Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)
1998-07-02 / 179. szám
1998. július 2., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 7 Szélvíz Szennyvizek. A megye települései közül 22 ellátott szennyvízcsatornával - ez 53 százalékos lakossági ellátottságot takar. Ezt az arányt egy kormányhatározat 2010-re országos átlagban 68-70 százalékra lrí- vánja javítani. Szársomlyó. A fokozottan védett Szársomlyót csak természetvédelmi őr kíséretében lehet látogatni. Ehhez a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól kell engedélyt kérni. Artéri rehabilitáció. A Természetvédelmi Világalap magyar tagozata ajánlása szerint rehabilitálni kellene azokat az ártéri erdőket - érintett ebben a Duna és a Dráva mente - is, amelyeket az utóbbi 20-40 év során nyár-, fűz- és akácerdők el- silányítottak. Túrakerékpárosok. A Pécsi Túrakerékpáros Klub a darányi ősborókásba tervez túrát július 4-én, szombaton. Találkozó a MÁV- pályaudvaron, reggel fél 7- kor, Szigetvárig vonaton mennek, onnan összesen 114 kilométert pedáloznak a jelentkezők. Területfejlesztés. Gyors ütemben nő az az összeg, amely felett a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek. Országos szinten 1966-ban ez 9,7 milliárd, a következő évben több mint 15 milliárd forint volt, és ebben az esztendőben további 4 milliárd forinttal bővül a területfejlesztés decentralizált forrása. A tigris éve. A kínai naptár szerint az idei esztendő á tigris éve. A Vadvédelmi Világalap szándéka, hogy megmentsék a kipusztulás szélén álló nagyragadozót. Ennek érdekében a szervezet egymillió dollárral járul hozzá a költségekhez. Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült Erdők és „őserdei állapotok” Baranya megye erdősültsége 23 százalékos, ez 4,5 százalékkal magasabb az országos átlagnál. A privatizáció és a tulajdonviszonyok átrendeződése következtében az állami tulajdonú erdőterületek aránya 67-ről 55 százalékra csökkent. Több mint 33 000 hektár privatizált erdő helyzete rendezetlen. BARANYAI KÖRKÉP- Az erdőről, a vadról, a természet védelméről rendelkező jogszabályok alapvető változásokat hoztak a gazdálkodás gyakorlatában, s ez főként a fa- kitermelés területét érintette. A változások minden esetben korlátozásokat, tilalmakat jelentenek - mondja dr. Papp Tivadar (képünkön), a Mecseki Erdészeti Rt. igazgatója. - A törvény ugyan rendelkezik a gazdasági hátrányok kompenzálásáról, ennek anyagi fedezete azonban nem biztosított. Az új körülményekhez azonban alkalmazkodnunk kellett, szemléletváltásra, az érintett ágazatok párbeszédére van szükség. Ha egyik oldalról országosan is elismerést váltott ki az rt. és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közötti együttműködés, ennek „tartalmi oldala” a megye erdőinek csak valamivel több mint felét érinti. A másik fele esetében akár zűrzavart is említhetünk. Egy példa: a magántulajdonba került erdők átlagos területe 2,2 hektár — az eredményes erdőgazdálkodáshoz azonban legalább 30-60 hektár kellene. Másik tünet: miközben a megyében megalakult 82 erdőbirtokossági társulat, ebből eddig mindössze húszat jegyeztek be. Nem véletlen hát, hogy a szakemberek félnek, mert - hangsúlyozza egy agrárkamarai vélemény - „Az erdő az emberi környezet legfontosabb eleme, amely csak állami támogatással fejleszthető. Ha ez nincs meg, akkor az erdőgazdálkodás a rablógazdálkodás irányába tolódik el.” A fa: pénz. Az Állami Erdészeti Szolgálat adatai szerint a fakitermelés intenzitása szorosan követte a tulajdonviszonyok rendeződését. Azaz az új gazda rögtön nekiállt letarolni a területet. Négy évvel ezelőtt még 82 ezer köbméter volt a megyében a fakitermelés, tavaly már megközelítette a 130 ezret. Engedély nélkül végzett fakitermelés miatt azonban mindössze hét esetben indult eljárás, ezek mindegyike sem fejeződött be. Az erdőgazdálkodási bírság a befejezett ügyekben közel 2 millió forint volt. Az „őserdei állapotok” rendezése sürgető. A baranyai erdők 17,5 százaléka védettséget élvez - csak a DDNP közel 18 ezer hektár felett őrködik -, ám ez sem mindig riasztja vissza a „fanyűvőket”. Más oldalról viszont egészségileg is károsodottak az erdők: országos szinten 38 százalék gyengén, 19 közepesen, 7 erősen. Vagyis alig több, mint egyharmada egészséges. Van tehát mire figyelniük, vigyázniuk - döntően a privatizált területeken - az erdőgazdáknak. A magánerdők árnyéka íi Sok tulajdonos, kis területtel. # A tulajdonosok szakmai hozzáértése sokszor hiányos. # A tulajdonosi koncentráció nem jöhet létre, mert az érintettek nem ismerik egymást, ennek következtében a tulajdonosok gazdasági közössége nem alakulhat ki. Nincs megoldva az erdőterületek védelme. A magánosított erdőkben közvetlen állami támogatás szükséges a termelés beindításához és szakszerű végzéséhez. A támogatás pályázati feltételeit egyszerűsíteni kell. Kiemelten kell foglalkozni a kedvezőtlen adottságú termőhelyi erdőkkel, különös tekintettel a privatizált erdőkre. Erdővédelmi támogatás kell a károsodás megelőzéséhez. Márkás bikák a talonban Még odébb van, de a vadásztatok reményei szerint jó haszonnal zárulhat majd a szarvasbika vadászatának szezonja. A kereslet a külföldiek részéről nagy, az ebből eredő bevétel forrása azonban nem csak a trófea. BARANYAI KÖRKÉP A mindig a pénztárcájuk mélyén kotorászó vadásztársaságok között is azok vannak jobb helyzetben, amelyek bérelt területén nagyvad él. Ilyen szempontból a baranyaiak előnyöket élveznek. Az utóbbi években a „nagyvad” kategória az értékes és értéket szülő vadásztatás szempontjából bővült a vaddisznóval is. Egyre keresettebb a külföldi nimródok részéről is, s például a Mecseki Erdészeti Rt. hosszú távú - de már megkezdett - programjában a disz- nóskertek jeles szerepet kapnak, a téli eredmények igazolják az előzetes várakozásokat. Most azonban még a szarvasbika vadásztatására készülnek, jóllehet ideje csak augusztus legvégén, szeptemberben lesz. A baranyai területeken ebben az évben a tervek szerint 350 gímbika kerülhet terítékre. Ez nem több - itt-ott kevesebb is -, mint az előző évi kilövés. A szakemberek egyelőre arra gondolnak, hogy még nem mozognak a bikák, vagy valamelyest csökkent az állomány. Egy közepes trófea - 7 kilogramm körüli és ebből bőven van a megye erdeiben - ára 3700 német márka. A vadásztatok bevétele azonban nem csak ebből ered. Gondos Gyula (képünkön), a megyei vadászszövetség vadászmestere szerint az egy hétig nálunk tartózkodó vendég akár még egyszer ekkora összeget itt hagyhat. Szállás- és étkezési díj, a kísérő költségei, autóhasználat, a trófea bírálatának díja - mindezek további bevételhez juttatják a vadgazdákat. Erre szükség is van, mert a már lefutott őzbakvadászat anyagi oldalról nem sikerült a tervezetthez képest. A lemaradást a társaságok a még talonban lévő bikáktól remélik. Tó a kerítés mögött JfÄ*:: •-J GÖRCSÖNY Több mint 220 ezer forint önerőt biztosít a Baranya Megyei Önkormányzat a görcsönyi Idősek Ótthona parkjának és tavának felújítását célzó pályázat anyagi hátteréül. A pályázatot az önkormányzat adja be, s a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács decentralizált alapjától remél támogatást a munkához. Az otthon parkja, az itt lévő különböző kerti bútorok, a patak és a tó is alapos felújításra, rendbetételre szorul. Az előzetes számítások szerint a költségek meghaladják a 700 ezer forintot. Ennek közel fele kell a parkra, fele a tóra. A tervezett munka mögött kötelezettség is meghúzódik, mert egy önkormányzati rendelet kimondja, hogy biztosítani kell az intézményei kezelésében lévő, védett természeti területek fenntartásának támogatásához szükséges költségek ütemezését. A több mint 11 hektáros parkban 1990 óta semmilyen munkát sem végeztek. Az asztalok, a padok, az esőbeálló rossz állapotban vannak, rendbe kell tenni a tó iszapta- lanítóját és a patakmedret is. A költségek között ez utóbbi jelenti a legmagasabb tételt. A részleges felújítással még ebben az évben szeretnének végezni. Fotó: Müller A. a • •• n 1 ui / • A jovo élőképéi PÉCS Kitüntetéssel ismerte el a hulladékgazdálkodás - és ezzel a környezet védelme - terén elért eredményeket a Pécsi Biokon Kft. ügyvezető igazgatójának, Kiss Tibornak a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter.- A szemléleten kell sürgősen változtatni - mondja az ügyvezető igazgató. Mintegy jelezve: a lényeg, a környezetet valóban kímélő gazdálkodás, a különböző „termelők” által produkált hulladékokban rejlő anyagok hasznosítása tulajdonképpen „csak” beruházás, pénz kérdése. Ám a gondolkodást megváltoztatni - akár generációkat is átívelő időt kíván. Természetesen megfelelően célzott tájékoztatás hiányában. A Biokom valóban a hazai hulladékgazdálkodás élvonalában van. Egy olyan konzorcium rendszergazdája, amely csaknem az egész DélDunántúlt átöleli, s amely létrehozásában a Biokom menedzsmentje meghatározó szerepet vállalt. A szakma és a konkurencia számára is meglepően magas KTM-tá- mogatást nyertek a programhoz - amely már magában foglalja az előbb említett tájékoztatás felgyorsítását, hatékonyságának növelését is.- Valahol itt kell kezdeni - mutat az irodaház folyosóján egy falra. Pályázatokon és a Biokomnál működő oktatóterembe járó, „szakfoglalkozásokon” részt vevő kisdiákok munkái. Jellemző: miközben az irodaházat az utóbbi egy évben rendre csinosítják, az ügyfelek számára barátságosabbá teszik, a munkatársak egyik emeletről a másikra költöznek - ez a fal érintetlen maradt. A jövő előképei. 6 Mérlegen a vízkészlet A megye különleges adottságai összetett gondolkodást és gondoskodást kívánnak a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítása érdekében. A szakemberek mérlegre tették a készleteket, lehetőségeket. A végeredmény: a további szeny- nyeződést meg kell és meg is lehet akadályozni. BARANYAI KÖRKÉP A kérdés természetesen: hogyan? Az állami szervek, ön- kormányzatok vízbázis-védelmi feladatait sokoldalúan és konkrétan megfogalmazzák a jogszabályok - részükre kötelezettségeket meghatározva -, ám ez kevés. A társadalom minden szintje - említsük példaként a vállalkozókat, az állampolgárokat - nincs bevonva ebbe a folyamatba. Sőt, egyelőre csak legfeljebb sejtésük lehet arról, hogy aktív részvételükre nagy szükség lenne. Már csak azért is, mert a kellő tájékozottságuk hiánya szülte „hézagon” át folyamatosan szennyeződhetnek a vízkészletek. Már a ’70-es évek elején általánosan elfogadott volt: a talajvíz alkalmatlan ivóvíznek. Ezzel együtt azonban a talajvíz ilyen általános érvényű romlására nem állnak rendelkezésre megbízható mérési adatok. Tény, hogy ma is működnek talajvízre, vagy azzal közvetlen kapcsolatban lévő felszínközeli rétegvízre telepített vízművek (Magyaregregy, Szászvár, Hird, Villány), még elfogadható vízminőséggel. Egy kormányprogram közel 10 milliárd forintot irányoz elő arra, hogy az ivóvízbázisok védelme mintegy másfél évtized alatt megvalósulhasson. A megyében 78 sérülékeny vízbázist regisztráltak. Ebben az évben ezek közül öt alapállapotát mérik fel a szakemberek, hat vizsgálatával a múlt évben végeztek. A cél nem csak a minőség megőrzése, hanem a mennyiségi gazdálkodás meghatározása is. Vizeink tisztaságának megőrzése közös érdek FOTÓ: MÜLLER ANDREA 1 I
