Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-13 / 160. szám

1998. június 13., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 11 Galaktikus mitológiák A nagy celluloid-varázslatok közé mára a tudományos-fan­tasztikus filmek némelyike is bekerült. Kultuszfilmekké let­tek, de korstílus- és életérzés­formálókká is, még ha olykor nehéz is egyértelmű esztétikai ítéleteket hozni velük kapcso­latban. Stanley Kubrick 2001. Űrodüsszeia című alkotását például a bemutatója után ér­dektelen munkának minősítette a kritikus, 30 év alatt azonban eldőlt: igazi klasszikussá vált. A sci-fi iránti érdeklődés olt- hatatlan, a mozik műsorán újra és újra feltűnnek a csillaghajók, s a történet hol az idegenektől való irtózásra, hol a technikai fejlődés szülte kétségekre, vagy éppen a világvégére irányítja a figyelmet. Máskor meg szinte galaktikus mitológiák szület­nek, mint Luc Besson félironi­kus Ötödik eleme, vagy olyan, a varázsmesékhez hasonlító da­rabok, mint a Csillagok hábo­rúja trilógia. A harc kulcseleme ezeknek a filmeknek. Hol ször­nyekkel küzdenek a képkockák Szent Györgyei, néha meg szörnnyé vált robotokkal, aho­gyan például Ridley Scott Szár­nyas fejvadászában, ahol pedig csak az az alapkérdés, hogy ál­modnak-e a robotok elektroni­kus bárányokról.- A science fiction filmekben a western műfaja köszön vissza, ha más díszletekkel is - mondta el dr. Tarnay László egyetemi docens, a JPTE BTK Filozófia Tanszékén. - A hősök is hason­lók a western határvidék lakói­hoz, akik a meghódított és a még ismeretlen világ közti senki földjén élnek, gyakran félisteni vonásokkal felruházva. Hat azonban a western másik irányzata is, a nem díszletes hollywoodi film, melyben nem mindig tudni, ki is a jó, és ki a rossz valójában. Európában a műfaj gyökerei nem a hőskultuszban keresen­dők, sokkal inkább a tudomá­nyos fejlődés és világkép által felvetett etikai és egyéb kérdé­sekben. Az emberiség sorsáért, a tudomány jövőjéért érzett ag­godalom itt elsősorban irodalmi műveket szült, többek közt Huxley, Lem és Asimov tollából, de ezek a munkák is később filmek alapjául szolgáltak. A legújabb tudományos-fan­tasztikus filmekben sokféle­képpen feldolgozott századvégi apokaliptikusság-érzet és a transzcendencia-igény Tarnay László szerint nem az ezredfor­duló hozadéka.-Az emberi élet sok szem­pontból bizonytalanná vált, át­süt rajta egy egzisztenciális fé­lelem, mely ugyan mindig is lé­tezett, de most mint kafkai gro­teszket érzékeljük. Olyan kor­ban élünk, amikor a határok annyira labilissá váltak, hogy ma már nem tudjuk, ki képes legyőzni a sárkányt. Bármi megtörténhet. Hodnik Ildikó Gy. A Csillagok háborúja szereplői is a mesék hőseire emlékez­tetnek. A legkisebb királyfi itt is útra kel, hogy megküzdjön a szörnyekkel, s végül elnyerje a fele királyságot. Kerámia Írországban A magyar kerámiaművészet dublini követe Népi humor, emberközpontúság FOTÓ: MÜLLER ANDREA Írországban, az American College Dublin szervezésé­ben a magyar képzőművé­szetből ízelítőt nyújtó tárlat zárta kapuit a napokban, amelynek a nagy író, Oscar Wilde dublini emlékháza adott helyet. Hazai kerámia­művészetünket a pécsi Baksa Gyöngyi munkái képviselték, aki az ugyancsak keramikus Hetényi Vera, a grafikusmű­vész Tar József, a vegyes mű­fajt képviselő Vertei Andrea és Töreky Ferenc festőművész társaságában állította ki mun­káit. A rangos kiállításnak diplomaták, politikusok, ott élő magyarok és a nagy ír ga­lériatulajdonosok is vendégei voltak. Baksa őszinte népi humor­ral telt, emberközpontú mun­káit Budapesten, a Med- nyánszky Teremben rendezett tárlatán fedezték fel az írek, hogy a nagykövetség támoga­tásával műveinek válogatása rövidesen Dublinba kerüljön. A figurális vagy figurálisán díszített, de mindig használati funkciót hordozó edényeit, tárgyait Svédországban és Norvégiában is ismerik. Hatá­suk titka az agyag súlyát, vas­kos karakterét és a népi ha­gyományokat is őrző formavi­lágukban van. A nagy kedv­vel, termékenyen dolgozó művész azt mondja, hogy ő maga nem hisz öngyötrő mű­vészetben. Bóka R. Kerámia Pécsett Az agyag madárrá változik A mázas kőcserépből készült Napmadár karcsú, mint a elfo­gyó Hold sarlója. Szinte csak vonal. Ugyanilyenek Nagy Márta keramikusszobrász vég­telenbe átsikló hajói, pálcavé- kony, antropomorf figurái is. Karcsúak, törékenyek - a te­remtést, az origót jelképező csiga - a Nap - motívumával. Védtelenségüknél kultikus ere­jüknél fogva mégis megállnak az időben. Mintha a polinéz szigetvilág mítoszaiból vagy a görögség archaikus korából üzennének. És sorolhatnánk egyedi tervezésű, finoman ci­zellált porcelánmunkáit is. A Hollóházai, a Herendi Porce­lángyár s utóbb a Zsolnay meg­bízásait. Az eozin mélytűzű vi­rágait műtermének falán. Márta maga is ilyen karcsú és törékeny, noha - tán ellen­pontként - műveinek másik nagy hányadát a tömör, redu­kált, kubusokba zárt formák al­kotják. Színes kő-szuszékok, samott titok-ládák, energiát ak­kumuláló gúlák.-Többször próbáltam „bru­tálisát” csinálni - mosolyodik el - de barátaim azt mondták, bármit is csinálsz, szép lesz. Remélem, azért van bennük erő. A szépség és a gyengeség nem paralel fogalmak. Eddigi életműve, számos tár­lata, elismerései - köztük X. Országos Kerámia Biennálé kü- löndíja, az 1992-es seregszemle első díja, a Bajor Állami Díj vagy a Japánban, nemzetközi kerámiaversenyen nyert dip­loma, és a XIV. Országos Kis­plasztikái Biennálé harmadik díja 1995-ben - művészetének erejét példázzák. A lényeglátás és a tömörítés erényét is. „Na­gyon kevéssel elmondani so­kat” - ahogy ő fogalmaz.- Igen nehezen adok címet a munkáimnak, mert annyira nem verbális a megfogalmazás ben­nem. Férjem, Sárkány József művészettörténész, szokott is derülni ezen, amikor végre kita­lálom, hogy legyen például a cím „Fa”. Vagy:„Figura”. Márta kilenc évig tanított az kerámiaműhelyben készült munkákat most szállították Pécsre, a Múzeum Galériába, ahol a JPTE Művészeti Kara Képzőművészeti Mesterisko­lája végzős doktoranduszainak kiállítása nyílt.- Két kőszobrásszal, Bö­szörményi Istvánnal és Mohácsi Szépség és erő Iparművészeti Főiskola kerá­mia szakán. Budapestről költö­zött le - férjének és neki is két- két kamaszkorú gyereke van az előző házasságukból. Pécsett járnak iskolába, megismerték, megszerették egymást. De ah­hoz, mondja Márta, hogy ez a szakma biztos jövedelmet je­lentsen, nagyon sokat kell dol­gozni. A művész Király utcai mű­termében rendhagyóan nagy a rend. A mennyezetig érő polc­hoz, amelyen munkái sorakoz­nak, egy személyautó hátsó ülése van támasztva. A siklósi FOTÓ: MÜLLER ANDREA Andrással, valamint Somody Péter festőművésszel közösen mutatkozunk be négyen, akik elsőként fejeztük be az iskolát - mondja Márta. - A DLA-kép- zés, a művészek doktori szintű képzése, Pécsett valósul meg először az országban. Ez egy­fajta alkalmassági igazolvány. A jövőben felsőfokon e nélkül nem lehet valaki vezető tanár. Most készülnek a mestermun­kák és a disszertáció. Én pél­dául a kerámiaszobrászat filo­zófiájáról szeretnék tanulmányt írni. Ez kevéssé bejárt terület, ahol van kutatni való. B. R. Hírcsatorna Fúvósfesztivál Siklóson. Június 20-án 9 óra 30-kor nemzetközi fúvószenei fesz­tivál kezdődik Siklóson, a várban, koncertek lesznek 15 órától Harkányban, a Zsigmond sétányon is. A ta­lálkozó 21-én este a siklósi várkápolnában hangver­sennyel, a várbástyánál tá­rogatózenével zárul. Turné előtt. A Pannon Vo­lán Rt. Bartók Férfikara ma 19 órakor ad koncertet a Csontváry Múzeumban, ve­zényel Lakner Tamás és Schóber Tamás. A kórus jú­nius 20-án többhetes turnéra indul Kanadába és az Egye­sült Államokba. Tízéves az AntikArt. A jubileumát ünneplő pécsi AntikArt Galéria június 15- én 17 órakor új bemutató termet nyit. A galériát dr. Aknai Tamás művészettör­ténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A Baranyai Felnőtt Nép­táncantológia I. Műhely­találkozóját rendezi meg a Baranya Megyei Kulturális Idegenforgalmi Központ jú­nius 14-én 14 órakor a pel- lérdi szabadtéri színpadon, ahol a helyi együttes mellett bodai, hosszúhetényi, má- gocsi, máréi, kozármislenyi, mindszentgodisai, mohácsi és zengővárkonyi együtte­sek lépnek fel. Tárlat. Június 12-én 17 órakor a pécsi Arthus Galé­riában Dávid Norbert festő- és grafikusművész munkái­ból nyílt tárlat. A kiállításon Valkó Lászó festőművész mondott bevezetőt. Nyár a muzsika városában A klasszikus muzsikát szere­tők bőven válogathatnak a kö­vetkező hetek zenei esemé­nyeiből. A Pécsi Szimfonikus Zenekar idén is megrendezi a már hagyományos Nemzet­közi Zenei Fesztivált, melyre június 25-e és július 1-je kö­zött kerül sor a baranyai me­gyeszékhelyen. A zenekar igazgatója, Szkladányi Péter elmondta, hogy a találkozó a „Dávid ki­rály fesztiválja” címet viseli, s ez már a választott zeneműve­ket is meghatározza, többek között lesz szimfonikus zsol­tár, oratórium és vonósnégyes is a programban. A június 25- ei Nemzeti Színház-beli nyi­tókoncert erejéig azonban 1848 emlékét is felidézik, a 150 éves évforduló alkalmá­ból. A 6 nap alatt a Baziliká­ban, a Pius templomban, a Pa­latínus Szálló Bartók termé­ben és a zsinagógában is lesz­nek hangversenyek. Elhang­zanak többek között Honeg­ger, Stravinsky, Bartók, Hän­del és Mozart művei, illetve 16-17. századi magyar zsoltá­rok. Az idei év különleges­sége, hogy a vendéglátók mel­lett kórusok is szerepelnek, így a Nemzeti Énekkar, a Pur­cell Kórus, a romániai The Transylvan String Quartet, a Pécsi Kamarakórus, a Pécsi Egyetemi Kórus és a Kecskés Együttes. Ä fesztivállal egy időben rendezik meg a 4. Weidinger Imre Nemzetközi Fagottver­senyt is Pécsett, melyet 25-én nyitnak meg. A programok közül Zseni Nándor fagottmű­vész, a június 27-én a pécsi Művészetek Házában Jean Francaix zeneszerző emlékére rendezett emlékhangversenyt emelte ki. A fordulók a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola Bartók termében zajlanak majd 26-án, 27-én és 28-án, s végül eredményhirdetés és gá­lakoncert zárja a versenyt. A találkozóra előreláthatólag 30 fiatal magyar, német, szlovák, romániai, osztrák és francia zenészhallgató érkezik. A ze­nekedvelők számára érdekes lehet az is, hogy a versenyhez kapcsolódva június 25-én 12.40-kor az ABCD Köny­vesboltból közvetítik a Ma­gyar Rádió „Ki nyer ma?” című műsorát. Hodnik I. Gy. Pécsiek az Országos Akvarell Biennálén Tizenhatodik alkalommal ren­dezték meg az Országos Akva­rell Biennálét Egerben. A jú­nius 6-án megnyílt, s egy hóna­pig látható tárlatra idén is szín­vonalas munkák érkeztek, ér­dekesség, hogy olyan képző­művészektől is, akik ezúttal más technikából kirándultak át a vízfestés területére. A pécsi, baranyai alkotók közül Deák Zsuzsa, H. Barako- nyi Klára és Pandur Józsej munkái szerepelnek a bemuta­tott képek között. A biennáléhoz kötődve kiál­lítás nyílt a XX. századi hazai akvarellfestészet Magyar Nem­zeti Galéria-beli anyagából, il­letve Barabás Miklós akvarell- képeiből is. Az odalátogatók jú­lius 31-éig tekinthetik meg a két válogatást. H. I. Gy. Most könyvekkel segítenek A szigetvári Tinódi Általános Iskola ismét támogatja a hor­vátországi Szentlászló általá­nos iskoláját. Először 1991- ben fogadtak be 60 szentlász- lói gyerekeket, tanították őket magyar és horvát nyelven, és a tanév végén bizonyítványt is adtak nekik.- A délszláv háborúban szétlőtték az iskolájukat, segí­tenünk kellett és örömmel meg is tettük azt. Nemzetközi összefogással kezdik az is­kola újjáépítését, mi pályázati pénzekből szeretnénk az isko­lai könyvtárukat magyar nyelvű szépirodalmi, gyer­mekirodalmi és ismeretter­jesztő művekkel ellátni - mondja Barczikay Lászlóné (képünkön), a Tinódi könyv­táros-tanára. A Kölcsey Alapítvány­nál 200 ezer forintra pá­lyáztak, de csak 30 ezret kaptak. A mai könyv­árak mellett annyiból ke­vés könyvre telik csak. A hi­ányzó pénzt saját forrásaikból igyekeznek kiegészíteni, de félő, úgy sem jön össze a még hiányzó összeg.- Szeretnénk, ha intézmé­nyek, iskolák, magánszemé­lyek és kiadók támogatnának minket abban, hogy az iskola szeptemberi megnyitásán át­adhassuk az általuk nagyon várt magyar könyveket - kéri Barczikayné. B. M. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom