Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)
1998-06-13 / 160. szám
1998. június 13., szombat, killönszám Visszavarrták a fülét...- Feküdtem a műtőasztalon, felnézek és egyszer csak meglátom, hogy valaki az én fülemet hozza be - emlékszik vissza Márkus István útépítő munkás, akit március 20-án, Nagykapornak határában baleset ért, majd a Zalaegerszegi Megyei Kórházba szállították, ahol a fül-orr-gége osztály orvosa, dr. Csidei Irén visszavárna tőből leszakadt fülét.- Busszal mentem azon a havas reggelen lakhelyemről, Szentpéterúrról Zalaegerszeg felé, amikor egyszer csak megcsúszott és felborult a busz - mondta az 56 éves Márkus István. - A bal oldalról a jobb oldali ablaknak estem. Az ablak kitört és az üveg levágta az egyik fülemet. A sérültet egy alkalmi autó szállította a megyeszékhely kórházának baleseti ambulanciára, majd a fül-orr-gége osztályra került.- Erősen vérzett a sebhely - kezdte dr. Csidei Irén, a műtétet végrehajtó orvos. - A helyi érzéstelenítés után éppen el akartam kezdeni a seb össze- varrását, mikor az egyik mentős megérkezett és elmondta, hogy a baleset helyszínén találtak egy fület. Miután megbizonyosodtunk arról, hogy a fül a sérült emberé, újabb helyi érzéstelenítés és kellő előkészítés után visszavarrtam. Először csináltam ilyet. A műtét háromnegyed órán át tartott, nem számoltam hány öltés volt. Márkus István veszi át újra a kagylót. Elmondta, örül az események ilyetén alakulásának. Megtudtam, 29 éve dolgozik a Közúti Igazgatóságnál és eddig soha semmilyen balesete nem volt. Visszaemlékezve a műtétre most már mosolyogva mondja, hogy nem mert odanézni közben, semmiféle fájdalmat nem érzett. Azóta is jól hall mindkét fülére. Érdeklődöm, hogy érzi magát.- Nézze uram, közepesen. Olyan az állapotom, mint a krumplileves. Jó, de el tudok képzelni jobbat is. Itt a kórházban mindent megkapok, törődnek velem. Ennek azért is örülök, mert sokáig itt kell még maradnom megfigyelésre. - fejezte be Márkus István. Bozsik L. (1987. április 5.) A tudósok szerint kora délután kellene A szerelem ritmusára A világon naponta százmillió pár él szexuális életet, a nap különböző szakaiban. Kutatók azt is vizsgálják, melyik a legkedvezőbb időpont a szerelmi együttlét számára. Brit tudóscsoport évekig tartó kutatássorozat után úgy találta, hogy a legtöbb embernek változtatnia kellene a szexszel kapcsolatos szokásain, elsősorban az időpontot illetően. Kiderült ugyanis, hogy bizonyos hormonális változások ciklikusan követik egymást a nap folyamán, így például a szexuáli- tásért „felelős” hormonok a reggeli és a kora délutáni órákban hatnak a legjobban. Az emberek többsége azonban a napi munka miatt inkább csak este ér rá szerelmeskedni. Ez nemcsak a hormontermelés csökkenése miatt gond, hanem azért is, mert az egész napos stresszhatás is ilyenkor tör ki. A tudósok szerint jó lenne, ha az emberek időt tudnának szakítani maguknak a kora délutáni szexre. A munkaadóknak azt üzenik: ez jelentősen növelné a munkavállalók teljesítőképességét a munkahelyen is. A férfiak számára hajnali öt óra környéke is eszményi lehet, hiszen a férfiszervezetben ekkor termelődik a legtöbb tesztoszteron hormon, és az anyagcsere is fokozódik. A szexuális kielégülés csúcspontján az agy is óriási meny- nyiségű energiával töltődik fel, megszabadul a fölösleges stressztől, megnő a koncentrációkészség. Az együttlét alkalmával a női szervezetben oxytocin szabadul fel, ami növeli a teljesítményt és kreativitást. H. I. Gy. (1996. október 6.) Engedélyezett lehallgatózás Senki előtt nem titok, hogy alkalmaznak titkos információgyűjtést is. A rendőrségről szóló törvény szerint bírói engedély alapján súlyos bűn- cselekmények esetén magánlakást is átkutathatnak titokban, illetve az ott történteket technikai eszköz segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik; levél, egyéb postai küldemény, valamint a távközlési rendszerek útján továbbított közlés tartalmát megismerhetik, azt technikai eszközökkel rögzíthetik. Ám a törvény szerint az információgyűjtés ténye és technikai részlete már titoknak minősül. Mi több: azt tapasztalhattuk, hogy mindez még statisztikai adatként is titkos! A titkos információgyűjtés bírói engedélyhez kötött eseteiben az eljárás is kellően konspirativ. A különleges eszköz alkalmazását az engedélyt kérő nyomozó hatóság szerint illetékes helyi bíróságnak a megyei (fővárosi) bíróság elnöke által kijelölt bírája engedélyezheti. Hogy kik lettek kijelölve: arról - természetesen - nem kaptunk felvilágosítást, például a Baranya Megyei Bíróság elnökétől sem. Továbbá arról sem, hogy hány ilyen ügy volt ezen 1994. évi törvényi szabályozás óta, vagy akár idén. Pedig ez csak egy statisztikai adat lenne. Információink szerint egyébként a jelölő nem is ismerheti, hogy az általa kijelölt bíró milyen kérelmekre milyen döntést hoz, milyen ügyekkel keresi meg a nyomozó hatóság. Állítólag a kollégák sem tudják, hogy kik a kijelölt bírák. (S lehet, hogy akik ezt mondták, azok között is van kiválasztott.) Csak barátilag súgott - s így is sejtelmes - információ szerint „volt néhány ilyen ügy”. A rendőrség részéről viszont semmiképpen nem nyilatkoznak. Végül is érthető: ha a titkosságot komolyan veszik, hallgatnak - ezúttal mindenféle igekötő nélkül. Dunai I. (1996. október 20.)- Meddig lehet ezt csinálni?- Addig, amíg van rá igény. Természetesen nyolcvanévesen - reszketeg kézzel - teljesen felesleges lenne a közönség elé állni.-Azon ritka előadók közé tartozik, akit a közönség, és a szakma is csupán egyetlen utónévvel szokott illetni. Mindenki így ismeri.- Ez azért alakult így, mert a Sztevanovity a magyarok számára idegenül hangzik, nehezen megjegyezhető név. Ezek után maradt a teljesen kézenfekvő megoldás, vagyis a Zorán.- Pályafutása során mindig a legjobbak között jegyzett szerzőkkel, szövegírókkal, zenészekkel dolgozott együtt.-Valóban, évek óta remek képességű társakkal dolgozom. Ahhoz, hogy hosszú távon valaki ott tudjon maradni, ahová egyszer már eljutott, csak ezt a megoldást tartom követhető- nek. Pucz Péter (1995. október 15.) Dél-Dunántúl Guinnes sportrekordjai Bodnár László kapus 1991-ből Évek óta nagy sikert arat szerte a világon, de szőkébb hazánkban is a Guinnes Sportenciklopédia kötetének megjelenése. Úgy gondoltuk, hogy ha a világra szóló „nagy könyvbe” nem is kerülhetnek be Dél- Dunántúl helyi sportolóinak sportrekordjai, azért nem hagyhatjuk olyan könnyen feledésbe menni őket. Éppen ezért gyűjtöttük össze - és kérjük olvasóinkat is, hogy segítsenek ötleteikkel a leltár készítésében - és adjuk közre a sokak által megismert kiemelkedő teljesítményeket elérő sportolók tablóját. Elsőnek Bodnár Lászlót, a PMSC labdarúgó kapuvédőjét választottuk, akinek ugyan már az ezt megelőző években is voltak „rekordszagú” sorozatai - előbb hat, majd öt mérkőzésen át nem kapott gólt - a tavalyi őszben azonban minden rekordját megdöntötte. No, és azért is kezdjük vele a sorozatot, mert amire ezen sorok megjelennek, ő már új csapatát, a német FC Union Berlint erősíti. Bodnár László 13 évet töltött Pécsett a PMSC kapujában, s ezen mindenki másnak szerencsétlenséget jelentő évszámból - legalábbis felében - biztosan őrizte a piros-feketék hálóját. A 33 éves sportoló 227 NB I-es mérkőzésen szerepelt, s bizony csak nagyon kevés portás-társ mondhatja el magáról, hogy ezen nagy mérkőzésszám egyharmadában az ellenfél játékosai egyáltalán nem tudtuk bevenni hálóját. A tavalyi esztendő szinte mindent megkoronázott számára. Tavasszal egy nagyszerű hajrával csapata bronzérmes lett, ősszel pedig igazán szép sorozatot produkálva 11 mérkőzésen maradt érintetlenül hálója. Az már igazán nem rajta múlott, hogy nem előrébb végzett a pécsi gárda az őszi idény tabelláján. A kapus - még itthoni búcsúja előtt a városi sportcsarnokban - igazán elismerően szólt volt csapattársairól, különösen a védőkről, akiket állandóan irányítva, valahogy mindig rá tudott szedni, hogy segítsenek neki amikor bajbajutott. Azonban azt sem titkolta el az őszinteségéről is ismert kapuvédő, hogy éppen e közel 1000 perc szerinte még több is lehetett volna, csakhogy néhányszor éppen a legnagyobb támaszai mondtak csődöt, így a Vasas ellen Budapesten. De hozták kényelmetlen helyzetekbe Vácott és Stuttgartban, minthogy ugyancsak belejátszottak abba, hogy a talán élete legnagyobb teljesítményét produkáló Kispest-Honvéd elleni fővárosi találkozón ugyancsak két kapott gólt kellett feljegyeznie. Számára a legnagyobb csalódást mégis az jelentette, hogy másfél éves hazai veretlenségi sorozatát a csapat éppen a pécsi búcsúmérkőzésén' szenvedte el attól a Siófoki Bányásztól, amelyik előtte még soha nem tudott győzni Újmecsekalján. Bodnár László tehát 13 éves baranyai tartózkodás után vett búcsút csapatától. Igazán szép emlékeket hagyott maga után, s talán éppen ezért nem volt véletlen, hogy az előző években elért megyei ranglista-helyezései után tavaly immár vitathatatlanul őt választották olvasóink Baranya legjobb férfi sportolójának. Ezért kezdtük vele a sort. K. L. (1992. január 20.) „Nyolcvanévesen már nem zenélek’’ A műfajt addig kell csinálni, amíg igény van rá Hosszú utat járt be 1960-tól, a Zenit együttes megalakulása óta (a Metró elődje volt), Sztevanovity Zorán gitáros szólista. Az Édes évek című ’66-ban megjelent kislemeztől a ’95-ös Majd egyszer.. . című CD megjelenéséig szinte minden pillanatát átélte a magyar rockzene történetének. A Metró zenekar 1973-as feloszlása után két évig Nyugaton zenélt, de szerencséjére hazatérése után összetalálkozott Presser Gábor zeneszerzővel, ettől a pillanattól kezdődött el egyéni előadói pályafutása. A mindig egyszerű, tiszta zenei eszközökkel dolgozó zenészek közé tartozik, akinek néha ironikus, olykor romantikus szövegeire mindig érdemes odafigyelni. Könnyű helyzetben van, mert a legtöbb dal verseit öccse, Sztevanotiy Dusán írja. Ezen a héten Pécsett lépett fel az új zenei anyag bemutató koncertkörútjának egyik állomásaként. Telt ház előtt játszott zenésztársaival, és hallgatóinak ismét bebizonyította: nem járt el stílusa felett az idő. Az előadás megkezdése előtt, a hangszerek beállítása után jutott ideje egy rövid beszélgetésre is:
