásodó szárú krizantémnál, rózsánál, orgonánál hasítsuk be, vagy kalapáccsal üssük szét a szárvéget a jobb vízfel­vétel érdekében. Levelesszárú virágoknál - mint rózsa, a dá­lia, a krizantém, a törökszegfű - a vízbe kerülő szárrészről a leveleket szedjük le, mert azok könnyen bomlanak. A húsos szárú ciklámen szárvé­gét ne hasítsuk be, csak olda­lát karcoljuk be tűvel. Ha a vi­rág meglankadt, vázába tétel előtt hűvös helyen néhány órára nedves újságpapírba göngyöljük. A virágvázát használat előtt mossuk, fertőtlenítsük és öblítsük ki. Vízköves üvegvá­zába ecetes vagy sósavas vi­zet töltsünk, néhány óra múlva tisztára mosható. Mo­sáshoz üvegmosó kefét, ház­tartási tisztítószereket hasz­nálhatunk. A tiszta vázába friss vizet töltsünk, amit na­ponta cseréljünk. Szorosan kötött csokrot a vázába tétel előtt bontsuk szét. A laza cso­kor mutatósabb, a virágok könnyebben veszik fel a vizet. A vázában a vizet kissé megsavanyítjuk, a bomlást gátoljuk, továbbá tápanyagot is adunk. Savanyítani kés­hegynyi citromsavval, borkő­savval lehet. A bomlást kis vörösréz darab, vagy rézgálic is akadályozza, de jó faszén, hypermangán, konyhasó, timsó, szalicilsav, de a kal- mopyrin is. Tápanyagnak kevés cukrot (20 g/1) adhatunk. Kész tartó­sító oldatot is vásárolhatunk, például a Chrysalt, amiből 15-30 g/1 mennyiséget adunk a vázába. Télen a csokrot ne bontsuk ki azonnal a lakásban, várjuk meg, amíg kissé felmelegszik. A vázát ne tegyük nápra, vagy fűtőtesthez közel. Tartósító szer nélkül is sokáig díszíti vázánkat a szegfű, az inkali­liom (Alstroemeria), a krizan­tém, a flamingóvirág, a török­szegfű és a rézvirág (Zinnia) is, csak a vizet kell cserélni. Búzás László Röviden Vakond-dilemma. Szakemberek szerint a vakond legalább any- nyi hasznot hoz a kártevők elpusztításával, mint amennyi kárt okoz. A kis állat leginkább a lárvák, pajorok által eüepett kertekben jele­nik meg, növényt nem fogyaszt, csak bogarat, pondrókat, lárvákat, pajorokat. Megtörése környezetvédelmi szempontból is indokolt, kisebb kárt okoz, mint a kártevők vegyszeres irtása. (k) Gyógynövényeink A napraforgó és a fekete ribizli A napraforgót nagy területen - olajos magváért - termesztik. Gyűjteni az élénksárga, úgy­nevezett karimavirágait kell, melyek nyelv alakúak. Csak a frissen virágzó, ép, egészsé­ges, élénk színű gyűjthető, nem kerülhet bele a szárítandó áruba a napfénytől kifakult, kókadt, fakult virág. Csak ár­nyékban szárítható, mert könnyen kifakul a színe és ér­téktelenné válik. 5-6 kg friss­ből nyerhetünk 1 kg szárazát. Forrázatát idegcsillapítónak, magas vérnyomás ellen al­kalmazzák. A fekete ribizli hazánkban vadon csak igen ritkán lelhető fel, kertekben, ültetvények­ben gyakori, értékes gyümöl­cséért - melyből kiváló és tar­talmas szörpöt, dzsemet ké­szítenek - termesztik. A cserje leveleinek kerülete széles, tojásdad, 3-5 karéjú, szélein fűrészelt, fonákján gyéren szőrözött. Zöld színű virágai lecsüngő fürtben ül­nek, termése édes ízű, erősen aromás, nyersen ezért alig fo­gyasztjuk. Augusztusban érik. Gyűjteni az ép, egészséges levelet kell, amit szárítani szükséges, kb. 4 kg frissből várhatunk 1 kg szárazát. A be­lőle készült tea vese- és hó­lyagpanaszok, magas vér­nyomás, reuma, ízületi bán- talmak és légzőszervi beteg­ségek ellen használható, de ismert izzasztó hatása is. Kertből csak akkor gyűjtsük, ha a bokrokat nem permetez­tük növényvédő szerrel! Buzássy Lajos BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Sorra érnek a bolyhos héjú őszibarack- és a sima héjú nektarinfajták. Ha a leszedett gyümölcsöt azonnal elfogyaszt­juk, akkor meg lehet várni a gyümölcs teljes érettségét, ha szállítani és néhány napig tá­rolni kívánjuk, akkor félérett ál­lapotban szedjük le a fáról. Ilyenkor a gyümölcs már elérte a fajtára jellemző nagyságot, beszínesedett, a húsa még ke­mény, íz- és illatanyagai csak részben fejlődtek ki, de a szállí­tást sokkal jobban elviseli. A sárgadinnyét viszont csak éretten szabad leszedni! A sárga- vagy cukordinnye akkor érett, amikor könnyen levá­lasztható a száráról, a csúcsa rugalmasan puha és kellemesen illatos. A dinnye nem utóérő gyümölcs, a leszedett dinnye nem érik tovább, olyan ízű ma­rad napok múlva is, mint ami­lyen a leszedéskor volt. Itt az ideje a szőlőtőkék csonkázásának, azaz a hosszúra nőtt (és emiatt nehezen kezel­hető) hajtások visszavágásá­nak. Ügyeljünk arra, hogy a visszavágott hajtás legfelső fürtje felett 4-5 levél megma­radjon, ezeknek ugyanis nagy szerepük van a bogyók táp­anyagellátásában. A visszavágott hajtásokon néhány hét múlva új oldalhajtá­sok jelennek meg, amelyek be- sűrűsítik a tőkét és akadályoz­zák a fürtök beérését. Ezért az oldalhajtásokat két-három levél felett vissza kell vágni. Nagy divatja van a különle­ges szépségű liliomok ültetésé­nek. Nem szabadna azonban megfeledkezni a legrégibb és legillatosabb liliom, a fehér­vagy madonnaliliomról sem. Ez a dekoratív növény már elvi- rágzott. Most kell a hagymáit átültetni, a hagymacsomókat szétosztani. A hagymákat 30- 40 cm távolságra rakjuk le, hogy a 100-130 cm magasra nyúló növények jól elférjenek egymás mellett. Ellentétben a többivel, a madonnaliliom hagymáját sekélyen kell ültetni, elég, ha csupán 3-4 cm-es föld­réteg takarja. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom