Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)
1998-07-16 / 193. szám
6 Dunántúli Napló Környezet- És Természetvédelem 1998. július 16., csütörtök Oldalszerkesztő: Szélvíz Környezetvédelmi tábor. A Pécsi Környezetünkért Alapítvány idén a kárpátaljai fiatalok számára szervezett környezetvédelmi tábort. A résztvevők hetenkénti váltásban a költségeket finanszírozó pécsi cégek területén dolgoztak a környezet rendbetétele érdekében. A jövőben erdélyi és felvidéki fiatalokat szándékozik a táborba az alapítvány meghívni. Szennyvíz. A pécsi szennyvíztisztítás eddig ki nem használt kapacitása ad lehetőséget a város újabb részeinek csatornázására - például Mecsek-oldal, Postavölgy illetve néhány városkörnyéki településen - többek között Pellérd, Ke- szü-Gyód - a beruházás megkezdésére. Ezek között néhány helyen már elkezdték a munkát, máshol előkészítés alatt van a pécsi rendszerre csatlakozás. Gólyafészkek. A felmérések szerint közel 320 gólyafészek van Baranya megyében, ezekből 212 található üzemelő elektromos hálózaton, további 25 önálló oszlopon. A Dédász Rt. a 238 közül 225-öt gólyafészek- tartó szerkezettel látott el. A bányasebek. Baranyában a bányászat nyomán 670 hektárnyi roncsolt felszín maradt. Rekultivációjuk a megye környezetvédelmi programja szerint csak állami szerepvállalással oldható meg. Tavak, tározók. Baranyában a vízjogi engedéllyel rendelkező tavak összterülete csaknem 2400 hektár. A hiányos karbantartás, a fel- iszapolódás miatt rossz állapotúak. Bár a vízrajzi, domborzati viszonyok néhány helyen lehetővé tennék, új tavak létesítésére csak igen korlátozott mértékben lehet számítani. Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült Eltemetett örökség A felügyelőség a jó szón és a megegyezésen túl nehezen léphet A kommunális hulladék összegyűjtéséért, elhelyezéséért is felelős önkormányzattal, mint hatósággal szemben nem léphet fel környezetszennyezés esetén a környezetvédelmi hatóság. Pontosabban: nincs szankcionálási lehetősége.-------------------------------------- szennyezés” történik az üdülőAB ALIGET Sebők Ferenc értetlenül magyarázza: minden hétfőn felgyújtják Abaligeten, a Bányatetőn lévő kommunális hulladéklerakóban a szemetet. Információi szerint azért, hogy az elégett mennyiség helyére újabb szállítmányokat vihessenek, mert a lerakó kezd megtelni, bővítésére pedig az önkormányzatnak nincs pénze. Márpedig - mondja - ebben a lerakóban van festék is, műanyag is, már csak a felszálló sűrű füst is elárulja. Azaz: „sima környezetterületen. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen nem hallottak a szemétégetésről. Azt azonban dr. Szvitacsné Marton Katalin (kis képünkön) osztályvezető elmondta: ha valóban az önkormányzat rendeletére gyújtják be a szemetet, lényegében cselekvésképtelenek. Jóllehet, a felügyelőség hatóság, az égetés levegőszennyezés - de hatóság az önkormányzat is. Arra pedig törvényi lehetőségük , nincsen, hogy szankcióval lépjenek fel vele szemben. Hozzátette azonban: ilyen esetben le szoktak ülni az érintettekkel, s a megbeszélés rendszerint pozitív eredményt hoz. Más a helyzet, ha az önkormányzat vállalkozóval üzemelteti a lerakót. Begyújtása, vagy más környezetszennyezést okozó körülmény esetében már van mód a szankcionálásra. Bizonytalansági tényező azonban itt is van: légszennyezés esetén kilónként 50 forint a büntetési tarifa, s azt megállapítani mennyi égett el, pontosan nem lehet, illetve nagyon nagy mennyiség esetében is irreálisnak tűnik a szabályt alkalmazni. Marad egy alapos figyelmeztetést szolgáló összeg. Tarai Lajos, Abaliget polgármestere megörökölt teherről beszél. A hulladéktelepet - ahol nem égetnek, ezt határozottan cáfolja - be kellene keríteni, őrzéséről gondoskodni. Mindez pénzbe kerülne - de tényleg nincs. Felvetődött, hogy az engedélyezett, de a szabványoknak nem megfelelő lerakó helyett az abaligeti kommunális hulladékot Magyarhertelendre szállítsák - ám a cég, amely erről gondoskodna, túl drága.- Temetünk, új gödröt ásunk, temetünk, új gödröt ásunk - mondja a polgármester. Vagyis füst nem száll föl az abaligeti szemétlerakóból - de aligha megnyugtatóbb a föld fokozatos elszennyezése. Abaliget azonban csak egy példa erre a sok közül. Sűrű füst száll a gyönyörű tájban fotó: laufer l. A fényes tarlók fürge ura Bár májusban elkezdődött, most kezdődik igazán az őzbak szezonja - sok nimród véleménye szerint az egyik legszebb élményt adó vadászat. Idén a megyében mintegy 100-120 kerülhet terítékre. BARANYAI KÖRKÉP Lehet persze cserkelve, vagy éppen magaslesről is puskavégre kapni az őzbakot, de az „ínyencek” esküsznek a csalisípra. Minden őzbakvadász előtt ismert lehet dr. Bertád István neve, akit az őzhívó síp művészének tartottak, s aki sokat járt vadászni Baranyába is, illetve tartott itt a különös eszköz használatáról tanfolyamot a megye érdeklődő nimródjai- nak. A learatott gabonatarlók fürge urának, az őzbaknak ilyenkor van az üzekedési ideje. Mint Gondos Gyula (képünkön) megyei vadászmestertől megtudtuk, ebben az évben 100-120 őzbakot várnak terítékre. Jobbára német, osztrák és kevesebb olasz nimród érkezik a baranyai vadásztársaságokhoz, hogy hazavihesse álmai trófeáját. A szezon elhúzódik egészen szeptemberig. Baranyában az őz mindenütt előfordul, ám a minőség - a trófea súlya, külleme - alapján elA szezon szeptemberig tart sősorban a szigetvári környék ad kiváló bakokat. Biztonságot a madaraknak A gulipán is a fokozottan védett madarak közé tartozik BUDAPEST Kizárják egyesületükből azokat a vadászokat, akik a védett madarak vadászatában közreműködnek. Ismert, hogy számos alkalommal foglaltak le ilyen zsákmányt külföldi nimró- doktól a határainkon. Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) az eddigieknél lényegesen nagyobb biztonságot szeretne nyújtani a nálunk élő védett madaraknak. A kamara felhívással fordul megyei szervezeteihez, hogy tagjaik nagyobb figyelemmel óvják az oltalom alatt álló ritka fajokat. A szakértők - túl az élővilág elszegényítésének veszélyén- az illegális vadászat okozta anyagi kárt évente több mint 100 millió forintra becsülik. A közelmúltban az OMVK és a Magyar Madártani Egyesület egy fórumon megállapodtak abban, hogy pontosan tájékoztatják a hazai és a nálunk vadászó külföldi nimró- dokat a Magyarországon vadászható fajokról, megelőzve ezzel az ismeret-, vagy tájé- kozatás hiányra hivatkozást. A fórumon tanácskozó szakemberek fontosnak tartották, hogy a törvények, más szabályok megszegőivel szemben fokozottabb legyen a szigor, a pénzbüntetésen túl etikai és büntetőeljárást kell az elkövetőkkel szemben kezdeményezni. A hazai vadásztársaságok pedig a vétkes tagot ki- zátják az egyesületből. A vízbázisok védelme PÉCS Sárospatakon tanácskoztak a sérülékeny földtani környezetben lévő, felszín alatti vizek védelmével foglalkozó szakemberek. A konferencia témája az 1996-ban indított program végrehajtásának eddigi tapasztalatai voltak. Baranya e szempontból az ország legkedvezőtlenebb régiói közé tartozik: több mint 70 védelemre szoruló felszín alatti vízbázisa van, közöttük például a tortyogói, a pellérdi víznyerő terület, vagy a Tettye-forrás. Udud Péter (képünkön), a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vízföldtani szakembere szerint a nyolcéves program kezdete óta eltelt idő indokolttá tette végrehajtása tapasztalatainak összegzését. Különös tekintettel arra, hogy a múlt évben megjelent a vízbázisvédelmi jogszabály is, s ennek gyakorlati érvényesülése is témát ad a szakembereknek. Baranya kapja a program végrehajtásához a legmagasabb összegű központi támogatást, több mint egymilliárd forintot. A sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisok védelme, a rendelkezésre álló pénzből fedezett beruházások összhangjának megteremtése természetesen nem csak megyei érdek, ezért kiemelt témaként szerepelt ez is a sárospataki konferencián. A szakemberek tapasztalatcseréje rendszeres e területen, rendezett már konzultációt erről a dél-dunántúli igazgatóság is. Fokozottan védett növényeink: boldogasszony papucsa Tudományos neve: Cypripe- dium calceolus. Széles, nagy, elliptikus szárlevelei redőzöt- tek. Magányos virága a szár csúcsán áll. A virágtakaró öt lepellevele bíborbarna színű. Nevét az aranysárga, s pa- pucsszerűen felfújt mézajaktól kapta. Erre utal latin (calceolus = kis cipő) és több népies magyar neve (papucs kosbor, Mária papucsa, rigópohár, pohárvirág) egyaránt. Május második felében nyílik, de melegebb időjárás esetén virágzását már április végén megkezdi. Észak-Amerika és Eurázsia kontinentális éghajlatú területein honos, de szinte mindenütt ritka. Magyarországon a Dunántúli- és Északi-középDr. Kevey Balázs botanikus A „Zöld lénia” új sorozata a régió fokozottan védett növényeit ismerteti. Az írások szerzője dr. Kevey Balázs kandidátus, a JPTE docense.- Kutatási területei?- Florisztika, növénytársulások, természetvédelem.- Mennyire veszélyeztetettek a növények?-Vannak olyanok - például a bangófélék -, amelyek közvetlenül a kipusztulás szélére kerültek.- Köszönhetően az embernek?- Nem minden esetben. Néhány növényfajnak az élet története színpadán lejárt az ideje.- A világ mely részein kutatott?- Csak Magyarországon - elhanyagolt a magyar flóra kutatása. — A növénykutatásnak milyen a rangja?- Felértékelődött, a természetvédelem megerősödésének eredményeként. hegységben, valamint Nyu- gye kertjébe. gat-Dunántúl több pontjáról Az átültetést közölték. Sajnos lelőhelyei- nem tudja nek nagy részéről már kipusz- elviselni, tűit. Dél-Dunántúlon (Belső- Minden ilyen Somogy, Zselic, Mecsek) próbálkozás mindössze négy régi adat bi- a kiásott pél- zonyítja egykori előfordulá- dányok pusz- sát. Ma már csak a Zempléni- tulásához hegység, a Bükk, a Pilis, a vezet. A Bakony és a Soproni-domb- vegyszere- vidék területéről ismerjük zésre igen biztosan. érzékenyen A meleg, száraz, olykor reagál. Terűdé termőhelyeket kedveli, ülőhelyét Igen érzékenyen reagál a óvni kell a fényviszonyokra, csupán a túlzott beár- félárnyékos helyeken él. nyékolástól, Rendkívüli szépsége szinte a tarvágástól „ingerli” a laikus kirándulót, is. Eszmei hogy virágzó hajtásait letépje, értéke: 50 sőt tövestől kitépve hazavi- ezer forint. Rajz: dr. Békefi Irén i
