Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)
1998-06-18 / 165. szám
12 Dünántúli Napló Háttér - Riport 1998. június 18., csütörtök Két haza között: menni, maradni 1991-től a múlt évig közel 77 ezer ember Magyarországon keresett menedéket a jugoszláv polgárháború rémségei elől. Jelentős részük csak tranzitországként használta fel hazánkat, rövid idő elteltével továbbutaztak Ausztriába, Németországba, Svédországba, más nyugati államokba. Több ezren, főleg a háború magyar nemzetiségű kárvallottjai, itt kaptak menedékes státust. Nekik hamarosan dönteniük kell: végleg letelepednek Magyarországon vagy visszatérnek szülőföldjükre. A drávaszögi faluban, nem túl messze Eszéktől, ahol Imre dolgozott, a háború kitörése előtti évben fejezték be az építkezést. A könyvelők nem túl fantáziadús munkáját végző fiatal férfinél senki sem volt boldogabb az első, új házban töltött éjszakán. A hosszas albérle- tezés után végre saját otthont teremtett feleségének és két gyermekének. Márta nem sokkal ideköltözésük után már a helyi egészségházban dolgozott, mint laborasszisztens. Az idősebb gyermek, Tamás az általános iskola negyedik osztályába járt, míg a kis Tímea éppen ez idő tájt tanulgatott járni és beszélni. 1991 őszén, alig fél évvel a beköltözés után el kellett hagyniuk a házat. Személyenként két táskát vihettek magukkal. Nyolc táskába kellett bezsúfolni egy házasság első évtizedét. Először csak a szomszédba menekültek, a Dunán át, Bácskába a férfi szüleihez. Úgy gondolták, itt valahogyan majd csak átvészelik a nehéz időket, azt a néhány hónapot, amíg az őrület hatalmaskodik. Néhány hónap múlva úgyis minden visszaáll a normális kerékvágásba, bizakodtak az első hetekben.-Egy éjszaka értem jöttek. Bedörömböltek, mire az apám kiért az udvarra, már berúgták a kiskaput. A rendőrállomáson addig vertek, amíg hang jött ki belőlem. Mondani úgysem mondhattam nekik semmit, mert soha semmi közöm nem volt a politikához, egyik pártnak sem voltam a tagja. Csak éppen nem voltam szerb. Aztán visszavittek a szülői házhoz és a kapu előtt kidobtak az autóból. Nem tudtam felállni, csak a sírásra emlékszem, amikor rám találtak, meg a fájdalomra. És a szégyenre. Amint Imre ismét lábra tudott állni, az ENSZ itt állomásozó fegyveres erőinek segítségével átjutottak Magyarországra. Egy ideiglenes menekültszálláson kaptak helyet, ahol még két családdal osztoztak egy nagyobb szobán. Menedékesként rendszeres pénz- beni támogatást kaptak, amihez a segélyszervezetek nyújtottak alkalmi, főleg élelmiszerekben és ruhaneműben tárgyiasuló Családi kép segítséget. Egy év után egy kis baranyai faluban bérelhettek ki egy piciny családi házat. Inkább csak nyaralónak volt ez nevezhető, két szűk szobával, ahova négyen együtt már nem fértek be, így általában a viszonylag nagyobb konyha volt a családi közösség megtartója. A kezdetekben napszámosként dolgoztak hónapokon át, de munka csak szezonban volt. Télen már nem akadt semmi, nagyon hosszú novemberi, decemberi éjszakákat virrasztottét, úgy döntött, maga is megpróbálkozik egy ilyen kereskedés vezetésével. Az átmenekített megtakarítás maradékát olcsó árucikkekbe fektette és várta a vásárlókat.- Nem vagyok egy vérbeli kereskedő típus, erre már néhány hét után rá kellett jönnöm. De akkor már nem hagyhattam abba, egyszerűen nem tehettem meg. Mint ahogyan még önmagomnak sem mertem bevallani. a nagyatádi menekülttáborban tak át. Márta azonban a kis faluba költözés után nem sokkal elhelyezkedhetett a szomszédos kisváros kórházában. Imre néhány hónappal később elárusítóként kezdett dolgozni egy kínai árut kínáló boltocskában. Amikor már valamilyen szinten átlátta az üzletelés mibenléfőként pedig a családomnak nem, hogy elúszott az összes pénzünk. Közben a gyerekek is szépen felcseperedtek. Tamás a kisváros menekülteknek létesített horvát tannyelvű iskolájába járt, míg Tímea az oviban csak magyarul tanult meg. Egy időben indult a fiú gimnáziumba és a kislány általános iskolába. Egészen augusztusig reménykedtek abban, hogy a szerbek által megszállt terület, és abban legfőképpen a szerbek által megszállt házuk visszakerül horvát fennhatóság alá és a gyerekek már otthon kezdhetik az iskolát. De a helyzet nem változott, így ismét csak Magyarország maradt nekik, és a reménykedés. A Drávaszög, Kelet-Szlavónia és a Szerémség nyugati csücske csak 1997-ben egyesült az anyaországgal. Azzal azonban, hogy ismét Horvátország része lett, a menedékesek helyzete nem sokat változott. A félig vagy teljesen lerombolt falvakba nem lehetett visszatérni, ahol pedig ép házak álltak, ott még az időközben beköltözött szerbek éltek. — Amikor először visszatérhettem a falunkba, csak az autóbuszból láttam a házunkat, nem engedtek bennünket kiszállni. De nem is volt hozzá kedvem. Meglett ember vagyok, de keservesen sírtam. Teljesen lecsupaszították a házunkat. Nem maradt rajta se ajtó, se ablak. A falak álltak meg a tető. Úgy látszik, a cserepeket már nem maradt ideje leszedni a szemétnek. De tudom, hová állt tovább és én nem tudok felejteni. Imre másodjára már bejutott egykori büszkeségébe. Lesújtó élmény volt. Ugyanakkor egyre jobban kezdett benne munkálni a gondolat, hogy vissza kell térnie és újrakezdenie mindent. Persze, negyven fölött, ráadásul munka nélkül ez azért nem megy olyan könnyen. Aztán eltelt egy kis idő és úgy tűnt, minden helyreáll. Visszahívták Eszékre, a régi munkahelyére, beindult a menekültek visszatérését elősegítő horvát segélyprogram, kaphattak bútorokat, lakásfelszerelést, némi kölcsönt. Ugyanakkor a falu jelentős részében még mindig a szerb házbitorlók éltek. Az otthonról érkező ajánlatokat nem merte rögtön elfogadni, félt, féltette a családját. Fél évtized alatt még nem törlődnek ki az emlékek. A döntésben az is megzavarta, hogy Magyarországon is kapott állásajánlatot, ráadásul végre a saját szakmájában tudott volna bizonyítani. Nem tudott dönteni. Máig sem döntött, persze a magyarországi állásajánlat rég nem él már. De dönteni kell, dönteniük kell, ugyanúgy, mint valahány, még Magyarországon tartózkodó menedékesnek. Határozniuk kell, hogy hazatérnek Horvátországba, vagy itt telepednek le. Imre elsősorban a gyermekeire gondol. Akik már itt nőttek fel, itt élnek a barátaik. Tímea egyáltalán nem emlékszik a szülői házra, alig néhány szót ért meg horvátul és már magyarnak vallja magát. Most dönteni kell. Június végéig gyorsan fogynak a napok. A magyar kormány időközben október 31-éig meghosz- szabbította a menedékesek itt- tartózkodását. Győrffy Zoltán P3 \ PROVIDENCIA OSZTRÁK - MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. Pl PROVIDENCIA OSZTRÁK - MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. Levélcím: Providencia Biztosító Rt. 1066 Budapest Teréz Krt. 42-44. Értékesítési Osztály Mit nyer Ön a Providencia Házőrző biztosításával minden esetben? Biztosításunk rugalmas kedvező áron színvonalas szolgáltatásokat kínál a megfelelő módozat kiválasztásával teljes mértékben lefedi biztosítási igényeit 5 vagy 10 évre megkötött szerződések esetén díjkedvezményt nyújt lehetőséget nyújt a lakásban végzett vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítására is ha a biztosított épület lakhatatlanná válik, 6 hónapig átvállaljuk az ideiglenes lakás bérleti díját Optimál módozatunkban különleges kockázatokat is biztosítunk:- bankkártya elvesztése- hűtött áruk megromlása- kulcselvesztés esetén zárcsere- tükör és bútorüvegezés biztosítása családi jogvédelem ha különösen szerencsés? A Providencia Biztosító Rt. Nyereményj átékán ► i db 4 000 000 Ft értékű lakás vagy a ► 27 db 100 000 Ft értékű lakásfelszerelési utalvány egyikének boldog tulajdonosa lehet. Új év - új lakás A sorsolás időpontja 1999. január 30. A sorsoláson az 1999. január 17-én érvényes lakásbiztosítással rendelkező ügyfeleink vesznek részt. Providencia HOTLINE Információszolgálat (36-1) 452-3232 További információért forduljon hozzánk a fenti telefonszámon, \Z\ !gen> szeretnék résztvenni a Providencia Házőrző nyereménysorsoláson, vagy zárt borítékban juttassa el részünkre e kártyát. j^| igen, szeretnék Providencia Házőrző lakásbiztosítást kötni. Nyeremény esetén a következő címen értesítsenek: Név:...................................................................... Cím: | ______11______11______11______| Te lefon otthon:................................ Dá tum: ......................................................... . Telefon munkahely: Aláírás: Figyelem! A Kupon visszaküldése vagy tanácsadónk meghallgatása Önre semmilyen kötelezettséget nem rói Felülírott tudomásul veszem, hogy a válaszadás önkéntes, továbbá hogy A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSÉVEL ÉS VISSZAKÜLDÉSÉVEL HOZZÁJÁRULÁSOMAT ADOM AZ ADATOK PROVIDENCIA BIZTOSÍTÓ Rt. ÁLTALI KEZELÉSÉHEZ ÉS FELHASZNÁLÁSÁHOZ. t á *
