Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-10 / 157. szám

1998. június 10., szerda Baranyai Tükör Leállították a fakivágást SIKLÓS A fertőzött díszfák cseréjé­nek egy részét már elvégez­ték Siklóson, azonban a tel­jes rekultivációra csak az ősszel kerülhet sor. A tavasz végével kezdték el a Dózsa György út díszalma- fáinak kivágását és pótlását, a munkálatok azonban az el­múlt héten félbeszakadtak. A kényszerű leállás oka a lakos­sági tiltakozása. A fák cseré­jének csak egy részét tudták elvégezni, ugyanis az utcában élők telefonokkal kezdték el ostromolni a hivatalt a mun­kálatok felfüggesztését kérve. A telefonáradat annak elle­nére történt, hogy az utca la­kóinak tudatában kell lenni azzal, hogy a fák a portákra is veszélyt jelentenek. A pótlást jelentő növényeket megvásá­rolta az önkormányzat, s azok most a Vékom Kft. csemete­kertjében nyaralnak. K. J. Kisebb-nagyobb jégverések BARANYAI KÖRKÉP Bár a jégeső-elhárítók idő­ben megkezdték a védeke­zést, Baranyában, Somogy­bán, Tolnában valamennyi talajgenerátorukat üzembe helyezték hétfőn 13 órától, az említett megyékben je­lentősebb jégverések is elő­fordultak a szokatlan mé­retű vihar velejárójaként. Huszár István ^képünkön), a NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés igazgatója kérdésünkre el­mondta, meteorológusuk jól értékelte a nyugati országha­tárnál elhelyezkedő hideg­front, valamint a Fekete-ten­ger térségében tartózkodó cik­lon összhatásaként kialakult viharveszélyes helyzetet, ám a károk teljes megakadályo­zására nem lehettek képesek. A jelenlegi technikai lehe tőségek birtokában, a talajge­nerátoros, ezüstjodidos véde­kezéssel a jégkárok mértéke mintegy negyven százalékkal csökkenthető. Ez az arány nem lebecsülendő, ha figye­lembe vesz- szük, hogy egy átlago­san jégveszé­lyes eszten­dőben mint­egy 500 mil­lió forintos termelési ér­ték menthető meg Baranyában. Igaz, e tény nem igazán vigasztalja azon mezőgazdasági termelőket, üzemeket, melyeknek terüle­tein súlyos jégkárokat okozott a hétfői vihar. Ilyen térség például Szi­getvár, ahol a kukorica jó ré­szét elverte a jég. Patkó László, a helyi szövetkezet elnöke elmondta, noha még folyik a viharkárok felmérése, az már látszik, hogy a kukori­cát csaknem teljesen, a tava­szi árpát pedig jelentős mér­tékben elpusztította az égi „áldás”. Szerencse, hogy a biztosító erre a kárra fizet. A villányi és a pécsi gazda­ság némiképp jobban járt, itt nem volt számottevő a pusztí­tás, ám komolyabb jégverést jeleztek Nagynyárád környé­kéről. Balog N. - Nyaka Sz. Mentik a gesztenyefákat MOHÁCS Évek óta szorgalmazta a fő­kertész, hogy a gesztenyefák megmentésére költsön az önkormányzat. Amikor 1996-ban a környezet­védelmi munkabizottság is ja­vasolta, hogy biztosítsák az összeget, amelyért az aknázó­molyok permetezését elvégezte volna egy vidéki vállalkozó, a testület a feladat házilagos megoldását választotta. Azt persze nem gondolták át, hogy a speciális szer beszerzése, és azzal a szakszerű növényvéde­lem így nem megoldható. El­maradt hát a permetezés, a 450 fa többsége pedig a nyár köze­pén már „levetette” lombkoro­náját. A városképet meghatározó promenád fáit csakúgy mint a katolikus temető 300 fáját talán idén sikerül megszabadítani