Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)
1998-07-18 / 195. szám
10 Dünántuli Napló Kultúra - Művelődés 1998. július 18., szombat Hírcsatorna Orgonakoncert a Bazilikában. Idén nyáron már negyedik alkalommal lesz hangverseny pénteken a pécsi Bazilikában. Július 24- én 20 órakor Kovács Endre orgonái, Gregor József pedig énekel. A műsorban Bach, Händel, Mendelssohn, Guilmant és Verdi egyes művei hangzanak fel. (ly) Útravaló. Ez a címe annak a kiállításnak, melyben Pán- czél Róbert mutatkozik be Pécsett a Nevelők Házában, július 23-án, 18 órakor. A tárlatot az alkotó Lao Ce szavaival ajánlja. (ly) A csíksomlyói Ezer székelylány elnevezésű nemzetközi kulturális találkozón is részt vett a bodai néptáncegyüttes, amely Csíkrákos testvértelepülés meghívására erdélyi falvakban szerepelt egy héten át. A baranyai 14 tagú öntevékeny csoport vasárnap érkezett haza. (cs) János vitéz. Az ismert és kedvelt daljáték, a János vitéz lesz a következő program a Pannon Nyár Pécs- Tettyei Művészeti Fesztiválon. Heltai Jenő-Kacsóh Pongrác-Petőfi Sándor három felvonásos darabjában ezúttal a Magyar Állami Operaház, a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Szimfonikus Zenekar művészei működnek közre. A karmester Witterle Gábor, a rendező Frigyest Tibor. Az első előadás július 21-én lesz, 21 órakor. A daljátékot 22-én, 23-án és 25-én is láthatja a közönség, az esőnap 26-a lesz. (ly) PA-DÖ-DÖ vasárnap. Jubileumi, 10 éves koncertjét tartja a PA-DÖ-DÖ együttes vasárnap, a pécsi szabadtéri színpadon 21 órakor. Mórocz Sándor fafaragó és a Vasutas Művelődési Ház díszítőművész szakkörének kiállítása nyílott meg a pécsi MÁV-pályaudvar kultúrtermében. A tárlat - amelyet Nagy József festő nyitott meg - július 30-áig tekinthető meg hétköznapokon, 14-18 óra között. (aa) Kárpáti Gábor mutatja a sírbolt helyét a Bazilika altemplomában FOTÓK: laufer LÁSZLÓ Janus Pannonius azonosítása Janus Pannonius sírját megtalálni van olyan nagyszabású esemény, mint mondjuk, királysírokat felfedezni. Biztosnak látszik, hogy Pécsett ráleltek a humanista püspök földi maradványaira. A feltárásról idáig jószerivel csak a szakma tudott. A munkák még 1991-ben kezdődtek meg a pécsi Bazilika altemplomában, amikor fűtésrekonstrukcióba kezdtek. A 120 centiméter széles árokban azonban összesen nyolc teljesen ép csontvázat fedeztek fel. Kárpáti Gábor, a Janus Pannonius Múzeum régésze nem először foglalkozott már a humanista költővel, korábban ő találta meg zsebnapóráját is.- A lelet több szempontból is különleges - mesélte - , hiszen általános nézet, hogy az altemplomokban nincsenek sírok. Itt azonban tipikus középkori sírokra bukkantunk, némelyiket többször is használták. A délnyugati pillér tövében, egy falakkal kiépített sírban találtuk meg egy fiatal férfi csontvázát. Jobb combcsontja fölött, a bal keze alatt egy pápai bulla volt. A Czopf Nóra restaurálta ólompecséten többek között II. Pál pápa látható, s valószínű, hogy Janus Pannonius ezt az A pápai bulla a sírból 1465-ös pápai követsége alkalmából kapta. De hogy kerülhetett a holttest a Zágráb fölötti Medvevárából Pécsre? A régész szerint egy évvel az ottani temetés után egyik pécsi híve hozta ide a püspököt, de még itt is rejtegetnie kellett, egyesek szerint 4, mások szerint 7 évig. A sírban talált kátrányozott koporsó is erre utal. Mátyás megbocsátott a költőnek, s az akkori pápával együtt méltó temetést rendelt. A testhez ekkor kerülhetett igazolásként a pápai bulla.- A sír helye is fontos személyre utal - folytatta Kárpáti Gábor. - Az oltár és a templom főtengelyének közelében, kiemelt ponton helyezkedik el. A rajta lévő' emlékmű ugyan már a török korban eltűnt, de rajz született róla. Különössé teszi a leletet a már sokat emlegetett pápai bulla is. A régész szerint nincs példa rá, hogy ilyen tárgyat sírban találtak volna. Janus esetében azonban valószínű, hogy a bulla egyfajta személyi igazolványként szolgálhatott, de személyes életében is fontos szerepet játszott, hiszen egyházi karrierjének csúcsa volt, hogy egy ország küldöttségét a pápához vezethette.- Fontos lenne egy alapos antropológiai vizsgálat mind a nyolc maradványt illetó'en - tette hozzá Kárpáti Gábor. - Erre a feladatra Czoffman Zsuzsa vállalkozott. A vizsgálat megmondhatja a kort, a nemet, a betegségeket, Janusnak pedig voltak is ismert betegségei. Száz százalékosan soha nem állíthatjuk, hogy a pécsi Bazilika altemplomában fellelt sírban a csodálatos tehetségű humanista költő és nagylátókörű politikus nyugodna. De annyi biztos: az időpontok, a tárgyak, a körülmények erre utalnak.- Mint egy krimiben vagy egy tárgyaláson - mondta a régész. - Ott ezek lennének a közvetett bizonyítékok. H. I. Gy. A költő és politikus útja Janus Pannoniust, aki mindössze 37 évet élt, rokona, a váradi püspök, Vitéz János taníttatta ki a királyi kancellária vezető emberévé. A koraérett ifjúban hihetetlenül gyorsan bontakozott ki a költői tehetség is a reneszánsz Ferrarában. A pécsi püspöki székre 1459-ben emelték, annak ellenére, hogy II. Pius pápa túl fiatalnak és versei alapján túl könnyednek találta. Janus Vitéz János mellett alkancellárként is működött. Mátyás bizalmával tüntette ki, s 1465-ben a II. Pál pápához indított követség tagjává tette. Ez az út új alkotói periódust nyitott, de a politikai életben is nagyobb szerepet vállalt, Mátyást a török elleni fellépésre sürgette. Az 1467-es Mátyás-ellenes felkeléstől távol tartotta ugyan magát, de az 1471-es főúri zendülésnek már ő volt az egyik szervezője. Az összeesküvés leverésekor Pécsre húzódott, tüdőbaja is egyre súlyosbodott. Teste már nem bírta a viszontagságokat, s végül menekülés közben Medvevárott halt meg 1472. március 27-én. Ha péntek, akkor Villány! Finn, görög, török táncosok és a Mecsek Táncegyüttes szereplésével vette kezdetét a korábbi évek jó hagyományait folytató „Ha péntek, akkor Villány!” című rendezvénysorozat tegnap. Idén októberig tartanak a programok, melyekről a művelődési ház vezetője, Romfeld Ákos számolt be. Legközelebb július 24-én 18 órakor lép fel Villányban a Máré Táncegyüttes, kontyfel- tűző, hagyományőrző műsorukkal. Augusztus 20-a csütörtökön lesz ugyan és nem pénteken, a Szent István-ün- nep azonban nem marad el. Négy csoport is szerepel: a Lippói Fúvószenekar, a Kő- vágószőlősi Nyugdíjas Énekkar, a Villányi Német Asz- szonykórus és a Villányi Nyugdíjasklub Kórusa. Hangulatosnak ígérkezik a programok díszének szánt kétnapos fesztivál október 2- án és 3-án, ekkor kezdődnek ugyanis a Bacchusi napok, hintós felvonulással, bortündérrel, borkirálynővel. Romfeld Ákos szerint ugyanis a jó bor mellé kell valami különleges élmény is, így lehet vonzani igazán a hazai és külföldi látogatókat. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a villányi péntekek a falu közösségét is összekovácsolják. így nem volt véletlen, hogy többen elkeseredtek, amikor idén pénzhiány miatt átmenetileg veszélybe került az eseménysorozat. Az önkormányzat azonban végül mégis támogatni tudta a programot. Idén ez félmillió forintot jelent, még úgy is, hogy a fellépők díjai, útiköltsége tekintetében a legnagyobb takarékossággal jártak el a szervezők. Hodnik I. Gy. Pillantás Indiára címmel népzenei és néptáncestet tartottak a pécsi IH-ban a hatalmas ország északi és északkeleti részeiből érkezett táncosok és zenészek. A Pannon Nyár '98 fesztiválnyitó koncertjén Tommy Vig (felvételünkön) nemzetközi együttese mutatkozott be a tettyei romoknál. fotók: tóth László Futnak a képek filmjegyzet Jelenet a filmből: Elisabeth Shut és Woody Harrelson Tábornagyok, századosi szerepben Nem vagyok biztos abban, hogy éppen Volker Schlön- dorffnak, a német film egyik kiemelkedő mesterének, a Bádogdob egykori rendezőjének, akit néhány héttel ezelőtt a Rémkirály kapcsán méltathattam olvasóimnak, kellett légyen krimit forgatnia. Az ellenben kétségtelen, hogy ezt a feladatot (kényszerű penzumot?) is kiválóan megoldotta. A Palmetto, szerintem, az utóbbi évek egyik legjobb teljesítménye a műfajban. Schlöndorff munkáján kívül leginkább talán azért, mert tisztán klasszikus módszerekkel dolgozik (miközben a mai ember kiszolgáltatottságát ábrázolja). Mellékszálról indítja a történetet, megtévesztően komótos tempóban, látszólag csupán egy imitált emberrablás históriájáról van szó, hogy azután váratlanul átrendeződjön a kép, s mikor aztán azt hisszük, készen vagyunk a kirakójátékkal, az utolsó, fergeteges félórában csak kapkodjuk a fejünket a váratlan fordulatok hatására. ínyencfalat a krimit kedvelőknek! Olyan, mintha Chandler írta volna, s ezt azért is mondhatom nyugodt lélekkel, mert a film alapjául szolgáló regény írója, James Hadley Chase a nagy előd iskolájában tanult. Tudja, hogy a jó bűnügyi történethez nem elég az izgalmas sztori (de persze nélkülözhetetlen), szükséges, hogy az egésznek hangulata, levegője legyen. És kell egy kép, ami benne marad a szemünkben, mint Crystal Kingsley lebegő holtteste a tóban Chand- lemél. Schlöndorff mindezt a kisuj- jából kirázza. Palmetto, ez a floridai kisváros, olyan hitelesen jelenik meg a vásznon, mintha magunk is jártunk volna itt (jártunk is: Jarmusch Floridájában!), s az a tengerparti faház, ahol megjelenik a csábító szépasszony Rhea Malroux személyében, olyan „sugalla- tos” helyszín, amiről rögtön sejtjük, tartogat még meglepetéseket számunkra. Schlöndorff, mint mindig, ezúttal is jó színészekkel dolgozik. Woody Harrelson egy balek-szerepre szánt újságírót játszik, idegesen, hajszoltan, esendően, ahogy kell, Élisabeth Shue pedig mindenre elszánt, közönséges és vonzó, ahogy a műfaj törvényei megkövetelik. És aztán ott van Rolf Hoppe a beteg milliomos szerepében, akit a magyar közönség leginkább a Mephisto Tábornagy figurájának alakítójaként ismer, most mindössze néhány percig van a vásznon, ám azoknak a perceknek, nem tudom hogyan, de hirtelenül fontosságuk támad. Istenem, Rolf Hoppe. .. Mekkora színész, s most egy krimi epizódszerepében lép fel. És Schlöndorff ül a rendezői székben! Tábornagyok, amint századosi egyenruhában masíroznak egy menetgyakorlaton, miközben a Müncheni Filharmonikusok muzsikálnak. Micsoda luxus! Nem túlzás ez, kérdem én, még akkor is, ha látom, hogy az álruhás hadvezérek így is megnyerik a csatát, ha nem is Austerlitznél. Nagy Imre i y < i
