Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-06 / 153. szám

10 Dunántúli Napló Kultúra - Művelődés 1998. június 6., szombat * Oldalszerkesztő: Gárdonyi Tamás Hírcsatorna Jótékonysági hangver­seny. Sztravinszkij-, Mo­zart- és Haydn-művek hangzanak fel azon a kon­certen, melyet a POTE Gyermekklinika „Beteg Új­szülöttekért” Alapítványa javára adnak június 8-án este fél 8-kor a pécsi Liszt Ferenc Hangversenyterem­ben. Az esten Kelemen Bar­nabás hegedűművész mel­lett közreműködnek a Pécsi Szimfonikus Zenekar szólis­tái, illetve a Pécsi Kamara- zenekar. (ly) Háziálmok. Több fiatal pécsi és valamikor itt tanult alkotó állít ki azon a tárla­ton, melyet ma 17 órakor nyit meg dr. Aknai Tamás művészettörténész a zala­egerszegi városi hangver­seny- és kiállítóteremben. Árvái Ágnes textiles ipar­művész, Csille Márta neme- zes iparművész, Gyécsek József festőművész és Gyöngyösi Gyöngyi grafi­kusművész sajátos világokat bemutató, érzékeny munkái június 20-áig láthatók, (ly) Népzenei találkozó. Ti­zenhárom népdalkor, zene­kar, kórus és együttes rész­vételével szervezett találko­zót a Pécs-baranyai Kórus és Zenekari Szövetség, a Pécs-baranyai Kodály Tár­saság és a Pécs-somogyi Ál­talános Iskola. A résztvevők többek között Mániáról, Siklósról, Görcsönyből, Be- remendről, Baksáról, Sze- bényből, Egyházaskozárból, Pécsről érkeznek. A ma 16 órakor kezdődő rendezvényt a pécs-somogyi művelődési házban tartják, ahol az egy­begyűlteket dr. Andrásfalvy Bertalan köszönti. (ly) Térzenék a belvárosban. Pécsi és baranyai fúvós­együttesek lépnek fel egy koncertsorozat keretében június 7-étől 28-áig. A pécsi Színház téren vasárnapon­ként 18 órakor kezdődnek a programok. 7-én az Ércbá­nyász Koncert-fúvószene­kar lép fel, 14-én a Hosszú- hetényi Ifjúsági Fúvószene­kar játszik, 21-én a Lippói Ifjúsági Fúvószenekar, míg 28-án a Mecseknádasdi és a Pécsváradi Ifjúsági Fúvós- zenekar szerepel. (ly) Manyit a Siklósi Szalon Ma délután kerül sor a város rangos kulturális eseményé­nek, a Siklósi Szalonnak a megnyitójára a várgalériá­ban, mely méltó felvezetése lesz a hónap végén megren­dezésre kerülő várfesztivál­nak. A Siklósi Szalonnak ma már több mint félszáz állandó tagja van az ország minden részéből és a művészetek különböző te­rületeiről, mondta el a rendez­vény fő szervezője, Kovács Ferenc festőművész. Mint megtudtuk, ebben az évben nem versenyjelleggel rendezik meg a tárlatot, vagyis nem adnak ki díjakat. Az idei kiállítást Török András, a Ma­gyar Nemzeti Kulturális Ala­pítvány elnöke nyitja meg, a megnyitón közreműködnek a pécsi Nemzeti Színház művé­szei. A Siklósi Szalonban idén tíz alkotó - köztük Aknay János, Puha Ferenc festőművészek, Colin Foster szobrászművész, Nagy Márta és Füzesi Zsu­zsanna keramikusművészek - munkáit tekinthetik meg majd az érdeklődők. Kovács Ferenc elmondta: a tárlattal Siklós után ősszel a prágai várban ismerkedhet meg majd a közönség: itt há­rom termet bocsátottak a Sik­lósi Szalon anyagának rendel­kezésére. K.J. Marsallbot az alkotók kezében A napokban a pécsi Művészetek Háza Tetőtéri Galériájában Gaál Tamás szobrászművész alkotásaiból nyílt tárlat. A pécsi közönség előtt is bemutatkozó művész a JPTE Művészeti Kara Szobrász Tanszékének tanszékvezető tanára. Alkotásaival színes, acélból és bronzból öntött világot varázsol elénk Gaál Tamás szobrászmű­vész újabb munkáival. Tárlatát Sárkány József, a Janus Panno­nius Múzeum művészettörté­neti osztályának vezetője nyi­totta meg. Arról is hírt adtunk már, hogy a Múzeum Galériá­ban négy DLA-kurzust most befejező művész is bemutatko­zott a napokban. Közülük Mo­hácsi András szobrász például Képzőművészeti Főiskolát végzett korábban, Nagy Márta a néhány éve Pécsett élő kerami­kus-szobrász pedig az Iparmű­vészeti Főiskolán tanított. Ennek az országos újdonság­nak a kapcsán kérdeztük Gaál Tamást arról, hogy mit is jelent a művészet doktorának lenni, aki azzal kezdte, hogy a Janus Pan­nonius Tudományegyetemen hagyományos, ötéves képzéssel lehet rajz-vizuális tanári diplo­mát szerezni. Ez bővült 1991-től a diplomások képzőművészeti mesteriskolái képzésével, ame­lyen a kőszobrászokat Bencsik István, a fémszobrászokat Rét­falvi Sándor, a kerámiaszobrá­szokat Schrammel Imre szob­rászművészek oktatják, a festő­ket Keserű Ilona festőművész irányítja - mondja Gaál Tamás. A „Doctor of Liberal Art” - a DLA - már a Phd-szintű kép­zésnek, tehát a művészek olyan képzésének felel meg, amely doktori szintű tudás megszerzé­sét jelenti. Mestermunkával, doktori szigorlattal, és elmé­lyült kutatáson alapuló disszer­táció megvédésével zárul. A Pécsett elsőként bevezetett új képzési forma a legmagasabb minősítésű művészképzés. De a sor egy közbenső lépcső beve­zetésével, a középiskola után kezdhető ötéves egyetemi mű­vészképzéssel válik majd tel­jessé. A legfrissebb informá­ciók szerint az 1999/2000-es tanévtől ez az ipar- illetve kép­zőművészeti főiskolához ha­sonló diplomaszerzési forma is szabad utat kap Pécsett. A nemes tradíciónak és Pécs művészeinek köszönhető, hogy itt valósulhat meg a hazánkban ez idáig legteljesebb, lépcsői­ben is átjárható művészképzés, így a legtehetségesebbek szá­mára lehetővé válik, hogy okta­tásuk, fejlődésük már a közép- iskolás évektől kezdve folyto­nossá váljon. Remélhetőleg Pécs példája ragadóssá válik másutt is. B. R. Gaál Tamás szobrai június közepéig láthatóak Nyári színházi csemegék Júniusban és júliusban újra várják a régi jó helyszínek a színházszeretőket Pécsett. Az Anna utcai nyári játékok mellett idén is lesz program a tettyei romoknál, s egy néptáncfesztivál erejéig a szabadtéri színpad is be­kapcsolódik a műsorfo­lyamba. Június 18-án az Anna Udvar­ban a Pécsi Horvát Színház égisze alatt kezdődnek az események, a Magyar Médeia előadással. Göncz Árpád mo­nodrámájában Vlasta Ramljak 19 órakor a horvát nyelvű előadásban, Uhrik Dóra pedig 21 órakor a magyar változat­ban játszik. Bemutató lesz jú­nius 20-ától az „Izzásban” című modem balettest, Papp Tímea és Hajzer Gábor kore­ografálásában. A színház he­lyet ad a Nemzetközi Felnőtt Bábfesztivál egy produkció­jának is, a Kukorica Jancsit a Horvát Állami Bábszínház mutatja be, egyetlen napon, június 26-án. Sok látogatót vonzhat majd a június 24-i Flamenco est, és Tám László július 4-ére terve­zett diaporáma-műsora, „Át- tűnések” címmel. A színház és a Pécsi Kulturális Központ közös szervezésében öt napon át július 8-ától Nemzetközi Néptáncfesztivál zajlik majd a szabadtéri színpadon. Ven­dégnek várnak brazil, görög, török, horvát, makedón, cseh, finn és olasz együttest is. A nyári játékok ideje alatt a Csopor(t)-Horda Galériában június 18-án horvát és magyar képzőművészek közös tárlata nyílik, 22-én pedig a Művé­szetek Háza ad helyet Nada Ziljak munkáinak. A Tettyén a Pannon Nyár ’98 keretében a Pécsi Komé- dium szervezésében július 13- án kezdődik a négy héten át tartó programsorozat. Bor­nemissza Géza fesztiváligaz­gató elmondta, hogy a nyári évadot a magyar származású amerikai világsztár, Tommy Vig koncertjével nyitják, melyben fellép a dél-koreai Mia Kim, a budapesti Trio Midnight és a pécsi Bornem­issza Mária. Ä János vitéz című daljátékot a Magyar Ál­lami Operaház magánéneke­sei és a Pécsi Nemzeti Szín­ház ének- és zenekara adja elő, Witterle Gábor vezényle­tében. Ezt a Stop című új ma­gyar musical-show követi, mely a hetvenes évek világ­slágereit idézi. A bemutató sztárja a Ki Mit Tud? győztes Nádasi Veronika is. Különle­ges érdeklődésre tarthat szá­mot a Diana hercegnő történe­tét egy színész házaspár éle­tével párhuzamba állító „Da­rabot Dianáról” című színmű is, melyben Elton John legen­dás dala is felcsendül. A szerző Miklós Tibor, a ren­dező pedig a Jászai-díjas Barbinek Péter. A szabadtéri színpad és a tettyei játszóhely üzemelteté­sét 12 évre egy francia érde­keltségű kft. kapta meg. Ba- gossy László ügyvezető igaz­gatótól megtudtuk, hogy a szabadtéri színpadon jövőre átépítés kezdődik, program pedig 2000-től várható. A Tettyén e nyáron még a Pécsi Komédium játszik. H. I. Gy. Futnak a képek Filmjegyzet Hová lettél, drága (Neander) völgyünk? Fegyver, fegyver, minden kézben A Gyilkosok gyilkosa című filmről (?) nem akarnék kritikát írni, még elmarasztaló jellegűt sem, mert ezzel azt a látszatot kelteném, mintha valamiféle műalkotásról lenne szó, ami bí­rálat tárgyát képezheti, holott távolról sincs így. Ellenben a film(?) kapcsán talán érdemes eltöprengenünk azon, hogy egy átlagos ameri­kai gyerek, amint egy moziszo­ciológiával foglalkozó munká­ban olvasom, tizennyolc éves koráig átlagosan tizenötezer gyilkosságot!!) lát a mozi és a televízió „jóvoltából”, ame­lyeknek a műsorán zömmel olyan produkciókat lehet látni, mint a jelen jegyzet ürügyéül szolgáló „opusz”. Azt hiszem, ez a döbbenetes adat egyik ma­gyarázata lehet a fiatalkorú bű­nözéssel foglalkozó statisztikák aggasztó alakulásának. Még szomorúbb, hogy a kifejezetten kicsiknek szánt rajzfilmek is hasonló ízlésvilágról tanúskod­nak. Mintha ravasz horgász bá­csik etetnék be a zsenge nem­zedéket, a Gyilkosok gyilkosá­hoz hasonló filmek(?) majdani nézőit, a későbbi nagy fogás reményében. Erről egyébként még a jelen film(?) is leleplező látleletet ad, mikor egyik véres jelenetének egy animációs film hasonlóan ostoba képei szolgál­tatják a hátteret. Az erőszaknak ez a primitív kultusza, amelynek bizonyos filmcégek buzgón szolgálatába szegődtek, nagyrészt vizuális jellegű, s összefügg a képek meghatározó szerepével civili­zációnkban. Ez pedig visszaté­rést jelent a könyvnyomtatás, sőt az írásbeliség előtti állapotok­hoz. A brutalitás szövetsége a vizuális médiumokkal azért kü­lönösen veszélyes, mert míg az írott szövegek megértése a befo­gadó részéről feltételezi az olva­sás, illetve a fogalmi gondolko­dás és mérlegelés képességét, tehát iskolázottságot, egy bizo­nyos felnőttséget igényel, a ké­pek kommunikációs lehetőségei korlátlanok, egyaránt „szólnak” felnőtthöz és gyerekhez. Egy új barbárság felé köze­ledünk? A bugris arcok, a vi­csorgó fogak, a kifordult sze­mek és a tömi-zúzni kész karok látványát immár természetes­nek kell tartanunk? Visszaté­rünk Neander- völgybe, ahová bizonyos filmes körökben oly­annyira vissza­vágynak? A kü­lönbség csak annyi, hogy kő­balta helyett a legkorszerűbb automatafegy­vert szorítja majd a kéz. Mint ahogy, el kell ismerni, techni­kai szempontból a most látott film(?) is első­rangú minőség. Bravúros felvé­telek, elképesztő mélységéles­ség, ravasz lassítások, sokkoló szuperplánok parádéját látjuk, például belepillanthatunk egy pisztoly csövébe, amint a golyó éppen kiröppen belőle. Ám szellemi értelemben mindez nem egyéb, mint kőbalta. Szu­per kidolgozású termék, de azért csak kőbalta. Kőbalta! Nagy Imre i i I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom