Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-13 / 190. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. július 13., hétfő Hírek röviden Díszkivilágítást kapott a bicsérdi templom és kertje, va­lamint a játszótér. Az éjszakai villanyfénynek örülnek a jár­őröző rendőrök és a polgárőrök is, hisz könnyebben tetten érhe­tik a közterületek rongálóit és a tolvajokat. (cs) Minden terményt elloptak nemrég egy komlói kiskertből, az Autós völgyben. Kiásták a zöldségeket, leszedték a fák gyümölcsét. Pár napja ugyanilyen eset történt, szintén az éj­szaka leple alatt, egy dávidföldi parcellán. (cs) Nagyhajmáson félnek, főként a faluszélen élő idős és magá­nyos lakók a besurranó tolvajoktól. Az utóbbi egy-másfél év­ben erre hivatkozva családok költöztek el a faluból. Nem vélet­len, hogy az önkormányzat a polgárőrség újjászervezését szor­galmazza. (cs) A tékesiek szabadidős klub kialakítását tervezik. Jelenleg félszázan járnak el, időnként már hétköznap is Pécsre, Kom­lóra, Vásárosdombóra magányosok és társkeresők közösségei­be. A helyi szervezet alapítását fiatalok is kezdeményezik. (cs) Pályázatok - válasz nélkül BARANYAI KÖRKÉP Több olvasónk is jelezte, hogy az utóbbi időben az ál­láspályázatokra beküldött levelekre gyakran nem kapnak választ a cégektől, ráadásul az adataikat (ön­életrajz, fénykép) sem kap­ják vissza. Akadt, aki rövid időn belül csaknem harminc állást pá­lyázott meg, s mindössze egyetlen társaság válaszolt a levelére. A többi esetben a le­vél valószínűleg a szemétku­kába került, benne több sze­mélyes adattal. A nagyobb cégek az utóbbi időben kezdték bevezetni a pályázat és az állásinterjú rendszerét, felváltva az eddigi jelentkezést. A különbség ab­ból áll, hogy a pályázatoknál kíváncsiak az érdeklődő ed­digi életútjára, kinézetére, amit lehetőség szerint levél­ben kell beküldeni. Az állás­interjú pedig pszichológia, al­kalmassági tényezőkre is fényt próbál deríteni. A je­lentkezésnél azonban a sze­mélyes adatok nem „vándo­rolnak”. A Baranya Megyei Mun­kaügyi Központ jogi osztá­lyán megtudtuk, a köztisztvi­selők posztjaira kötelező pá­lyázatot kiírni, s a közszolgá­lati etikai kódex azt is rögzíti, a jelentkezők leveleire vála­szolni kell még akkor is, ha az érintett nem kapta meg a kí­vánt állást. A magánszférában is titko­san kell kezelni a pályázato­kat, hiszen abban személyes adatok is szerepelnek - név, születési hely, esetleges élet­rajz. Az pedig etikai szem­pontból erősen kifogásolható, ha az álláskereső semmilyen értesítést sem kap a társaság döntéséről. Ny. Sz: Öngyilkosságok: van segítség 1995-ben készült el az Amerikában élő, az egészségüggyel fog­lalkozó magyar közgazdász, Rupp Ágnes számítása a magyar mentálhigiénés problémák közgazdasági terűéiről. A National Institut of Mental Helth kutatója szerint 1995-ben közel két­százötven milliárd forint kiadást okozott a társadalomnak a dohányzás, az alkohol, a drog, a depresszió és az öngyilkosság. Ebből az öngyilkosság közvetett és közvetlen költsége egy év alatt tizenhárom milliárd forint. BARANYAI KÖRKÉP Kialakulóban van az öngyil­kosság és a lelki betegségek megelőző programja Buda Béla vezetésével, mondja dr. Kóczán György (képünkön), a Pécsi Pszichiátriai Klinika docense, aki a napokban tartott a kérdés­ről Szegeden, egy nemzetközi konferencián előadást. Figye­lemre méltó, mondja, hogy amíg a társadalomnak közel kétszázötven milliárdjába kerül a már említett problémák meg­léte, 217 milliárdot költ az egészségügyet finanszírozó biz­tosító gyógyító-megelőző tevé­kenységre. Magyarország csu­pán a nagy gazdasági világvál­ság idején állt a világranglista második helyén az öngyilkos halálozások tekintetében, azóta tartjuk vezető helyünket. A csúcs 1985- ben követke­zett be, s tu­lajdonképpen 1988-tól ész­lelhető csök­kenés. De voltaképpen a legtöbb volt szocialista or­szágban a rendszerváltás előtti időszakban kezdődött el a „visszaesés” a diktatúrák eny­hülése, a liberalizálódási fo­lyamat elindulása miatt, amely azonban nem érinti a populáció minden rétegét: például ha­zánkban az idős korosztályt. Az öngyilkosság a férfiak körében jóval gyakoribb, radikálisabbak a módszerek is. Többnyire ön­akasztás, fegyver, leugrás, vo­nat elé ugrás a jellemző, míg a nők körében inkább a gyógy­szerek használata. A baranyai vizsgálatok egyik különlegessége, hogy a 15-19 éves nők között igen sokan kö­vetnek el öngyilkosságot, a fel­nőtté válás időszakában ez már szinte népbetegségnek számít. Az öngyilkosságok hátteré­ben az esetek nagy részében a depresszió vagy az alkoholiz­mus áll. A WHO előrejelzése szerint 2020-ra a halálhoz ve­zető betegségek között a dep­resszió a második helyre kerül a szívinfarktus után. Míg a dep­resszió jelenleg a leggyakoribb a munkanélküli nők körében, az alkoholfogyasztás leginkább a férfiakra jellemző. Magyar sa­játosság, hogy amíg az észak­kelet-délnyugat tengely alatt, tehát például Bács vagy Csong- rád megyében igen magas az öngyilkosságok száma, addig Győr-Sopronban vagy Vasban alacsony. Ennek oka, hogy a modernizációs folyamatokat és a társadalmi változásokat nem egyformán élik meg a külön­böző területeken, fejlettségi szintén élő emberek. Vannak, akik a régi értékek szerint már nem, de az új szerint sem tud­nak élni, a normavesztéses ál­lapot számukra elviselhetetlen­nek tűnik. Az is súlyosbítja a helyzetet, hogy igen kevés azon intézmények száma, amelyek ebben a periódusban az embe­rek támogatását szolgálnák. Sajátos az is, ahogyan a ma­gyar kultúrában az öngyilkossá­got interpretálják. Lényegében heroikus tettként jelenik meg, s erre megvannak a példák is: Széchenyi, Teleki Pál, József Attila vagy éppen a szépségki­rálynő. Dr. Kóczán fontosnak tartja: tudatosítani kell azt, hogy ezek az emberek nincsenek ma­gukra hagyva, van segítség, amely hozzáférhető. Pécsett az SOS Öngyilkosság megelőzésért alapítvány elsőd­leges célja az SOS-Élet Telefon- szolgálat támogatása. S ha ma­radnak forrásai, akkor a Krízis­ambulancia munkáját és bármi­lyen tevékenységet is támogat, amely az öngyilkosság­megelőzéssel kapcsolatos - tá­jékoztatott Bognárné Erdős Mária, az alapítvány titkára. Az elmúlt időszakban csökkent va­lamelyest az öngyilkosságok száma, de ezt nem lehet csupán a telefonszolgálat és a Krízis­ambulancia meglétének tulaj­donítani, a statisztika ennél jó­val bonyolultabb, hiszen cikli­kus változások e tekintetben mindig is megfigyelhetőek vol­tak. Most a ciklusnak abban a szakaszában vagyunk, mondja, amikor lefelé tart a görbe, de egyes előrejelzések szerint ez valószínűleg változni fog: elin­dul felfelé. Cseri László Veszélyben a Mecsek gyöngysora A baranyai üdülőterületek legszebbike, az orfűi völgy gyöngy­füzérként húzódó tavai közül több is veszélyeztetett helyzetbe került: aggasztó a gátak, zsilipek állapota. ORFŰ Számos érdek sérülhet, ha a ta­vak kezelésével megbízott nem teljesíti időben a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által már korábban is szükségesnek ítélt feladatokat. Elsőként kell meg­említeni, hogy a Herman Ottó-tó környéke természetvédelmi te­rület, s a beavatkozás kése­delme, vagy éppen a gát és a zsi­lip javítására elhatározott intéz­kedés megfontolatlansága sú­lyos következményekkel járhat. Ugyanilyen gondos munkát kí­ván a kovácsszénájai javítás is. Az említett két tározó közül az előbbi esetében félő, hogy nagy tömegű víz szabadulhat el. A gát­javítás a tó szintjének időleges csökkentésével is járhat, ami érinti a tavon horgászó egyesüle­tet, amely az utóbbi évtizedek­ben több tízmilliós vagyont fek­tetett a tóba. A szakmailag alá­támasztott beavatkozásokat ők elfogadják; információink sze­rint a hatóság ez év december végi határidőt jelölt meg a mun­kák befejezésére. M. A. Aq/iasztó a helyzet a Herman Ottó-tónál is fotó: Müller a. Szükség hozta aratónap NAGYDOBSZA Az aratás szombaton elma­radt, a hagyomány azonban nem szakadt meg: a dél­utáni vigasságot már nem zavarta meg az időjárás. Szükségből csináltak erényt, no meg hét határra szóló ün­nepséget a nyugat-baranyai faluban. Annak idején a tele­pülés közösségi házát, a min­denki által csak lábasháznak hívott épület tetejét évente rozsszalmával kellett zsup- polni. Ha már vágni kell, ak­kor legyen ez népünnepély - határozták el a falu akkori ve­zetői. Ma már a lábasház a penztelen tulajdonos (a Ma­gyar Államkincstár) miatt ro­gyadozik, a szálma sem kell, az aratás meg az ünnep vi­szont hagyománnyá rögzült. Kaszára kaptak tehát szombaton a nagydobszaiak. Gere János is készült, ám a szerszámot már nem hozta a gyülekező helyre. Habár nyolc óra körül az eső elállt, a földek annyira átáztak, hogy az aratók beleragadtak volna a sárba. Tavaly is így volt - legyint az idős ember, aki manapság is le tudna vágni 8 kepét (egy kepe körülbelül 15 kéve) egy nap alatt. így az aratópálinkát az iskola étter­mében hajtották fel, az étek meg hazavándorolt. B. G. Megnyílóban egy furcsán-szép virág „Martyn Ferenc - a Merics-gyűjteményben” címmel nyílt ki­állítás Sásdon, a várossá avatás harmadik évfordulóján. A Martyn-munkák közzé tétele arról tanúskodik, hogy a bemu­tatott művek gyűjtőjét személyes kapcsolatok fűzték a mű­vészhez, tisztelője és barátja volt. TORMÁS - SÁSD A tormási ház udvarát ékítő díszbokrok menedékéből iz­mos kutya ugrik az idegen elé; inkább üdvözölni, mint elret­tenteni. Magyar vizsla, ösztö­neiben emberbarát. A gazda, Merics Imre állat­orvos (képünkön) elparan­csolja a nyalakódó-szaglászó ebet, és már a szemén látom, hogy felismerte, hasonlóan ku­tyabolond vendége érkezett, s örvend a rokonvonásnak. Ké­sőbb, amikor a házifőzésű pálinkát a kupicába tölti, s az érett szilva il­lata bukik elő a halovány- zöld nedűvel együtt az üvegből, s végigbeszéltük az elmúlt harminc esztendő törté­néseit, már barátot vélek benne. Merics doktor a szép szerelmese, amennyiben szám- lálatlan és órákig csodálható festmények birtokosa, s elég csak meggondolni, hogy Martynból Sásdra tudott vinni egy kiállításnyira valót, vagy hogy nemrégiben a gyűjtemé­nyéből 170 festményt válogat­tak ki, hogy kiállítsák Székes- fehérváron. De hát maga kéri, hogy ne a gyűjteményének ér­tékéről beszéljünk - ami előbb-utóbb közgyűjtemény­ben köt majd ki -, hanem in­kább e vidék, e táj szépségei­ről. A Hegyhátról, mely vala­melyest a szülőföldjéhez ha­sonlatos. Hiszen Merics Imre Simon István költővel falubeli, s Bazsi községnek van egy pontja, ahonnan három magas­latra is rálát az ember: Sü­megre, Tátikára és Rezi-vá- rára. Annak a vidéknek is többféle kultúrából összegyúrt emberek a lakói. A Mericsek horvátok. A hatvanas években jött ide állatorvosnak - fele­sége pedagógus állást kapott -, s bár befogadta a vidék, sok­féle gyötrelemmel és keserű­séggel kellett birkóznia az el­múlt évtizedekben, s talán még ma is. Merics Imre - elismeri, hogy benne is van hiba - mivel a helyi potentátok, vele egy- szőrű emberek között nem tu­dott, hát a művészek körében gyűjtött barátokat. Amíg hely­ben megpróbálták őt lehetet­lenné tenni, munkáját akadá­lyozni, életértelmét elvenni, messziről hozott jókedvet az udvarházba. A nappali, akárcsak múze­umi raktár. A vendégmarasz­taló fotellel szemközti falon Berki Viola naiv-szép festmé­nye, burjánzó vegetáció. Ép­pen megnyílóban rajta egy fur­csa virág. S miközben bámul­juk, szót váltunk Martyn Fe­renccel való barátságról (de sokszor járt Tormáson is!), s megtudom amit kevesen, hogy az européer művész itt, e vidé­ken tanulta a betűvetést és az olvasást. Sásdon végezte az elemi első két osztályát. A szép szeretete maga az élet szeretete. Merics Imre olykor a gépkocsiba pakol sonkát-kolbászt, tele demi- zsont, s felkeresi egyik vagy másik művészbarátját. Tán hamarosan Somogyi Győzőt, aki még Tormás főutcáját is megfestette neki. Kozma F. A szünetben sem tétlenkednek SZENTLŐRINC Nyáron sem áll meg az élet az Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépisko­lában. Egyebek mellett franci­ákkal építenek cserekapcsola­tot, milliós pályázatokat nyúj­tanak be. Szabó Zoltán, az intézmény igazgatója kérdésünkre el­mondta, 30-35 millió forintos pályázatot nyertek a Munka­ügyi Minisztérium által meg­hirdetett, Az ifjúsági szakkép­zés korszerűsítése című világ­banki projektre. A pénzből oktatási segéd­eszközöket, többek között írás­vetítőket, nyelvi labort, számí­tógépeket vásárolnak. P. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom