Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)
1998-06-25 / 172. szám
8 Dlinántúli Napló Hitélet 1998. június 25., csütörtök Máriagyűd váija az ifjúságot Jövő pénteken, július 3-án kezdődik az ifjúsági találkozó Máriagyűdön. 17 órától folyamatosan érkeznek a fiatalok, eligazítással Az Információ szolgál. 19 órakor szentmise lesz, majd este 10 órakor szentségimádás. Szombaton egész napos a program, elmélkedésekkel, kiscsoportos beszélgetésekkel. Este 8 órakor Balás Béla kaposvári püspök vezeti a fórumot, majd 10 órakor dr. Várszegi Asztrid püspök, pannonhalmi főapát mutatja be á szentmisét. Vasárnap, július 5-én 10 órakor dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek vezetésével az egész magyar püspöki kar és Karl-Josef Räuber pápai nuncius koncelebrálá- sával lesz a jubileumi ünnepi nagymise. Emlékeztető Bérmálás. Vasárnap, június 28-án fél 11-kor Véménden bérmál Mayer Mihály megyés püspök. A község ezen a szentmisén köszön el sok évi szolgálata után nyugalomba vonuló plébánosától, Bajtai Zsigmond apáttól. Több mint százezren zarándokoltak május 23-a óta a máriagyűdi Szűz Máriához. Legtöbben a pünkösdi búcsú és a horvátok június 7-i találkozója alkalmából. Az izraeli kormány bejelentette, a Nagy Jubileum alkalmával a turisták számára ismét megnyitják a Jordán folyó azon partszakaszát, ahol Jézust megkeresztelték. A területet 31 éve - mióta Izrael megszállta a Jordántól keletre eső földeket - lezárták a turisták elől, s csak néhány napra, a keresztelési szertartások idejére hagyták szabadon. A Jézus Társaság Magyar rendtartománya tudatja, hogy P. Nagy Zoltán S.J., a pécsi Pius Gimnázium egykori tanára életének 88., szerzetesi hivatásának 61., papságának 54. évében május 27-én befejezte földi életét. Temetése június 4-én 14 óra 30-kor a Kerepesi temetőben volt. Egyházi ingatlanok A katolikus, a református, az evangélikus, a baptista és a szerb ortodox egyháznak, valamint a zsidó felekezeteknek a hónap végéig kell benyújtaniuk járadék formájában visszakért egykori ingatlanjaik jegyzékét. A katolikus egyház egy összegben, természetben, illetve járadék formájában összesen 818 ingatlanra tart igényt. A református egyház mintegy 400 ingatlant kér vissza az államtól járadék formájában, kb. 6,5 milliárd értékben. Az evangélikusok végleges jegyzéke még nem készült le. A baptisták egy ingatlant kérnek vissza járadékban, egyet egy összegben, egyet pedig pénzben és járadékban megosztva. Két volt egyházi ingatlanra tart igényt járadék formájában a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye. Együttes értéküket mintegy 1,3 milliárd forintra becsülik. A Mazsihisz előreláthatólag mintegy 170 ingatlant igényel vissza. Ezek értéke megközelítőleg 17 milliárd forint. Egyház a társadalomban Nyomdában az egyházmegyei zsinat munkadokumentuma Mint az köztudott, a Pécsi Egyházmegyében egyházi és világi résztvevők dolgoznak az elmúlt év pünkösdje óta az egyház belső életét, illetve az egyház és a társadalom kapcsolatát érintő legaktuálisabb kérdésekkel. A zsinat az előzetes tervek szerint munkáját az idén október végén, Szent Mór ünnepén fejezi be. Ellenőrzés Ez az, amit senki sem szeret. Van benne valami ellenséges íz, valami kiszolgáltatottság, bizalmatlanság. Ellenemre őriznek, velem szemben, mintha én nem az őrzésre, hanem a tékozlásra igyekeznék, vagy nem értenék a dolgomhoz. Sokszor persze jogos, és védőértékű a dolog, de mikor? Olvasom, hogy gyakorlatilag bárki, bármikor ellenőrizhető a mai műholdas rendszerrel. Akár az is, hogy nyáron ki milyen újságot olvas a kertjében. Nos, a dolog nem új, csupán az indíték nem mindegy. „Isten szeme mindent lát, ne lopd el a lineát!” (tudniillik, a vonalzót - vagy inkább a mondat alanyát kellene magyaráznom!?) így hangzott a régi iskolákban a versike, vagy a tantörténet a fiát tanító apáról, hogy milyen gondosan kell körülnézni dinnyelopás közben, ám a fia rászól: „édesapám, felfele nem nézett!” Tudom, az isteni ellenőrzésnél sokkal hatékonyabbnak tartják ma sokan a csodatechnika adta lehetőségeket. De nem éppen azért van rá szükség, mert nem él az emberben ez a belső felső ellenőrzés? Jelent-e valamit is Isten figyelő „szeme”, mindent halló „fiié”? Majd az utolsó ítéletnél kiderül? Én azt hiszem, naponta vizsgázunk, ha akarjuk, ha nem. Minden napunk vetés és aratás is egyben. S az aratás a vetés vizsgája, ha tetszik, ha nem. A Biblia tud az „aratás Uráról", tehát nem egyszerű és személytelen világtörvények hamak. Ez azt jelenti, hogy minden embernek van naponkénti esélye, mivel a legnagyobb jóakarat látja és segíti az értékeket felismerni, őrizni és ápolni. Mert így „ellenőriz”, hogy értünk őriz és velünk őriz a Mindenlátó. Szénási János A templomokért - együtt Megszépült a gerényesi temető Ágon és Gerényesen, a két hegyháti faluban hajdan népes evangélikus közösség működött. Napjainkban már alig élnek evangélikus németek, alig maradtak templomba járók, így a templomok állaga az elmúlt évtizedek során veszélybe került. Gerényesen annyira, hogy meg is kezdték a lebontását. Arra volt csak erejük, hogy a dombóvári hitközséggel együttműködve megszépítsék a régi német temetőt, annak halottasházát. Csikóstöttösön és Tékesen viszont az evangélikus templomot összefogással megmentették. Hasonló akcióra készülnek Ágon is, ahol a katolikus többség is a lebontás ellen van, a németországi hívők pedig pénzbeli támogatást ígértek. Megerősítik az öreg templomot, ahová mindkét felekezet tagjai járhatnak majd imádkozni. Ismerni, érteni Mind erről dr. Goják János teológiai tanár és a zsinati munkák koordinátora (képünkön) tájékoztatta a lapunkat, hozzátéve: a rendkívül széles körű, soksok ember véleményét summázó, közel százoldalas anyag - a munkadokumentum - már a nyomdában van, s rövidesen kiadják minden érintettnek utómunkálatokra, véleményezésre. A zsinati munka összességében 18 témakört ölel fel, melyek könnyen elhatárolhatók. A vitatandó kérdések egy része az egyház belső életével kapcsolatos, a misékkel, a különféle szertartásokkal és hitéleti témákkal. Ide tartozó az egyház szervezeti élete, a plébániák, egyházközségek és az egyházmegye. Ä másik nagyobb kör az „egyház a társadalomban” címmel jelölve mindazokra a kérdésekre szeretne választ adni, melyet a rendszerváltást követő időszak szült. Arról, hogy vajon az elmúlt több mint 40 évi kirekesztettség után miképpen térhet vissza a közéletbe, miképpen viszonyuljon árpolitikához, '-----------------beli teendőkrő l, különféle technikák megválasztásáról van szó, hiszen az egyház azt állítja, hogy minden ember felé van küldetése. Külön tétel a zsinati programpontok között a család, mint a társadalom legkisebb egysége. Természetes ugyanis, hogy a hitéletre való nevelés, a hit felé fordulás, a tradíciók továbbadása a családon belül történik, s e képpen ha az egyház az ifjúság felé fordul, elsősorban a családokon keresztül teheti meg. Másrészt fontos az iskolai nevelés - az iskolai hitoktatás kérdése. Ma még az alapfokú oktatási intézetek nagy részében a hittan nem egyenrangú a többi tantárggyal, működnek a régi beidegződések. A zsinati témák sokaságából végezetül kiemelhetjük a kisebbségekkel foglalkozó témakört vagy a világi munkatársak bevonásának szükségességét, végül a többi egyházzal való kapcsolat, az ökumenizmus kérdéskörét. Mindezekre nagy hangsúlyt szeretne helyezni a Pécsi Egyházmegye, s ezért természetesen megfelelő hangsúllyal jelentek meg a zsinati párbeszédek során. Goják János szerint manapság a történelmi egyházak a világon mindenhol azt keresik, hogy a kereszténység alaptéziseivel miképpen tudnának megjelenni a közéletben, miképpen teljesedhet ki a hitélet. De amíg a nyugati országokban az állandó jelenlét örömét élvezhette a katolikus egyház, addig keleten az elhallgatás és a háttérben való munka jutott. Ezért nem csak a pécsi egyházmegyei zsinat számára van föltéve a nagy kérdés, jelesül, hogy miképpen térhet vissza az egyház a társadalomba, a szó szerinti közéletbe. Hogyan lehet, milyen feltételek közepette és módszerrel teljesíteni az evangélium elvárásait? Azt, hogy hogyan szólítsa meg és miképpen közölje az egyház az emberekkel - és ne csak azokkal, akik a templomokba járnak - céljait, észrevételeit, a napi életünket érintő kérdésekre adott válaszait. Kozma Ferenc A nagypostavölgyi búcsú Az 1981-ben Szent László napján felszentelt pécsi nagypostavölgyi templomban a névadó ünnepét, vagyis a templombúcsút június 28-án vasárnap, a 17 órakor kezdődő szentmisén tartják meg, amikor is az ünnepi szentmisét Botfai Levente pálos atya celebrálja és emlékezik meg a nagy magyar királyról és szent férfiúról. Sajnálatos, hogy az évekkel ezelőtt még a Pécsi Egyházmegye büszkeségének emlegetett templom - befoltozott ablakaival, elnémult harangjaival, törött és veszélyes üvegtábláival, megrongált homlokzati vörösrézfedéseivel és abszurd közúti megközelíthetőségével - már-már elveszíti ezen rangját és méltatlanná válik névadójához, amiért is sürgős segítségre szorul. Id. dr. Kapitány István, a templom orgonistája A házasság az emberi természetben gyökerezik. A két nem kölcsönösen kiegészíti egymást, erős vonzalmat éreznek egymás iránt, így párt alkotnak. A házasság természetes valóságát Krisztus szentségi szintre emelte. Ez azt jelenti, hogy a házasság szentség, amelyben a házastársak részesülnek a kölcsönös szeretet tökéletesítésének és a szülői kötelesség teljesítésének kegyelmében. Tulajdonképpen e kettő a házasság célja is: a szerelem általi tökéletesedés és a gyermekáldás. A kölcsönös szerelem nagy kincs a házasságban. A legfőbb gazdagság ennek tisztasága és intenzitása. Ezért minden házasság feladata ennek ápolása. De ugyanakkor a házasságnak és a hitvesi szerelemnek az is a rendeltetése, hogy gyermekeknek adjon életet és azokat felnevelje. Kétségkívül a gyermek a házasság legszebb ajándéka és a szülők számára a legnagyobb kincs. A házasság legfőbb jellemzői az egység és a felbonthatat- lanság. Vagyis egyetlen egy ember szövetségét jelenti egyetlen egy emberrel. Ellenkező esetben veszélyeztetve van az egység és a házastársak közötti meghittség. A felbont- hatatlanság azt jelenti, hogy a házastársak nem válhatnak el egymástól, nem is élhetnek külön. Vannak esetek, amikor az együttélés lehetetlenné válik. Ilyenkor az Egyház lehetővé teszi a különélést, de új házasság nélkül. A végső célja ennek a szentségnek: eljuttatni a házastársakat az igaz szerelem megtapasztalásáig, felülkerekedni az önzésen és meg tudni bocsátani. Rozs Szilvia Megújult a kétszázéves templom - A két évig tartó teljes külső felújítás végeztével hálaadó misét tartottak tegnap a mecsekjánosi római katolikus templom védőszentjének, Keresztelő Szent Jánosnak napján. fotó: tóth László plébános A miseruhát varró Rostás Jenő Baranyaszentgyörgyön él, saját faluján kívül még öt környező település tartozik hozzá. Igyekezetben és odaadásban nincs hiány, hiszen még miseruháit is maga szabja-varrja a nagy ínségben. Mikor idő és pénz szétszalad - ahogy mondja. A Vázsnokon született atya mindig pap akart lenni, de a sors úgy hozta, hogy érettségi után előbb letöltötte katonaidejét, ezután egy családi tragédia tartotta otthon. Vargán tanított, majd a komlói Tüzépen volt rakodó. A szemináriumban 1978-ben végzett, Cserháti József püspök szentelte pappá. Mostani falujában tizenhat éve él.- A testvérem szabónak tanult, és bár sosem mutatta nekem a szakma fortélyait, lestem, mit s hogyan csinál. Megtetszett, megpróbáltam, és az első misémre már én varrtam a ruhát a két dalmatikával (a szerpapok ruhája) együtt. Mikor aztán idekerültem, szomorúan láttam, mennyire rongyos, szegényes a ruhatár. Nekiláttam, és hosszú, téli estéken mindent megvarrtam magamnak. Az évek során készült két zöld, két fehér, egy arany (kicsit orthodoxos), egy lila, egy rózsaszín miseruha, melyet csak kétszer használunk egy évben. Van egy régi-régi Singer varrógépem, azon dolgozom. Ez az újfajta Borromei-fazon, de előre nem nagyon tervezek, az anyag adja magát, a díszítőelemekkel lehet variálni. Természetesen minden ruhához tartozik egy stóla és kehelytakaró is. A hívek először nagyot néztek, mikor kiderült, hogy a papjuk ,maszek szabó”, de örültek. Sőt idővel másoktól is befutottak rendelések. Mayer Mihály püspöknek is jutott egy darab a Rostás-kollekcióból.- Persze, nem akarok én ebből ipart csinálni a világért sem. Hat falu lelkipásztoraként időm sem lenne rá. A miseruhák egyike- másika folyton velem van a bőröndben, hiszen szinte álló nap úton vagyok. A hát községben összesen 2600 ember él, más vidékeken egy falura is kevesen lennének, dehát ez Baranya. Van hat templomom, két iskolám és nyolc temetőm! Két egyházmegyétől kapom a jövedelmem, de szinte az egészet a benzinkút viszi el. Sokszor úgy érzem, pénz és idő szétszalad. M. K. Rostás atya az egyik remekbe szabott ruhával i
