Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)
1998-07-09 / 186. szám
10 Dünántúli Napló Hitélet 1998. július 9., csütörtök Emlékeztető A Pécsi Zsidó Hitközség ezúton fejezi ki köszönetét mindazon egyházaknak, politikai pártoknak, szervezeteknek és magánszemélyeknek, akik mártírjaik feletti gyászukban együttérzésüket nyilvánították ki a múlt vasárnapi istentiszteleten. Lahti-Pécs evangélikus kapcsolatok. Finnország pécsi testvérvárosából időről időre érkeznek ifjú konfirmandusok, hogy megyénkben táborozzanak. A kapcsolatokat Varsányi Ferenc lelkipásztor gondozza, aki a napokban meghívást kapott a finn gyerekek konfirmációjára Lahtiba. Református tábor Köl> keden. Jó hangulatú családi tábort szervezett a pécs- kertvárosi gyülekezet Szé- nási János lelkipásztor vezetésével és hittantanárok segítségével a múlt héten Kölkeden. Az összejövetel immáron hagyományos. Vasárnap II. János Pál pápa apostoli levélben szólította fel a világ összes katolikus hívőjét: ne egyszerűen a hétvége részét lássák a vasárnapban, hanem az Istennek, a családnak és a pihenésnek szentelt napot is. Dies Domini (az Úr napja) címet viselő írásában a katolikus egyházfő figyelmeztette híveit: vasárnap tartózkodjanak a munkavégzéstől, mert az Úr erre a napra pihenést rendelt, és mert az emberi természet is megkívánja a pihenést. Másfelől őrizkedjenek a se- kélyes szórakozástól is, amely méltatlan a vasárnap szentségéhez. A Reuters ismertetője szerint II. János Pál inkább atyai, mintsem hivatalos feddő hangot üt meg a 110 oldalas dokumentumban. Rohanó világunkban nem lehet mindig könnyű a hívőknek hitük törvényei szerint élni. Mégis arra int minden katolikust, hogy ekképpen cselekedjék még akkor is, ha néha úgy érzi, hogy az ár ellen úszik. * Gyermekek búcsúja. Máriagyűdön a hét végén - vasárnap - a gyermekek búcsúját tartják meg az idei Mária-év rendezvényeinek sorában. Kérik, hogy a gyermekek lehetőleg fél 10- re érkezzenek. Mise után vetélkedőket tartanak. Lelkigyakorlatot rendez a Pécs-Egyházmegyei Kari- tász augusztus 7-8-9-én Pécsett, a Karitász Házban (Janus Pannonius u.). A részvétel ingyenes, vidékieknek kérésre szállást is tudnak biztosítani. Az elmélkedések péntek délután 4 órakor kezdődnek. A lelkigyakorlat vasárnap délben fejeződik be. A Szűzanya fattmai megjelenése emlékére július 12-én, vasárnap este 11 órakor szentségimádás, majd éjféli mise lesz a Havi-hegyi templomban. Hétfőn egész nap szentségimádásra várják a híveket, 9, 12 és 17 órakor szentmisét mutatnak be, délután 5 órakor pedig körmenet lesz. Szaúd-Arábiában tíz külföldi katolikust tartanak börtönben, mert - a muzulmán országban tiltott - hittérítő tevékenységet folytattak és bibliát találtak náluk. Máriagyűd 850 esztendeje Mayer Mihály megyés püspök köszöntötte vasárnap délelőtt a kegyhely búcsúnapján az ünnepségére érkezett vendégeket, köztük dr. Paskai László bíboros^ Budapest-Esztergom foegyház- megye érsekét, a szentmise főcelebránsát; dr. Seregély Istvánt, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét, az egri foegyházmegye érsekét, dr. Konkoly István szombathelyi, Takács Nándor székesfehérvári, Bosák Nándor debreceni, Balázs Béla kaposvári püspököt és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátok Az ünnep hármas jubileum jegyében telt. Erről is szólt beszédében dr. Paskai László kiemelve a kegyhely sokszázesztendős történetének emlékezetes dátumait. m ' - Mindannyiunkat összeköt az imádság - mondotta Paskai László, - amelyet a régi gyűdi búcsús-ének kifejez, „Nézz reánk Szűzanyánk, bűnös gyermekidre, akik idefáradtunk, Te tiszteletedre”. Kedves Testvérek! Az Evangélium felolvasásából hallottuk Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatásának történetét: Mária útrakelt és a hegyek közé, Jú- dea egyik városába sietett. Ugyanezt tettük mi is, akik közelről és távolról útrakeltünk és eljöttünk Máriagyűdre köszönteni a Boldogságos Szüzet. Zarándoklatunk kapcsolódik ahhoz a megszámlálhatatlan sokasághoz, akik évszázadokon keresztül buzgó lélekkel jöttek Máriagyűdre, ahol megtapasztalták Isten áldását és a Boldogságos Szűz közbenjárását. Följegyeztek sok rendkívüli imameghallgatást, de az igazi imameghallgatások mindig a lélek mélyén történnek. Ez a szent hegy mily sok láthatatlan lelki eseménynek a tanúja. Amikor a zarándokok a bűnből fölemelkedve Istenhez tértek, a harag és bosszú türelemmé és megbocsátássá alakult, a szenvedés türelmes vállalása en- geszteléssé és jóvátétellé vált, a megpróbáltatások elviselése értelmet és lelkierőt kapott, a földi javak hiánya az örök lelki értékek felé irányította az életet. Amikor a múlt történetéhez kapcsolódunk, az idei zarándoklatunk jubileumi évszámokat idéz, ami búcsújárásunk ünnepélyességét emeli. Máriagyűd hazánk egyik legrégebbi kegyhelye, ahol már a honfoglalás előtti időkben is összejöttek a hívek Mária köszöntésére. Ahol már akkor állt Mária szobra mely köré kis kápolnát is építettek. Az idén arra emlékezünk, hogy II. Géza királyunk - amikor a görög császár ellen indította hadjáratát az ország függetlenségének a megvédésére -, itt kért segítséget és ennek emlékét örökítette meg az általa 850 évvel ezelőtt építtetett templommal. A templomnak és a kegyhelynek megvolt a maga viszontagságos története. A törökdúlás idején nem rombolták le a templomot, amely különböző felekezetek otthonaként vészelte át a nehéz időket, miközben a régi kegyszobor eltűnt. Ezért 300 évvel ezelőtt, 1698-ban új szobrot kapott Kaproncáról, amelyet a hívek nagy kegyelettel fogadtak. De a Rákóczi-féle szabadságharc idején féltve azt, először Siklósra majd Eszékre menekítették. A harcok befejezése után szerették volna visz- szakapni, de végül is ott maradt az eszéki ferences-templomban. Ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc pécsi püspök új szobrot adományozott a templomnak, amely a főoltár trónusán látható. A mostani jubileumra az eszékiek hozzájárultak, hogy az előző szobor Máriagyűdre el- hozassék és így a hívek által az is megtekinthető. A harmadik emlékezésünk ötven évre tekint vissza. A második világháborút követő nehéz időkben, amikor az istenellenes diktatúra a vallás elnyomására készült, Mindszenty József bíboros Boldogasszonyévet hirdetett meg 1947. augusztus 15-én kezdődően. A Boldogasszony-évet a katolikus hívek szerte az országban nagy számú összejöveteleken ülték meg, s Mindszenty bíboros sok helyen személyesen is megfordult. így jutott el ötven évvel ezelőtt, 1948. június 6-án Máriagyűdre, s ez a zarándoklat mélyen megmaradt az emlékezetében. Emlékirataiban erről külön is megemlékezik. ,Június 6-án Máriagyűdön 150 000-en jöttek össze a Nagyasszony tiszteletére. Máriagyűdön állapítottam meg, hogy csodálatos fonala a magyar történelemnek a Mária- tisztelet. Ahogyan a Duna kiemelkedik vízhálózatunkból, úgy emelkedik ki szélességével és mélységével a Mária-tiszte- let a történelmünket átjáró sok egyéb szellemi és lelki folyamatból. Nem felejthetjük el, hogy Szent István 1038-ban, Róbert Károly 1317-ben, I. Li- pót az ország visszaszerzése után, utoljára pedig I. Ferenc József a millennium évében ajánlotta fel Magyarországot a a Magyarok Nagyasszonyának, így a sokféleképpen sanyargatott népünk a vallásban keresett és talált vigasztalást. Impozáns zarándoklatokból mentett erőt, ugyanakkor e sokszor százezres seregszemléken nyíltan tanúsította, hogy elutasítja az ateista materializmust, és ragaszkodik az ősi keresztény alapokhoz az állami és társadalmi életben is.” Mindszenty József az itteni szentbeszédében mondotta még többek között: „Mária azt akaija, ami minden tisztes katolikus családnak is érdeke. Gyermekeink nevelődjenek a Szeplőtelen szellemében. Mária akarja gyermekeink hitét és nem istentelen nevelését. Akarja az Isten parancsai szerinti életet és nem azok ellen való lázadást.” Végül Paskai László Szűz Mária látogatására emlékezett, melyet Erzsébetnél tett. Ennek az eseménynek sajátos tanítása van az idei esztendőben - mondotta -, mely II. János Pál pápa szándéka szerint a Szentlélek éve. Mária köszöntésekor Erzsébetet betöltötte a Szentlélek, s világosságában felismerte, hogy Mária születendő gyermeke nem egy a születendő gyermekek közül, hanem ő az Istentől megígért Megváltó. Amikor pedig így köszöntötte - ,Áldott vagy te az asszonyok között!” - , ezzel megvallotta, hogy Mária kiemelkedik valamennyi asszony, valamennyi édesanya közül, mert ő a Megváltó anyja. Legyen Mária legfőbb közbenjárónk abban, hogy a Szentlélek világossága és ereje kísérje életünket. K. F. Hívek sokasága ünnepelt Gyűdön fotó: Müller a. Merénylet — az életért Napjaink terrorcselekményei kapcsán provokatív kérdések merülnek fel bennünk. Nem csupán a bűnöst keressük, - tehetetlenségünkben már-már megelégednénk bűnbakkal is, csak lehessen felelőssé tenni. És Isten nagyszerű céltáblának látszik. Hol volt ekkor az Isten ? Miért engedte meg ? Miért éppen őesett áldozatul? Miért pont nekem kell elszenvednem, ápolnom, gyászolnom? Miért feledkezett meg rólam az Isten? Ez az értetlenkedés már 5 éves korunkban megfogalmazódott bennünk, csak akkor még az esti lefekvés időpontja nem tetszett, később a szülő, a tanár, a munkahelyi főnök önkénye ellen lázadtunk. Most, mikor az Istent ültetjük a vádlottak padjára, jó lenne már tanulni korábbi tévedéseinkből. Hiszen mindig, mikor túljutunk egy-egy problémán, szégyenkezve vagy jót mulatva magunkon, utólag már hajlandók vagyunk az igazságot pontosabban körvonalazni. Ezért itt az ideje, hogy az eseményeket körültekintőbben szemléljük. Ha közelebb kerülünk Istenhez és már sejtünk róla valamit, választ is kapunk. Azt, hogy öröktől fogva szeret minket. Szabadnak és méltóságteljesnek teremtett, és dönthetünk jó és rossz között, mert nem robotok, hanem személyiségek vagyunk. Szabadságunk kétélű fegyver: az is benne van, hogy ő ellene tudunk fordulni. Ezt tesszük minden szeretetlen tettünkben. Isten - ellenességünknek egy változata az is, mikor embertársunk a gonoszság célpontja. A bűn elsődlegesen mindig Istent sérti, de eközben magunkat sebezzük lelki halálra. Mindezért a felelősség maximálisan az embert terheli. A háború, az éhínség, a másik kínzása, ártatlanok meggyilkolása - az ember műve, nem az Istené! Isten nem büntet! Megengedésében azonban figyelmeztet: ahogy veszélyben van a test, az anyagi érték, ugyanúgy veszélyeztetett a lelkünk, ha nem Isten oltalma alatt élünk. Ha tehát védeni akarunk valamit, az örök életünk érdemes arra! A bűn szétzilálta bennünk Isten harmóniáját, de ő a jelen áldatlan állapotot nem zárta le, nem tartja visszafordíthatatlannak. Velünk marad a világ végezetéig; s azt mondta: bízzatok, én legyőztem a világot! Mindannak, aki őmellette döntött, megígérte az örök életet: aki bennem hisz, még ha meg is halt, élni fogisten nem a földi életet szánta nekünk végleges és teljes berendezkedésünk színhelyéül. Akit pedig érettnek ítél arra, hogy elfoglalja az öröktől fogva neki készített helyet, az indulhat. O jobban szereti eltávozott testvéreinket, mint mi magunk. Az ember boldogságra éhező vágyakozását Isten maradéktalanul képes betölteni. Mi, minden igyekezetünk ellenére, csak töredékesen tudjuk a szeretetet megélni. Nem sajnálhatjuk hozzátartozóinktól, ha elnyerhetik annak egészét! A mi itt tartani akarásunk - a mi önzésünk és beszűkült gondolkodásmódunk, mintha eny- nyi lenne az élet. Pedig az itteni még beteljesedésre vár. Talán van olyan, aki azt mondja most: ezt nem hiszem el! Pedig csak annyit mondhatna: én ezt még nem tapasztaltam. Ebből azonban nem következik, hogy nincs így. . . Lehet, hogy fel kellene nőni a lelki kamaszkorból, és vádaskodás helyett kérdezni kellene, sértődött dacolás helyett pedig a válaszra is odafigyelni? Talán a megcsontosodott nézetek tévedés-kövületeket rejtenek magukban... Ma még „az időben" vagyunk, tehát időben vagyunk, hogy felfedezzük a látszó tényezők mögött a rejtőző tényeket. Garadnay Balázs Tizennyolc friss diplomás Négy fiatal jelentkezett az egyházmegyéből júniusban a pécsi szemináriumba. Ők a főiskola elvégzése után papok szeretnének lenni. Horváth István rektor közölte, hogy mind a négyet felvették. Számítanak arra, hogy más egyházmegyékből is érkeznek még kispapok Pécsre, s a határon túli magyar területekről is. Tavaly 9 kispap tanult Pécsett Temesvárról, Nagybecskerekről és Szabadkáról. A Hittudományi Főiskolán 143-an fejezték be júniusban a félévet a közöttük 28 külföldi. Tanári diplomájukat, amely azonos rangú a tanárképző főiskolákon kapott oklevéllel, tizennyolcán vehették át. A következő tanévben 29-en kezdik meg tanulmányaikat a Pécsi Hittudományi Főiskolán. De itt is várnak még hallgatókat külföldről. Ismerni, érteni Jézus feltámadása után többször megjelent tanítványainak, és megígérte nekik a szentlélek eljövetelét. Pünkösd napján a szentlélek valóban leszállt az apostolokra, Máriára és mindazokra a tanítványokra, akik a közösségben együtt voltak. Új emberekké váltak, megértették mindazt, amire Jézus tanította őket és ezután bátran is nyilvánosan tanúságot tettek arról, hogy Jézus az Úr. így lett pünkösd az első keresztény közösség, vagyis az egyház születésének a napja. Ezen az ünnepen nagy tömeg gyűlt össze Jeruzsálemben. Almélkodva hallgatták Péter apostolt, aki tanúságot tett Jézus feltámadásáról, és megtérésre szólította fel hallgatóit. A beszéd hatására mintegy háromezer ember tért meg és kérte a krisztusi keresztséget. Ezzel a megtérések egész sora vette kezdetét. Az első keresztények ugyan továbbra is részt vettek lakóhelyük társadalmi életében, ám érezték, hogy új lélek költözött beléjük. Jézus feltámadásának örömében éltek, fogékonyabbak lettek a szeretetre, az Evangélium tanítására, és minden embert testvérüknek éreztek. Ösztönzést éreztek arra, hogy új közösségeket hozzanak létre. Az új közösségekbe nemcsak Izrael gyermekei, hanem minden ember beléphetett. Másrészt ez az életmód rendkívül vonzotta az embereket, ezért sokan maguktól csatlakoztak hozzájuk. Az így létrejött közösségekben a megtértek mindenüket megosztották egymással. Rozs Szilvia Személyi változások a Pécsi Egyházmegyében Bajtai Zsigmond véméndi plébános nyugdíjba vonult. Lakhelye: Pécs, Káptalan u. 8. Véménden plébános lett Schraub Ádám volt egerági plébános azzal, hogy oldalla- gosan ellátja Feked, Erdős- mecske, Lovászhetény és Pusztakisfalu, valamint Sze- bény lelkipásztori szolgálatát. Matis Géza magyarkeszi h. plébános Egerágon lett plébános. Balázs Zoltán dombóvári káplánt Iregszemcsére helyezte a megyéspüspök h. plébánosnak azzal, hogy lássa el Bedegkér, Tengőd és Kánya lelkipásztori feladatait is. A magyarkeszi plébániát Felsőnyék és Nagyszokoly községekből együtt Regszemcséhez csatolták oldallagos ellátásra. Kirsch János plébániaigazgató diákónus szolgálati helye a szekszárd-újvárosi plébánia lesz. Kardos Péter nyugállományba vonult, kérésére lakóhelye továbbra is Lippó marad. A lippói plébánia oldalla- gosan Nagynyárád községhez került. Gál Károly diakónus, a most bevezetett 6 éves teológiai képzés keretében Dombóváron végez féléves lelkipásztori szolgálatot. Hegyi László diakónus a pécs-kertvárosi plébániára kapott beosztást. Regöly községet oldallago- san a tamási plébániához csatolta a püspök úr, Szakályt pedig Hőgyészhez. Bodor Kornél volt szekszárdi káplán Komló-Mecsek- jánosiban lesz kihelyezett káplán. Tamás Roland volt Komló- Mecsekjánosi kihelyezett káplán külföldön folytatja tanulmányait. Hosszuhetényt és Püspök- szentlászlót oldallagosan Pécsváradhoz csatolták. Ciceu Jonel teológiai hallgatót Amold János lelkipásztori segítésére Villányba helyezte püspöke. Petkó Tamást hitoktatónak nevezték ki Szekszárdra.
