Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-23 / 200. szám

1998. július 23., csütörtök Hitélet Dünántúli Napló 7 Kövesdi János Tüdőembóliában vasárnapra virradó éjjel elhunyt Kö­vesdi János kerületi esperes, pécsváradi plébános, egy­házmegyei jogvédő, 43 éves volt. Tolnán született, 1980- ban szentelték pappá. Paksi káplánként megtanult len­gyeiül, hogy az ott dolgozó lengyel munkásoknak anya­nyelvükön mutathassa be a szentmisét, Megtanult né­metül is, Pécsvárad kör­nyéke német ajkú híveinek két nyelven tartotta az isten­tiszteleteket. Új működési területén, Hosszúhetényben és Püspökszentlászlón már nem tudta megkezdeni szol­gálatát, fiatalon magához szólította az Úr. Temetése pénteken lesz Pécs váradon, a 10 órakor kezdődő szentmise után. Emlékeztető Jubilate. Augusztus 1-jén kéthetes nyugat-európai hangversenykörűtra indul a pécsi Belvárosi templom Jubilate énekkara, Dobosné Harmath Ilona vezetésével. Másodikén, vasárnap 12 órakor Bécsben a Stephans- domban énekelnek. Szombaton a mohácsi es- peresi kerület papjai és hívei zarándokolnak a gyűdi Szűzanyához 12 autóbusz- szal. A szentmise után né­met és magyar nyelven tart­ják a keresztutat. A dunaszekcsői zsidó­temető sírjainak rendbetéte­lét végezték el a közelmúlt­ban a Pécsi Zsidó Hitközség fiataljai. Országos Evangélikus Ifjúsági Konferencia kezdődött ma Bodajkon, ahol közel 1500 fiatal vesz részt az ország különböző helységeiből, úgy Pécsről is. A konferencia szombaton fejeződik be, A kistótfalul-újpetrei református társegyház­község ötven fős csoportja látogatott el a közelmúltban a németországi Ost-Fries- land testvérgyülekezethez, ősszel a tervek szerint a németországiak férfi kórusa látogat Baranyába. Gregor József énekel a pécsi székesegyházi koncer­tek sorozatában július 24* én, pénteken, este 8 órai kezdettel. Kovács Endre or­gonaművész lesz az este másik illusztris résztvevője. Járóbeteg-ellátás a Bet- hániában. A máriagyűdi református Bethánia Rehabi­litációs Otthonban megkezd­ték a főépület tetőterének be­építését, hogy szeptember 15-étől indulhasson a járóbe­teg-ellátás, Az otthonban fő­leg az alkoholrabságban szenvedőket gyógyítják. Mozgássérült fiatalokat táboroztatnak a Bakonyban két turnusban is a pécsi evan­gélikus gyülekezet fiataljai, a Bárka Közösség. A táboro­zást a Pécsi Önkormányzat is támogatja anyagilag. Katolikus egyetem Kon­góban. A Kongói Demok­ratikus Köztársaságban a közeljövőben új katolikus egyetemet avatnak. Az Uelé-i egyetem létrejötte el­sősorban elkötelezett vilá­giak és kongói dominikánu­sok hatékony együttműkö­désének köszönhető. Pannonhalmától a debreceni Nagytemplomig Híres egyházi helyek - látnivalók - az országban Tombol a nyár, itt a szabadságolások, a kirándulások ideje. A pihenés és kikapcsolódás része lehet az országjárás, s benne egy-egy történelmi nevezetesség, egyházi intézmény felkeresése is. Ehhez szeretnénk némi segítséget, útbaigazítót adni. Kezdjük Pannonhalmával, a bencés főapátsággal, mely a magyar történelem dokumentá­ciójának otthona (levéltárában a tihanyi alapítólevél és több királyi bulla) és egyben a vi­lágörökség része. Látnivalóival egy egésznapos kirándulás központi része lehet. Könyv­tára, levéltára és állandó múze­uma, a főapátság épületegyüttese ezer esztendős templomával va­lamint a táj kü­lönleges élményt ad. Mindennap reggel 9-től este 5-ig fogadja a lá­togatókat; az utolsó csoportot fél 5-kor vezeti át a bejárati ka­pun az idegenve­zető. Felnőttek számára 400 fo­rint a belépő, magyar nyugdí­jasok és gyere­kek számára pe­dig 120 forint. Pannonhalma érdekessége a gregorián kórus, melyet Áment Ferenc, bencés szerzetes vezet. Kiadványaik kazettán és CD-n kaphatók. A templomban va­sárnap délelőtt 9-kor, 10-kor és fél 12-kor kezdődik mise. Esztergom prímás! székhely a Duna jobb partján, a Visegrádi­hegység előterében. A Bazilikát Hlld József tervezte klasszicista stílusban, s a. korábbi Szent Adalbert székesegyház helyén épült fel 1822 és 1856 között, Látnivaló a bazilikában - amely mindennap reggel 6-tól este 6-ig tart nyitva - bőven akad. A kincstár és az altemp­lom 9-kor nyit és délután 5 óráig látogatható, s jó idő ese­tén a kupolába is fel lehet menni, ahonnan csodálatos pa­noráma tárul az emberek elé. A bazilika látogatása ingyenes, a kincstári belépő 160 forint (di­áknak, nyugdíjasnak fele), az altemplom 50 forint, a kupola pedig 80 forint. Időszakos kiál­lításuk a régi pénzérméket be­mutató, mely augusztus 20-áig tekinthető meg, s mely az Ár­pád-házi királyok pénzeiről ad teljes képet. Mise az esztergomi baziliká­ban vasárnap reggel 7-kor, 9- kor, fél 11-kor és este 6-kor van, hétköznap pedig minden reggel 7-kor. A tihanyi bencés apátság alapí­tólevele 1055-ből való: az ala­pító I. András királyunk itt van eltemetve. A régi román stílusú altemplom fölé a barokk temp­lomot 1719 és 1754 között épí­tették. A balatoni nyaralók kedvelt kiránduló-célpontja, mely min­dennap reggel 9-től este 6-ig lá­togatható (vasárnap 11-től 6- ig). Érdekes a római kori kőtára és az időközi kiállításai, a mo­dern képtár, valamint az apát­sági múzeum. A belépődíj fel­nőtteknek 150 forint, nyugdíja­soknak és gyermekeknek 70 fo­rint. Családi belépő is kapható 370 forintért, melyben csak egyetlen gyermekért kell fi­zetni, a többinek ingyenes. Mise mindennap este fél 8- kor van, vasárnap reggel fél 8- kor, 10-kor és ugyancsak este fél 8-kor kezdődik. A zirci apátság a magyar cisz­terci rend székhelye. Xz apát­ságot III. Béla király alapította a franciaországi Clairvauxból hozott szerzetesekkel. A rend­nek fontos szerepe volt a me­zőgazdasági kultúra fejleszté­sében. Az apátsági épület egy része még állami tulajdonban van — rövidesen újból egyházi keze­lésben lesz -, s itt található hí­res könyvtára, mellette a bako­nyi természetvédelmi múzeum, illetve a helytörténeti és nép­rajzi gyűjtemény. A barokk apátsági templom felújítása napjainkban vett nagy lendületet, s az orgonahangolás és rekonstrukció miatt augusz­tus 1-jéig a látogatók fogadása szünetel. Utána délelőtt fél 10- től 12-ig, illetve délután 2-től fél 5-ig tart nyitva. Mise vasár­naponként reggel 7-kor, fél 9- kor, 10-kor és este 7-kor kez­dődik a bazilikában. Debrecen a hazai reformá- tusság központja (kálvinista Róma), a magyar történelem­ben és egyháztörténetben több fontos esemény színhelye. Me­lius Juhász Péter itt szervezte meg a református egyházat 1561-ben, amelynek azóta is központja. Másrészt a Nagy­templomban 1849. április 14-én mondták ki az ország függet­lenségét, a Habsburg-ház trón­fosztását. (Kossuth Lajos szé­két ma is tábla jelzi.) Az ugyancsak híres debreceni re­formátus kollégiumot - a kultu­rális élet egyházi központját - pedig 1660-ban alapították. Mind a kollégium, mind a nagytemplom látogatható. A kollégiumban figyelmet ér­demlő iskolatörténeti kiállítás van, mely sokféle múlt századi oktatóeszközt mutat be. A Nagytemplomba és a kollégi­umi kiállítások megtekintésére hétfőtől péntekig 9 és 16 óra között van mód, szombaton 9 és 12 óra között, vasárnap pe­dig 11-16 óra között. Belépődíj 40 forint. A templomtoronyba 70 forintért lehet felmenni. Istentisztelet a Nagytemp­lomban vasárnaponként 10 órakor, a templom kistermében pedig mindennap reggel fél 8- kor és este 6-kor kezdődik. Végül a budapesti bazilikára tekintsünk rá: itt látható a Szent Jobb, mely reggel 7-től este 7* ig tekinthető meg, ingyenesen. A kincstár 9-17 óra között tart nyitva és 100 forint a belépő felnőtteknek, gyerekeknek 70. A toronyba lift vezet föl, de meglehetősen drága: szemé­lyenként 600 forint.. Szentmisék naponta 7-kor, 8- kor és délután 6-kor, vasárnap 8-kor, 9-kor, 10-kor, délben, 18 órakor és 19 óra 30-kor kez­dődnek. K, F. A tihanyi bencés apátság fotó: müller a. Nyaralunk... Húsz éve is lehet, hogy Szentendrén járva a templom hirdetőtábláján ezt az írást olvas­tam: „A vakáció, a pihenés éppen olyan fon­tos, mint a munka, ha ugyan nem fontosabb. ” Azóta sem felejtettem el. Tehát nyaralunk, de hogyan? Az apostolokhoz, akik első küldetésükből tértek vissza, így szól az Úr: „Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre és pihenjetek egy kicsit (Mk. 6,31.) Mert amint az íjat sem lehet állandóan felajzva tartani, a karokat, lábakat, az értelmet és idegrendszert sem lehet állandóan igába fogni. A vakációnak is megvan a maga „munkája”, tehát nem tétlenség: utazások, olvasmányok, kirándulások, üdülések között sok új dolog hat ránk, A vakáció tanít meg okos mérsékletre, középútra, iga­zolja, hogy a világot nem lehet felhabzsolni, kisajátítani. Azúr „csendes helyet” ajánl pihenésre. És ez a csendes hely az erdő, mező, a természet. A keresztény ember természetben felfedezi Isten lába nyomát és úgy szemléli, mint egy óriási ké­peskönyvet. A természet azért hat ránk megnyugtatólag, mert mi emberek is részesei vagyunk a természetnek, sőt annak bete­tőzése, koronája. Mégis, sajnos az ember képes arra is, hogy tönkretegye a természetet. Fáj-e a szíved, ha a Mecseken járva teherautónyi szemétkupacokat látsz, vagy eldobott autógumit, a turistautak mentén gyerekek (felnőttek?) által eldobott csokipapírok, zacs­kók csúfítják el Isten áldott virágos kertjét. A természet szeny- nyezése is lehet Isten elleni bún! Aki keresztény lelkülettel jár hegyet, völgyet, erdőt, mezőt, tengert, lelke szent ihletet kap, mikor benne felüdülünk, idegze­tünk regenerálódik, pihen és új életre lendül. Az így eltöltött szabadságról nem „holt fáradtan" térünk haza, hanem lelkileg, testileg kipihenten, hiszen a nyaralás, a vakáció erre való. Báthory László apátplébános Szombaton papszentelés Július 25-ért, szombaton, Szent Jakab apostol ünnepén papszen­telés lesz Pécsett, a bazilikában. A szertartást Mayer Mihály megyés püspök végzi a 10 órakor kezdődő szentmise keretében. Kaitár Edvárd Rómában tanul. Szentelése után újból visszatér az örök Városba, ahol liturgiából szerez doktori fokozatot. Első miséjét 26-án, vasárnap 10 órakor a Gyárvárosi Munkás Szent József-templomban mutatja be. Ismerni, érteni Egy baráti közösségben, amely­nek nincs különösebb célja, csu­pán a baráti érzés kifejezése, nincs szükség vezetőre. De ha valamilyen konkrét cél elérése érdekében össze kell hangolni a csoport „erőit”, szükség van egy vagy több személyre, akik irá­nyítják a közösséget. Áz egyháznak is vannak ve­zetői. Bár a vezetés minden kö­zösség természetes szükséglete, az egyházban nem a hívők igé­nye hívta életre, hanem Krisz­tusban gyökerezik. Az ősegyházban egy idő után az apostoloknak annyi teendőjük akadt, hogy segítségre szorultak, így megbízható munkatársakat vettek maguk mellé. Közülük néhányukat hivatalos formában, kézrátétellel küldetéssel bíztak meg. Ezeket a hivatalos segítő­társakat nevezték püspöknek, presbiternek és diakónusnak. Az ősegyházban ez a három „szolgálattípus” még nem külö­nült el, csak később váltak szét: az egyiké lett a nagyobb felelős­ség, s kézrátétellel ő szentek fel a másikat a szolgálatra. Ők a püs­pökök, az apostolok utódai, az egyház legfőbb szolgálattevői. Minden püspök egyházme­gyét, püspökséget kormányoz. A püspökök közösséget is alkot­nak, melyet Püspöki Kollégi­umnak nevezünk. Egy meghatá­rozott terület (ország, tartomány) püspökeit a Püspöki Konferen­cia fogja össze. A presbiterek (papok) a püs­pökök első és legközvetlenebb munkatársai, az egyház kisebb közösségeit irányítják. Közülük kerülnek ki a plébánosok, akik az egyházmegye alá tartozó egyházközösséget (plébánia) irányítják. A diakónusok is szentelés ál­tal részesülnek papi küldetésben. Erre a szolgálatra nőtlen vagy pedig már házas férfiak jelent­kezhetnek. Rozs Szilvia Katolikus templom épül Pécsudvardon Ritka öröm egy község életében: templomot építhetnek avagy a régit felújíthatják, rendbe tehetik. Xz elmúlt években Bara­nyában a történelmi egyházak egyre nagyobb gondot fordíta­nak e munkára a helyi gyülekezetek hathatós támogatásával. Közel 300 éve van a jelenlegi helyén Pécsudvard: a település a török kiűzése után népesült be, főleg horvátokkal. Isten házára eddig nem futotta, bár a második világháború előtt - a negyvenes években már tervbe vették a templomépítést - csak most kerül rá sor, az idén. Mint azt Kruplcs Mihály (kis képünkön) a templomépítés szervezője elmondotta, bár még néhány millió forint hi­ányzik a befejezésre - főleg a templombelső kialakításához, bútorozáshoz -, igen jó ütem­ben halad a kivitelezés. Nagy érdeme van ebben az épí­tőkön kívül az egyház- megyei veze­tésnek, Mayer Mi­hály megyés püspöknek és Wolf Gyula egyházmegyei vagyonkezelő­nek, hiszen nemcsak szorgal­mazzák a kivitelezést, hanem a költségek előteremtésében is nagy érdemük van. Eddig kö­zel 20 millió forintnyi anyag és munka fémjelzi mindezt. Az alapkőletételre az idén tavasszal került sor és a temp­lom már tető alatt van; a csere- pezését a napokban fejezték be. Úgy tervezik, hogy amennyiben az adakozásból sikerül újabb forintokat össze­gyűjteni, ősszel felszentelhetik a 650 lakosú kisközség első ka­tolikus templomát. Hiányzik még az oltárhoz és a padokhoz szükséges pénz. A templom alapterülete 200 négyzetméter és úgy 250 embernek biztosít férőhelyet a misék idején. Az eddigi munkálatokat fő­leg szakiparosok végezték, s nemsokára mód nyílik arra, hogy a helybéliek társadalmi összefogását is kamatoztassák a földmunkák végzésére, te­reprendezésre. K, F. A torony rézborítását végzik FOTÓ; TÓTH h.

Next

/
Oldalképek
Tartalom