Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-09 / 186. szám

10 Dünántúli Napló Hitélet 1998. július 9., csütörtök Emlékeztető A Pécsi Zsidó Hitközség ezúton fejezi ki köszönetét mindazon egyházaknak, po­litikai pártoknak, szerveze­teknek és magánszemélyek­nek, akik mártírjaik feletti gyászukban együttérzésüket nyilvánították ki a múlt va­sárnapi istentiszteleten. Lahti-Pécs evangélikus kapcsolatok. Finnország pécsi testvérvárosából idő­ről időre érkeznek ifjú kon­firmandusok, hogy me­gyénkben táborozzanak. A kapcsolatokat Varsányi Fe­renc lelkipásztor gondozza, aki a napokban meghívást kapott a finn gyerekek kon­firmációjára Lahtiba. Református tábor Köl> keden. Jó hangulatú családi tábort szervezett a pécs- kertvárosi gyülekezet Szé- nási János lelkipásztor veze­tésével és hittantanárok se­gítségével a múlt héten Kölkeden. Az összejövetel immáron hagyományos. Vasárnap II. János Pál pápa apostoli levélben szólította fel a vi­lág összes katolikus hívőjét: ne egyszerűen a hétvége ré­szét lássák a vasárnapban, hanem az Istennek, a csa­ládnak és a pihenésnek szentelt napot is. Dies Domini (az Úr napja) címet viselő írásában a katolikus egyházfő fi­gyelmeztette híveit: vasár­nap tartózkodjanak a mun­kavégzéstől, mert az Úr erre a napra pihenést rendelt, és mert az emberi természet is megkívánja a pihenést. Másfelől őrizkedjenek a se- kélyes szórakozástól is, amely méltatlan a vasárnap szentségéhez. A Reuters ismertetője szerint II. János Pál inkább atyai, mintsem hivatalos feddő hangot üt meg a 110 oldalas dokumentumban. Rohanó világunkban nem lehet mindig könnyű a hí­vőknek hitük törvényei sze­rint élni. Mégis arra int minden katolikust, hogy ek­képpen cselekedjék még akkor is, ha néha úgy érzi, hogy az ár ellen úszik. * Gyermekek búcsúja. Má­riagyűdön a hét végén - va­sárnap - a gyermekek bú­csúját tartják meg az idei Mária-év rendezvényeinek sorában. Kérik, hogy a gyermekek lehetőleg fél 10- re érkezzenek. Mise után ve­télkedőket tartanak. Lelkigyakorlatot rendez a Pécs-Egyházmegyei Kari- tász augusztus 7-8-9-én Pécsett, a Karitász Házban (Janus Pannonius u.). A részvétel ingyenes, vidéki­eknek kérésre szállást is tudnak biztosítani. Az el­mélkedések péntek délután 4 órakor kezdődnek. A lel­kigyakorlat vasárnap délben fejeződik be. A Szűzanya fattmai meg­jelenése emlékére július 12-én, vasárnap este 11 óra­kor szentségimádás, majd éjféli mise lesz a Havi-hegyi templomban. Hétfőn egész nap szentségimádásra vár­ják a híveket, 9, 12 és 17 órakor szentmisét mutatnak be, délután 5 órakor pedig körmenet lesz. Szaúd-Arábiában tíz kül­földi katolikust tartanak bör­tönben, mert - a muzulmán országban tiltott - hittérítő tevékenységet folytattak és bibliát találtak náluk. Máriagyűd 850 esztendeje Mayer Mihály megyés püspök köszöntötte vasárnap délelőtt a kegyhely búcsúnapján az ünnepségére érkezett vendégeket, köz­tük dr. Paskai László bíboros^ Budapest-Esztergom foegyház- megye érsekét, a szentmise főcelebránsát; dr. Seregély Istvánt, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét, az egri foegyházmegye érsekét, dr. Konkoly István szombathelyi, Takács Nándor szé­kesfehérvári, Bosák Nándor debreceni, Balázs Béla kaposvári püspököt és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátok Az ünnep hármas jubileum je­gyében telt. Erről is szólt be­szédében dr. Paskai László ki­emelve a kegyhely sokszázesz­tendős történetének emlékeze­tes dátumait. m ' - ­Mindannyiunkat összeköt az imádság - mondotta Paskai László, - amelyet a régi gyűdi búcsús-ének kifejez, „Nézz re­ánk Szűzanyánk, bűnös gyer­mekidre, akik idefáradtunk, Te tiszteletedre”. Kedves Testvérek! Az Evan­gélium felolvasásából hallottuk Szűz Mária Erzsébetnél tett lá­togatásának történetét: Mária útrakelt és a hegyek közé, Jú- dea egyik városába sietett. Ugyanezt tettük mi is, akik kö­zelről és távolról útrakeltünk és eljöttünk Máriagyűdre köszön­teni a Boldogságos Szüzet. Za­rándoklatunk kapcsolódik ah­hoz a megszámlálhatatlan so­kasághoz, akik évszázadokon keresztül buzgó lélekkel jöttek Máriagyűdre, ahol megtapasz­talták Isten áldását és a Boldog­ságos Szűz közbenjárását. Föl­jegyeztek sok rendkívüli ima­meghallgatást, de az igazi imameghallgatások mindig a lélek mélyén történnek. Ez a szent hegy mily sok láthatatlan lelki eseménynek a tanúja. Amikor a zarándokok a bűnből fölemelkedve Istenhez tértek, a harag és bosszú türelemmé és megbocsátássá alakult, a szen­vedés türelmes vállalása en- geszteléssé és jóvátétellé vált, a megpróbáltatások elviselése ér­telmet és lelkierőt kapott, a földi javak hiánya az örök lelki értékek felé irányította az éle­tet. Amikor a múlt történetéhez kapcsolódunk, az idei zarán­doklatunk jubileumi évszámo­kat idéz, ami búcsújárásunk ünnepélyességét emeli. Mária­gyűd hazánk egyik legrégebbi kegyhelye, ahol már a honfog­lalás előtti időkben is összejöt­tek a hívek Mária köszöntésére. Ahol már akkor állt Mária szobra mely köré kis kápolnát is építettek. Az idén arra emlé­kezünk, hogy II. Géza kirá­lyunk - amikor a görög császár ellen indította hadjáratát az or­szág függetlenségének a meg­védésére -, itt kért segítséget és ennek emlékét örökítette meg az általa 850 évvel ezelőtt épít­tetett templommal. A temp­lomnak és a kegyhelynek meg­volt a maga viszontagságos tör­ténete. A törökdúlás idején nem rombolták le a templomot, amely különböző felekezetek otthonaként vészelte át a nehéz időket, miközben a régi kegy­szobor eltűnt. Ezért 300 évvel ezelőtt, 1698-ban új szobrot kapott Kaproncáról, amelyet a hívek nagy kegyelettel fogad­tak. De a Rákóczi-féle szabad­ságharc idején féltve azt, elő­ször Siklósra majd Eszékre menekítették. A harcok befeje­zése után szerették volna visz- szakapni, de végül is ott maradt az eszéki ferences-templom­ban. Ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc pécsi püspök új szobrot adományozott a templomnak, amely a főoltár trónusán lát­ható. A mostani jubileumra az eszékiek hozzájárultak, hogy az előző szobor Máriagyűdre el- hozassék és így a hívek által az is megtekinthető. A harmadik emlékezésünk ötven évre tekint vissza. A má­sodik világháborút követő ne­héz időkben, amikor az istenel­lenes diktatúra a vallás elnyo­mására készült, Mindszenty Jó­zsef bíboros Boldogasszony­évet hirdetett meg 1947. au­gusztus 15-én kezdődően. A Boldogasszony-évet