Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)
1998-06-27 / 174. szám
4 Dünántúli Napló Európai Unió - Melléklet 1998. június 27., szombat sím r _____________ ____________ r r UT UNK EURÓPÁBA Eu-Hírek Az unió nyitottságáért. Jeruzsálemben tudományos konferenciára került sor a napokban a közép-kelet-eu- rópai országok, különösen Magyarország gazdasági jövőjét alapvetően meghatározó európai unióbeli tagság kérdéseiről. A nemzetközi összejövetelen felszólalt dr. Inota András is, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének főigazgatója. A konferencia megtartását az Adenauer Alapítvány kezdeményezte arról, miként érinti az Európai Unió azt a térséget, amely csatlakozni fog hozzá. Ezen belül két ország kapott különösen hangsúlyt, az egyik Lengyelország, a másik Magyarország. Részletesen kifejtették véleményüket az Unió vezetői, elsősorban a kontinens két legerősebb tagállamának, Franciaország és Németország képviselői. Inotai előadásában elmondta, melyek azok a problémák, melyekkel az Unió szembe kerül, mert csak ebben az összefüggésben lehet megérteni az Unió keleti kibővülésének aktuális kérdéseit. Kihangsúlyozta, hogy a keleteurópai országok, különösen Magyarország csatlakozása az unió nyitottságát őrzi meg. Európa Házak. Légbuboréknak minősítette némely magyarországi Európa Ház működését az európai Európa Házak Szövetségének alelnöke, a grazi Willibald Richter. Elismerte ugyan több ilyen magyar intézmény törekvését, de rámutatott a hibákra is. Szerinte sok olyan Európa Ház van, amely mögött nincs érdemi munka, vagy valamely személyek és párt úgymond rátelepedett az intézményre, illetőleg egyes házvezetők csak utazgatásokra használják fel funkciójukat. Mint mondta, ezeknek a házaknak teljesen nyitottnak kellene lenniük arra, hogy propagálják a közös Európa felépítésének szükségességét; ez a befektetés gyermekeink és unokáink jövőjét teremti meg - hangoztatta. Fontosabb telefonszámok Európai Bizottság Magyarországi Delegációja (Budapest) 2099-700, fax: 1664-221 Euro Info Központ (Ppcs) 211-755, fax: 211-604 Európa Központ (Ppcv) 501-554, 501-555 Mellékletünk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült. Szerkesztette: Balogh Zoltán A közlekedés áldozatai és az EU statisztika Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat a közösség intézményeinek egyik szürke eminenciása: a tagállamok teljesítményét méri össze, elsősorban a gazdasági szféra területéről, de szinte minden más vonatkozásban is. Arról is, hogy hányán halnak meg a tagállamokban közúti balesetben. Újoncként Magyarország ebben is csak a sereghajtók elé kerülne. Az Európai Unió statisztikai hivatala decemberben hívta fel magára nagyon a tagállam-jelöltek közvéleményének figyelmét. A bővítés stratégiáját elfogadó luxemburgi EU- csúcsra időzítette azt a jelentést, hogy a csatlakozni kívánó 12 állam polgárai átlagosan 70 százalékkal alacsonyabb élet- színvonalon élnek, mint az unió átlaga. Az Eurostat egyik legutóbbi jelentése viszont az unió közlekedésbiztonsági helyzetét elemzi, a közlekedési belesetek áldozatainak számát egymillió lakosra vetítve. Úgy tűnik, hogy ennek a helyzetnek is szoros összefüggése van az élet- színvonallal: a két dél-európai szegény EU-tagállam a sereghajtó. Portugáliában csaknem négyszer többen vesztették életüket az utakon, Görögországban pedig háromszor annyian, mint az egymillió lakosra jutó 64 halálos áldozattal legbiztonságosabb közlekedésűnek bizonyult Nagy-Britanniában. Az Európai Unió egész területén 1995-ben csaknem 44 200 ember lelte halálát közúti balesetekben, viszont ez 14 százalékkal kevesebb, mint 1989- ben. 1989 és 1995 között az Európai Unió tagországaiban Olaszországot, Luxemburgot és Görögországot kivéve javult a közutak biztonsága. Óhatatlanul felmerül a kérdés: ha Magyarország tagja lesz az uniónak, vajon rontja-e a közutak biztonságának statisztikai képét? Nehéz megjósolni, hogy a következő évtizedben milyen lesz a közlekedők morálja és fegyelme. A KSH adatai szerint azonban a tendencia nálunk is javuló: amíg 1990- ben egymillió lakosra számítva 2432 vesztették életüket közúti balesetben, ez szám 1995-re 1589-re csökkent. A változás imponáló mértékű, több, mint 34 százalékos, de a balestek egymillió lakosra számított számával csak a legveszélyesebb közleke- désű országokat tudjuk megelőzni. D. I. Az 1995-ben közlekedési balesetben elhunytak/millió lakos Nagy-Brltannla Eurorégiós együttműködési nyilatkozat született Folyók menti közös gondolkozás Az együttműködés és a fejlesztés a szándék fotó: Müller a. * A horvát Eszék-baranyai Zsupánság, a bosznia-herce- govinai Tuzla-Drina kanton és Baranya megye közigazgatási és gazdasági önkormányzati vezetői közösen írták alá tegnap Pécsett azt a szándék- nyilatkozatot, amelynek célja a Duna-Dráva-Száva Euro- régió megalakítása. Az interregionális együttműködés elsődleges célja, hogy a térségben lévő infrastrukturális és gazdaságfejlesztési programokat - ipari parkok, vállalkozási és vámmentes övezetek, kutatási és logisztikai központok, hidak, kikötők, repülőterek - összehangolja, és a külföldi befektetők számára egyöntetűen vonzóvá tegye. A térképre tekintve a megnevezett régiók között nincs közvetlen kapcsolat, a fejlesztési szándék, valamint a területek mindegyikét érintő európai útfejlesztés - a tervezett, néhol már épülő észak-déli irányú V/c korridor - közös eredőre juttatja a tervezett együttműködés feleit. A szerveződés nyitott, ahhoz Barcs és Szekszárd térsége máris jelezte csatlakozási szándékát. A tegnapi pécsi találkozót bonyolító Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Higi Gyula (kis képünkön) elmondta, hogy a gazdasági szereplők között nagy igény mutatkozik az együttműködésre, ha ennek még egyelőre kevés konkrét megvalósult formája van is. Dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke több horvát és bosnyák hozzászólóhoz hasonlóan az információáramlás felgyorsítását, a biztonságos gazdasági működés feltételeinek megteremtését sürgette, valamennyi együttműködő fél régiójában. Kaszás E. Információközelben Fontos a gazdasági szabályzók ismerete Európai Uniós csatlakozásunk nagyon fontos feltétele, hogy Magyarország gazdasága kompatibilis legyen a közösség gazdasági életével. A közeledésnek nagyon fontos gazdaságjogi és minőségügyi összetevői vannak, amelyek rögzítéséhez elengedhetetlen pontos ismeretük, fokozatos átvételük. Ebben segíti a gazdaság szereplőit az Euro Info-hálózat. PÉCS Az Európai Bizottság nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az Euro Info központok szolgáltatásai egy-egy adott ország teljes területén elérhetők legyenek a vállalkozói körök számára. A budapesti levelező központ alapító dokumentumában is követelményként szerepel, hogy a „reléállomásokként” működő területi elérési pontok segítségével az Euro Info Levelező Központ hatókörét fokozatosan terjessze ki az egész ország területére. A már korábban működő veszprémi iroda mellett másodikként létesült Pécsett a Baranya megyei területi kontakt pont, amely a budapesti központ szolgáltatásait teljes körűen közvetíti, és segíti a vállalkozói szféra integrációs felkészülését, a nemzetközi gazdasági és térségi kapcsolatok építését. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő területi Euro Info iroda együttműködik a térség többi, vállalkozásfejlesztésben érdekelt szervezetével. Segít megismerni az unió intézményeit, tájékoztat programjairól, szabályozásának eszközeiről és módozatairól, információt nyújt az egységes belső piac működéséről, a magyar-EU kapcsolatok alakulásáról. A központ egyben eredményesen közreműködik üzleti partnerközvetítésben is. A dr. Tilesch György területi képviselő vezette pécsi irodában elérhetőek a legfrissebb EU-kiadványok, a BRE és a BC-NET hálózatok kontakt pontján pedig hozzáférhetőek az EU-ban forgó új üzleti ajánlatok. A központ szolgáltatásai egyre keresettebbek a vállalkozók körében. K. E. Aki hat éve építi az Európa-utat Dr. Kurucsai Csaba (kis képünkön) lesz az új parlament Európai Integrációs Ügyek Bizottságának alelnöke. A Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke vélhetően azért kapta a megbízatást, mert évek óta ott található a strasbourgi gyűléseken, az Európai Unió Kongresszusában: a magyar regionális küldöttség vezetője.- Ragyogó intuíciós készség kell ahhoz, hogy valaki 1991- ben megérezze, Magyarországnak hamarosan szabad jelzést adnak az Európai Közösség felé. Vagy más ok miatt munkálkodik több mint hat éve a strasbourgi Európai Tanács Helyi és Regionális Közhatóságok Európai Kongresszusában a magyar regionális küldöttség vezetőjeként? - kérdeztük dr. Kurucsai Csabát.-Akkoriban az önkormányzatok létrehozásával megcsonkították a megyék jogkörét, s kiutat kellett keresni a fonák helyzetből. Kínálkozott a lehetőség, hogy a külföldi kapcsolatfelvételeknél megfigyeljük, s ha lehet, adaptáljuk a kinti régiós szerepeket. Ez olyan jól sikerült, hogy napjainkra mi is ott vagyunk az Európai régiók gyűlésének 300 tagja között, ahol 400 millió ember érdekeit képviselik, s nekem jutott a megtiszteltetés a magyar térségekért szót emelni.- Mi lesz emellett az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának a feladata?- A parlament várhatóan jövő héten megalakuló új bizottsága 26 tagú, melyet a fideszes dr. Szájer József vezet. A célja az, hogy minél többet tegyen az európai csatlakozásunkért. Személy szerint abban látok tennivalót, hogy az önkormányzatokat készítsük fel az átállásra, a jogharmonizációra.- Milyen területen tapasztalhatók a legnagyobb hazai elmaradások?- Elsősorban az önkormányzatok informáltsága terén. Persze, emellett még számos területen van pótolni való, amit az úgynevezett Agenda 2000 megfogalmaz. így például az infrastruktúra fejlesztése, a közigazgatás harmonizációja, a környezetvédelem tekintetében. Az Agenda 2000 egyébként egy 1997 júliusában készült dokumentum, mely részletesen megfogalmazza az elvárásokat a csatlakozni szándékozó keleteurópai országokkal szemben. Sajnálatos módon ezt az anyagot a helyi önkormányzatok tisztségviselőinek többsége egyáltalán nem ismeri. Hogy hol tartunk most? Nos, tavasz- szal megkezdődött az európai uniós csatlakozás 80 ezer oldalas jogszabályi anyagának az átvizsgálása. Mészáros B. E.
