Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-25 / 172. szám

1998. június 25., csütörtök Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Rend lett a kórház portiján MOHÁCS Az utóbbi hónapokban éj­szaka több betörés volt a városi kórházban, osztá­lyokról fényes nappal is tűn­tek el értékes személyes tár­gyak, ezért szakavatott gár­dára bízták a portaszolgála­tot és az intézmény őrzését. Az élelmiszerraktárból a ta­vasszal egy reggelre a csoko­ládénak, a több hétre előre be­szerzett lisztnek és rizsnek ta­lálták hűlt helyét. Utóbb a műszaki dolgozók rezidenciá­járól kézi szerszámokat lop­tak, aztán az udvarban folyó építkezésről állványokat, sze­relvényeket vittek el. Az egyik osztály orvosi szobájá­ból értékes személyes tárgyak hiányoztak, és besurranó tol­vajok egy másik osztályról te­levíziót, telefont vittek ma­gukkal. Az udvarból több ke­rékpár tűnt el. A látogatóba gépkocsival érkezők rendsze­resen elfoglalták a kórház ud­varát, és már szinte gyakor­lattá vált, hogy a beteggel ér­kező mentő sem állhatott meg a kijelölt helyen. Az intézmény vezetése úgy határozott, hogy az áldatlan állapot felszámolására éjjel­nappali őrzést vezet be a kór­ház egész területén, és átszer­vezi a portaszolgálatot is. Az egy hónapos tapasztalat alapján Bertalan Zoltán, a kórház gazdasági igazgatója arról informált, hogy a lopá­sok megszűntek, és kerítésen belül a forgalmi rend is kiala­kult. Indokolatlanul senki nem parkolhat az udvarban, s így a betegszállítást sem aka­dályozza. A korábbi öt portás közül egy már két hónappal ezelőtt másutt talált magának állást, egy rokkantnyugdíjas szerződését nem hosszabbí­tották meg, viszont három személy további foglalkozta­tását biztosították. B. M. A jegy egyben nyugta is PÉCS Néhány egyéni vállalkozó újságárus a napokban meg­szüntette a buszjegyek áru­sítását, mert számításuk szerint ráfizetnek az üzletre. A Pécsi Tömegközlekedési Rt. viszont emiatt a jegyfor­galom csökkenését nem ta­pasztalta. Az újságárusok, ha nyugta el­lenében adják a jegyet, akkor valóban elképzelhető, hogy veszteségük van az üzleten. Ám a buszjegy az APEH-jog- szabály szerint egyben nyugta is, tehát senkinek sem köte­lező az adás­vételről bi­zonylatot adni. Kivé­tel, ha a vá­sárló elszá­molásra kéri a kifizetésről szóló igazo­lást. Bata László (képünkön), a Pécsi Tömegközlekedési Rt. igaz­gatóhelyettese szerint a busz­jegy nettó árából a 3 százalé­kos jutalék (ez most körülbe­lül 1,8 forint) megfelelő nye­reséget biztosít az árusoknak, s amióta a sofőrök is árusítják a jegyeket, hiányról senki sem panaszkodott. B. G. Almok után valóság SÁSD A város önkormányzata sok mindent tervezett a margit- majori szociális otthonban, ám a megvalósítást pénzhi­ány is nehezítette. Most el­adta a létesítményt. Az új tulajdonos, a Pécsi Püs­pökség az álmok után gazda­sági rendet is teremt. A negy­ventagú személyzet létszámát máris majdnem a felére csök­kentették. Érdekes, hogy a szakdolgozók közül csak két személynek, köztük az intéz­mény irányítójának mondtak fel. Az új megbízott vezető, Reszli Istvánná elmondta, hogy kialakítják a portai szol­gálatot. Kimenőre most már csak megszabott időben lehet elmenni, és az eltávozó köte­les bejelenteni, hogy ezalatt hol is tartózkodik. Mindezt egészség- és életvédelmi okok miatt vezetik be. A túlzottan italozókat rendre szoktatják. Az tartha­tatlan, hogy néhányan csak­nem száz békés lakó nyugal­mát tartósan megzavarják. Csuti J. Búcsú a végek sorkatonáitól Egy korszak lezárult. Április végén az utolsó sorkatonák is le­szereltek a Pécsi Határőr Igazgatóságon, és ma már csak hiva­tásos katonák adnak szolgálatot. A közelgő határőrnap azon­ban nem csak az ő ünnepük, hiszen megyeszerte sok ezren is­merik, hogy milyen is az a határőrélet. PÉCS, HATÁRŐRSÉG Jó harminc évvel ezelőtt a ha­tárőrség nagy létszámú, politi­kai viszonyok által meghatáro­zott, szinte totális katonai szer­vezet volt. A Pécsi Határőr Igazgatóságon ma már lénye­gesen kevesebben dolgoznak, és kivétel nélkül mindegyikük hivatásos katona. Lovász Jó­zsef, pécsi határőr igazgató (kis képünkön) harminchat éve lé­pett erre a pályára, így módjá­ban állt a szervezet átalakulását az első reformszelektől kezdve végigkövetni. A pécsi igazgató­ságot tizenöt éve vezeti.- 1962-ben kezdődött a kap­csolatom a határőrséggel, ekkor vonultam be újoncnak, a Pécsi Határőrkerülethez. Előtte már felvételiztem az Egye­sített Tiszti Iskolába, és az első helyen a határőr szakot jelöltem meg. Mivel egyben a Sze­gedi Tanárképző főis­kola levelező tagozata is voltunk, a katonai tárgyakon kívül mást is hallgattunk. Én a tiszti diploma mellett egy földrajztanárit is sze­reztem. Miután 1966- ban tisztté avattak, a za- látai határőrőrsre kerül­tem a politikai helyet­tes posztjára. Ebben az időszakban és tulajdonképpen egé­szen a nyolcvanas évek végéig a politikai hely­zet határozta meg a ha­tárőrség munkáját. A szervezet tevékenységének kereteit a Varsói Szerződés, illetve annak előírásai adták.-Már abban az időben is gondolkodóba ejtett az, hogy ha valaki ki akar menni ebből az országból, akkor ezért akár az életével is fizethet. Úgy gondo­lom most is, hogy az akkori szigorú előírások nem álltak összhangban az egyes cseleke­detek valódi súlyával. Akkori­ban elsősorban a kifelé tartó ha­társértőket ellenőriztük. Ezen a szakaszon befelé nemigen jöt­tek, és a határsértők többnyire nem magyarok, hanem külföl­diek, általában NDK állampol­gárok voltak. A feladat akkor is ugyanaz volt, az adott eszkö­zökkel meg kellett akadályoz­nunk a tiltott határátlépéseket. Ez ma is így van, de már lénye­gesen másképp látjuk a világot. A szemlélet változott meg bi­zonyos tekintetben. Két év zalátai, csodálatos Dráva-parti környezetben eltöl­tött szolgálati idő után Lovász József a mohácsi tartalékőrsre került, ahol négy évet töltött el. A Zrínyi Miklós Katonai Aka­démia elvégzése után már a pé­csi kerületparancsnokság volt a következő lépés. Tizenötödik éve első emberként vesz részt a néhány méter híján kétszáz ki­lométeres határszakasz őrzésé­ben.-Az itt eltöltött idő alatt a délszláv háború időszaka volt a legnehezebb. Nagy számban kerültek a légterünkbe idegen repülőgépek. Egy-egy esetben idegen katonák is áttévedtek. Rengeteg lövedék hullott be az országba, és voltak igen kényes helyzetek is, mint például az emlékezetes barcsi bombázás vagy a horvátok átjövetele. Tény, hogy a határon mi teljesí­tettünk folyamatosan szolgála­tot, és úgy vé­lem, a határ­őrségnek is köszönhető, hogy nagyobb baj nem tör­tént a mi olda­lunkon. Szá­momra na­gyon fontos, hogy minden egyes katonám­mal el tudtam számolni. A veszélyhelyzetek mellett természetesen megmosolyog­tató történetek is megestek a harminchat év alatt. Még a hat­vanas évekből származik az az anekdotába illő eset, miszerint keletnémet állampolgárok azzal az indokkal közeledtek a határ felé, hogy a gerechátmajori kempingbe tartanak. Természe­tesen soha nem volt kemping az apró településen. Mások azt szerették volna megnézni, hol folyik ki a Duna Magyaror­szágról - a valódi szándékuk nyilvánvalóan más volt. Köny- nyűbúvárral is találkoztak ezen a szakaszon a határ­őrök. A férfi állítása, miszerint Siófok felé indult, meglehetősen vitatható volt.- A migránsok az utóbbi időben elkerül­nek bennünket. Nem ez a vándorlási útvonal. Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a Duna és a Dráva kö­zött még mindig lent vannak az aknák, és ve­szélyes a területre lépni. Az elkövetkező néhány év feladata nem utolsósorban a háború utolsó maradványainak eltakarítása lesz. A ma még mindössze hetven, kilencven szá­zalékos feltöltöttségű pécsi igazgatóság állománya az ez­redfordulóra éri el majd a teljes létszámot. Az igazgató szerint a hivatásosoknak néhány év alatt profikká kell válniuk.- Ma már elsősorban rendé­szeti szerepet tölt be a határőr­ség. Én egyébként nagyon sze­rettem a sorkatonákkal dol­gozni, de tény, hogy az előttünk álló feladatokat a jövőben csak jól képzett hivatásos katonák tudják ellátni. Schneider. G. Hírcsatorna Emlékmű-pályázat. Rész­ben együtt van az a pénz, ami a pécsi második világ- háborús emlékmű felállítá­sához kell, ezért a kurató­rium kiírta az emlékmű megtervezésére a pályáza­tot. A meghívásos pályáza­ton öt szobrászművész vesz részt, s szeptember 1-jéig kell munkájukat elkészíteni. Ezzel úgy tűnik, hogy jövő tavasszal a várfal menti te­rületen az emlékmű avatása is megtörténhet. (a) EK program. Ma este 8 órától klubnap lesz a Pécs- baranyai Értelmiségi Klub­ban, ahol a szombaton meg­rendezendő 10. Aranyosga- dányi Értelmiségi Találko­zóra lehet jelentkezni. (Vas­utas Művelődési Ház, Pécs, dr. Váradi Antal u. 7/2.). Pécsett három tolvajt is elfogtak. Az egyiket, aki 33 éves, az év eleje óta kö­rözték. Hétfőn sikerült el­csípni egy 23 éves hírhedt pécsi tolvajt is. Vasárnap a Gosztonyi utcában tetten ér­tek egy áruházi szarkát, aki az ABC raktárából a már visszaváltott üres üvegeket próbálta elemelni. (cs) Pécs-Vasason eldördült a házilag eszkábált fegyver az egyik portán. Készítőjét, egy idős férfit súlyos sérülé­sekkel kórházba vitték a mentők. (cs) Vajszlón tájvédelmi ak­ció kezdődött az önkor­mányzat szervezésében: a harminc közhasznú munkás kitisztítja az árokrendszert, helyreállítja a játszóteret és a temetőt. (cs) Az egyházaskozári Csángó Együttes fennál­lása félszázéves évforduló­jára készül ebben az eszten­dőben. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mo­hács 351 cm, apadó, 20,1, őrtilos -20 cm, apadó, 18,0, Barcs +86 cm, áradó, 18,9, Drávaszabolcs 98 cm, áradó, 18,7. Már a múlté a kedves meglátogatása a kijelölt napokon illusztráció: Tóth László Harmincán egy célért SELLYE A térségi önkormányzatok mindegyike, aki érdekelt a hul­ladéklerakó megépítésében, e hónap végéig vállalta a társulás megalakításához szükséges tes­tületi döntés meghozatalát. A szervezet felállása után a részt­vevő polgármesterek választ­hatnak majd hamarosan az ed­dig versenyben maradt tizenkét vállalkozó által benyújtott há­rom árajánlat közül. A bevásár­lóutca építettői pályázatának elbírálása, az előzetes tervekkel szemben még várat magára, de a végső döntés még a nyáron megszületik majd. A. P. Tisztábban, hangosabban! BÓLY uesi es rvozoKiaiasi miniszté­riumhoz. A helyi forrásokból félmillió forintra kiegészített összegből erősítőt, keverőké­szüléket, televíziót, videót vá­sárolnak. A kulturális rendez­vények technikai feltételeinek biztosítására már nagy szük­ség volt. S. G. Háromszázötvenezer forintot nyert a város azon a pályáza­ton, mélyet az Erzsébet Vi­gadó hangosító berendezésé­nek megvásárlására adott be az önkormányzat a Művelő­A vastyúk és a vaskakas Ma 15 óra 30-kor a Színház téren a Maskarás Céh, a Bóbita és más bábszínházak bemutatójával megnyílik a XI. Pécsi Nem­zetközi Felnőttbábfesztivál. A találkozó jó hírét Pilári Gábor és Zengő Ágnes pécsi bábművészek sikere is öregbíti. PÉCS A Művészetek Háza játékter­mében, Hang Gábor emlékki­állításán az elhunyt bábművész Tiszajáró csónakja szeli át át­lósan a teret. A csónak azóta Charon ladikjává vált, él vi­szont az emlékét őrző öltöző­asztal, élnek vidám bábfigurái, a díszletek, ahol Pilári Gábor bábművésszel és rendezővel szót váltok.- Zengő Agnes a legjobb női, Gábor a férfi színészi ala­kítás díját hozták el a most le­zajlott VII. Győri Nemzetközi Bábfesztiválról.- Olyan, mint minden szín­házi díj - mondja a „Bőgős fia és az ördögök” rendezésben is kitűnő, Vaskakas-díjas színész. - Beszéljünk inkább Zengő Ágnesről, aki a darabban nagy munkát végzett és a győri Vas­kakas Bábszínház Vastyúk dí­ját nyerte. Kétségtelen, itt évek óta nem háromtagú zsűri dönt, hanem a kollégák szavazata. Hasonló volt néhány éve Hang Gábor díja Kecskeméten vagy Szabó Zsuzsáé, a „Hol van a vi­lág vége” című darabban ját­szott szerepéért.-Mit jelent egy ilyen talál­kozó a közönségnek, mit a szakmának?- Gyerek és felnőtt a felfo­gásom szerint nem választandó szét. A fesztivál célja ez is; hogy az apuka ne sörözni men­jen, amíg a gyerek bábszínhá­zát néz. Az értékes mű szülőt- gyereket egyaránt rabul ejt - eiszomorodik vagy a térdét csapkodva nevet. A csehek, lengyelek nagyon jók! Csehor­szágban olyan hagyománya van a képzésben is, hogy a végzős színihallgató magától értetődően dönthet a bábszíné­szi munka mellett is. Nagy­szerű a moszkvai Majának és Iljának az Ámyszínháza - fan­tasztikus, mit képesek előadni egy szál gyertya segítségével! Élménynek ígérkezik a Kecs­keméti „Ciróka”, a pesti „Ko­libri” előadása is.- Gábor és neje Márkus Bábszínház néven kétszemélyes vállalkozást alkotnak.-így sokkal olcsóbb. Fele­ségem, Vajda Zsuzsanna a da­rabíró, én csak „kivitelező” vagyok. Járjuk az országot, de nem azért, hogy meggazdagod­junk. Ahhoz sokkal többször kellene fellépnünk, ami az ér­ték rovására menne. így Toyota-kisbuszra nem futja, de jut idő négy gyermekünk neve­lésére is. B. R Zengő Ágnes és Pilári Gábor, Hang Gábor bábfigurái között

Next

/
Oldalképek
Tartalom