Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-20 / 167. szám

1998. június 20., szombat Hazai Tükör Dhnántuli Napló 3 A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) . inm . 'íC'!l*FÍ^ Növekvő derűlátás A GKI Gazdaságkutató Rt. most közzétett felmérése sze­rint májusban - a parlamenti választások havában - egy pontot emelkedett a lakossági bizalmi index értéke. Az előző hónapban a megkér­dezett családok pénzügyi hely­zetük javulásáról számoltak be, s az elkövetkező egy évben is ennek folytatását tartották való­színűnek. A korábbinál kedve­zőtlenebbül ítélték meg az or­szág jelenlegi gazdasági hely­zetét, ellenben optimistábban nyilatkoztak az előttünk álló esztendőről. A lakosság a munkanélkü­liek számának lassú csökkené­sére számít. Növekedett azok aránya, akik szerint egyaránt itt a megfelelő alkalom nagy ér­tékű, tartós fogyasztási cikkek vásárlására és megtakarításra. Az ország hét vizsgált régi­ója közül - az előző havi in­dexhez képest - ötben csök­kent, kettőben javult az embe­rek várakozásait jelző mutató. Erőteljes mértékben romlott a Közép-Dunántúlon élő lakos­ság hangulata, míg a dél-dunán­túliak (Baranya, Somogy és Tolna megye) a korábbinál op­timistábban nyilatkoztak. A felmérés szerint jelenleg Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Heves megyében a legbi- zakodóbbak az emberek, a leg­pesszimistább családokkal a Közép-Dunántúlon - Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében találkoz­tak a felmérést végző gazda­ságkutatók. U. G. (A lakossági bizalom indexe +100, ha mindenki mindenben javulásra, és-100, ha mindenki mindenben romlásra számít.) Buddhista vallási vezető tárgyalásai. Hazánk minden lehetséges nemzetközi fórumon kiáll az emberi jo­gok védelméért és a tibetiek ügyéért - hangsúlyozta Demszky Gábor tegnap, amikor megbeszélést folytatott az indiai száműzetésben élő Szakja Trizin tibeti buddhista val­lási vezetővel. A főpolgármester elmondta: a főváros célja testvérvárosi együttműködés létesítése Pekinggel, és ezzel is a gazdasági kapcsolatok elősegítése. fotó: feb/diósi imrf. Az eddiginél erősebb hivatal A Miniszterelnöki Hivatal megerősítését, s a hivatal pro­filjának tisztítását tervezi Stumpf István, aki az új kor­mányban miniszteri rangban vezeti majd a kancelláriát. A miniszterjelölt szerint a MeH megerősítése elsősorban azt je­lenti, hogy a hivatal tárcák kö­zötti kapcsolattartó szerepét ki­bővítenék. Ezt a feladatot köz- igazgatási államtitkári rangban Bártfai Béla felügyeli majd. A hivatal sajtó- és kommu­nikációs részlege dolgozza ki és hajtja végre a kormányzat kommunikációs stratégiáját. „Össze kell hangolni a külön­böző tárcák véleményét, hogy az eddiginél egységesebb kor­mányálláspont jelenjen meg a nyilvánosság előtt” - hangsú­lyozta Stumpf István. A részleg vezetését várhatóan Schillinger Erzsébetre és Gyarmati Lász­lóra bízza a miniszteijelölt. Nincs még döntés arról, ki látja el a kormányszóvivő feladatát. A miniszterelnök döntései­nek előkészítésére létrehoznak egy úgynevezett kormányzati elemző központot. Vezetője ál­lamtitkári rangban Bogár László MDNP-s politikus lesz. Stumpf szerint a profiltisztí­tás nyomán - várhatóan január­tól - külön minisztériumba ke­rülnek az ifjúsági ügyek. A mi­niszterjelölt szeretné azt is, ha az egyházügyek átkerülnének a kultusztárcához. Szerinte a ha­táron túli magyarsággal a kül­ügyi tárcának kell foglalkoznia, a hazai kisebbségek ügyével kapcsolatban viszont eddig még nem alakult ki határozott elképzelés. Nyolcéves a tőzsde Hivatalos megalapításának nyolcadik évfordulóját ünne­pelte tegnap a Budapesti Ér­téktőzsde. Az évfordulós ünnepség alkal­mából „civilt” is beengedtek a tőzsdeterembe: a kereskedést ezúttal Göncz Árpád köztársa­sági elnök nyitotta meg, miután részt vett a BÉT Tőzsdetaná­csának ülésén. Elsőként hazánkban éledt újjá a tőzsde a kelet-európai or­szágok közül, köszönhetően a már évek óta zajló gazdasági reformnak, a pénzügyi szektor egyre gyorsuló korszerűsítésé­nek. A fejlődő piacok tőzsdéi közül a nettó profitot tekintve 1996- ban a BET az első volt, 1997- ben pedig harmadik lett, csupán a moszkvai és a török tőzsde előzte meg. A BÉT-et 42 tulajdonos ala­pította 1990. június 21-én. Ezt megelőzően 1988 januárjától már működött egyféle „elő- tőzsde”, amelynek működteté­séről 1987 decemberében írták alá a szerződést, zömében ban­kok. A tőzsdetagok száma 1990 júniusától 42-ről idén május végéig 63-ra emelkedett. Alapí­táskor 23 brókercég és 19 bank volt BÉT-tag, ma pedig 62 bró­kercég és egy bank. A bevezetett értékpapírok száma 1-ről 145-re emelkedett. Az első részvény az IBUSZ-é volt, másfél évvel az alapítást követően már 20 cég papírja forgott a parketten, akkor vezet­ték be az első államkötvényt és az első vállalati kötvényt is a prompt piacra. Ma az államköt­vények száma 32, a vállalati kötvényeké pedig kilenc. Véget ért az érettségi vizsgaidőszak A szülők otthon maradtak E héten a szóbelikkel nyugodt körülmények között, botrá­nyok nélkül ért véget a nap­pali tagozaton az idei érett­ségi vizsgaidőszak. Juhász József a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főta­nácsosának tájékoztatása sze­rint a több mint 75 ezer érettsé­giző közül - a múlt évhez ha­sonlóan - mintegy 3 ezren buk­tak meg. Ők csak a következő tanévben, szeptember végétől tehetnek majd javítóvizsgát. A főtanácsos rámutatott: az érettségi lebonyolításánál az el­járási kérdésekben már az idén alkalmazni kellett a múlt évben született új vizsgaszabályzat rendelkezéseit. A legnagyobb újdonság az volt, hogy a vizs­gázók törvényességi kérelem­ben támadhatták meg a vizsga- bizottság jogszabályt, illetve rendelkezést sértő határozatait. A tárca információi szerint több mint száz érettségiző diák élt ezzel a jogával és fordult kére­lemmel a főjegyzőhöz. Korábban megadott lehető­ség volt, hogy a vizsgán - elő­zetes bejelentkezés alapján - a maturandusok közeli hozzátar­tozói is részt vehettek. Ezzel azonban gyakorlatilag az idén sem éltek a szülők. Juhász József elmondta azt is, hogy a 16 ezer esti, illetve levelező tagozatos érettségiző június 26-án fejezi be a szóbeli vizsgákat. Dunántúli falugondnokok: bevált a rendszer Bevált a hét-nyolc éve működő falugondnoki rendszer; az or­szág 1100 kistelepülése közül már 370-ben dolgozik olyan közalkalmazott, aki a helyi szükségleteknek megfelelően se­gíti a lakosság szociális és egészségügyi alapellátását, étkezte­tését és házigondozását. Mindez a dunántúli falu­gondnokok pénteken Kősze­gen rendezett találkozóján hangzott el, amelyen száz­negyven szakember vett részt. Ezekre a szolgáltatá­sokra - állapították meg a Fa­lugondnokok Vas Megyei Egyesülete és a szombathelyi Regionális Szellemi Forrás- központ által szervezett kon­ferencián - a tanyákon is nagy szükség volna. Szanyi Éva, a Népjóléti Minisztérium főosztályve­zető-helyettese elmondta, hogy az egykori civil kezde­ményezést a tárca szakmai programjai közé emelte, és az idén településenként évente 900 ezer forintos állami tá­mogatással segítik az intéz­ményhálózattal nem rendel­kező falvakban lakók életét. Ez biztonságos garanciát nyújt a költségek fedezetére, természetesen a kormányzat­tól kapott összeget saját erő­vel is kiegészíthetik az ön- kormányzatok. A rendszer akkor fogná át az egész országot (ami a cél), ha az 700-750 falura terjedne ki - állapította meg az előadó. Kemény Bertalan, a Falu­fejlesztési Társaság országos elnöke, a falugondnoki rend­szer egyik kezdeményezője bejelentette: a tervek szerint 1999-től élni fog a tanya­gondnoki program is; kísér­letképpen 52 tanyára kiterje­dően máris működik tanya­gondnok. MTI Száz tettesből kettő külföldi A mi bűnözőink főleg német nyelvterületen jeleskednek A hatóságok előtt ismertté vált bűncselekmények két száza­lékát követték el tavaly Magyarországon külföldiek - derül ki a Legfőbb Ügyészség egyik tájékoztatójából. A legtöbb külföldi bűnelkö­vető - 1818 - Romániából jött. A magyar törvényeket megsértők közül jó néhányan érkeztek még Jugoszláviából, Ukrajnából, Németországból, Ausztriából, Kínából, Len­gyelországból, Horvátország­ból és Szlovákiából. Összesen mintegy 5 ezer külföldi követett el nálunk 1997-ben bűncselekményt, 4 százalékkal több, mint egy esztendővel korábban. A ro­mánok és a lengyelek a va­gyon és a közrend elleni, az osztrákok vagyon elleni, a horvátok pedig közrend és közlekedési bűncselekmények elkövetésével jeleskedtek”. Az érem másik oldalát te­kintve kiderül: tavaly mintegy 17 ezer külföldi vált Magyar- országon bűncselekmény sér­tettjévé, azaz 5,6 százalékkal kevesebb, mint az előző év­ben. Az osztrák és a német ál­lampolgárok körében egyaránt voltak bűnelkövetők és sértet­tek, de az utóbbiak száma né­mileg meghaladta az előbbie­két. A hazánktól délre és ke­letre fekvő államokból érke­zők inkább az elkövetők szá­mát gyarapították. Az idén először nyilvános­ságra hozott adat szerint 137 magyar állampolgár vétett a múlt évben külföldön a törvé­nyek ellen, valamivel keve­sebb, mint egy esztendővel korábban. Kilencven százalé­kukat Németországban és Ausztriában kapták rajta, többnyire más vagyonához nyúltak. A tolvajláson kívül főleg közrend elleni vétséget és közlekedési kihágásokat ír­tak honfitársaink számlájára. Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Hívjon! Tippeljen! Nyerjen! Nyári milliós nyereményeső! Daewoo Ticót nyerhet A hét sztárja: Josie Bissett Gáspár András feldob és levezet Tvr-hét - a műsorújság Hírcsatorna Késik a megegyezés. Az elő­zetes várakozásokkal szemben pénteken mégsem született vég­leges koalíciós megállapodás a Fidesz és a Független Kisgaz­dapárt között - közölte tegnap Kövér László, a Fidesz tár­gyalódelegációjának vezetője. Ugyanakkor kisgazda partneré­vel, Szabadi Bélával egybe­hangzóan kijelentette: remélik, hogy a jövő hét elején megszü­letik a végleges koalíciós meg­állapodás, miután szakértői szinten megoldást találnak arra, hogy a vízgazdálkodás melyik tárca hatáskörébe kerüljön. Az MDF dönteni fog. A Ma­gyar Demokrata Fórum Orszá­gos Választmánya szombati ülésén megvitatja és nagy való­színűséggel jóvá is hagyja a Fi- desz-Magyar Polgári Párttal kö­tendő koalíciós megállapodás szövegét - nyilatkozta tegnap Sepsey Tamás választmányi elnök. Bizottsági számháború. A parlamenti pártok pénteki egyeztetésén sem sikerült kon­szenzusos megállapodásra jutni a bizottsági helyek és tisztségek elosztásáról. Ader János fide- szes házelnök az egyeztetés után bejelentette: a szocialis­tákkal folytatott politikai tár­gyalásoknak vége szakadt, a megbeszélések hétfőn a házbi­zottságban folytatódnak. Le­szögezte azt is, hogy az Or­szággyűlés csütörtöki ülésén - függetlenül attól, hogy lesz-e megállapodás - döntenek a bi­zottságok felállításáról. SZDSZ: két elnökjelölt. Vár­hatóan két jelölt, Magyar Bálint és Mécs Imre indul a pártelnöki posztért ma az SZDSZ budapesti rendkívüli tisztújító küldöttgyű­lésén. A korábban potenciális je­löltként számon tartott Wekler Ferenc ugyanis közölte: nem vál­lalja a jelölést. Miniszterj elölti ígéret. Az új oktatási kormányzat egymás­tól elválaszthatatlan kérdésnek tekinti a pedagógusbérezés, va­lamint a közoktatás minőség- biztosításának ügyét - jelen­tette ki Pokomi Zoltán, a Fidesz alelnöke, az oktatási tárca vá­rományosa a PDSZ választmá­nyi ülését követően. ’56-os Munkástanácsok. E néven érdek-képviseleti tömö­rülés alakult újjá - jelentették be a szervezők. A bíróságon be­jegyzett szervezet alapító tagjai között van Faddy Ottmár ben­cés szerzetes és Bátonyi Sán­dor, a Szolidaritás Munkás­szakszervezet vezetője. Bogdá- nyi Károly, a tömörülés elnöke kijelentette: a többi között szorgalmazzák a szakszerveze­tek kitiltását a munkahelyekről. I 4 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom