Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-24 / 141. szám

Közelről Ötödik oldal Mobiltelefon kontra agy Rengeteg energiát sugároznak - „Kimásznak” a sejtekben lévő káliumionok A mobiltelefonok száma a világban óriási ütemben nö­vekszik, lassacskán nélkülözhetetlenné válnak. Ugyanakkor számos helyen vizsgálják, van-e valami­féle egészségkárosító hatásuk. Az egyik legalaposabb és legeredményesebb vizsgálatot magyar kutatócso­port végzi, melynek vezetője egy pécsi tudós. !| A kísérletek tanúsága szerint nemcsak a számítógépekre és az elekt- ■ ronikus vezérlésű műszerekre van káros hatással a mobiltelefon A napokban érkezett haza a bolognai egyetemről dr. Kel­lényi Loránd (kis képünkön) okleveles villamosmérnök, az orvosi biológia és biofizika doktora, aki egy nemzetközi konferencián tartott előadást a mobiltelefonok hatásáról. Magyarországon három in­tézmény végez közös kuta­tást ezen a területen: a POTE Élettan MTA Ideglélektani Kutatócsoportja, az Országos „FJC” Sugárbiológiai és Su­gáregészségügyi Kutató Inté­zet és a POTE Neurológiai Klinika. Alapvető probléma, mondja a kutató, hogy a rá­diófrekvenciás tereket nem érzékeljük, mert nincs rá ér­zékszervünk. De a dozimet­riai vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a mobiltele­fon által kibocsátott sugárzás 40-60 százaléka a fejben el­nyelődik. Ez pedig felvetette a neurobiológiai vizsgálatok szükségességét. A két évvel ezelőtt elkez­dődött közös vizsgálat Kellé­nyi Loránd korábbi kutatási területére, a rendkívül érzé­keny agytörzsre irányult, amelyben sugárzás hatására észlelhető elváltozások je­lentkeznek. Egy kereskede­lemben kapható GSM kézite­lefon 15 percig történő sugár­zásának hatását tíz személy jobb fülén vizsgálták, s re­gisztrálták az agytörzsi kivál­tott választ. Az eredmény: a magas hangtartományban 20 decibeles halláscsökkenés lé­pett fel mind a tíz esetben. A biológiai modellkísérletekben már korábban igazolódott, hogy a rádiósugárzás elnye­lése hőtermelést, valamint az élő sejtek fa­lában ioni- kus mozgást hoz létre. Je­len kísérle­tekből kide­rült, hogy a hallókéreg­ben található érzékelő sej­tek folyadék terében lévő káliumionok „kimásztak” a sejtfal szélére, ami jól látható az elektromikroszkópos fel­vételeken. Az átmeneti hal­láscsökkenés a beszédértés romlását idézte elő: „Hallom, de nem értem” - panaszkod­tak a páciensek. A drámai ha­tást voltaképpen a mobiltele­fon agyhoz való közelsége okozza, a térerősség ugyanis a távolsággal köbösen válto­zik: ha egy méterre távolítjuk a készüléket, százezred ré­szére csökken a sugárhatás. Hogy a bővebb ideig tartó sugárzás hosszú távon mi­lyen következményekkel jár, azt ma még senki sem tudja. Az biztos, véli a kutató, hogy a 2000-re megötszöröződő mobiltelefon állomány a Föl­dön nagyfokú környezet- szennyezést okozhat. Hiszen ha egyszerre kapcsolná be mindenki a mobilját, akkor RF-sugárzással annyi energia áramolna ki, amennyit Eu­rópa összes atomerőműve termel. Cseri László HÍRCSOKOR Tamásiból Amerikába. A település szülötte, Cser (Sto- ckinger) László Boldog szívem éneke című újabb kötetét mutatta be szombaton az érdeklődőknek a tamási városi könyvtárban Szabó Ferenc költő és filozófus. (cs) Kanizsa pünkösdi királya. Egy régi hagyományt fel­élesztve ismét volt Müller Gábor 7. osztályos tanuló sze­mélyében pünkösdi királya Nagykanizsának. A Jézus Szíve Plébánia szervezésében hét iskola hatvan tanulója küzdött különböző sport- és kulturális feladatok megoldásával a címért. A belvárosba vonuló diáksereg és a városlakók előtt a pünkösdi király a Széchenyi téren hirdette ki egy napos uralkodásának rendeletéit. (dj) Szapora harcsák. Az orfűi Herman Ottó-tóban elszapo­rodtak a szürkeharcsák. A ragadozók számának megritkí- tása érdekében a halászati felügyelő engedélyezte a tavon működő horgászegyesületnek a harcsák méret- és darab­szám korlátozás nélküli fogását. Egyúttal feloldotta június 1-jén 0 órától a pontyhorgászat tilalmi idejét is. (aa) Barcs bátorsága Kamiontermináltól az elkerülő útig és az idegenforgalmi cent­rumig nagyberuházá­sok sora épül a kisvá­rosban. Feigl Ferenc polgármester szerint az országban ver­senyhelyzet van, a kesztyűt a régiónak kell felvennie. A jövő érdekében befejezett, már elkezdett, vagy ebben az évben átadásra kerülő lé­tesítmények értéke több száz millió forint. Idén elké­szül az egyhektáros kami­onterminál, ugyancsak eb­ben az évben lesz az át­adása a várost elkerülő út­nak. Elkezdődött egy 7000 négyzetméteres bevásárló- központ építése - a vidék legnagyobbja lesz -, miköz­ben a vasútállomás mellé költöztetett buszpályaudvar helyén egy 2000 négyzet- méteres üzletház is épül. Elhatározott szándék egy drávai kikötő is, illetve az ipari park keretén belül a lo­gisztikai központ megvalósí­tása. Említsük még meg az idegenforgalmi centrumot, amely a gyógy- és ökoturiz­must szolgálja majd. M. A. Nagy sikerű Bélás-show Nagyszerű élményben volt részük azoknak, akik pénteken vagy szombaton este megtekintették a bajai III. Béla Gimnázium musical és táncstúdiójá­ban is tanuló, igen tehetséges diákok által létreho­zott előadást. A produkcióban ismert és népszerű külföldi és hazai zenés darabokból adtak elő részleteket a fiatalok, pél­dául a Dzsungel könyvéből, a Miss Saigonból, az Opera­ház fantomjából és a Macs­kákból. A Bélás-diákok első ízben tavaly tartottak hasonló elő­adássorozatot jótékony cél­lal, a József Attila Művelő­dési Központ színházter­mében, óriási sikert aratva. A teljes bevételt a bajai vá­rosi kórház gyermekosztá­lya javára ajánlották fel, akárcsak idén. Az igen szín­vonalasra sikerült előadáson a közönség többször is visz- szatapsolta a remek ének- és tánctudásról számot adó di­ákokat, akik között már visszatérő is volt: olyan, aki tavaly érettségizett a Bélá­ban, de a darab kedvéért ha­zajárt próbálgatni. A közönség csak remélni tudja, hogy jövőre szintén lesznek hasonló előadások, s ugyancsak reméli, hogy tá­mogatóra is találnak a tehet­séges fiatalok. Zalavári L. A képernyő szexualitása A pletykák szerint Pécsett ifjú, mutatós és diplomával rendelkező hölgyek közül nem egy műveli keresetki­egészítés okán az „elit kokott” foglalkozását. A szol­gáltatás teljes körű, adalékanyagként tükrök és he­veny pulzusváltást okozó videokazetták szolgálnak. Persze, nem mindenkinek van szüksége az erotikus filmek és lapok rásegítő hatására A hír lehet meglepetés, a módszer nem. A szexológus szerint nemcsak a szerelmi szolgáltatások iparában se­gédeszköz a pornófilm, ha­nem az ilyen téren megrogy- gyant partneri viszonyok ese­tében is. Készült egy repre­zentatív felmérés, amely azt tudakolta a házasságban élő nőktől: milyen gyakorisággal élnek férjükkel nemi életet. Az eredménytől nem rengett az elvárhatóság léce, ám arra a kérdésre válaszolva: mit tesznek annak érdekében, hogy az esetek száma nőjön, sokan említették a prűdnek aligha nevezhető videokazet­ták jótékony hatását. A különös csak az volt, hogy amikor ugyanerről ér­deklődtek házasságban nem élő hölgyeknél, ők is hasznos fegyverként említették a han­gulatba hozást szolgáló por­nófilmeket. Fiatal nők erejük teljében lévő partnerük ese­tében is élnek a képernyők „sugárzó hatásával.” Egy, hasonló célokat is szolgáló pornólap kiadója szerint a szexuális kultúra hi­ányosságait pótolják ezek a filmek, újságok. Mint mondta: néhányan rémülten fordulnak el a képernyőtől, dobják félre az újságot, holott az egysíkúság okán tévesztik össze az egészséges erotikát a túlhajszolt szexualitással. Utóbbi nincs is, vélte, s ha az egészséges erotika nem mű­ködik a családi ágyban, akkor virul az elit és kevésbé elit hölgyek karjaiban. M. A. ______________________________________________________________Rádió melleit______________________________________________________________________________ A fazabáló „szú” őrületbe kergetett Kis barátom mondja, nagy­anyjától kapott egy öreg - mondjuk „antik” - éjjeliszek­rényt, illetve kettőt, amelyek közrefognak egy ovális, szép nagy tükröt. De a szekrény eléggé lyukacsos, a „szú” nevű bogár jóvoltából. Ez az elvadult fazabáló a fenyőfán kívül mindent megtámad, s félő - mondja barátom -, hogy átmegy a másik bútorra is. „Hogy-hogy átmegy? A szú nem tud repülni...?” - kér­deztem szakavatottan, de vá­lasz helyett azt kérdezte tő­lem, hol kapható valamilyen szer, ami menekülésre kész­teti a bogarat. Mire én fölé­nyesen közöltem vele, ha már napjainkban az űrhajósok csajokat is képesek magukkal vinni a kozmoszba, hát mo­dern világunk hogyne tudna megbirkózni ilyen hülye kis bogarakkal? „Majd utána né­zek!” Első teendőm volt, hogy felhívtam egy másik barátom, egy közgazdászlány mobilte­lefonját, mert A. szintén jár­tas ilyen ügyekben, különben is a közgazdászok minden­hez értenek. A lány éppen a szemészet folyosóján ült, so­rára várva: „Van asztalos is­merősöm, tőle megkérdezem valamelyik héten ...” De hát az ügy sürgős volt, nem vár­hatok addig, míg az éjjeli­szekrényből egy szép napon csak egy halom fűrészpor lesz. Baráti köröm kivétel nélkül okos főkből áll, hozzájuk for­dultam. Egyikük nemrég tért haza Tengizből, mert arcának jobb fele majdnem lefagyott. Szerinte egyszerű a megol­dás: „Az éjjeliszekrény fa­szerkezetét ki kell cserélni fémszerkezettel, a könnyű alumínium a legjobb, ajtókat, fiókokat, oldal és fedőlapokat ebből kell legyártatni. De nem rossz a kovácsoltvas sem.” Szótlanul végighallgat­tam, aztán egy könnycseppet kitöröltem a szemem sarká­ból, istenem, ezek megőrül­tek. A másik ötlet már em- berközelibb volt: „A fát csak fával lehet javítani. Tehát: fá­val kell kicserélni a szekrény ajtaját, oldalait, tetejét, alját és lábát. A szú azonnal elme­nekül a francba, mert ezek a bogarak konzervatívak, nem szeretik az új holmit, új lak­helyet.” Még akkor is röhögtek, amikor kiléptem az ivóból. A reményt nem adtam fel. Nyugdíjas barátom - aki ifjú korában stílbútorgyártásnál ténykedett évtizedekig - már mondta is a megoldást: „Elő­ször is ki kell deríteni, hogy a bútorban egyáltalán laknak-e szú-bogarak. Tudsz követni? A szú többnyire éjszaka za­bái, tehát feküdj le a szekrény elé, és a csendben meghallod hogy pörcög-e, vagy nem. Ha nem, akkor nincs szú, ha van, akkor elmész a boltba és vá­sárolsz egy olyan sprét, amit ha ráfújsz...” Letettem a • kagylót. Van még egy címem, a ked­ves főkönyvelőasszony, aki­nek széles kapcsolata van, munkájából kifolyólag. „Hogy mivel kell kiirtani a szú-boga- rakat? Be kell kenni a bútort több alkalommal petróleum­mal, és a szúnak annyi!” A petróleum hallatán gyengéd nosztalgia fogott el. Annak idején - mint minden nyáron - iskolai szünidőmet Göcsejben élő nagyszüleim- nél töltöttem. Egy szép nyári reggel nagyanyám tetveket ta­lált a hajamban. Nagyanyám azonnal előkerítette a petró­leumot tartalmazó kis kőkor­sót, tenyerébe löttyintett egy keveset, és bedörzsölte a fe­jemet kőolajtermékkel. Ma sem tudom, hogy a szú ellen jó-e a petrol, de a fejemről elmenekültek a tetvek, a bőr is megkopott, és olyan büdös voltam, hogy a nagyanyám napokon át csak kályhacsö- vön keresztül csókolgatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom