Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-05 / 122. szám

1998. május 5., kedd Háttér - Riport Dünántúli Napló 7 Pécsiként tekintek a gyárra Beszélgetés Mattyasovszky Zsolnay Miklóssal, a család legidősebb tagjával Ritka alkalom, hogy a Széchenyi téren randevúzzon az ember a Zsolnay család doyenjével. Kü­lönösen azért, mert Mattyasovszky Zsolnay Miklós Kanadában él immár 46 éve. Mindenesetre jó volt látni a Szentháromság szobor melletti pádon, amint hátradőlt a támlán, s behunyt szem­mel szívta a város levegőjét és élvezte a mediterrán napot. Azt mondta, jó itt. S ahogy megindul­tunk a téren lefelé, a Zsolnay-kút felé, szemét meg kellett törölnie. Zsolnay Miklós 86 esztendős. Elegáns úr. Öltöny, fehér ing és nyakkendő - utóbbi a legújabb divat szerinti. A zakó hajtókáján két apró jelvény, az egyik Kanada legmagasabb kitüntetése, a másik a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje. Beszélgetésünk a 70 éves pécsi Rotary Klub „nyitórendezvé­nye”, hiszen mint díszvendéget hívták Mattyasovszky Zsolnay Miklóst a városba. A tér sarkán lévő kávéházba ültünk be, s hi­ába a jelen, nem felejthetjük, hogy ebben az épületben szép­apjának a kereskedése volt.- Milyen érzés itthon?- Mindig jó. Szeretettel és el­ismeréssel figyelem a városo­mat, s nem nosztalgiából. Min­dig arra gondolok, hogy mi az amit itt kaptam. Az a muníció, amivel érvényesülhettem a nagyvilágban mindenütt, ahova a sors vetett.-De nemcsak Pécs az, ami emlékeket ébreszthet Önben, bár igaz, Ön volt a gyár utolsó tulajdonos-vezetője.- Anyánk kivitt Tamás öcsémmel minket a falusi bir­tokára, Helesfára. Évekig ott gyerekeskedtem, sőt onnan jár­tam át az elemi első osztályába, Dinnyeberkibe. Húsz perc alatt legyalogoltam az iskolába és harminc perc alatt föl. Később aztán visszajöttünk és magán­tanuló lettem Pécsett. Ott lak­tunk a Cseh-palotában, a ciszte- rek fölötti utcában.- Mikor lépett be a gyárba?- Negyvenben és tulajdon­képpen öt évig dolgozhattam ott, végül mint cégvezető.- Miért emigrált? Akadt gyártulajdonos, aki nem ment el Magyarországról.- Nem bírtam az erőszakot, gyenge fizikumú voltam min­dig. Képtelen lettem volna át­vészelni a börtönt. S amikor elmentünk, még az oroszok elől, úgy gondoltam, azért hasznos magyar maradhatok az országon kívül is. S lám jól gondoltam, hiszen a család va­lamennyi itt maradt tagját va­lamilyen címen lecsukták.- Ön politizált?-Igen. Nemzeti érzésekkel ugyan, de sohasem voltam szél­sőséges. Gondoljon Telekire. Az ő vonalán álltam világ éle­temben. Teleki Pálnak voltam a tanítványa, s ha jellemezni aka­rom magam, habár nagyon ki­csiben, csak rá hasonlítottam.-Mindjárt Kanadát válasz­totta?- Nem. Németországban, Schwarzwald környékén lak­tunk előbb, ahol kereskedelmi ügynökséget alapítottam. Feke- téztem. Württemberg francia megszállási övezet volt és na­gyon jó világ. Közel Svájc, abova időnként biciklivel is át­kerekeztünk. De Gaulle nem akarta, hogy elzülljenek a tiszt­jei, úgyhogy házakat adott ne­kik és odaküldte a feleségeket és a gyerekeknek iskolát hozott létre. A lányunk is egy ilyen is­kolába járt. Nagyon jól éreztem ott magam.-És Kanada?-A feleségem „deportált”, mert nagyon félt a koreai há­ború idején, hogy jönnek to­vább Európában az oroszok. Nagyon erős volt akkoriban a fegyvercsattogás. Másrészt a családja minden kint lévő tagja - két fivére - ekkor már Kana­dában élt és hívtak minket is gyakorta, hogy ez ma a csoda­ország. Na, ötvenkettő óta ott élek, életem nagy része odaköt.- A két kitüntetés egyike ka­nadai.- Azért kaptam egyébként mindkettőt, mert sok társadalmi munkát végeztem. Tudniillik, hogy az emigráns magyarok, köztük az intellektuelek több­sége, legelőbb karriert akart csinálni Amerikában, én pedig annak az ellenkezőjét tettem. Ma sem vagyok gazdag ember, hiszen a cserkészetet szervez­tem. Ötvenhatban, a forradalom után én lettem a nyugati ma­gyar cserkészek világszövetsé­gének elnöke, s próbáltam a mozgalmat élővé, igazivá tenni. Teleki nyomdokain. Lefaragni a szélsőségeket, megőrizni a gyerekek számára a magyarsá­gukat. Ezt díjazta a kitüntetés­sel a kanadai, majd néhány éve a magyar kormány is.-Milyen szélsőségekről van szó?- Az emigráns magyarság zöme a világháború után azok­ból került ki, akiknek menekül­niük kellett Magyarországról. Köztük katonatisztek, csend­őrök, egyéb alakok. Telve na­cionalizmussal, nagy nemzeti érzésekkel, amolyan „vadma­gyarok”. A gyerekeiket is így nevelték, jó adag gyűlöletet is táplálva beléjük, amit én nem szerettem. Mindig is vallottam, a gyűlölködés a lehető legcsú­nyább emberi tulajdonság. Húsz évig voltam elnök - nem könnyű munkával - , ma pedig a szervezet tiszteletbeli örökös elnöke vagyok. És arra is büszke, hogy még idehaza, úgy 1943-ban talán, én fogalmaz­tam meg azt a memorandumot Teleki Pálnak, amivel az egyre katonásabbá váló cserkészélet ellen fordul­tam. Kérve, hogy az ifjú­ságot ne mili­tarista szel­lemben nevel­jük. S ez a dokumentum, amelyet szinte minden pécsi cser­készparancs­nok aláírt, még ma is megvan.- Több mint félszáz Zsolnay vagy Zsolnay-leszármazott él a nagyvilágban. Megmagya­rázná, hogy miért nem folytatta egyikük sem ott a karrierjét, ahol abbahagyta? Magyarán, nem építettek porcelángyárat.-Tényleg nem. De a példa mutatta, hogy bár mások meg­próbálták, Nyugaton nem men­tek vele semmire. Valószínűleg azért, mert nem volt megfelelő erre a háború utáni időszak.-Pécs és a Zsolnay gyár neve összeforrt. Ugye?-Büszke vagyok rá. Talán nehezen hihető, de a gyárra én nem csak mint Zsolnay, hanem sokkal inkább mint magyar, s mint pécsi gondolok. Kincse az országnak, kincse a városnak. Meglehetős izgalommal figyel­tem a privatizációs időszakot és sokszor aggódtam is. Akkori­ban fogalmaztam meg, hogy elkótyavetyélni, külföldi kézbe adni nem szabad. Olyanoknak, akik esetleg kiviszik majd az országból, a régi gyár kapuit bezárva, a munkásokat elbo­csátva. Erről szó sem lehet, rémálmomban se jöjjön elő. Bár megpróbálták egy jött- ment milliomosnak eladni, mindent megtettem azért, hogy ne sikerüljön.- Sokan gyűjtik ma is a gyár termékeit, a gyár baráti köre megalakult.- Ezen időnként elérzéke- nyülök.- A minap két magyar posta­bélyegre szecessziós Zsolnay- termék is felkerült.- Megvannak a bélyegek.- És milyen kerámiák vannak az Ön tulajdonában ?-A Chicagóban lakó Maty- tyasovszky Zsolnay Gáboré a legnagyobb családi gyűjte­Küldje a haját a világegyetembe! Aki kívánja, szálanként 50 dollárért elküldheti a haját távoli világrendszerekbe ... Ez nem tréfa, előkészítésén már javában dol­gozik egy amerikai vállalat. Az elgondolás alapja az, hogy mivel minden egyes hajgyökérben meg­található a DNS, az öröklött emberi tulajdonsá­gok „térképe”, azt a világmindenségbe eljuttatva módot teremtünk arra, hogy ismeretlen civilizá­ciók ily módon ismerkedjenek meg velünk. A tervezők, akik 12 millió dollárra becsülik a kísérlet költségeit, annyit elismernek, hogy a DNS-molekulák konzerválásához hideg és száraz körülményekre van szükség. A hideg a világűr­ben garantált, a szárazságról pedig tudnak gon­doskodni. Hogy azután a küldemény célba érke­zett-e, legkorábban néhány tízezer év múlva érte­sülhetnek utódaink. Alckorra érkezik majd ugyanis meg a hajszálakat szállító űrszonda a tá­voli naprendszerekhez. A felelet pedig onnan hozzánk újabb néhány tízezer esztendő... Addig is a Celestis (égi) nevű vállalkozás ele­get tesz rövidebb határidejű megbízásoknak. Hat­ezer dollár fejében bárki feljuttathatja a világűrbe hamvainak 6 grammját. Parányi kapszulában, az egyébként más célokat szolgáló rakétákkal szál­lítják a hamvakat az űrbe. S noha az „űrkoporsó” csak mintegy tíz évre szavatolható, mert a kap­szula időközben visszakerül a légkörbe és eüzzik, a sajátos temetésre mégis akadnak szép számmal jelentkezők. Ferenczy Europress mény, de én is dicsekedhetek egy apróbbal. Nemrégiben Ot­tawában kiállítást is rendeztek belőle. Egy részét vettem, szinte néhány dollárért még az ötvenes-hatvanas években. Amikor a kutyának se kellett, s ma öt-hatszáz dollárt is megér­nek. A gyűjtemény másik ré­szét apám küldte ki.- Hogyan?- Ezt még senkinek sem mondtam el. Azután postázta apám, miután kijött a börtön­ből. Utólag egy kicsit mulatsá­gos, hiszen még a Kádár-időket éltük, de megtudta, hogy a Nemzeti Bank akkori elnöke, ifjúkorában jó ismerőse volt. Megkérte tehát, hogy hadd küldhessen ki néhány régi por­celánt, s persze erre - mint mu­zeális termékekre - az enge­délyt és a pecsétet megkapta. Egykori cselédjük férje csinált fából dobozokat, s abba csoma­golták be a porcelánokat. Né­melyik persze összetört, de megragasztgattam.- Hol van a legteljesebb Zsolnay-gyűjtemény ?- Ausztriában is akad egy gyűjtő, tudok egy magyar em­berről is, aki csak a Zsolnay termékek után nyomoz, de a legtöbb és legszebbek Pécsett maradtak. Itt a múzeumban.- Lehet, hogy illetlenség megkérdezni, de mit jelent Ön számára a haza fogalma?- Jó magyar voltam és jó ka­nadai is. A többes identitástudat szinte minden emigráns privi­légiuma. Én olyan kanadai va­gyok, aki több nyelven beszél, de magyarul gondolkozik. Kozma Ferenc Lendvai Dávid jegyzete Titkos mérések Meglepően érdekes beszélge­tés folyt a minap az egyik reggeli tévé-műsorban. Az AGB Magyarország nevű közvélemény-kutató cég igazgatónője azt ecsetelte, hogy miért is nem teheti közzé cégük azokat a felmé­réseket, amelyeket a tévémű­sorok nézettségéről készíte­nek. Meg fognak lepődni. Azért, mert a kereskedelmi tévék ezt nem engedik. A cég belőlük él, márpedig, ha bizonyos adatok napvilá­got látnak, akkor nem lesz it­ten többet közvélemény ku­tatva. Nem piskóta dolog, olyan ez, mintha a Sonda Ip- sost valamelyik párt pénzelné, hogy készítsen felméréseket, de ha nem Gipsz Jakab a leg­népszerűbb ember az egész földkerekségen, akkor annyi a Sonda Ipsosnak, elmehet az egész bagázs közlekedési rendőrnek, út szélén szondáz­tatni. Persze semelyik közvé­lemény-kutatót sem pártok pénzelik, hanem olyan meg­rendelők, akiknek fontos, hogy az adatok a birtokukban legyenek. Tévé-ügyben is akadhatna ilyen, teszem azt egy mosóporgyártó cég, hogy tudja, melyik műsort nézik a legtöbben a potenciális mo­sóporvásárlók közül. Nem akad. De ez nem is érdekes. Az érdekes az, hogy hogyan is készülnek ezek a titkos méré­sek. Ha hiszik, ha nem, repre- zentatíve ki van választva né­hány száz család, akik olyan távirányítót kaptak, amelyen minden családtagnak saját bil­lentyűje van: ha néz egy mű­sort, megnyomja a gombot és kap egy libacombot. Hogy az­tán ez mennyire hiteles, mennyire nem, döntsék el azok, akik kíváncsiak erre. Én a műsorokra se vagyok. Virtuális zarándoklat Iránban Az iráni hívők ezentúl anélkül is megtehetik a szent zarándoklatot, hogy kitennék a lábukat otthonról, mégpedig az ÍRNA hírügynök­ség által létrehozott Internet honlap segítségével. A számítógépes világháló segítségével az iráni hívők virtuáli­san ellátogathatnak Kerbalába, ahol a harmadik siita imámot, Hu- szeint 680-ban meggyilkolták és más szent helyekre. A honlap el­indítását ahhoz a tíznapos ünnephez időzítették, amikor a síiták Husszein imám halálára emlékeznek. Teherán április elején jelen­tette be, hogy a hívők hamarosan ellátogathatnak az iraki siita szent helyekre, ahová az iraki-iráni háború előtt az iráni hívők ez­rei jártak zarándoklatra. A virtuális zarándokhely Internet-címe: www.ima.com/ashura. Most igazán IJBIfl kerül sokba Tényleg nem kerül sokba, ha májusban NOKIA 450-es mobiltelefont akar vásárolni a Westel 0660-nál. Elég, ha benéz bármelyik irodánkba, és kamatmentes részletre, már nettó 9.950 Ft (bruttó 12.500,-) befizetésével elviheti a készüléket! És ez még semmi, hiszen automatikusan élvezheti számos kedvezmé­nyünket is. Ha a részletekre is kíváncsi, hívja a 0680 450-450-et! Díjtalan Legkedvezőbb mobilpercdíjak 2 Partnerszámra 15% kedvezmény Kamatmentes részletfizetés 3 év garancia Az akció a készlet erejéig tart. A készülék akciós ára nettó 19.900 Ft (bruttó 24.900.), melynek 50%-át 12 hónap alatt, kamat- és kezelésiköltség-mentesen, részletekben fizetheti. Ezért csupán azt kérjük, hogy 2 évig maradjon az előfizetőnk. Partner­szám kedvezményünkkel az ön által kiválasztott 2 telefonszám hívásának díjából 1 hónapon át 15% kedvezményt adunk. A partnerszám csak belföldi szám lehet, az 50- és 90-es számokat, valamint a hangposta és a rövid hívószámokat kivéve. QOOO További információért hívja 06 80 450-450-es zöldszámot, http://www.westel.hu WESTEL IRODA: PÉCS. 7621 RÁKÓCZI U. 19.. TEL.: (06 72) 225-111. RÁDIŰTELEFON: (06 60) 327-900 í t I í I iff KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: KOVÁCS PÉTER RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327 930, TÁTRAI VIKTOR I f RÁDIŰTELEFON: (06 60) 327-920 WESTEL FORGALMAZÓK: MOHÁCS, TELECENTRUM BT., 7700 SZABADSÁG U. 42.. RÁDIŰTELEFON: (06 60) 302-533 • PÉCS, TELECENTRUM BT., 7622 CENTRUM ÁRUHÁZ PASSAGE, TEL.: (06 72) 232-500/228, RÁDIŰTELEFON: (06 30) 299-411 rádiótelefon kft ((immun 11 WESTEL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom