Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-21 / 138. szám

1998. május 21., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 9 Szélvíz Területfejlesztés. A KTM által biztosított területfej­lesztési támogatások mér­téke az utóbbi négy évben a háromszorosára növekedett. 1994-ben 6,5 milliárd forint volt, idén eléri a csaknem 20 milliárdot. Szennyvizek szivárgása. Baranya megyében évente közel 6 millió köbméter szennyvíz elszivárgásával kell számolni. Túraútvonalak. A Me­csekben és Kövestető kör­nyékén a vasasi külfejtés terjeszkedése miatt meg kel­lett változtatni a két túra nyomvonalát egy rövid sza­kaszon. A Villányi-hegy­ségben a zöld sáv jelzésű utat kellett „elterelni” Kis- tótfalutól délre, mert az ere­deti nyomvonal járhatat­lanná vált. Kerékpárra Teheránba. Országúti kerékpáros telje­sítménytúra lesz az Or­mánságban június 6-án. A kétszer 100 kilométeres táv rajtja Pécsett lesz, a Szé­chenyi téren. Ezen a napon indul Teheránba és vissza kerékpárral két pécsi fia­talember. A 12 ezer kilo­méteres út négy hónapig tart majd. Az Orfű Kht. - az üdülő­körzet komplex hasznosí­tását célzó vállalkozás - munkájának, céljainak, működésének feltételeiről tárgyalnak ma az illetéke­sek az orfűi polgármesteri hivatalban. A cél: együtt­működés eredményeként az idegenforgalmi lehető­ségek fokozott kihaszná­lása. Hígtrágya. Környezet­szennyezést okozott múlt évben a Bólyi Rt. török­dombi sertéstelepének híg­trágyája. A környezetvé­delmi felülvizsgálat után a szükséges lépéseket a cég és a környezetvédelmi felügye­lőség megtette. Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült A hulladékgazdálkodás gondjait nem lehet szőnyeg alá söpörni A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által az elmúlt négy évben elvégzett munka értékelése szerint a hulla­dékgazdálkodás terén nem következett be látványos javulás, legfeljebb részsikerekről lehet beszámolni. BUDAPEST- A teljes hulladékgazdálko­dást megújító törvény koncep­cióját március végén elfogadta a kormány. Erre alapozva biz­tos, hogy a csatlakozás terve­zett idejére elkészül az átfogó szakterületi jogharmonizáció. Kérdés, hogy a megfelelő szín­vonalú végrehajtás mennyi időt vesz igénybe, és hogy a csatla­kozási tárgyalásokon mely terü­leteken és milyen mértékű át­meneti időszakot kell kémünk. Az biztos, hogy a települési hulladékok kezelésének, rend­betételének költségei elérhetik a 200-300 milliárd forintot is, így a működés EU-komformi- tásának elérése aránytalanul nagy terheket róna az országra - tájékoztatta lapunkat dr. Szili Katalin, a KTM államtitkára. Magyarországon a legfris­sebb kimutatások szerint évente mintegy 3,5 millió tonna veszélyes hulladék ke­letkezik, amelynek közel egy- harmadát a timföldgyártásnál keletkező vörösiszap teszi ki. Az 1990-et megelőző években ez a mennyiség elérte az ötmil­lió tonnát. A csökkenést a gaz­dasági visszaesés, a termelők­nél időközben bekövetkezett kedvező átalakulások, illetve az adatgyűjtés korábbi pontat­lanságainak kiküszöbölése okozta. Mintegy három éve azonban 2-3 százalékkal ismét több veszélyes hulladék kelet­kezik. Ezeknek az anyagoknak a kezelése sokba kerül. Például a Garéban felhalmozott tetra- klórbenzol-származékok cso­magolással és szállítással tör­ténő ártalmatlanítása tonnán­ként mintegy 200 ezer, az aszódi lerakótelepen, vagy a dorogi égetőműben történő ár- talmatlaníttatás elérheti a 80 ezer forintot. A szakvállala­toknál történő átlagos kezelési költség 30-50 ezer forint kö­zött van. Bár a