az élősködők pusztításától: az ak­názómolyok első nemzetségét lepermetezték, és egy újabb ke­lést is kiirtanak. A költségekhez az egyház helyett a MOFA Rt. járult hozzá a temető fáira jutó kiadások átvállalásával. B. M. (Äi Kommetár az 1. oldalon) Több a cserbenhagyó A sérüléses balesetek száma - eltekintve az elmúlt néhány hó­naptól - folyamatosan csökkent az elmúlt években. A cserben- hagyásos balesetek száma, és az elsősegélynyújtás elmulasztása azonban egyre gyakoribb. Sokan a gázra lépnek a fék helyett, ha valami bajt okoztak az úton. Cserbenhagyásos közlekedési balesetek Baranyában Segítségnyújtás elmulasztása Cseibenhagyás ___Baranya Pécs | ^ Baranya j Pécs BA RANYAI KÖRKÉP Ha baleset történik, és az érin­tettek közül valaki anélkül hajt tovább, hogy meg sem nézi, ki­nek mi baja esett, cserbenha- gyást követ el attól függetlenül, hogy ő okozta-e a balesetet, avagy mások hibája miatt ke­rült ilyen helyzetbe. Tavaly összesen ötvenegy ilyen esetet regisztráltak Baranyában.- Valóban egyre gyakorib­bak a cserbenhagyások - mondta el érdeklődésünkre dr. Nagy László alezredes, a Bara­nya Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedésbiztonsági alosztályának vezetője. - Az okok között elsősorban az al­koholos befolyásoltságot emlí­teném meg, de az emberek egy része szeretne megmenekülni a felelősségre vonástól akkor is, ha történetesen nem fogyasztott alkoholt. A segítségnyújtás elmulasz­tása természetesen nemcsak közúti balesetek során fordul­hat elő, az a sofőr azonban, aki tanúja a szerencsétlenségnek és mégis a gázra lép, a törvény szerint kimeríti e bűncselek­mény fogalmát. Ez vonatkozik az utasára is. Egy-egy balesetben való részvétel, vagy a szemtanúság hivatalos eljárást von maga után, ami azt jelenti, hogy a rendőrségen, esetleg a bírósá­gon is meg kell jelenni néhány alkalommal. Ha egy mód van rá, sokan elkerülik ezt a gondot.- Az embereket általában nagyon érdeklik a balesetek egészen addig, amíg kellő él­ményben nem részesülnek a történtektől. Amikor tanúkat keresünk, a tömeg hamar elszé- led - válaszolta kérdésünkre az alezredes. Az utóbbi időben egyre töb­ben tűnnek el az apró koccaná­sok okozói közül is. Ritka, hogy valaki a „megnyomott” autója szélvédőjén névjegykár­tyát, betétlapot talál. A helyszín elhagyása közlekedési szabály- sértés. Ez jóval gyakrabban fordul elő a megyében mint a cserbenhagyás, és gyaníthatóan többnyire a jelenleg elterjedt biztosítási rendszerből adódó anyagi felelősség elől mene­külnek azok, akik egy-egy par­kolás közben kárt okoztak más járművében. A halállal végződő cserben­hagyásos esetek elkövetőire az utóbbi években kivétel nélkül fény derült, és a sérüléssel járó karambolok többségében is si­került a nyomára bukkanni mindazoknak, akik bajban hagyták embertársaikat. A köddé vált koccanókat szinte lehetetlen utolérni. Ha más nem, a lelkiismeretük talán még üldözi őket. S. G. A társukon sem segítettek Az elmúlt hét végén egy személygépkocsi Pécs külterületén egy jobbos útkanyarulatban kisodródott, áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és előbb a szalagkorláttal, majd egy teher­gépkocsival ütközött. Az autóban négyen ültek, közülük egy fiatal pécsi hölgy könnyebb sérülést szenvedett a baleset során. Az ütközés után a személygépkocsi épen maradt utasai - gondosan figyelve arra, hogy személyükre utaló okirat ne ma­radjon a járműben - elhagyták a helyszínt anélkül, hogy társu­kon segítettek volna. Felelősségre vonásuk nem marad el. Utcai telefonok: kétesélyes játszma Mintegy negyven százalék a megyében azon utcai telefonok aránya, melyekbe fémpénzt dobálhatunk abban reménykedve, hogy kontaktust tudunk teremteni azzal, akivel beszélnünk kell. Ha ez azért nem jön össze, mert a készülék elnyelte a szá­zasunkat, joggal remélhetjük, hogy visszakapjuk a pénzüket. BARANYAI KÖRKÉP Jelenleg körülbelül ezer tele­fonfülkét találni a megyében, ebből mintegy hatszáz már kár­tyával működik. A MATÁV ezzel teljesítette az állammal kötött koncessziós szerződés­ben vállalt kötelezettségeit: minden ötszáz lakosra jut egy fülke. Ezek forgalma üzleti ti­tok, azt azonban elárulta Kol- láth Gábor, a cég Tudakozó és Nyilvános Szolgáltatások Osz­tályának vezetője, hogy a kár­tyás készülékek népszerűsége növekvőben van. Ezzel egyenes arányban csökkent a rongálá­sok száma: olybá tűnik, a Part pour l’art vandalizmus kivesző­iéiben van, a kártyás telefono­kat pedig nincs miért feltörni. Az érmés telefonok nem ad­nak vissza pénzt. Tehát, ha be­dobtunk egy százast, de csupán 20 forintot beszéltünk le, akkor nyolcvan forintot ajándékba ad­tunk a szolgáltatónak. Miután a MATÁV sem azt nem tervezi, hogy pénzvisszaadásra képes készülékeket állít forgalomba, sem azt, hogy pénzváltó auto­matákat helyez ki a fülkék mellé, célszerű, ha van nálunk elegendő aprópénz. A cég sze­rint egy-egy pénzt visszaadó te­lefon olyan sokba kerülne, hogy azzal kénytelenek lenné­nek drágítani a szolgáltatást. Igaz, így viszont alkalmanként pluszbevételre is szert tesznek. Ha azonban még telefonálhat- nékunk van, a már bedobott és fel nem használt összegek új hívás esetén számítanak. Ha ez mégsem így lenne, vagy a ba­rátságtalan készülék ahelyett, hogy vonalat adott volna, el­nyelte az összes pénzünket, hív­juk a hibabejelentőt (máshon­nan) vagy keressük föl a legkö­zelebbi, megyénk esetében a pécsi ügyfélszolgálatot. A cég kivizsgálja a panaszt és 30 na­pon belül válaszol is. Ha beiga­zolódik, hogy a készülék rossz, minden további nélkül vissza­kapjuk a reklamált összeget. Kolláth Gábor úgy fogalma­zott, a MATÁV jóhiszeműen áll az ügyfelekhez, így akár azt is elhiheti a cég, hogy mi két- háromezer forintot Játszottunk el” telefonon. Mindennek per­sze csak akkor van értelme, ha valakinek olthatatlan vágya tá­mad az elnyelt összeg többszö­rösét elbuszozni, eltelefonálni és ellevelezni. Lendvai Dávid Nyilvános fülkék a jog utcájában # Ha fülkéből telefonálunk, csupán kvázi szerződést kötünk a szolgáltatóval, de a cég elismeri, hogy használtuk a készüléket, azaz esetleges panaszunk teljesen jogszerű. # Ha a szolgáltató hibájából használhatatlan a készülék, és se­gélyhívásra sem használható - baleset vagy bűncselekmény esetén, a MATÁV elleni perben alighanem a cég veszítene. Á cég egyébként a legtöbb érmes fülkét hetente ellenőrzi. Országos csibész PÉCS Talán nem túlzás azt mon­dani, hogy az egész ország­ban keresték már azt a fia­talembert, akit hétfőn dél­után az egyik pécsi áruház­ban lopás gyanúja miatt tar­tóztattak fel a boltosok. A férfi egy nagy sporttás­kával járta az üzletet, ami­kor az egyik eladó észre­vette, hogy a néhány perce még a vásárlónál látott üveg nincs a kosarában. A budapesti fiatalember azzal az ürüggyel akart ki­menni a pénztárnál, hogy a tárcáját a kocsijában felej­tette. Ekkor feltartóztatták. A boltos hölgyek koszorúja olyannyira meggyőzte a magát igazolni nem tudó tolvajt, hogy ellenállás nél­kül várta meg a rendőrséget. A táskájában élelmiszerek és alkohol volt, közel hat­ezer forint értékben. Mint utóbb kiderült, a fér­fit már a székesfehérvári, a győri, a veszprémi, a kapos­vári és a szombathelyi rend­őrség is szerette volna el­csípni. S. G. Víztársulási egyeztetések SELLYE Tegnap tárgyaltak a városi önkormányzat vezetői a sellyei térségi víztársulás létrehozásáról. Az előké­szítő megbeszélésre nagy számban meghívták az ér­dekelt földtulajdonosokat is, hiszen aktív részvételük nélkül ez a terv nem való­sulhat meg. A felszíni vízelvezetések, a földek közötti csatornák, vízelvezetők tisztán tartása ugyanis elsősorban az érin­tett területeken gazdálkodók érdeke. Eredményes víztár­sulás viszont csak jobb szervezettséggel jöhet létre, hangzott el a fórumon. Győrffy Z. Tájrendezés indulatokkal Már javában dolgoznak a munkagépek a mecsekjánosi med­dőhányón. A területen végleges tájrendezés zajlik. Mindezt egy ajkai cég teszi, ugyanis a helyi vállalkozás 66 milliós ajánlatá­val elvérzett a pályázaton. KOMLÓ A meddőhányó rekultivációjá­nak pályázatát a Mecseki Bá- nyavagyon-hasznosító Rt. írta ki. Erre kilenc cég jelentkezett, melyek közül hét baranyai volt, 66 és 94 millió közötti, kettő más megyékből 35 millió kö­rüli ajánlattal. A különbség fi­gyelemre méltó. Prohászka István, az egyik pályázó komlói vállalkozás cégvezetőjének véleménye az, hogy a törvényi kereteket betar­tok nem adhattak alacsonyabb árajánlatot, hiszen a közterhek fizetése miatt magas a rezsijük. A cégvezető szerint vannak, akik a zsíros árrés lefölözése után, éhbérért, feketén, kény­szerhelyzetben lévőkkel végez­tetik el a vállalt munkát. Ahogy azt Szilas László, a Bányavagyon-hasznosító mű­szaki igazgatóhelyettese el­mondta, nem lepte meg a szélső értékek közötti majd háromszo­ros különbség, hiszen ez a pá­lyán lévő cégek mássága miatt gyakori, székhelyük ipari struk­túrájától, bérszínvonalától és egyebektől függően. Mint ki­írók, - bár szerették volna a komlói céget győztesnek hir­detni - a piac törvényei szerint csak a legolcsóbb ajánlatot vá­laszthatták. Ráadásul a nyertes megfelelt a pályázati feltételeknek, sőt re­ferenciával is rendelkezett. Ők végezték a pécsúj hegyi meddő­hányó tájrendezését is. Szilas László véleménye az, hogy a megrendelőnek nem dolga a kivitelező ügyeivel foglalkozni. A munkát akár puszta kézzel is végezhetik, csak a határidő és a minőség számít. Elmondta, hogy a pályáztatás előtt szakér­tői véleményt kértek, amelyben a becsült költség 35 millió volt, igaz, tavalyi áron. A pályázat második körében már a kom­lóiak is 10 millióval az eredeti ajánlatuk alá mentek, tehát bi­zonyos tartalékuk nekik is le­het, bizonyosan van is. D. G. Csak a határidő és a minőség számít fotó: Tóth László 1 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom