Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-19 / 136. szám
1998. május 19., kedd Háttér - Riport Dünántúli Napló 7 Pusztába kiáltott világörökség Több mint két éve úgy tudjuk, hogy a pécsi püspökvár területén és környezetében lévő műemlékegyüttes lesz a következő magyar felterjesztett az UNESCO által védett javak világ- örökségi jegyzékére. Ám időről időre újra megpendülnek a hírekben ezzel ellentétes állítások. Május elején a TV3 hírműsorában megint csak az hangzott el, hogy Hortobágy lehet a következő magyar világörökség része. Hogyan is állunk akkor a remények délibábjával és a pusztagyanúval? Lehet, hogy a pesti sajtó egy része sehogy sem tud ötről hatra jutni? Az UNESCO „Világörökség része” listáján négy magyar van jelenleg: a Budai vár, Hollókő, Aggtelek cseppkőbarlangja és Pannonhalma bencés főapátsága. Egy falu, egy vár, egy barlangrendszer, egy apátság. Országunkat oly romantikusan elhíresítő puszta még nincs. Ez a megfontolás pedig mindig alkalmas elhitetni, hogy a puszta esélye nemcsak puszta gyanú. A kétségre való pécsi fogékonyságnak egyszerű a magyarázata. Közel másfél évtizedes már a remény, hogy Pécs városcentrumának legősibb északnyugati része kultúrtörténeti unikumnak nevezhető emlékegyüttesével - köztük a középkori pécsi egyetem feltárt maradványaival, a Dóm kőtárral és a Péter-Pál sírkamrával - a világörökség része lehet. A pályázat előkészítése korábbra nyúlik, mint a pannonhalmai, amely az ezeréves évforduló miatt került előtérbe. Az volt az ígéret, hogy a következő felterjesztett a pécsi püspökvár lesz. Dr. Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, pécsi országgyűlési képviselő egyértelműen kijelentette: egyáltalán nincs szó arról, hogy Hortobágy lesz az ötödik felterjesztett, de már arról sem, hogy ezért a sorszámért vetélkedhetne Péccsel, hiszen a pécsi műemlékegyüttesre vonatkozó pályázati fel- terjesztést a magyar kormány már eljuttatta az UNESCO-hoz. A nemzetközi szervezet decemberben dönt a pályázatról. Most már csak szurkolhatunk. 'M , Ú v, Y % Kovácsi Bélát, a nemrég felállított Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság titkárát is megkérdeztük, hogy akkor vajon minek tulajdonítható a felröppentett hír.- Hortobágy olyan beállítású említése következő pályázóként, hogy azzal az ötödik magyar „világörökség része” cím várományosa, csakis elhallás eredménye lehet. Magam is jelen voltam a miniszteri sajtótájékoztatón, ahol a tervek kapcsán Hortobágyot is megnevezték, de nem úgy, ahogy később a tévéhírben szerepelt - mondotta a legilletékesebb nemzeti bizottság titkára. Dr. Újvári Jenő, Pécs illetékes alpolgármestere nem nagyon lepődött meg a tévés híresztelésen, és annak tartalma nem is izgatta fel.-Tudunk arról, hogy a magyar kormány hosszan vívódott, hogy Hortobágyot, vagy Pécset terjessze-e föl, mert ebben az ügyben különböző lobbik működtek. Ám a kérdés javunkra dőlt el. Információink szerint Hortobágy egyelőre vissza is lépett a pályázattól.- Hangsúlyozni kell, hogy Pécs nyertes volta korántsem lefutott ügy. Szó sincs arról, hogy biztosak lehetünk benne. Egy dolog fontos: olyan erőket mozgósított ez a lehetőség Pécsett, amelyek akkor is hasznosan működnek, ha a világörökségből netán nem lesz semmi. A cél, a szimbolikus cím lelkesít, ösztönöz, de nélküle is hasonló törődést igényel - illetve igényelne - a pécsi történeti múlt. Egyrészt az épített környezet állaga megőrzendő, és ezért erőfeszítéseket kell tenni, mégpedig sokkal nagyobbakat, mint amilyent eddig kifejtettünk. A rendszerváltás megváltoztatta a finanszírozási források arányait. Addig a központi támogatás volt a döntő súlyú, és a város gazda szerepe nem domborodott ki igazán. Most a városnak magának is kell - kellene - felmutatni a támogató erőket. Egyrészt a költségvetéséből, amihez még nem szokott hozzá, hiszen a régi mechanizmusban ezt a problémakört kívülről megoldották így-úgy. Az idegenforgalom pedig szinte magától adódott. A változás annyiban is kedvező, hogy a vi- lágörökségi pályázat előírja: a város, a megye, a püspökség mint hivatalos tulajdonosok, vállaljanak garanciát a terület működtetéséért. Vagyis már nemcsak megőrzésről, restaurálásokról van szó, hanem arról, hogy ezeket az értékes helyeket megfelelően hasznosítsák az idegenforgalom szolgálatában. A helyi erők tehát próbálnak az új helyzethez alkalmazkodni, hogy fogjon össze a központi támogató szféra, a pécsi vállalkozói kör és a polgár is. A történelmi örökség védelmének ügye már több, mint kétszáz éves Pécsett.- 1780-tól kezdő tudatos törekvés. Amikor Koller kanonok meg akarta építeni a püspöki plébániahivatalt, és rábukkantak az első ókeresztény sírkamrára, átterveztette az épületet. Ez volt Magyarországon a második tudatos műemlékvédelmi gesztus. Ekkor ébredt a pécsi polgár és a városvezetés is arra a felismerésre, hogy tudatosan kell foglalkozni az emlékekkel. Azóta hol kisebb, hol nagyobb erővel, de állandó a törődés. Ez a folyamatos működés teremtette meg a világörökség alapjait. A történelmi emlékeit használó ember munkája öntudatra nevelő eszköz. Ez az, ami 218 éve a pécsi polgárnak öntudatot adott. A felismert múlt hatása azóta Pécsett folyamatosan kimutatható. Gyakran mondják, hogy nálunk semmi olyan nem található, ami felülmúlná olyan híres helyek egyedi értékeit, amelyek szóba sem jönnek a világ- örökség részeként.-Ez önmagában ellentmondás, ám az élő város és a múlt viszonya Pécsett igen kedvező. Nem külön-külön az egyes objektumok valóságos történeti értéke a jelentős, hanem az együttesüké és városképi megjelenésük használhatósága. A római kori emlékek és a hozzájuk területileg kapcsolódó kora-középkoriak feltárásának, konzerválásának folyamatos pénzügyi támogatása mindegyik objektum esetében legalább negyedszázados múltú. Részesei voltak ennek a bányák, a múzeum, a város, a megye, a püspökség, a Művelődési Minisztérium, a Műemléki Hivatal. Mind részvevői lettek a Dóm Kőtár Alapítványnak, a Középkori Egyetem Alapítványnak, majd a Péter-Pál Sírkamra Alapítványnak is. Ezek teljesítménye, eredményessége hullámzó. Borúlátó módon azt is mondhatnánk, hogy Kőműves Kelemen módján folyhatnak a restaurálások - amíg az egyiket építjük, a másik leomlik -, de a jó szándék és a törekvés töretlen. Új lehetőség, hogy a millenniumi pályázatot Pécs megnyerte. Több, mint 300 millió forintot kapunk a középkori egyetem ásatására és a Dóm kőtárra. Ez arra elég, hogy a végére is jussunk a két objektum rendbetételének. így felszabadulnak olyan pénzek, hogy a latin emlékek megmentése is befejeződhessen. A vizesedő freskójú Péter- Pál sírkamra megmentéséhez mintegy 47 millió forint gyorssegély kellett a még idén elvégzendő munkákra. A folytatás jövő évi finanszírozását betervezik az Országos Műemlék- védelmi Hivatal 1999-es költségvetésébe. Ugyanakkor arra vonatkozóan csak elnagyolt becslések lehetnek, hogy mibe kerülhet majd az említett műemlékek működtetése. Jelenlegi árakon a 20 millió forint találtatott a legvalószínűbbnek. A szimbolikus hasznon túl a külföldi példák azt mutatják, hogy ugrásszerűen megnő az idegenforgalmi érdeklődés azon területek iránt, amelyek világörökséggel büszkélkedhetnek. A forgalomnövekedés háromszoros, négyszeres.- A pécsi múzeumok látogatottsága az eddigi csúcspontokon, az 1970-es évek derekán meghaladta az egymilliót is évente. Akkor együttesen messze meghaladták bármelyik pesti múzeum látogatottságát, és ebben a tekintetben csak Szentendre és Eger volt előkelőbb helyen Pécsnél. A gazdasági helyzet, a délszláv háború és az ifjúsági turizmus megdrágulásának együttes hatására ez a szám a 90-es évek közepére lecsökkent 300-400 ezerre. Ha újra elérnénk a korábbi csúcsot, az már nagy dolog lenne. Világörökségre ez már a második nekirugaszkodása Pécsnek. Először 1986-ban lett felterjesztve.- Akkor túl nagynak találtatott a védettségre pályázott terület, ezért szűkítettük a kört. Lehet, hogy most meg ez lesz a baj. Hogy mi lesz belőle, nem tudjuk, éppen ezért túlzottan nem biztathatjuk a lakosságot - nézi ezúttal a fonákjáról az esélyeket dr. Újvári Jenő. A múlt év végi döntések után a világörökségi lajstromában a sorszám 506-nál tart.-A világörökségi részeken 104 ország osztozik. Évente 50-60 pályázatot terjesztenek elő, ezek közül átlagosan negyvenet fogadnak el - tudtuk meg Kovácsi Bélától.- Van-e igazi esélye annak, aki második nekifutásra pályázik, miként Pécs?- Pécs formailag először pályázik, hiszen az első pályázatot visszavontuk az időközben megismert kifogások miatt. Ez egyébként elég gyakori. Több évig tarthat a várakozás, a pályázat kiigazítása, feljavítása, a feltételek megteremtése. Az athéni Akropoliszról igazán nem lehet azt mondani, hogy kétséges a kultúrtörténeti jelentősége, mégis közel tíz évig tartott, amíg elnyerte a világörökség része címet. Dunai Imre Most még kevesen láthatják a Péter-Pál sírkamrát fotó: t. l. A formálódó Dóm kőtár egy részlete fotó: laufer l. Békéssy Gábor jegyzete Támogatások zsinórban A legutóbbi Agrárrendtartási Hírlevél négy újabb támogatási formát tesz közzé. A piaci zavarok miatt segítséget kapnak a tojástermelők, export- támogatást kaphatnak a vágott házinyúltenyésztők, ötszázezer tonna takarmány- búza kivitelére a termelők, valamint az egyes hús- és belső- ségkonzervek. Pedig még az első fél év sem telt el, igazán még be sem indult a mező- gazdaság, a vetések még most kezdenek el zöldellni, a terméskilátásokról még nem sokan mernek nyilatkozni, de arra már most le lehet tenni a garast, hogy bizonyos termékből kevés, másból meg sok fog teremni. Vagyis végeláthatalan lesz a támogatások sora, hiszen a sokat azért kell támogatni, hogy nagy veszteség nélkül eladható legyen, a keveset meg azért, mert a hiány az inflációt gerjeszti. Kétségtelen, a nagy átalakulások után az ágazat információs hálózata nem működik pontosan, a terméskilátásokat még becsülni sem nagyon tudják. Az eredetileg közvetett szabályozónak beépített támogatási rendszer ilyenformán közvetlenné válik, mindig akkor kell belépni, amikor baj van, mert a bajt ne lehet előre prognosztizálni. Nagy Frigyes minapi baranyai látogatásakor vezető agrárszakembereknek jegyezte meg, uniós tagságunk közeledtével gyökeresen át kell alakítanunk a támogatási formákat. Maga is azon a véleményen volt, a tárca milli- árdjait nem arra kellene fordítani, hogy veszteséges, minőségileg sem megfelelő termelést finanszírozzon, hanem hogy a mezőgazdaság technikai színvonalát javítsa. Ezt fogja követelni tőlünk az unió is - még a belépésünk előtt. Interneten csalta az urát Egy modern szerelmi történet Stumpfot megcsalta a felesége, de nem akárhogyan és nem akárhol: otthon, a személyi számítógépe előtt egy ismert sportriporterrel. Stumpf konyhakést ragadott - és 15 évet kapott. Éveken át tétlenül tűrte az 54 éves Raymond Stumpf a felesége, Marlene meglehetősen költséges időtöltését. Az asz- szony jóformán egész nap a személyi számítógépe előtt ült, és száguldozott az Interneten. A szörfözés költségeit a (látszólag) birkatürelmű férj szorgalmasan fizette. És közben nyelte a mérgét. Egy napon Stumpf arra toppant be otthonába, hogy felesége megint csak vonalban volt, és olyasmit művelt a számítógép meg az Internet hatására, amit az ember általában a hálószobája négy fala között szokott tenni kettesben. Partnere a cyber- szexben a philadelphiai tévéállomás ismert sportriportere volt. Az eszét vesztett, fölbőszült félj konyhakéssel vetett véget a kéjes perceknek - és felesége életének. Raymond Stumpfot 15 esztendei fegy- házra ítélte egy pennsylvaniai bíróság. A brutális gyilkosságért akár 40 évet is a nyakába sózhattak volna. A bíró csak azért mérsékelte a büntetést, mert elfogadta Stumpf védekezését: felesége csillagászati telefon- meg Internet-számlákat produkált, ráadásul megcsalta, még ha a partner több száz kilométerre volt is. A 47 esztendős, föltehetően unatkozó háziasszony 25 évesnek adta ki magát, és férfiakat keresett a „kiberben”, a digitális térben - flörtölés céljából. így ismerkedett meg Howard Eskin sporttudósítóval. Négy hónapon át leveleztek, a riporter a végén hatalmas csokor vörös rózsát küldött az asszonynak - az Interneten. Majd elkezdődött a virtuális szex kézzel fogható formája. Ennek vetett véget a felbőszült férj. Ferenczy Europress •> i