tavaly elkészült EU- országvéleményekben hazánk környezeti helyzete kimagas­lóan jó minősítést kapott, ám a brüsszeli anyag többek között a hulladékgazdálkodásban el­marasztalta az országot. Óriási összegekre lesz szükség. A kor­szerű, regionális jel­legű lerakók építését a Központi Környezet­védelmi Alap évente növekvő mértékben támogatja. A pályázati lehetőségek egyike a szelektív hulladék- gyűjtés és a hasznosí­tást célzó beruházások. Ezen a módon jutott igen jelentős támoga­táshoz a Pécsi Biokom Kft. is. A Környezet­és Természetvédelmi Minisztérium szerint a Pécset és a környező településeket ellátó cég erőfeszítései nagyon eredményesek voltak. A ter­mékdíj bevezetésével a támo­gatásra rendelkezésre álló for­rások jelentősen kibővültek, és az intézkedésnek ez is volt az egyik fő célja. A Magyarországon évente keletkező hulladékok mennyisége A védett vizek vidéke Artéri kézfogás BÉCS - PÉCS Nagy jelentőségű az az együttműködési szerződés, amelyet a napokban az osztrák Donau-Augen és a Duna-Dráva Nemzeti Park vezetői írtak alá Pécsett. A különleges adottságú terüle­tek kezelői a jövőben rend­szeres és szoros szakmai kapcsolatot tartanak egy­mással. Az együttműködés miniszteri kezdeményezésre jött létre és szorgalmazta az európai Zöld Duna program is. A két nem­zeti park adottságai sokban hasonlóak. A Bécstől Ham­burgig húzódó ártéri terület és a Sió torkolatától a határig terjedő több mint 50 000 hek­táros nemzeti park is a Duná­hoz kötődik. Ebből követke­zően kezelőik célja is azonos: a vizes élőhelyek megőrzése, az ártéri erdők védelme, a faj­védelmi programok megvaló­sítása, az ökoturizmus és a biológiai figyelőrendszer fej­lesztése. Az élővilág védelme is pénzbe kerül, s az együttmű­ködési megállapodás e téren is kínál előnyöket. A két nemzeti park ugyanis - túl a rendszeres szakember- és in­formációcserén - nagyobb eséllyel pályázhat támogatá­sért a különféle nemzetközi alapokhoz. A közös cél érde­kében együttesen végzett munka további részterületei lehetnek a cseretanulmányu- tak, az oktatás, közös kiadvá­nyok, videofilmek, szemlél­tető eszközök készítése. A szorosabb együttműkö­dés, a nemzeti parkok érté­keinek megóvására tett na­gyobb erőfeszítések mellett is mindkét terület kezelője vallja, a természetvédelem­nek nem az a célja, hogy az ember a védett részeket meg se közelíthesse, hanem a jel­lemző ökológiai állapot, az élővilág egyensúlyának visz- szaállítása. A cél a nemzeti parkok értékeinek megóvása fotó: laufer L.-------------------------------------- a Dráváig, de ad ismertetőt a BARANYAI KÖRKÉP vizes élőhelyekben oly gazdag-------------------------------------- Baranya védett növényeiről, Hasznos, sz ép kiadvány hívja ritka állatairól is. fel a baranyaiak és az ide ér- A kiadvány része egy ide- kező vendé­gek figyelmét a megye szép és értékes vi­zeire: legyen védelem alatt álló, vagy ép­pen a turiz­must szol­gáló. A Kul­turális és Ide­genforgalmi Központ szí­nes füzetének kalauzolásá­val eljutha­tunk Har­kánytól Or­fűig, Bédától Az abaligeti barlang is bővelkedik látnivalóban genforgalmi stratégiának: is­mertebbé és vonzóvá tenni a megye értékeit. Ilyen szem­pontból nemcsak az „átlagos” vendégnek szól, de az ökotu­rizmusban, a természetjárás­ban otthonosak­nak is, akik igen szép, látványok­ban bővelkedő útvonalakon jár­hatják be Bara­nya vizes élőhe­lyeit, védelem alatt álló terüle­teit. Természete­sen külön szól a Duna-Dráva Nemzeti Parkról is, mint hazánk és Európa egyik legértékesebb fotó: t. L. tájegységéről. A papír kétszeres haszna PÉCS A pécsi Környezetünkért Alapítvány és a Biokom Kft. három éve kezdte el Pécs irodaházaiban a papír rendszeres gyűjtését. Most már 140 intézmény csat­lakozott az akcióhoz, s to­vábbra is minden cég előtt nyitva áll a lehetőség.- A múlt évben csaknem 200 tonna, ez év első négy hónapjában 72 tonna került újrafeldolgozásra - hallottuk Gerencsér Gábor alapítványi ügyvivőtől (képünkön). - Az alapítvány szerződést köt a je­lentkező intézményekkel és gyűjtőedényeket ad. A Bio­kom hetente szállítja el a pa­pírhulladékot és a piaci árhoz igazodva fi­zetnek érte. Az akcióban résztvevők közül sokan a díjat fel­ajánlják isko­láknak, óvo­dáknak. Ez­zel lényegé­ben kétszeres hasznot „ter­melnek”: részint másodnyers­anyagot, illetve az oktatás tá­mogatását. A műemlékek megóvása A múlt év eleje óta lehetőség van a műemlékvédelmi helyre- állítások és az építészeti érték­őrzés kormányzati támogatá­sára. A keret, amelyből a támo­gatás kérhető, a Központi Kör­nyezetvédelmi Alapnál áll ren­delkezésre, közcélú feladatok finanszírozá­sára. Ennek felhasználá­sára a Műem­léki Bizottság tesz javasla­tot. Egyszeri, vissza nem té­rítendő ösz- szegekről van szó, amely csak belföldi székhelyű jogi személyeknek adható. Olya­noknak, amelyek építészeti örökségünk megőrzését és cél­szerű, hosszú távú hasznosítá­sát kiemelt feladatuknak tekin­tik. Részletes információval a KKA titkárságán szolgának, az igényeket a Műemléki Bizott­ság folyamatosan értékeli, majd javaslata után a környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter dönt. Kedvező elbírálás esetén - a KKA- val történt megál­lapodás aláírása után - a támoga­tásban részesülő 30 napon belül az összeget meg­kapja. A feltételek nem kellő teljesí­tése esetén a pénz részben, vagy teljes mér­tékben visszavonható. Ilyen esetben a szerződést megsze­gőnek a késedelmi kamattal is számolnia kell. Különösen támogatandók: O műemlékek, helyi véde­lem alatt álló értékek helyreállítása O végveszélybe került, vagy elemi csapás sújtotta emlékek megóvása A tölgyfacsemeték erdészritmusa Ha a fák végük közeledtét érzik, utolsó éveikben összeszedik minden erejüket és rengeteg mag elszórásával gondoskodnak az ój nemzedékekről. Ez történt a Mecseken is 1996-ban. MECSEK-HEGYSÉG Az erdészek csodájára jártak a kocsánytalan tölgyek rendkí­vül gazdag makktermésének, majd az ebből fakadt újulatnak a Dömörkapu és a Kantavár közötti területen. A szakembereknek a Me­cseki Erdészeti Rt.-nél dönte­niük kellett. A századforduló előtt ezen a területen teljesen kivágták az erdőket, ami ma borítja a sziklás, szegényes ta­lajt, a sarjakról nőtt fel. Bete­gek, öregek már, régen meg­érettek a letermelésre, de eddig a közjóléti funkcióra tekintet­tel nem nyúltak hozzá. Most azonban itt alattuk a hihetetlen gazdag újulat, fiatal csemeték százezrei várnak a fényre, a jövőre. Térkép várja az erdőjárókat a Dömörkapunál is. Papp Kálmán, az árpádtetői erdészet igazgatója elmagyarázza: a színek azt jelzik, hogy moza- ikszerűen, más-más erdőmű­velési módszerrel elkezdték lecserélni az állományt, min­denütt figyelve arra, hogy a ki­rándulók ne maradjanak fák nélkül. Vé- dősávokat hagytak, máshol csak szálaznak, hogy liget­erdő alakul­jon ki. A program 2010-ig tart. Eredménye­ként a mag­ból nőtt, erő­teljes és egészséges fák akár 200 évig adhat­nak majd hűs árnyékot a Mecsek bará­tainak. A fiatal fák akár kétszáz évig is adhatnak árnyékot a tubesi kilátónál fotó: laufer l.

Next

/
Oldalképek
Tartalom