a katolikus hívek szerte az országban nagy számú összejöveteleken ülték meg, s Mindszenty bíboros sok helyen személyesen is megfor­dult. így jutott el ötven évvel ezelőtt, 1948. június 6-án Mári­agyűdre, s ez a zarándoklat mé­lyen megmaradt az emlékeze­tében. Emlékirataiban erről külön is megemlékezik. ,Június 6-án Máriagyűdön 150 000-en jöttek össze a Nagyasszony tisztele­tére. Máriagyűdön állapítottam meg, hogy csodálatos fonala a magyar történelemnek a Mária- tisztelet. Ahogyan a Duna kie­melkedik vízhálózatunkból, úgy emelkedik ki szélességével és mélységével a Mária-tiszte- let a történelmünket átjáró sok egyéb szellemi és lelki folya­matból. Nem felejthetjük el, hogy Szent István 1038-ban, Róbert Károly 1317-ben, I. Li- pót az ország visszaszerzése után, utoljára pedig I. Ferenc József a millennium évében ajánlotta fel Magyarországot a a Magyarok Nagyasszonyának, így a sokféleképpen sanyarga­tott népünk a vallásban keresett és talált vigasztalást. Impozáns zarándokla­tokból men­tett erőt, ugyanakkor e sokszor száz­ezres sereg­szemléken nyíltan tanúsí­totta, hogy elutasítja az ateista mate­rializmust, és ragaszkodik az ősi keresz­tény alapok­hoz az állami és társadalmi életben is.” Mind­szenty József az itteni szentbeszé­dében mondotta még többek között: „Mária azt akaija, ami minden tisztes katolikus csa­ládnak is érdeke. Gyermekeink nevelődjenek a Szeplőtelen szellemében. Mária akarja gyermekeink hitét és nem isten­telen nevelését. Akarja az Isten parancsai szerinti életet és nem azok ellen való lázadást.” Végül Paskai László Szűz Mária látogatására emlékezett, melyet Erzsébetnél tett. Ennek az eseménynek sajátos tanítása van az idei esztendőben - mon­dotta -, mely II. János Pál pápa szándéka szerint a Szentlélek éve. Mária köszöntésekor Er­zsébetet betöltötte a Szentlélek, s világosságában felismerte, hogy Mária születendő gyer­meke nem egy a születendő gyermekek közül, hanem ő az Istentől megígért Megváltó. Amikor pedig így köszöntötte - ,Áldott vagy te az asszonyok között!” - , ezzel megvallotta, hogy Mária kiemelkedik vala­mennyi asszony, valamennyi édesanya közül, mert ő a Meg­váltó anyja. Legyen Mária legfőbb köz­benjárónk abban, hogy a Szent­lélek világossága és ereje kí­sérje életünket. K. F. Hívek sokasága ünnepelt Gyűdön fotó: Müller a. Merénylet — az életért Napjaink terrorcselekményei kapcsán provokatív kérdések me­rülnek fel bennünk. Nem csupán a bűnöst keressük, - tehetet­lenségünkben már-már megelégednénk bűnbakkal is, csak le­hessen felelőssé tenni. És Isten nagyszerű céltáblának látszik. Hol volt ekkor az Isten ? Miért engedte meg ? Miért éppen őesett áldozatul? Miért pont nekem kell elszenved­nem, ápolnom, gyászolnom? Miért feledkezett meg rólam az Isten? Ez az értetlenkedés már 5 éves korunkban megfogalmazódott bennünk, csak akkor még az esti lefekvés időpontja nem tetszett, később a szülő, a tanár, a munkahelyi főnök önkénye ellen lázadtunk. Most, mikor az Istent ültetjük a vádlottak padjára, jó lenne már tanulni ko­rábbi tévedéseinkből. Hiszen mindig, mikor túljutunk egy-egy problémán, szégyenkezve vagy jót mulatva magunkon, utólag már hajlandók vagyunk az igazságot ponto­sabban körvonalazni. Ezért itt az ideje, hogy az eseményeket körültekintőbben szemléljük. Ha közelebb kerülünk Istenhez és már sejtünk róla valamit, választ is kapunk. Azt, hogy öröktől fogva szeret minket. Sza­badnak és méltóságteljesnek teremtett, és dönthetünk jó és rossz között, mert nem robotok, hanem személyiségek vagyunk. Szabadságunk kétélű fegyver: az is benne van, hogy ő ellene tudunk fordulni. Ezt tesszük minden szeretetlen tettünkben. Is­ten - ellenességünknek egy változata az is, mikor embertársunk a gonoszság célpontja. A bűn elsődlegesen mindig Istent sérti, de eközben magunkat sebezzük lelki halálra. Mindezért a fele­lősség maximálisan az embert terheli. A háború, az éhínség, a másik kínzása, ártatlanok meggyilkolása - az ember műve, nem az Istené! Isten nem büntet! Megengedésében azonban figyel­meztet: ahogy veszélyben van a test, az anyagi érték, ugyanúgy veszélyeztetett a lelkünk, ha nem Isten oltalma alatt élünk. Ha tehát védeni akarunk valamit, az örök életünk érdemes arra! A bűn szétzilálta bennünk Isten harmóniáját, de ő a jelen ál­datlan állapotot nem zárta le, nem tartja visszafordíthatatlan­nak. Velünk marad a világ végezetéig; s azt mondta: bízzatok, én legyőztem a világot! Mindannak, aki őmellette döntött, meg­ígérte az örök életet: aki bennem hisz, még ha meg is halt, élni fog­isten nem a földi életet szánta nekünk végleges és teljes be­rendezkedésünk színhelyéül. Akit pedig érettnek ítél arra, hogy elfoglalja az öröktől fogva neki készített helyet, az indulhat. O jobban szereti eltávozott testvéreinket, mint mi magunk. Az em­ber boldogságra éhező vágyakozását Isten maradéktalanul ké­pes betölteni. Mi, minden igyekezetünk ellenére, csak töredéke­sen tudjuk a szeretetet megélni. Nem sajnálhatjuk hozzátartozó­inktól, ha elnyerhetik annak egészét! A mi itt tartani akarásunk - a mi önzésünk és beszűkült gondolkodásmódunk, mintha eny- nyi lenne az élet. Pedig az itteni még beteljesedésre vár. Talán van olyan, aki azt mondja most: ezt nem hiszem el! Pe­dig csak annyit mondhatna: én ezt még nem tapasztaltam. Eb­ből azonban nem következik, hogy nincs így. . . Lehet, hogy fel kellene nőni a lelki kamaszkorból, és vádaskodás helyett kér­dezni kellene, sértődött dacolás helyett pedig a válaszra is oda­figyelni? Talán a megcsontosodott nézetek tévedés-kövületeket rejtenek magukban... Ma még „az időben" vagyunk, tehát időben vagyunk, hogy felfedezzük a látszó tényezők mögött a rejtőző tényeket. Garadnay Balázs Tizennyolc friss diplomás Négy fiatal jelentkezett az egyházmegyéből júniusban a pécsi szemináriumba. Ők a főiskola elvégzése után papok szeretnének lenni. Horváth István rektor közölte, hogy mind a négyet felvették. Számítanak arra, hogy más egyházmegyékből is érkeznek még kispapok Pécsre, s a ha­táron túli magyar területekről is. Tavaly 9 kispap tanult Pé­csett Temesvárról, Nagy­becskerekről és Szabadkáról. A Hittudományi Főiskolán 143-an fejezték be júniusban a félévet a közöttük 28 kül­földi. Tanári diplomájukat, amely azonos rangú a tanár­képző főiskolákon kapott ok­levéllel, tizennyolcán vehet­ték át. A következő tanévben 29-en kezdik meg tanulmá­nyaikat a Pécsi Hittudományi Főiskolán. De itt is várnak még hallgatókat külföldről. Ismerni, érteni Jézus feltámadása után több­ször megjelent tanítványainak, és megígérte nekik a szentlélek eljövetelét. Pünkösd napján a szentlélek valóban leszállt az apostolokra, Máriára és mind­azokra a tanítványokra, akik a közösségben együtt voltak. Új emberekké váltak, megértették mindazt, amire Jézus tanította őket és ezután bátran is nyilvá­nosan tanúságot tettek arról, hogy Jézus az Úr. így lett pün­kösd az első keresztény közös­ség, vagyis az egyház születé­sének a napja. Ezen az ünnepen nagy tömeg gyűlt össze Jeruzsálemben. Almélkodva hallgatták Péter apostolt, aki tanúságot tett Jé­zus feltámadásáról, és megté­résre szólította fel hallgatóit. A beszéd hatására mintegy há­romezer ember tért meg és kérte a krisztusi keresztséget. Ezzel a megtérések egész sora vette kezdetét. Az első keresztények ugyan továbbra is részt vettek lakóhe­lyük társadalmi életében, ám érezték, hogy új lélek költözött beléjük. Jézus feltámadásának örömében éltek, fogékonyab­bak lettek a szeretetre, az Evangélium tanítására, és min­den embert testvérüknek érez­tek. Ösztönzést éreztek arra, hogy új közösségeket hozzanak létre. Az új közösségekbe nem­csak Izrael gyermekei, hanem minden ember beléphetett. Másrészt ez az életmód rendkí­vül vonzotta az embereket, ezért sokan maguktól csatla­koztak hozzájuk. Az így létre­jött közösségekben a megtértek mindenüket megosztották egymással. Rozs Szilvia Személyi változások a Pécsi Egyházmegyében Bajtai Zsigmond véméndi plé­bános nyugdíjba vonult. Lak­helye: Pécs, Káptalan u. 8. Véménden plébános lett Schraub Ádám volt egerági plébános azzal, hogy oldalla- gosan ellátja Feked, Erdős- mecske, Lovászhetény és Pusztakisfalu, valamint Sze- bény lelkipásztori szolgálatát. Matis Géza magyarkeszi h. plébános Egerágon lett plébá­nos. Balázs Zoltán dombóvári káplánt Iregszemcsére he­lyezte a megyéspüspök h. plé­bánosnak azzal, hogy lássa el Bedegkér, Tengőd és Kánya lelkipásztori feladatait is. A magyarkeszi plébániát Felsőnyék és Nagyszokoly községekből együtt Regszem­cséhez csatolták oldallagos el­látásra. Kirsch János plébánia­igazgató diákónus szolgálati helye a szekszárd-újvárosi plébánia lesz. Kardos Péter nyugállo­mányba vonult, kérésére lakó­helye továbbra is Lippó ma­rad. A lippói plébánia oldalla- gosan Nagynyárád községhez került. Gál Károly diakónus, a most bevezetett 6 éves teoló­giai képzés keretében Dom­bóváron végez féléves lelki­pásztori szolgálatot. Hegyi László diakónus a pécs-kertvárosi plébániára ka­pott beosztást. Regöly községet oldallago- san a tamási plébániához csa­tolta a püspök úr, Szakályt pe­dig Hőgyészhez. Bodor Kornél volt szek­szárdi káplán Komló-Mecsek- jánosiban lesz kihelyezett káp­lán. Tamás Roland volt Komló- Mecsekjánosi kihelyezett káp­lán külföldön folytatja tanul­mányait. Hosszuhetényt és Püspök- szentlászlót oldallagosan Pécsváradhoz csatolták. Ciceu Jonel teológiai hall­gatót Amold János lelkipász­tori segítésére Villányba he­lyezte püspöke. Petkó Tamást hitoktatónak nevezték ki Szekszárdra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom