Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-07 / 124. szám

1998. május 7., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 7 Szélvíz Romtemplomok. Orszá­gos pályázatot írnak ki a millennium alkalmából harminc Árpád-kori rom­templom rekonstrukciójára. A települések pályázatai alapján a felújítandóakat művészettörténészek vá­lasztják majd ki. A munká­latokra a művelődési tárca 300 millió forintot szán. | Kutatás, innováció, ta­nácskozás. Országos in­novációs konferenciát szerveznek május 12-14. között Budapesten, az Al- mássy téri Szabadidő Köz­pontban. A rendezvény szervezője a Környezetvé­delmi Információs Klub. Szó lesz többek között az ország környezetvédelmi atlaszáról, a PCB ártalmat­lanításának különleges le­hetőségeiről, a nádágyas szennyvíztisztításról, a hul­ladék akkumulátorok fel­dolgozásáról is. Nemzeti parkok. Szomba­ton, május 9-én írják alá Pé­csett az ausztriai Do- nau-Auen Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park közötti együttműkö­dési megállapodást. Az ün­nepélyes aktus délelőtt 10 órakor a DDNP Igazgatóság tettyei oktatási központjá­ban lesz. Szeminárium a zajvéde­lemről. Tegnap, ma és hol­nap tart Pécsett a Pátria ho­telben az a szeminárium, amelynek témája a zajvé­delmet érintő új hazai jog­szabályok. A rendező az Op­tikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudomá­nyos Egyesület zaj- és rez­géscsökkentési szakosztálya. Vízelfolyások. Elkezdik a vízelfolyások tisztítását - medret kotornak, irtják a ví­zinövényeket - Baranya- szentgyörgy, Mágocs, Tor­más és Szágy térségében. A kivitelező a Sásdi Vízi Tár­sulat. (cs) Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült Mérlegen a környezetvédelem Fejlődőnek, javulónak értékeli a Környezetvédelmi és Terület­fejlesztési Minisztérium a megye helyzetét az elmúlt négy év­ben, a tárca által végzett munkák tükrében. Országos összeha­sonlításban a KTM által az egyik legjobban támogatott terület volt, köszönhetően a sikeres pályázati munkáknak is. BARANYAI KÖRKÉP szeriparban, és idegenforgalmi adottságai is kedvezőek. Mindez persze összefonódik a is köze van abban, hogy a terü­letfejlesztésnek egyik fontos célja például a Mecsek-Villány térség kiemelt üdülőkörzetté fejlesztése, a megyei idegen- forgalmi és kulturális ipar fel­lendítése érdekében. Ami az idegenforgalom egyik vonzereje - vagy gátlója A környezetvédelem, a terület- fejlesztés szerteágazó részfel­adatai közül most a területfej­lesztéssel, a levegőtisztaság­védelemmel, illetve a műem­léki oltalom alatt álló épületek­kel foglalkozunk. Dr. Szili Katalin (képünkön), a tárca politikai államtitkára szerint a megye fejlesztése a környezetvédelmi szempontok messzemenő figyelembevéte­lével képzelhető el. Baranya versenyképessége, lakosságá­nak életkörülményei a környe­zetminőség javítását, egy új szemléletű racionális környe­zetgazdálkodás megalapozását igénylik. A jövőbeni tervek között a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium értékelése szerint kie­melt helyen szerepel a megye meg­közelítési vi­szonyainak gyökeres javí­tása és az ettől remélt működő­tőke-beáramlás kiaknázása a megye gazdasági szerkezetének modernizálása, a helyi ipar új­jászervezése érdekében. Baranya a területfejlesztés szempontjából is figyelembe veendően hagyományokban gazdag ipari kultúrával rendel­kezik, versenyképes az élelmi­KKA-ból 1994-97 között támogatott levegőtisztaság­védelmi beruházások Baranya megyében jelenben már meglévő és a jö­vőben fokozatosan jelentő­sebbé váló környezetvédelmi elvárásokkal. Már ez utóbbinak Egy szép példa: a Tímár-ház- lehet: a levegő minősége. Eb­ből a szempontból Baranya hát­rányos helyzetben van. Egy 1992-1995 közötti fel mérés adatsora szerint a szénmo- noxid-kibocsátás kivételével emelkedett a kéndioxid-, a nit- rogénoxid- és a szilárd anyag kibocsátás is. A megyei kör­nyezetvédelmi hatóságok által nyilvántartott légszennyező te­lephelyek száma a megyében megközelíti a 380-at, s ez jelen­tős jövőbeni feladatokat prog­nosztizál. Gazdag Baranya műemlé­kekben: 1994-ben 747, a múlt esztendőben 744 szerepelt a jegyzékben, s ez országos ösz- szehasonlításban kiemelkedő. A megóvásuk fölöttébb "költsé­ges, ezzel együtt az állami költ­ségvetésből erre a célra 1994- 1997 között több mint 120 és fél millió forint jutott. A kökényi lerakó lassan megtelik Közel félmilliárdos beruházás eredményeként új hulladék- lerakó épül a Pécsi Biokom Környezetgazdálkodási Kft. kökényi telepén. PÉCS - KÖKÉNY A legkorszerűbb védelmi tech­nológiával ellátott lerakóban 620 ezer köbméter tömörített hulladékot lehet majd elhe­lyezni. Maracsik Zoltán üzem­vezető szerint a létesítmény mintegy 12-15 éven át tudja majd fogadni a pécsi és a kör­nyező községekből ideszállított hulladékot. A jelenleg használt terület várhatóan a jövő évben telik meg, itt eddig 2 millió tonnát raktak le. A beruházás 20 százalékát önerőből fedezi a Biokom, a fennmaradó részt KTM- és KKA-támogatásból, pályázati pénzekből fedezik. A befejezés októberre várható. A telep bőví­tése mellett a több hulladék el­helyezhetőségét szolgálja egy másik Biokom-beruházás is: a válogatás. A futószalagos léte­sítmény is ezekben a hónapok­ban épül Pécsett. Pécsen kívül közel 30 települést szolgál a beruházás Dobogott a Zöld Szív PÉCS Kilencedik alkalommal rendezték meg - ezúttal Pé­csett - a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom országos találkozóját. Az április végén négy napon át zajló események azt igazol­ták: a fiatalok fogékonyak a természet védelmének fon­tosságára. Külföldi résztvevői is voltak a nagyszabású eseménynek, amelynek szervezője a Pécsi Környezetvédelmi Alapít­vány és az Árpád Fejedelem Gimnázium voltak. Az ország csaknem félszáz településéről érkezett 342 kisgyerek és pe­dagógus mellett voltak ven­dégek Erdélyből és London­ból is. Vonzóak a baranyai tájak A mozgalom szervezői vallják: már egészen fiatal korban ki kell alakítani a kö­tődést a természethez, közel kell vinni a kisdiákokat szép­ségeihez, hogy értékeit, fon­tosságát felismerhessék és ennek megfelelően később szinte automatikusan legye­nek a környezet védői, a ter­mészeti értékek megőrzői. A pécsi országos találkozót is ennek jegyében szervezték. A szakmai programok - Dráva-hajózástól a mecseki túrákig - mellett természete­sen voltak szórakoztató órák is. A találkozón dr. Szili Kata­lin, a KTM államtitkára és dr. Fodor István, a Pécsi Kör­nyezetünkért Alapítvány el­nöke köszöntötte a résztvevő­ket, s ez jelzi, a szakmai isme­reteknek elsajátítását fontos­nak tartják a szakemberek. FOTÓ: MÜLLER ANDREA KTM-pályázat társadalmi szervezeteknek BUDAPEST Csaknem 270 millió forintot szán a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium arra a pályázatra, amely a környezet- és ter­mészetvédő társadalmi szervezetek, alapítványok tevékenységét segíti. A sikeres pályázók a Köz­ponti Környezetvédelmi Alap (KKA) terhére nyerhetik el a támogatást. Ez év december 31-éig 178,5 millió forint, az 1999-es keretből 56,25 millió, a 2000-re rendelkezésre álló forrásból pedig csaknem 34 millió forint pályázható meg. A támogatás környezet-, és természetvédelmi, a környe­zeti, természetvédelmi szem­léletformálási tevékenységre igényelhető, az általános mű­ködési célokra azonban nem kérhető. Az országban nyil­vántartásba vett, a felsorolt célok érdekében létrejött, független, politikai pártokhoz és gazdasági érdekcsoportok­hoz nem tartozó, nem nyere­ségérdekeit, közérdekű tevé­kenységet folytató társadalmi szervezetek és alapítványok pályázhatnak, közhasznú tár­saságok és köztestület nem. Egy-egy szervezet több programmal is pályázhat, az elbírálásnál előnyt élveznek azok, amelyek rendelkeznek saját forrással. Az Ökotárs Alapítvány címén (1519 Bu­dapest, Pf. 411.) várják május 22-éig a pályázati munkákat, amelyek terjedelme legfel­jebb három gépelt oldal és a költségvetés. A bírálóbizottságnak tagja Bimbó József, a Pécsi Zöld Kör szakértője is. A nyerte­sekkel a KTM szerződést köt a teljesítésre. Bővebb felvilá­gosítás a következő telefonon kérhető: 06-1-166-8866. A felzárkózás milliárdokba kerül Az EU Bizottság számításai szerint Magyarországnak 13,7 mii- közlekedési infrastruktúra mi- liárd ECU-ba kerül majd, hogy felzárkózzon az Európai Unió nimális fejlesztésére további környezetvédelmi normáihoz. 180 milliárd márkára lenne szükség. Ez az összeg dollárban 15 mil- liárdot jelent. A felzárkózás árát az EU végrehajtó testületé­nek dán környezetvédelmi fele­lőse hozta nyilvánosságra. A KTM-től kapott tájékozta­tás szerint ebből 6,6 milliárd ECU kell a vízminőség javítá­sához, a hulladékkezeléshez 4,4 milliárd, a levegő minőségének javításához pedig 2,7 milliárd befektetésére lenne szükség. Ahhoz pedig, hogy az összes felvételre váró államban az unió színvonalának megfele­lővé válhasson a környezet ál­lapota, húsz év alatt legalább 200 milliárd márkát kell fordí­tani a természeti környezet javí­tására. Ehhez a hatal­mas igényhez képest az integ­ráció csak sze­rény mértékben kíván beszállni a fejlesztésekbe, jelentős hozzájá­rulásra számít viszont a magán­tőke részéről. A felvétel előtti időszakra - 2000 és 2006 között - 14 mil­liárd márkát kapnának a tag­jelöltek, az idő­közben felvettek 70 milliárdot. A Mibe kerül a környezeti felzárkózás? (milliárd ECU-ban) Lengyelo. Magyaro. Cseho. Szlovákia Részletes felmérés a Dráváról Négyéves program alapján - magyar és horvát együttműkö­déssel - részletes felmérés készül a Dráváról. Az új atlasz adatrendszere a jövőben a különféle, a folyót és partvonalát érintő tervek alapja lesz, legyen szó például a természetvé­delmet, vagy a hajózást szolgáló beruházásokról. BARANYAI KÖRKÉP- A Dráva jelenleg is használt vízrajzi atlasza a ’70-es évek elején készült el magyar-ju- goszláv együttműködéssel - hallottuk György Bélától, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság főmérnökétől. - Ez volt az alapja minden azóta elvég­zett tervezési, kivitelezési munkának. Tartalma időköz­ben elavult, megváltozott a meder és a hullámtér is. Az új Dráva-atlasz horvát- magyar együttműködéssel ké­szül, a két fél közös vízgaz­dálkodási bizottságának hatá­rozata alapján. Az igazgatóság erre az évre a célra 10 millió forintot kapott, a munkát már megkezdték. Felmérték a fo­lyó mintegy hat kilométeres szakaszát, 100 méteres szel­vényenként a medret és a part­ját a védőtöltések szélessé­géig. Mintát is vesznek a me­derfenékből, hogy a víz moz­gására, a folyó jellegére kö­vetkeztethessenek. Ennek a későbbiekben a bányavagyon - homok, kavics - esetleges hasznosításában lehet szerepe. Az atlasz a jövő alapja t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom