Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-22 / 199. szám

1998. július 22., szerda Politikai Vitafórum Dünántúli Napló 7 Berlinben jártam Utam véletlenül Berlin egy kis kerületi városházának szép belső terére vezetett. Le­ülve az egyik padra, három méretes fekete márvány em­lékoszlopra figyeltem fel. Kettő architektonikus rend­ben állt a téren, a harmadik aszimmetrikus elrendezésben, ami érzékelhetően jelezte ké­sőbbi születését. Az első kettő felirata közül az egyik a két világháború halottaira emlé­keztet. A másik a fasiszta ön­kény áldozatainak állít emlé­ket. A harmadik, a később odahelyezett, a kommunista önkény mártírjai előtt tiszte­leg. Ülve a pádon felötlött ben­nem egy régi kép, mely annak idején bejárta a világot: Willy Brandt, hivatalos látogatáson Lengyelországban, az ausch­witzi haláltábor emlékműve előtt térdre ereszkedik. Sze­mélyes antifasiszta múltja jól ismert, nem ő felel a múlt szörnyűségeiért, de mint mi­niszterelnök, országa és népe nevében megkövette a német nemzeti szocializmus áldoza­tait. Gesztusa felejthetetlen. Mint ahogy Jelciné is a mi­nap, aki „elődeink bűneiért is vezekelni kell” szavakat be­szédébe fűzve vett részt a bru­tálisan lemészárolt cári család hamvainak újratemetésén. Eltűnődöm itthon. Nálunk ma is sokan nemes egyszerű­séggel felszabadulásnak neve­zik a kommunista uralomnak utat nyitó szovjet megszállás kezdetének történelmi pillana­tát. Pécsett a Király utcában Lenin-szobrocskákat lehet kapni, sőt hirdetik, megvásá­rolhatjuk „nagyjaink” (sic!), Marx, Lenin, Engels életnagy­ságú olajképeit is. Mártírhalált halt miniszterelnökünk, Nagy Imre kivégzésének napját hogy hogy nem, valaki elne­vezte a megbékélés napjának (kért itt már valaki bocsána­tot?), ugyanakkor az 56-os for­radalom eltiprásában résztve­vők esetleg árulkodó iratait el­tüntetik, hogy vállvonogatva jövőnket akarhassák egyen­getni továbbra is. Mások nyíl­tan elmarasztalják a közszol­gálati tv-t, mert nem közvetí­tette a Kádár János sírjánál tar­tott kegyeleti megemlékezést. Igaz, emeltek végre egy szobrot Budapesten az 1945 és 1956 közötti évek politikai ál­dozatainak. A június 26-i szo­boravatáson megjelent Orbán Viktor mi­niszterelnök­jelölt, de a még hivatal­ban lévő Horn Gyula nem, mint ahogy a köz- társasági el­nök vagy Budapest főpolgármestere s a szociálliberális tábor egyéb je­lesei sem. A Rákosi- és a Ká­dár-korszak agyonvertjei, ki­végzettjei, elitéltjei, internált- jai és deportáltjai, egy életre megnyomorítottjai és háttérbe szorítottjai nem érdemelnek tőlük egy főhajtást? Amikor elítéljük, helyesen, a fasiz­must, miért mondhatja Demszky, hogy az antikom- munizmus ideje lejárt? Miért ez a kettős mérce? Barna vagy vörös diktatúra egyre megy. Tegyük már végre mi is he­lyükre a dolgot! Schmidt Pál dr., MDF, Pécs Szabadság és rend „Rend nélkül élvezhetetlen a szabadság” - állapította meg egy nyilatkozatában történelmünk második legfiatalabb magyar kormányfője. E kinyilatkoztatás mélységesen igaz tartalma elle­nére kommentálásra szorul. Kétségtelen, a rend nélküli korlátlan szabadság a felforgató szabadosságot, anarchiát jelenti, melyet egyetlen modem társada­lom sem fogadhat el működési alapelvnek. A jelzett két tényező esetében azonban figyelembe veendő szempont, hogy milyen tulajdonviszonyok keletkeztetik a szabadságot, s milyen eszkö­zökkel tartják fenn a törvénynek megfelelő állapotot. „Szabadság, te szülj nekem rendet!” - kiáltotta hajdanán a költő, aki a gyarmati függést, az elnyomás rendjét megalázónak tartotta. Ezúttal sem mellékes te­hát, hogy a társadalom döntő többsége számára kiteljesedett szabadság függvényében való­sul-e meg az óhajtott rend, vagy csupán egy szűk vagyonos réteg érdekképviseletében fellépő ál­lam diktátumaként. Alig egy évtizede még olyan társadalom polgárai voltunk, melyben mindenki felismert szükségszerűség jegyében vá­laszthatta meg cselekedeteit. A kollektívaközpontú társadalmi­politikai rendszerben progresszív módon fejlődtek, erősödtek, egyre tartalmasabbá, humánu- sabbá váltak az emberi kapcsola­tok. Következésképp a polgárok többsége reményteljes jövő elé tekinthetett. Ezzel szemben a magyaror­szági kapitalizmus „szabad­sága”, mely eddigi teljesítménye alapján a kilátástalanság és a becstelenség szinonimájának te­kinthető, a vagyontalanok korlát­lan testi-morális megnyomorítá- sának lehetőségeként funkcionál a gazdagságot halmozó elkülö­nült kisebbség igényei szerint. Tőkés termelési viszonyok közepette leginkább azért nem élhetünk valóságos szabadság­ban, mert ré­szint bérrab­szolgákká ala- csonyodtunk, részint az em­beri életminő­ség javulásá­nak nélkülöz­hetetlen felté­tele, a munka- lehetőség, mint egyetemesen ér­vényesítendő állampolgári jog kiszorult az állami garanciák kö­zül. A tőkés hatalom által megkö­vetelt rendet többnyire a terme­lésből és alkotásból kirekesztett tömegek is tiszteletben tartják, a szabadság nyújtotta lehetőségek élvezetére azonban képtelenné válnak. Amelyik államalakulat mindössze vegetálásra nyújt perspektívát jobb sorsa érdeme­sült polgárai számára, abban a rendet a szolgatudat motiválta fé­lelem és a megváltoztathatat- lanba való beletörődés tartja fenn. A választási eredmények pregnánsan jelzik számunkra, hogy az emberek döntő többsége a nélkülözés kényszerétől öve­zett „szabadságot” is hajlandó elviselni a rend és a társadalmi béke kedvéért. Más kérdés: mi­lyen hitele lehet az olyan demok­ráciának, melyben a szabadság és a rend kizárólag a tőke érde­keit szolgáló erőszakszerveze­tektől való rettegés következté­ben maradhat fenn. Dr. Südi Bertalan, Munkáspárt Az önkormányzati választások küszöbén Civil szervezetek Nem mai keletű felvetés a két­kamarás parlament intézmé­nyének megteremtése hazánk­ban (is). Ennek létrejötte egy hosszadalmas, igen összetett, össznépi, összehangolt munka eredményességétől függ. A népszuverenitás maradéktalan megvalósulása előbb vagy utóbb (és miért ne előbb) kitel­jesedik a hatalom (elsődleges) közvetlen gyakorlásában, a népképviseleti rendszer (közve­tett hatalom) fenntartása mellett. Ezúttal azonban nem alkot­mányozási kérdésekről kívánok szólni annál is inkább, mert e gondolatokkal, kiváló szakte­kintélyek számos állásfoglalása ismert már. Túl vagyunk az or­szággyűlési választásokon, új összetételű parlament kezdte meg jogalkotói tevékenységét és új koalíciós kormány fogott hozzá programjának megvalósí­tásához. Máris új megmérette­tés, az önkormányzati választá­sok küszöbén állunk. Az irányító testület megvá­lasztása és időnkénti megújítása része az ön­kormányzati­ságnak. Az önkormány­zatiság ugyanis nem szűkül le a te­rületi testületi önkormány­zatokra. A modem demokrácia kere­tei között (főképp a civil társa­dalom előtérbe kerülése miatt) a közéleti önkormányzatok szá­mos megjelenési formája jött létre (gazdasági, kulturális, sport, szociális, etnikai, stb.). Az önkormányzatok - már meg­lévő és tovább bővülő - összes­sége adja a demokratikus társa­dalmi rend és hatalmi berendez­kedés alapját. Bibó István munkásságát nem kell bemutatni, de e téma kapcsán ő is hangsúlyozta, hogy a hatalmi koncentráció egyik el­lensúlya az önigazgatás kiszéle­sedése. Tulajdonképpen a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8 paragrafusban foglalt rendelkezés is rögzíti: a települési önkormányzat felada­tai körében támogatja a lakos­ság önszerveződő közösségei­nek a tevékenységét, együttmű­ködik e közösségekkel. Ez a rendszer akkor optimális, ha a képviseleti rendszerben nem­csak a politikai pártképviselet van jelen, hanem a civil társa­dalmi szervezetek képviselete is. A közélet gondjait sok eset­ben e civil társadalom aktivitása és együttműködése képes meg­oldani. E szervezetek államtól független intézmények és az önkormányzati önállósulás ha­tékony eszközei. A májusi vá­lasztások az országos hatalmi viszonyokat rendezték. A helyi hatalmi, képviseleti összetétel mikénti átrendezése és annak érdekében végzendő munka a civü szervezetek bevonása nél­kül nemcsak sikertelenségre van ítélve, de az alapvető demokra­tikus elvek is sérelmet szenved­nének. Az itt felvetett, de adott esetben további részletezést igénylő gondolatokat a figye­lemfelkeltés szándékával vetet­tem papírra azzal, hogy számos egyéb fontos elvi és gyakorlati kérdés megvitatása, a siker ér­dekében halaszthatatlan. Dr. Aszódi Pál Gondolatok dr. Torgyán József miniszter úr intézkedéséről Húszmilliárd az agrártermelőknek Rekord mennyiségű gabona- termésre számíthatunk az idei évben. Ugyanakkor az előző kormányok hibás gazdaság- és agrárpolitikájának következté­ben az állatlétszám 50-60%- kal csökkent az 1990-es évihez képest, ami a feletetett takar­mány mennyiségének ugyan­ilyen mértékű csökkenését je­lenti. A Hom-kormánynak kellett volna meghoznia a gabona­többlet kezeléséhez szükséges intézkedéseket, de mint isme­retes ezt a súlyos problémát is „elbagatelizálták”. A fentiek miatt a többlet ga­bonatermés kezelése óriási gondot és „tűzoltó jellegű” in­tézkedések meghozatalát tet­ték szükségessé az új kor­mány, ezen belül elsősorban a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) .számára. Dr. Torgyán József minisz­ter úr már az első munkanap­ján ismertette a gabonaválság kezelésére hozott intézkedés- sorozat első elemeit: az állam szektorsemlegesen tonnánként 18 000 Ft-ért felvásárolja a malmi I. és II. minőségű búzát és 16 000 Ft-ot fizet az euro minőségűért. Az exportőrök a malmi I. és II. minőségű búza után tonnánként 2000, az euro- búza után 1500 Ft támogatást kapnak, amennyiben a terme­lőktől 18 000, illetve 16 000 Ft-ért vásárolják fel a gabonát. Ezen felül a tartós raktáro­zás költségeihez hetenként és tonnánként 15 Ft támogatás igényelhető, a búzára felvett hitel után az állam 100%-ban magára vállalja a fizetendő kamatot. Azoktól a családi gazdálko­dóktól, őstermelőktől, akik be­jelentkeztek a garantált értéke­sítésre, és évi 50 tonnát meg nem haladó mennyiségben termelnek, tonnánként 13 000 Ft-ért átveszik a takarmányga­bonát is. Az utóbbi intézkedést a Me­zőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövet­sége (MOSZ) alkotmányelle­nesnek tartja. Fel szeretném hívni a MOSZ vezetőinek fi­gyelmét, több mint 40 éven át szinte „számolatlanul” folyt az össznépi pénz a nagyüzemek támogatására, az éveken át felhalmozott adósságaikat többször elengedte a korábbi állami vezetés. Azoknak az eszközöknek a jelentős részét (terménytárolók, szárítók, gé­pek . . . stb.), amelyekkel a nagyüzemek ma profitcentri­kus szolgáltatást végeznek a kistermelőknek, 40-80%-os állami támogatással szerezték meg a nagygazdaságok. Ezért a Ba­ranya megyei FKgP veze­tése szerint a halmozottan hátrányos helyzetű kis­termelők tá­mogatása egyáltalán nem alkotmányellenes, hanem a vidékfejlesztést szem előtt tartva kötelessége a FVM ve­zetésének, ami teljesen össz­hangban van az európai uniós gyakorlattal is. A gabonaválság kezelése érdekében várható további in­tézkedések elsősorban a vasúti fuvardíjhoz való állami hozzá­járulás, az augusztus végén le­járó éven belüli hitelek átüte­mezésére, fémzárolt vetőmag­vásárlás támogatására, az el­avult agrártámogatási és in­formációs rendszer átalakítá­sára irányulnak. Sajtóban megjelent becslé­sek szerint a fenti intézkedések következtében körülbelül 20 milliárd Ft veszteség éri a „ga­bonamaffiát”, melynek jelen­tős része a kormány intézkedé­seinek köszönhetően az agrár- termelőknél marad, növelve azok jövedelmét és a termelés biztonságát. Antal László, az FKgP Baranya megyei alelnöke PÁRTHÍREK A Független Kisgazdapárt Pécs-keleti alapszervezete jú­lius 24-én 18 órai kezdettel tisztújító taggyűlést tart a Pécs, Szabolcsi út 63. sz. alatti kö­zösségi házban. Minden alap­szervezeti tag megjelenésére feltétlen számítunk. MKDSZ - együttműködési tárgyalások. A Magyar Ke­reszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) várhatóan igen jó megállapodásokat köt néhány héten belül a Magyar Demok­rata Néppárttal - mondta el az MTI-nek Rapcsák András, az MKDSZ ügyvezető elnöke. Rapcsák András leszögezte, hogy a Kereszténydemokrata Néppárttal semmilyen kapcso­latban nem állnak és tárgyalá­sokat sem folytatnak. Rapcsák András tárgyalásokat kezde­ményezett a Magyar Demok­rata Fórummal is. ÁR ESÉS AUGUSZTUS 31-IG MEGHossssszabbíTVA. ! II—* fosta m Keravill ofotért westíl rorcfe MOST CSAK NETTÓ ■■■/* AZ kGESZEI # y\ LEBESZÉLHETED! f _ 0 0 Ft! További információ az ingyenesen hívható 06-80/630-900-as zöldszámon. Internet: www.westel900.hu Bár a világbajnokság befejeződött, az ünnep nem ér véget! A nagy nyári kártyaesés augusztus 31-ig folytatódik. Így van még lehetőséged, hogy mindössze 7200 Ft-ért Westei Domino mobilkártyád és saját telefonszámod legyen, amelyen most a kártya teljes árát lebeszélheted. Ráadásul a Dominóval soha nincsen csúcsidő, mert fele áron*, mindössze nettó 36 Ft-ért*, éjjel-nappal beszélgethetsz. Hosszabbítsd meg az ünnepet, hívj a Dominón! *A WESTEL 900 saját hálózatán belüli hívásoknál. WESTEL 900 mintabolt Pécs, Rákóczi út 19. tel.: 06-72/225-111, 06-30/346-900 ________ . F otex: Pécs, Irgalmasok útja 26. tel.: 06-72/319-625 • Keravill: Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. tel.: 06-72/242-617 • Ofotért J* Pécs,Nagy Lajos király út 6. tel.: 06-72/311-616 • Citytel Kft.: Pécs, Kóczián S. u. 1. tel.: 06-30/461-520 Nyilas Ferenc * wESiEL »oo JT I Nagyatád, Hild sétány 2. tel.: 06-30/414-102 • Telecentrum Bt: Pécs, Bajcsy-Zs. u. 4. tel.: 06-30/299-411 • Mohács, A budapesti atlétikai európa bajnokság BUDAPEST '98 Szabadság u. 42. tel.: 06-69/302-533 • K&K Autócentrum: Pécs, Király u. 49. tel.: 06-30/414-177 • Siklós, Gyüdi út 18/b. hivatalos TELEKOMMUN.KAC0S szolgáltatója ///^ _-~J te,, 06-30/423-680 • Polár Kft.: Barcs, Köztársaság u. 29. tel.: 06-82/463-640 A KAPCSOLAT t i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom