Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-28 / 175. szám

Közelről MAGYAR] G - DEL-DUNANTUL Szeretettel köszöntjilk névnapjuk alkalmából LEVENTE, IRÉN nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 4.46 nyugszik 20.43 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: Méhes Károly Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu HÍRCSOKOR Románok kúsztak a foci vb-re. A kanizsai ha­tárőröknek már megszo­kott dolog, hogy hetente több tucatnyi román pró­bál az általuk őrzött ha­társzakaszon Szlovéniába jutni. A legutóbb elfogott öt férfi és egy hölgy arra a kérdésre, hogy hová kúsznak oly nagy igyeke­zettel, meglepő választ adott. Franciaországba, a labdarúgó vb-re! Noha sem pénzük, sem jegyük nem volt, kitoloncolásu­kig a kanizsai határőrség közösségi szállásának tévé képernyője előtt szurkolhatnak kedvence­iknek. (dj) Menekülésben van az a három tettes, akik Nagy­kanizsán egy valutaváltás­sal foglalkozó férfitól el­raboltak 6,7 millió forintot és 100 ezer dollárt. A vi­szonylag jó személyleírás ellenére a rablókat még nem, csak a Fonyódlige- ten elhagyott fehér Audi- jukat találták meg. (dj) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 297 cm, apadó, 21,3 fok, Őrtilos -70 cm, apadó, 19,0 fok, Barcs 34 cm, áradó, 20,5 fok, Drá- vaszabolcs 129 cm, áradó, 19,2 fok. A mobilok és a viselkedéskultúra Akármifónia Egy francia mérnök kitalálta, hogyan lehet védekezni a nyilvános helyeken váratlanul megszólaló mobiltele­fonok ellen. A készülék a helyiségben lévő valamennyi telefon hívását visszairányítja a központi üzenetrögzí­tőhöz. Úgy tűnik tehát, a mobilokkal kapcsolatos vi­selkedéskultúra Nyugaton sem sokkal fejlettebb, mint nálunk. A létező A Levente régi magyar sze­mélynévből ered, mely a lenni igéből származik, és így alapjelentése: levő, létező. A levente köznév ettől teljesen független, a régebbi leventa forma a nyelvújításkor kapta mai alakját. Az első Levente Árpád fia volt. Volt idő, amikor otromba, hat-nyolckilós, utcán böm­bölő táskarádiókról cikkeztek az újságok. Ma lényegében ugyanarról a jelenségről van szó, csak mobiltelefont cipel­nek magukkal az emberek, mondja dr. Tistyán László, a társadalomtudományi kuta­tásokat folytató S. Fact Inté­zet igazgatója. Ráadásul többnyire azokat az embereket bosszantja a mobiltelefon, akiknek még nincs, de attól kezdve, hogy nekik is van, már a legke­vésbé sem törődnek vele. Akik bunkofonnak becézik a készüléket, gyakran a saját­jukat is annak hívják, de azt már nem pejoratív értelem­ben; megszokottá vált ugyan az elnevezése, de a tartalma, az érzelmi töltete ekkorra már megváltozik. Természetesen az már a vi­selkedéskultúra része, hogy valaki bekapcsolt mobiltele­Drasztikus módszereket azért nem kell alkalmazni. Aki használni akarja a rádiótelefonját, az meg Is találja az alkalmat arra. illusztráció müller andrea fonnál megy be a színházba, vagy sem. De a boltok bejára­tához kitett tábla, vélekedik dr. Tistyán, amely tiltja a mo­bilok használatát, teljesen fö­lösleges. Hiszen azt nem tiltja senki, hogy két ember szót váltson az üzletben, mely te­vékenységgel nem zavarnak senkit még akkor sem, ha tör­ténetesen mindez nagyobb hangerővel történik. Telefo­náláskor sem csinál az ember mást, mint beszélget egy nem jelen lévő partnerrel. Olyan tábla pedig sehol sincs, amely úgy általában a beszélgetést tiltaná. Mindez arról szól, hogy változnak a szokások, amelyek bizonyta­lanságot jelentenek az embe­rek életében, s ezt nem min­dig kezelik a legmegfelelőbb módon. Cs. L. Bikini a stressz gyógyszere A fürdőruha-tervezők­nek egyre nehezebb a dolguk, ha valami gyö­keresen újat Igyekeznek kitalálni. A Jövő évi divat visszatér a legmeré­szebben textlltakarókos bikinikhez. És ezzel a férfiak egészségének megőrzését Is segíti. Nem világrengető felfedezés, hogy a sokat láttató kacér ru­hadarab izgalomba hozza a férfiakat. Egy osztrák pszi­chológus szerint viszont a legjobb stresszellenes gyógy­szer is a hímneműek szá­mára. Persze csak akkor, ha esztétikai élményt is okoz. A klinikai pszichológus kí­sérleteivel bizonyította, hogy ha egy férfi bikinis szép nőt lát, az jótékonyabb hatást vált ki benne, mint a legtökélete­sebb feszültségoldó csodabo­gyók. A vérnyomás ugyan kezdetben megemelkedik, de ez rövid időn belül elmúlik - feltéve, ha nem fokozódik a kellemes provokáció -, és a látvány elfeledteti a bajokat, napi gondokat, miközben a szervezeten mással nehezen kiváltható, eltompulást nem okozó megnyugvás vesz erőt. A doktor tehát azt ajánlja a mutatósnak számító höl­gyeknek, hogy ha törődni akarnak partnerük testi-lelki állapotával, legalább hetente kétszer viseljenek előtte biki­nit, vagy azzal azonos értékű fehérnemű-kombinációt. Túlzásba azonban ezt a „gyógyszert” sem szabad vinni, mert akkor a látvány megszokottá válik, és ezzel elveszti a gyógyító hatását is. Ám ez a találmány elég régi. Az angol költő-festő Wil­liam Blake-ről ismert, hogy elvárta a feleségétől: otthon paradicsomi Évaként öltöz­ködjön. Hasonló lengeségi igényt támasztott Picasso. De elmondható ugyanez a régi rómaiakról is. Szicíliában a régészek találtak egy olyan császári villát, amelynek egyik termében tíz fiatal, kar­csú nő mozaikképe látható, amint sportszerekkel játsza­nak. Mindegyik bikinit(l) vi­sel a legszükségesebbre szo­rítkozó felső- és alsórésszel. A világhódító római férfiak tehát eléggé védettek voltak a stressz ellenében. D. I. Farkasházy kakukktojás a Krisna-völgyben „Az ezredvég dilemmái” címmel rendeznek nyári egyetemet e hét végén a somogyvámosl Krisna- völgyben, ahová szinte minden szellemi szférából hívtak meg vitapartnereket, köztük egy énekest és egy humoristát Is. Nagyon örül, hogy meghív­ták, mondja Katona Klári (képünkön), s főleg annak, ami okán ez megtörténhe­tett: dalaiban megjelenő gondolatai miatt. Figye­lemre méltónak tartja, hogy mindezeket a szellem kü­lönböző képviselői is észre­vették, olyanok, akik nem a szűk szakmai körben mo­zognak, hanem a társada­lom más területein. Az éne­kesnő a művészet jelenkori szerepével kapcsolatban fontos kérdésnek tartja, hogy kié is a zene, furcsállja egyfajta elitnek azt a gya­korlatát, amely a művésze­tet kisajátítja magának, s megpróbál róla úgy be­szélni, mintha elérhetetlen dologról lenne szó. Mintha Shakespeare szö­vegeit, Bartók zenéjét csak speciális előtanulmányok után lehetne értelmezni, pedig valamennyien gyö­nyörűséges alapadottsá­gokkal születünk, s a művé­szet voltaképpen mi va­gyunk. Úgy véli, művészet és közönség között az első szakadás akkor következett be, amikor a művész nem feltételezte a vele szemben ülőről, hogy érdekli az, ami őt foglalkoztatja. A közön­séget ugyanis nem lehet alábecsülni azzal, hogy mű­értővé akarjuk tenni és nem partnerré, aki a művésszel azonos húron rezdülhet egy csodálatos pillanatban. Farkasházy Tivadar, aki kicsit kilóg a meghívott filo­zófusok, pszichológusok, szociológusok, teológusok, szerzetesek közül, hivatá­sos kakukktojásnak gon­dolja magát, s legfőbb célja, hogy az is legyen mindenhol. Élvezi az ilyen hely­zeteket, an­nak elle­nére, hogy úgy véli, ő nem csak humo­rista. A humor nem más, mondja, mint a kételkedés, legalábbis Voltaire óta, de hivatkozhatna Luciferre is, akinek bőrében nagyon sze­ret lenni, s aki nem is olyan negatív figura, mint aho­gyan azt sokan gondol­nák. Cseri László Verseny itt, harag amott Paks a fürdő- és gyógy- turlzmus területén kíván nagyobb hírnevet sze­rezni. Fadd-Domborlban az üdülőtulajdonosok perben és haragban áll­nak egy diszkóval. Azt már megállapították, hogy a paksi hévíz alkalmas nőgyógyászati, urológiai be­tegségek gyógyítására. A gyógyvízzé való nyilvánítá­sához még engedélyek hiá­nyoznak; egy úgynevezett kettős kísérletet is végre kell még hajtani, ahol betegeket felmelegített vízzel, egy má­sik csoportot hévízzel kezel­nek. Az eredmény a helyiek szerint nem lehet kétséges. A város máris a fürdő- és gyógy- turizmus területén kíván na­gyobb hírnevet szerezni. Ugyancsak vízhez közeli hír, hogy Tolna megye egyik legnevezetesebb üdülőcent­rumában, Fadd-Domboriban az utóbbi időben az üdülőtu­lajdonosok perben és harag­ban állnak egy diszkóval. Ta­valy bírósági ítélet született, hogy zajvédő falat kell épí­teni, ami megtörtént. Az idén a szezon előtt máris panaszos levelek érkeznek a faddi pol­gármesteri hivatalba. Elfogultság miatt a bony­hádi jegyző jár el az ügyben. Hangmérést fognak elren­delni: amennyiben az érték magasabb lesz a megenge­dettnél, akkor nyitvatartási rendet szabnak meg, ami azt jelenti, hogy este tíztől regge­lig nem lehet diszkózni Fadd- Domboriban - egy üdülőhe­lyen. Hazafi J. A zenész a fán - és a közönség? A francia tőkéjű Gresham Kft. nyerte el a következő 12 évre a pécsi szabadtéri szín­pad és a Tettye bérleti jogát. A vállalkozás mögött a nemrégiben még a Kis- pest-Honvédot szpon­zoráló és edző Krémer Károly áll. A jelenleg Amerikában tartózkodó Krémer eredetileg a Harmadik Színházat kí­vánta megvenni, de Ba- gossy László, a 2000-re megelevenedő nyári pé­csi szabadtéri játékok igazgatója lebeszélte róla: szerencsésebb, ha a nyári színházat varázsolják újjá, mellyel Pécs ritka ér­tékkel gyarapodik. Elmon­dása szerint európai nívójú, idegenforgalmi szempont­ból is vonzó zenés- és tánc­előadásokat terveznek, Európai nívójú nyári programok lesznek Pécsett ahová akár a világ legjobb­jait is meg lehet majd hívni. A régészeti feltárások eredményeit is bemutató, a török sátortábort idéző léte­sítmény tervezője Bachman Zoltán annak idején, mint több előadás díszlet- és jel­meztervezője, egy alka­lommal a zenekari árkot vízzel töltette meg, a ri­adt zenészeket pedig felültette a fára. A 2000- ig megerősített tettyei romoknál ugyancsak extrém megoldást talált ki: a nézőtér egy moz­donyfordító szerkezettel forgathatóvá válik, a 1 nagyérdemű pedig a kü­lönböző színek irányába egy mozdulattal pörgethető lesz, amely nem minden­napi élmény kicsiknek és nagyoknak. Cseri László I

Next

/
Oldalképek
Tartalom