Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)
1998-07-28 / 205. szám
1998. július 28., kedd Kisebbségek Baranyában Dünántúli Napló 7 Egy országosan elismert, sikeres baranyai program Szociális gondozók a plébániákon Június 30-án lejártak a különböző plébániák és a cigány szociális gondozók között létrejött szerződések, melynek alapján az elmúlt egy esztendőben a tanfolyamot elvégzett fiatalok a munkaügyi központok segítségével munkát végezhettek. A szerződés kivételesen egy évvel meghosszabbítható, de ezzel a lehetőséggel nem mindenhol éltek. hetőség kizárólag ennek a tanfolyamnak szólt. A második évi foglalkoztatás csak abban az esetben jöhet szóba, ha azt a plébániák igénylik. Az egyháznak példa értékű ez a programja, véli a referens, amely tálát, hogy nyolc általánossal és féléves tanfolyammal hosszú távon nem tudják megtartani munkaviszonyukat. Ez a másfél éves képzés egy négyhónapos szakaszból és egy egyéves foglalkoztatásból áll: A gondozáshoz türelem és szakértelem szükséges fotó: cs.l. Pécsvárad és a térség tizenöt községe lett volna a munkaterülete Nagy Ferencnének, aki a pécsváradi plébániával kötött szerződést. Öt településen végezte el a szükséges környezettanulmányokat, mondja, mert az útiköltség-térítés hiánya többet nem tett lehetővé. A körzeti orvos és a védőnők segítségével kapott címeket. Szociálisan segítségre szoruló családokat és öregeket látogatott, ha kellett élelmiszeradományokat továbbított, ruhaakciókat szervezett, ha kellett elbeszélgetett a magányos emberekkel, felolvasott a Bibliából. Természetesen nem csak cigánycsaládokat látogatott, hanem minden rászorulót. Úgy gondolja, hogy elfogadták, s ez nagyon jó érzéssel tölti el. Szerződését nem hosszabbították meg, de közhasznú munkásként alkalmazza Pécsváradon augusztus elsejétől a Család és Közösség Alapítvány, ahol hasonló munkát kell végeznie. üjgv '4 || A központot a cigány kisebbségi önkormányzattól keresték meg, mondja Apró Antal Zoltán a Baranya Megyei Munkaügyi Központ rétegprogram referense (képünkön), azzal, hogy el tudnák képzelni: a zömében cigánylakta településeken lévő plébániahivatalokban egyházi szociális munkát végeznének a megfelelő végzettséggel rendelkezők. Első körben a központ felvette a kapcsolatot a történelmi egyházakkal, s kiderült, hogy ameny- nyiben összejön a megfelelő létszám, akkor a római katolikus egyház hajlandó a Karitaszon keresztül a képzést lebonyolítani, és foglalkoztatni is tudja a plébániákon megfelelő támogatás mellett az embereket. A foglalkoztatásnál már az első pillanattól látszott, hogy nagyon körültekintőnek kell lenni, hiszen a plébániahivatalok részben önálló jogi személyek, tehát a működtetésük - beleértve a plébánosok fizetését és a rezsiköltségeket - egy részét fizeti a plébániahivatal, más részét nekik kell „kitermelni”. Ez a „kitermelés” egy kis településen az egyházi adóból, illetve az esetleges perselypénzekből történik. Mivel a püspökségnek nem volt a képzésben részt vett huszonhárom ember foglalkoztatásához szükséges fedezete, már az elején kiderült, hogy a kisebb települések nem tudják vállalni ezt a terhet. Tehát azok a plébániák, amelyek azt a püspöki leiratot kapták, hogy maguknak kell kitermelni folyamatosan a foglalkoztatáshoz szükséges önerőt, ugyanakkor saját magukat is el kell tartani, abba a helyzetbe kerültek, hogy nem tudták vállalni a huszonötezer forint körüli bruttó bért. Miután kilencvenszázalékos bér és tébéjáru- lék támogatásban részesítették a tanfolyamon résztvevőket, ezért, ha a munkáltató azt mondta, hogy csak a minimálbérre tudja limitálni a saját erejét, a központ ahhoz képest adott kiegészítést. Apró Antal Zoltán úgy tapasztalta, hogy a plébánosok egy része a munkajog rejtelmeiben járatlan, de a cél az volt, hogy a foglalkoztatás megtörténjen, a fiatalok a tanult szakmájukban dolgozzanak, s nem is egy, hanem két év támogatás mellett: bár ez a leazóta is egyedülálló az országban. Lankó József alsószent- mártoni plébánost jelölték ki az egyházmegyében a program nyomon követésével, Szálai János atya bonyolította a képzéssel kapcsolatos ügyeket. 1996. november elsején huszonhárom fővel indult a féléves tanfolyam, melynek a szociális munkával és a cigánysággal kapcsolatos ismereteit az Amrita Egyesület szakemberei oktatták, mondja Varga Aranka, az egyesület titkára. A korábbi tapasztalatokra alapozva indítottak aztán új tanfolyamot, amelyet a Galilei Alapítvány az Országos Foglalkoztatási Alaptól elnyert pályázati pénze tett lehetővé. Ez áz első tanfolyamtól abban különbözik, hogy havonta két alkalommal a fiatalok bejönnek Pécsre reflexiós beszélgetésre, amelynek során problémáikat megbeszélhetik szakemberekkel, s ezen túl kötelező volt mindenkinek a Dolgozók Gimnáziumába beiratkozni. Ugyanis az az általános tapaszez utóbbi egyházak és önkormányzatok, nonprofit szervezetek, valamint szociális intézmények által biztosított munkát jelent. A Munkaügyi Központ menet közben kapcsolódott be ebbe a képzési formába, nagy segítséget nyújtva, s felvette ajánlott képzései közé ezt is: a fiatalok keresetpótló támogatásra jogosultak a tanfolyam időszakában, útiköltség támogatást kaptak, illetve elkülönítették mind a huszonöt fiatal részére az egyéves kilencvenszázalékos közhasznú támogatási összeget. Június 30-án megkapta a bizonyítványát a harminc fiatal, akik közül július elsejével 25 tudott elhelyezkedni. A szeptemberben elkezdődő gimnáziumi tanulmányaik során korrepetáló tanárokkal segítik őket. Baranyában az elkövetkezendő időszakban hasonló tanfolyamot egyelőre nem indítanak, de ezt a programot Pest megyébe adaptálják: a Galilei Alapítvány szakembereit kérték fel, hogy valamiféle szakmai ellenőrzést majd ott biztosítsanak. Pécs cigányságáért díj a Romanapon A Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat javaslatokat vár Pécs város lakosságától a „Pécs cigányságáért díj” elnyerésére. A beküldési határidő 1998. augusztus 15. A díj átadása: 1998. augusztus 29., a Pécsi Romanapon. A javaslatokat a Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat címére, 7621 Pécs, Mária u. 9. sz. alá lehet eljuttatni. A beérkezett javaslatokat társadalmi zsűri bírálja el. Szerb focitoma A baranyai szerb válogatott 3. lett a Mohácson zajló fo- citomán, amelyet a Szerb Demokratikus Szövetség szervezett. A hatodik alkalommal megrendezett vetélkedőn 15 csapat vett részt. Oldalszerkesztö: Cseri László Német klubot avattak SZALATNAK Német nemzetiségi délutánt rendeztek a községben nemrégiben. Ez immár három éve hagyomány, de a mostani különleges eseménnyel is szolgált: felavatták az új német klubot. Három éve került vissza szülőfalujába Szekeresné Burghardt Klára német nyelvtanárként, azóta ápolják intenzíven a hagyományokat, a német kultúrát. Felvonulás és színes műsor szórakoztatta a helybelieket és a szép számú vendégsereget. A háromórás műsor során a szalatnakiak tíz százaléka a színpadon volt, este pedig svábbálon táncolt a falu apraja nagyja. A mintegy ötszáz lelket számláló község hatvan százaléka német származású. A programokat a Pfisztner Béla elnökletével munkálkodó Szalatnaki Német Nemzetiségi Egyesület szervezi. Hírpár Kerner Istvánról (1867-1929), a Budapesti Opera igazgatójáról nevezték el azt az érmét, amellyel október 23-24-én az országos kórustalálkozón Tatabányán a magyarországi német kóruskultúra kimagasló egyéniségeit tüntetik ki. Kemer István Máriakéménden született. Az ezüstérmét Soltra Elemér pécsi festőművész tervezi. Augusztus elején jelenik meg Sziebert Ferenc könyve német nyelven: Unzuverlässig? (Megbízhatatlan?). Sziebert Ferenc Görcsönydobokán él. Saját élményei és az érintettek elbeszélése alapján dolgozza fel a magyarországi németség sorsát a háború és az azt követő években: kényszersorozás a német hadseregbe, front, elhurcolás, vagyonfosztottság - s bemutatja a németlakta falvaknak a 60-80-as években kialakult új arculatát. Könyv a horvátokrol A magyarországi horvátok 1910-1990 címmel jelent meg a közelmúltban könyv, melynek szerzője dr. Gyúrok János szociológus, a Pécsi Horvát Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke. A kötet szociológiai, demográfiai és történeti jellegű változások és jellemzők bemutatása útján nyújt segítséget abban, hogy az itt élő horvátok valamint a többségi nemzethez tartozók megfelelő válaszokat találhassanak a horvát kisebbséget érintő kérdésekre. Gyúrok foglalkozik a szlávok, illetve a horvátok eredetével a Balkán és a Kárpát-medence területén, és természetesen a magyarországi horvátokkal. Részletesen kitér az 1910-es és az azt követő népszámlálásokra, elemzi azok eredményeit, értelmezi a különböző korok társadalmi viszonyait, azon belül a kisebbségek lehetőségeit. Arra a következtetésre jut, hogy a hazai nemzetiségek helyzetét sem lehet megérteni akkor, ha csak önmagában vizsgáljuk, hiszen a kisebbségi-nemzetiségi dimenzió szerves része a társadalmi, gazdasági, politikai strukturális viszonyoknak. Sikerek külföldön Július elején érkezett haza Hessenből a palotabozsok- somberek-mohácsi ifjúsági fúvószenekar egyhetes turnéjáról. Óriási sikerük volt.- Most Hessenből az eiter- feldi ifjúsági fúvószenekar a babarciak vendégeként mutatkozik be Baranyában. Vasárnap este ők adtak térzenét Pécsett, együtt a habard ifjúsági zenekarral. - A babarciak - tánccsoport és zenekar - ugyancsak a napokban érkeztek haza Loshausenből. - A szajkiak Ratschendorfban (Ausztria) jártak. Két busszal utaztak - zenekarral, énekkarral -, hogy köszöntsék testvérközségüket 850. születésnapján. - A hetvehelyiek vendégei - Rafz 25 polgára- Svájcból érkeztek. Cigány kulturális centrum európai színvonalon PÉCS Az újonnan felépített Rácz Aladár Közösségi Ház műszaki átadására a napokban került sor. Magyarországon páratlan eseményről van szó, hiszen a cigányság részére ehhez hasonló centrumot sehol sem építettek. A létesítmény ünnepélyes felavatására a holland nagykövet jelenlétében október elején kerül sor, mondja dr. Kosztics István, a Cigány Kulturális Köz- művelődési Egyesület elnöke, aki ha nem lenne, új közösségi ház sem lenne. A pénzeket az építkezéshez különböző pályázatokon nyerték el, de a legtöbbet egy holland alapítvány adott saját keretéből, és közben járt, hogy a holland külügyminisztérium Mátra programjából is kaphassanak 18 milliót. A város az elmúlt négy évben nyolcmilliót, a megye hármat adott, a Művelődési Minisztérium 3,9 és a Kisebbségi Hivatal 3,5 milliója is nagy segítség volt, miként a helyi cigány kisebbségi önkormányzat másfél milliója. A földszinten kap helyet az Erdős Kamill Cigánymúzeum, az emeleten egy kiállító-előadóterem, a padlástérben kézműves műhelyeket terveznek, de elképzelhető egy padlásszínház is. A berendezésre még nincs pénz, ezért egyelőre pályáznak, s bíznak a szerencséjükben. A nagy belső terek többirányú felhasználásra teszik majd alkalmassá fotó: Tóth L:
